2019 - Könyvfesztivál
Bár volt egy pillanat, amikor azt hittem, idén nem jutok el a Könyvfesztiválra, szombaton mégis sikerült kilátogatnom. Nagyon rossz lett volna, ha elmarad a remek beszélgetés, ami miatt mindig emlékezni fogok a mai napra.
De minden más szempontból is pompásan sikerült a délelőtt. Olvastam, böngésztem, vásároltam, pakoltam, megint olvastam, böngésztem és vásároltam... Ahogyan azt egy Könyvfesztiválon kell. Meglestem sokakat Varró Dánieltől Karl Ove Knausgårdig: köszönet minden írónak, költőnek, fordítónak, hogy eljön a dedikálásokra, ahol nemcsak azoknak okoz nagy örömet, akiknek aláír, de mindenkinek, aki arra jár, és közelről megfigyelhet-megbámulhat egy valódi, nagybetűs Szerzőt.
Részlet a zsákmányból és egy dedikált kötet
Meglátogattam a kedvenceim standját a 21. Századtól a Kronoszig, a Typotextől a Delta Visionig. És idén nem felejtettem el felmászni a galériára, így rábukkanhattam a Magyar Nemzeti Galéria asztalára, ahol néhány érdekes, régi katalógushoz ingyen is hozzá lehet jutni. (A vásárláshoz pedig a képen látható, gyönyörű papírtáskát adják.) Láttam könyves csokikat és könyves szalagokat, Poket-automatát, és idegen nyelvű könyveket, meg bögréket és könyvjelzőket minden mennyiségben. Még a rossz időnek is volt pozitív hozadéka: bár összességében rengetegen voltak a Könyvfeszten, talán egy egészen kicsit kevesebben érkeztek meg már nyitásra, mint tavaly (mivel ekkor még nagyon nedves, szeles, felhős, sötét, rosszkedvű volt az idő). Így alkalmam lett elsőként beletúrni különlegességekkel teli dobozokba, első nézelődőként rákérdezni erre-arra, s egyáltalán, kivételesebbnek érezni magam...
Szereztem két csodás dedikációt, egy szatyornyi könyvet és sok-sok élményt! Holnap estig még tart a Könyvfesztivál. Ne hagyd ki!

Link
2018 - Könyvfesztivál
Mit vártam legjobban a Könyvfesztiválon? - 2013-2019
Újra itt van a Könyvfesztivál: az ekultura.hu kulturális portál pedig ilyenkor mindig arra kéri a szerzőit, válasszák ki a fesztiváli kínálatból azt az egyetlen művet, amelynek a legjobban várják a megjelenését.
2012. november 15-e óta írok az oldalra Baranyi Katalin néven, így 2013 óta immár hetedik alkalommal hoztam meg a nehéz döntést: melyik kötet ajánlója mellett szerepeljen a nevem. Mivel ez a hét rövid vélemény együtt már kitesz egy bejegyzést, idén úgy döntöttem, hogy ahogyan a karácsonyi könyvkívánságaimról írt szövegeket és az Év Könyvévé választott kötetek rövid méltatásait, úgy ezeket a könyvváró írásokat is egymás mellé helyezem: így akár egy könyvespolcon is elképzelheti valaki az elmúlt hét év általam legjobban várt tavaszi olvasmányait. Hátha valakinek épp az idei Könyvfesztiválon támad kedve megvenni valamelyiket...

2019-ben
Brigitte Kronauer: A nők ruhái
Typotex, Gubicskó Ágnes fordítása
Bár a 2019-es Könyvfesztivál díszvendége Norvégia, legjobban mégsem egy norvég, hanem egy német kortárs regény megjelenését várom az idén: Brigitte Kronauer A nők ruhái című könyvét. Amely talán nem is regény, inkább huszonhat egymásba fűződő elbeszélés, történet, szöveg, amely egy nő emlékeit idézi fel, tárgyiasítja és tárja az olvasó elé a gyermekkortól az élet végéig. Nagyon kíváncsi vagyok rá: mivel olyan modern próza, amelyet nő írt, mivel kisformákból, sőt, ahogyan egy kritikusa írta, prózaminiatűrökből építkezik – s mert kedvenc kiadóm, a Typotex jelenteti meg. Akik egyébként tavaly Tomas Espedal norvég író A művészet ellen – A természet ellen című könyvével is nagy örömet szereztek nekem, idén pedig a Könyvfesztiválra is meghívták a szerzőt.

