Két éve egészen véletlenül keltette fel a figyelmemet egy pompás borítót kapott, bájosan kinéző könyvecske, amelyet a Lettero Kiadó jelentetett meg. A kézbe illő kemény kötés címlapján szellősen kék ég háttere előtt egy hamisítatlan skót várkastélyt, a kép jobb oldalán pedig egy vintage stílusban megrajzolt, elegáns szőke hölgy profilképét lehetett látni. A láthatóan előkelő kisasszony a harmincas évek legeleje luxusdivatjának megfelelő, finoman csillogó, bíborlila estélyi ruhát viselt, többszörös, hosszú igazgyöngysorral a nyakában, gyöngyökkel a karján, halványlila estélyi kesztyűvel; fürtös hajába pedig tollat tűzött báli díszként. Már ez a kép is olyan vonzó volt, hogy muszáj volt belelapoznom a regénybe. Ráadásul a címlapra ráírtak egy ajánló mondatot: „Mintha Agatha Christie és P. G. Wodehouse együtt írna detektívregényt.”

Több sem kellett, hogy elolvassam Rhys Bowen könyvét, amely fergetegesen humoros és bájosan intelligens történetnek bizonyult. Kiderült, nem véletlenül viseli magyarul a találó Holttest a fürdőkádban címet. Életvidám főszereplőnője, a vagyontalan arisztokrata Georgie ugyanis valóban lezárt városi palotájuk fürdőkádjában akad rá egy férfi hullájára, s ha nem akarja, hogy bátyját, Glen Garry és Rannoch kétballábas hercegét tartóztassák le mint gyilkost, magának kell kinyomoznia, hogyan került a kádba családjuk megzsarolója élettelen állapotban…

Persze az is tény, hogy a vidám történet sokkal inkább szól az önironikus, ám időnként arisztokratikusan nehézkes fiatal leányzó, teljes nevén Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie csetlés-botlásáról a nagyvilágban, mint valamiféle korrekt és logikájával tökéletesen kielégítő nyomozásról. Épp ezért azonban kiváló történelmi detektívregény, amely 1932-ben, hangulatilag és dátumilag a bolondos húszas évek és a gazdasági válság megnyomorította harmincas évek választóvonalán játszódik. Így pontos, mulatságos és ironikus kép nyerhető belőle az angol elit életének egy kis szeletéről. Olvasása közben bárki betekinthet a korszak kőgazdag, illetve titokban elszegényedett, de a mundér becsületét és a látszatot ügyesen fenntartó elitjének mindennapi teázásaiba, bálozásaiba és utazgatásaiba, megtanulhatja, miként kell begyújtani a kandallóba, s miként tukmálhatjuk rá vagyonos barátnőinkre az általunk tervezett, de elszabott haute couture-ruhákat. A kellemesen fordított könyv még az uralkodócsalád mindennapjaiba is bepillantást enged, Georgie ugyanis a királyi család tagja (még ha a család legkülső, legkevésbé fontos köréhez tartozik is, távol a tróntól). Így aztán V. György és Mária királyné udvarába is ellátogathat az, aki elolvassa a Holttest a fürdőkádbant.

Vagy: az alig néhány hónapja megjelent