2018-ban
Benjamin Black: A fekete szemű szőke – Philip Marlowe visszatér
Gabo, Roboz Gábor fordítása
Ki hitte volna, hogy ez megtörténhet? Philip Marlowe, a klasszikus kemény krimi legszerethetőbb detektívje, az esszenciális magánnyomozó visszatér. Egyik kedvenc krimiszerzőm, a hard boiled detektívregény koronázatlan királya, Raymond Chandler főhősét olyan kortárs szépíró támasztotta fel, mint John Banville, aki szellemes álnév mögé rejtőzve talált ki újabb kalandot a bátor, magányos, együtt érző, könyörtelen és ironikus Marlowe-nak. Ismét vele járhatjuk be Bay City bűnös utcáit, miközben a detektív az ötvenes évek gazdagjainak cinikus és önző világában nyomoz. Alig várom, hogy olvashassam a történetét!

2017-ben
Lidia Amejko: A telepi szentek élete
Noran Libro, Pálfalvi Lajos fordítása
Ha minden igaz, ebben az elbeszélésgyűjteményben sok-sok hang mesél, sok-sok történetet. A lakótelep lepukkant lakói beszélnek saját univerzumukról, az elmagányosító, ám másokkal mégis megismertető, ketrecbe záró, de egy egész világot jelentő „lakógépről”: a helyről, ahol élnek. És persze önmagukról, a történelemről, az élet értelméről: mint egy csapat posztmodern, végtelen szövegfolyamban sodródó bölcs. A sok történet pedig végül regénnyé áll össze, amelynek a témaválasztása nekünk, magyaroknak is ismerős lehet, nyelve pedig meglep és lenyűgöz. A kötet a Noran Libro új sorozata, az Európa női szemmel egyik első darabja: Lidia Amejko lengyel írónő néhány éve már bemutatott belőle néhány részletet, amikor nálunk járt, Budapesten. Most alig várom, hogy olvashassam.

2016-ban
Ondrej Stefánik: Ujjatlan város
Typotex, Mészáros Tünde fordítása
Idén a Könyvfesztiválnak Szlovákia a vendége, így nagyon elegánsnak érzem, hogy a Typotex Kiadó Világirodalom sorozatának pontosan a könyvünnepre megjelenő darabja szlovák szerző alkotása. Ondrej Stefánik különös című könyvét egyszerre „kortárs városi regény"-ként és krimiként definiálja a fülszöveg, máshol pedig a szatíra és a közérzetregény szavakat emlegetik vele kapcsolatban. Ezek után nehezen tudom megjósolni, hogy mit is kapok majd: remélem, egy nagyon jó szöveget, szuggesztív hangulatot, s valami tipikusan közép-európait. Hátha kiderül, hogy Pozsony nincs is olyan messze Budapesttől... Annyi bizonyos, hogy a sorozatban számos fiatal szerző remek közép-európai könyve megjelent már, így aztán remélem, az Ujjatlan város is bevonul a kedves olvasmányaim közé.

2015-ben
Luca Cognolato: A láthatatlan hős
Manó, Todero Anna fordítása
Miután elvetettem az ötletet, hogy a tavalyi után idén is Mary Robinette Kowal új bűbájoló történetét nevezzem a legjobban vágyott könyvfesztiváli könyv címre, majd lebeszéltem magam Salinger új fordításban megjelenő Zabhegyezőjéről (alias Rozsban a fogó), mert azt úgyis biztosan ajánlja majd más, rövid ideig haboztam, hogy a Park újdonságáról, Iselin C. Hermann dán írónő új könyvéről, a Dominóról írjak. Végül azonban úgy döntöttem, hogy a most leginkább várt könyvem Luca Cognolato A láthatatlan hős című kötete. A szerző számos ifjúsági könyvet és regényt jegyez hazájában, Olaszországban. Ezúttal olyan történet nyomába eredt, amely nemcsak az olaszok, de a magyarok számára is ugyanolyan fontos. Giorgio Perlasca, a fiatal olasz üzletember szinte hihetetlen kalandok, sok fájdalom és még több bátorság közepette ötezer-kétszáz zsidó származásúnak bélyegzett magyar állampolgár életét mentette meg 1944-45 folyamán. Remek, kétrészes film született már róla (jórészt nálunk forgatták), de a gyerekek most először olvashatnak a történetéről ebben az ifjúsági regényben – amit én is már alig várok.

2014-ben
Mary Robinette Kowal: Üvegbűbáj - Bűbájoló történet
I.P.C. Könyvek, Szántai Zsolt fordítása
A tavalyi év igazi felfedezése volt számomra az amerikai írónő bűbájolós sorozatának első kötete, a magyarul igen ostoba címet és csúf borítót kapott Tünékeny illúziók: egy szerelmes-kalandos történet, amely Jane Austen korát és vidéki Angliáját idézi meg – egy kicsit másképp. A regény univerzumában ugyanis a bűbájolás része a mindennapi életnek; a hölgyek bűbájjal teszik szebbé a frizurájukat vagy művészibbé a zongorajátékukat, az uraknak a vadászatban segít, a könyv főhőse bűbájfestőként dolgozik az arisztokraták alkalmazásában. A mély érzésű és okos, ám csúnyának tartott Jane, a könyv hősnője pedig valóságos csodákra képes bűbájfodrai és -redői segítségével: talán még a szerelme életét is megmentheti... Az Üvegbűbáj ennek a nem mindennapi, váratlan ötletekkel teli és izgalmasan mesélő könyvnek a folytatása: remélhetőleg még ötletesebb, izgalmasabb és mesésebb, mint az előde. Hiszen hőseinek ezúttal a Napóleon franciái által megszállt Belgiumban kell boldogulniuk bűbájuk segítségével...

2013-ban
Robert van Gulik: A majom és a tigris
Sorozat Könyvek Kiadó, Upor László fordítása
Négy kötetet már végigélveztem, így alig várom, hogy végre polcomra tehessem az ötödiket is a holland diplomata, Kína-kutató és detektívregény-szerző van Gulik Di bíró-történetei közül. A könyvsorozat a középkori, hatodik századi Kínában játszódik, főszereplője pedig egy valóban élt, kiváló törvénytudós, aki minden kötetben három egymásba szövődő rejtélyt old meg hamisítatlan kínai díszletek között. Bár csak a bíró személye valódi, a krimirejtélyek kitaláltak, valahányszor Di-történetet olvasok, úgy érzem, egy igazi, klasszikus kínai könyvet találtam, csak épp modernül olvasmányosat és izgalmasat. Ráadásul A majom és a tigris rendhagyó, mert benne két novellát fűzött össze Gulik. A könyvet ketten várjuk: ha ugyanis végre sikerül megszereznem és nagy örömmel végigolvasnom A majom és a tigrist, már azt is tudom, ki fogja azonnal kölcsönkérni.

Linkek
Az Év Könyvei - 2012-2018
Ezt kívántam karácsonyra - 2013-2018  
Mit vártam legjobban a Könyvhéten? - 2013-2019
Húsvét 2019
A blog minden olvasójának áldott, szép, boldog húsvétot, sok jó könyvet kívánok!
Katherine
Gábor Miklós könyvei
Gábor Miklós (1919-1998) nemcsak színész volt, hanem író is. S nem egyszerűen emlékiratíró vagy önéletrajzszerző, hanem konokul és makacsul alkotó, valódi életművet hátrahagyó művész. Ennek ellenére tudomásom szerint egész életében mindössze egyetlen irodalmi díjat nyert el, a Füst Milán Prózai Díjat (Füst Milán-jutalom) fél évvel a halála előtt, 1997-ben. Ez a bejegyzés a köteteit sorolja fel, amelyekről később szeretnék még részletesebben írni. A könyvek közül három kedvencem: az Egy csinos zseni, a Sánta szabadság - és a Kicsi-világ-háború.

Nyomozok magam után: Naplók, Új Palatinus, 2003 (posztumusz)
Sánta szabadság, Magvető, 1997
Egy csinos zseni, Magvető, 1995
Kos a Mérlegen, Szépirodalmi, 1990
Kicsi-világ-háború: Napló, huszonöt évesen, Szépirodalmi, 1976
Moliére műhelyében: Feljegyzések Alceste-ről, Szépirodalmi (Műhely, Mészöly Dezső Moliére-naplójával egy kötetben), 1975
A színész árnyéka, Szépirodalmi (Műhely), 1972
Tollal: Naplójegyzetek, Szépirodalmi, 1968 (átdolgozott, bővített)
Tollal: Naplójegyzetek, Szépirodalmi, 1963

Link
100 éve született Gábor Miklós
100 éve született Gábor Miklós - Hangmontázs
100 éve született Gábor Miklós
2019 sok szempontból különleges év:
számomra azért is, mert idén lenne százéves egyik kedvenc magyar színészem,
az elfelejthetetlen és utánozhatatlan zseni, Gábor Miklós.

Ő volt Hamlet és Lucifer, III. Richárd és Oidipus, Ruy Blas és Ferdinánd, Tanner John és Bicska Maxi, Robespierre és Sebők Zoltán, VII. Gergely és Negyedik Henrik...

De egyben ő Palócz Imre mérnök és a Hosszú, az Apa és Károlyi János színművész, Benkő Béla igazgató és Korin György pszichológus, Flesch főmérnök és Dr. Hajnal, Von Berg herceg és Hannibál, Pintér Zoltán és Kocsis Feri, Mágnás Miska és Petőfi Sándor...

És míg a színpadi alakítások a maguk megismételhetetlen csodálatosságában és olykor tökéletességében örökre eltűnnek az idővel, a filmszerepek, amelyek megformálását oly sok nagy színésztársához hasonlóan Gábor Miklós is teljességgel másodlagosnak tartotta a színházi alkotáshoz képest, mégis, ma is őrzik tehetségének emlékét.

Ezért szeretnék ezúttal a filmjei (és néhány filmre vett színházi előadás) apró részleteivel emlékezni erre a nagyon nagy színészre.

100 éve született Gábor Miklós - Hangmontázs
A képre kattintva egy hangmontázs nyílik meg tíz kedvenc részletemmel. Aki szereti a hangoskönyveket, a hangjátékokat vagy Gábor Miklóst, talán örömét leli majd ennek a negyedórányi anyagnak a meghallgatásában, rácsodálkozik, hogy a színész összetéveszthetetlen és jellegzetes orgánumával mi mindenre volt képes - és esetleg eszébe jutnak róla olyan Gábor Miklós-filmek is, amelyeket már régen látott.

Linkek
Találkozásaim Gábor Miklóssal 1.
Találkozásaim Gábor Miklóssal 2.
Találkozásaim Gábor Miklóssal 3.
Gábor Miklós könyvei 
Érkező kötetek 4.
Íme egy újabb megjelenés-lista: egyelőre hét kötettel, amelyről már borító is ismert, és hárommal, amelyről még nem. Hat már a Könyvfesztiválon is kapható lesz.

Brigitte Kronauer: A nők ruhái
Typotex, megjelenés: április 18.
A Typotex Világirodalom 2019-ben valósággal elhalmozza tavaszi olvasnivalókkal azokat, akik - mint én - izgatottan figyelik, milyen kortárs újdonságok jelennek meg a keretében. Ez - valószínűleg egy elbeszéléskötet, 26 történet, 200 oldal, egy német írónőtől: alig várom.

Ina Valcsanova: A Krach-sziget
Typotex, megjelenés: április 18.
Erről a kötetről ezt írja a magyar fülszöveg: "A bolgár írónő regénye e két nő párhuzamos, a végtelenben találkozó, mégis szorosan összefonódó történetét meséli el, rendkívül szórakoztató stílusban, maró öniróniával." 188 oldal, pompás borító. Hívogató!

Jesús Carrasco: A föld, amelyen állunk
Typotex, megjelent
"Ebben a fiktív történelmi kulisszák között játszódó regényben a huszadik század elején Spanyolországot minden idők leghatalmasabb európai birodalmához csatolták." Vajon mit várjak ezek után? Disztópiát? Abszurdot? Groteszket? Annyi biztos, izgalmas lesz: mindössze 218 oldalon.

Volker Kutscher: Goldstein
General Press, megjelenés: május
Egyelőre közelebbi dátum még nem ismert a regény megjelenésére, amely történelmi kriminek ígérkezik, de nagyon számítok rá. A Goldsteinnel ugyanis a Tisztázatlan bűnügy és a Csendes halál című kötetek után újabb darabbal folytatódik a Gereon Rath nyomozásairól szóló sorozat. 

C. J. Sansom: Hamis próféciák I-II.
Agave, megjelenés: április 23.
Az angol történelmikrimi-szerző nem kapkodta el a Matthew Shardlake-sorozat folytatását, s nem is takarékoskodott a szöveggel: az Agave két kötetben jelenteti meg a széria 7. kötetét, amely remélhetőleg legalább olyan jó lesz, mint az előző rész, az Egy bűnös siralmai.

Böszörményi Gyula: Szer'usz világ - Ambrózy báró esetei V.
Könyvmolyképző, megjelenés: május 24.
Hát mégis lehet folytatni: Ambrózy báró tovább nyomoz... Vagy ki tudja, hiszen lehetséges, hogy ez a regény inkább lesz majd Mück Mári könyve, mint a báróé. A Nász és téboly egyszerűen pompás volt, úgyhogy most inkább egy kis csalódásra készülök, hogy ne érjen csalódás.

Terror 1918-1919: Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók (Szerkesztette: Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva)
Jaffa, megjelenés: április 22.
A kiadó Modern magyar történelem sorozatának már volt egy hasonló (szerkesztésű) kötete, az 1956: Erőszak és emlékezet. Az ember azt hinné, hogy konferenciák összefésült anyaga sosem olyan érdekes, mint egy szerző elejétől végéig megírt műve, de ebben az esetben azt hiszem, igenis lehet az. Vélemény.

Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre
Gabo, megjelenés: április 15.
1942-2018: két évszám, amely között lefolyt egy nagyon-nagyon-nagyon különleges élet. A betegsége miatt rendkívül szerencsétlen magánember és minden egybehangzó vélemény szerint mégis zseniális és sikeres tudós Hawkingé. Most újabb könyve jelenik meg, immár posztumusz. Vélemény.

Lee Child: A titokzatos látogató
General Press, megjelenés: május
Egyelőre még nem tudok borítófotót ideilleszteni a következő Lee Child-újrakiadásról, de már nagyon várom, hogy a megszokott, szép, fekete kötéses kiadásban is feltehessem a polcomra ezt az eredetileg 2000-ben megjelent, negyedik Reacher-regényt. Vélemény.

Linda Castillo: Égető titkok
General Press, megjelenés: június
Ahogyan sok másban, úgy a General Press ebben is megbízható és kiszámítható: Linda Castillónak tavaly is megjelent egy új Kate Burkholder-regénye, mi pedig ezt is megkapjuk az idei nyáron. És remélhetőleg így lesz ez a világ végezetéig.

Link
Érkező kötetek 1. 
Érkező kötetek 2. 
Érkező kötetek 3.
Vékony, vaníliaszínű rémálom - Janne Teller: Ha háború lenne nálunk
"Ha háború lenne Magyarországon… Hova mennél?" – így kezdődik az a könyv, amely egyeseket már a címével is felháborít vagy megrémít. Pedig a gondolatkísérletekben éppen az a jó, hogy bármikor fel lehet hagyni velük – ahogy egy álomból is fel tudunk ébredni, ha nagyon rossz felé mennek benne a dolgok. De ahogyan az álmaink segítségével is olyasmikkel nézhetünk szembe, amiket ébren legszívesebben elkerülnénk, vagy örökre a szőnyeg alá söpörnénk, a gondolatkísérletek is a segítségünkre lehetnek abban, hogy olyasféle helyzetek logikáját is megpróbáljuk kiismerni, amelyekben még soha nem volt részünk, s amelyekről azt reméljük, soha nem is kerülünk majd beléjük. Janne Teller Ha háború lenne nálunk című könyve éppen ezért különleges és izgalmas olvasmány. Játék – a nagyon is reális veszéllyel, a makacs félelemmel és saját képzeletünkkel.

Főhőse – te vagy. Általában ritka az olyan regény, amelynek szövege egyes szám második személyben szövődik. Ettől ugyanis irgalmatlanul és elháríthatatlanul személyes lesz bármely történet. A magyar olvasó leginkább csak a régi Kaland – Játék – Kockázat regényekben találkozhatott ilyennel. Ám ezúttal ahelyett, hogy olvasóként sárkányokkal, démonokkal és más létsíkokról érkező seregekkel kellene optimista hangulatban megvívni (és dobni nekik két kockával), ebben a képzeletjátékban saját kedves, megszokott világunk bolydul fel, legközelebbi szeretteinket veszítjük el, s miközben a történet kérlelhetetlenül halad előre, újra és újra számot kell vetnünk azzal, mi az igazán fontos az életünkben, mi az, ami megmaradhat nekünk.

"Minden egyes alkalommal összerezzensz, amikor valahol messze elsüvít egy lövedék…" "Állandóan fázol." "A legjobb barátod eltűnt." "Mindeneteket el kell adni." Így sorakoznak egymás után a rövid, újabb és újabb lemondásokat, veszélyeket és tragédiákat jelző mondatok. És ellentétben azzal a közönnyel, amivel egy játékkönyvben fogadhatta az olvasó akár azt a pillanatot is, amikor legyőzték, itt mindennél fontosabbá válik a túlélés, a megmaradás hogyanja.

Janne Teller dán írónő eredetileg 2001-ben írta meg a Ha háború lenne Skandináviában című kisregényét, azzal a céllal, hogy főképpen a fiatalok, a legnyitottabb, ugyanakkor a leegyszerűsítő szólamok által leginkább befolyásolható korosztály számára új nézőpontból mutathassa meg, milyen is lehet, amikor a háború megfoszt az otthonunktól, menekültté, idegenné, mássá tesz. Ám nemsokára igény támadt rá, hogy eredeti gondolatkísérletét, amelyben a skandináv államok között tört ki a háború, megismerhessék más nemzetek olvasói is. A Ha háború lenne Skandináviában lényege azonban épp a személyesség, az itt-és-most szituáció, a „rólunk szól” érzés volt. Ezért az írónő – együttműködve külföldi kiadóival – végül annyi változatot írt a könyvből, ahány helyen az megjelent, s a mű új címet is kapott: Ha háború lenne nálunk.

Így a mi regényünkben a tizennégy éves főszereplő egy olyan diktatúrában él, amelyet a "Tengerpartot Magyarországnak!" háborúpárti csoportosulás vezet, s amely háborúban áll Ausztriával a szlovén tengerpart megszerzése érdekében. Majd lassanként elveszíti ezt a háborút, s a névtelen főszereplő családja előtt nem marad más út, mint elmenekülni a békés és jóléti társadalommal rendelkező, de közerkölcsei és vallásossága tekintetében végtelenül konzervatív Egyiptomba. Vajon hazára találhatnak-e ott a magyar menekültek? Mi marad a családból? Visszatérhet-e majd egyszer Magyarországra a főszereplő

A töprengésre késztető rajzokkal illusztrált kötet korábban kis méretben, útlevélkönyvecskének álcázott külsővel már megjelent magyarul. 2019-ben azonban a Scolar új külsővel, friss kiadásban küldi a boltokba abban a sorozatában, amelyben számos kedvencem, így Wolfgang Herrndorf Csikk és Robert Williams Luke és Jon című könyve is napvilágot látott már. Ezekhez és a sorozat minden darabjához hasonlóan ezt is lelkesen ajánlom a bátor olvasóknak, legyenek akár felnőttek, akár gyerekek.

Linkek
Érkező kötetek 3.
Ígéretemhez híven íme, a második tavaszi könyvajánló listám, amelyet ezúttal a históriai érdeklődésem határoz meg, ugyanis öt történelmi krimit egy régi önéletrajz és négy történelemkönyv követ rajta.

Rhys Bowen: Holttest a könyvesboltban
Lettero, megjelent
Tavaly nagyon kellemes felfedezés volt számomra a Holttest a fürdőkádban című, bűbájos, cseles, csevegő hangvételű és mulatságos történelmi detektívregény, amely véleményem szerint pontosan olyan vonzó és polcra kívánkozó, amilyennek kellemes fogású kemény kötése és tündérien stílusos borítóképe alapján gondolnánk. Most itt az újabb Georgie-nyomozás, amelyet, remélem, több is követ majd. Vélemény.

Indrek Hargla: Melchior és a piritai fojtogató
Metropolis Media, megjelenés: tavasz
Nehéz elhinni, de 2016 volt az utolsó év, amikor a magyar olvasók hallhattak valamit Melchiorról, a tallinni patikáriusról, aki gyógyít, segít és nyomoz. Így le sem írható az öröm, hogy a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye, a Melchior és a Kerekeskút utca lidérce és a Melchior és a hóhér lánya végre folytatást kapnak az idén.

Arturo Pérez-Reverte: Cádiz ostroma
Libri, megjelenés: április 18.
"A Cadiz ostroma egyszerre történelmi kalandregény, izgalmas krimi és felejthetetlen szerelmi történet" - írja a fülszöveg a könyvről. Nos, engem leginkább az érdekel, milyen arányban. A történelmi krimiket ugyanis nagyon szeretem, de be kell valljam, a szerzőtől egyetlen könyvet tudtam csak igazán megkedvelni (igaz, azt nagyon), A flamand tábla rejtélyét. De hátha ez lesz a második ilyen.

Benedek Szabolcs: Vörös, mint a vér
Helikon, megjelent
A szerző Kádár hét napja című regénye nagyon megfogott engem a tavalyi évben: 2018-as kedvenc könyveim közé is felvettem. Sőt, hatására megvettem a szerző Az élcsapat avagy Tanácsköztársaság 1919 című könyvét is, amelynek ugyan nem ártott volna még egy lektor, viszont hallatlanul eredeti, izgalmas és ironikus beavatás volt ebbe a a magyar-vörös világba. Most pedig - íme egy izgalmas regény ugyanerről a korról.

Irene Adler: A nagy végjáték
Manó Könyvek, megjelenés: április 4.
A fülszöveg kettős finálénak nevezi a Sherlock, Lupin és Én sorozat tizenharmadik kötetét, amely eredetileg le is zárta az ifjúsági detektívregény-sorozatot. Én változatlan lelkesedéssel tartok ki a széria mellett, s alig várom ezt a befejezést - amely után talán még jelenhetnek meg újabb kötetek... Vélemény.

(Márkosfalvi) Barabás Miklós: Önéletrajz
Szépmíves, megjelent
Azt hiszem, harmadszorra adják ki ezt az önéletrajzot: de az anyaországban szó szerint véve először. Én mindeddig a kolozsvári Dacia kiadó 1985-ös példányát olvasgattam rongyosra, amely az 1944-es (Magyarországgal épp egyesült) Erdélyben megjelent első kiadás újraszedése volt. Most azonban itt egy új, friss változat.

Thomas Sandkühler: Adolf H. - Egy diktátor életútja
Magistra, megjelenés: április 22.
"Kimondottan fiataloknak szánt Hitler-életrajz még soha nem jelent meg – ezt a hiányt szándékozik pótolni könyvem" - írta a szerző, a berlini Humboldt Egyetem történészprofesszor a könyvről. Mivel nagyon érdekel a korszak, a téma és a megközelítés, bejelentése óta várom a kötet megjelenését.

Helen Rappaport: A Romanovok utolsó napjai - A jekatyerinburgi tragédia
Helikon, megjelenés: április 29.
Az író "minden könyve egyszerre elmélyült kutatómunka eredménye, és szenvedélyes, szeretettel megírt regény" - írta Helen Rappaport A négy nővér című könyvének magyar fülszövege - s ezzel egy egész évre el is riasztott a kötettől. Pedig az valóban remek: épp, mert nem regény, hanem végig szabatos, leíró stílusban tartott, forrásidézetekkel teli, 1516 végjegyzetet tartalmazó történelemkönyv. Alig várom a könyvtestvérét.

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Aknamunka - Szabotázsperek a Rákosi-korszakban
Modern magyar történelem, Jaffa, megjelent
Néhány évvel ezelőtt valószínűleg azt gondoltam volna, hogy egy mű, amely olyan koncepciós perekről szól, amelyekben bányamérnököket és dolgozókat vádoltak meg szabotázzsal, csak száraz és unalmas lehet. A Jaffa sorozatában azonban csak érdekes könyvek jelennek meg: így biztos vagyok abban, hogy ez is ilyen. Vélemény.

Joann Fletcher: Egyiptom - Fáraók, piramisok, titkok
Füles Bookazine
Mivel lelkesen gyűjtök mindent, ami Egyiptommal kapcsolatos, nagy örömmel vettem észre ennek a (magazinnak álcázott) könyvnek a megjelenését. Bár az is igaz, hogy a kiadó egy korábbi kötete (Királyok és királynők) meglehetősen kevéssé helytálló dolgokat tartalmazott Nefertitiről: mégis, remélem, ez a könyv más lesz. Vélemény.

Link
Érkező kötetek 1. 
Érkező kötetek 2.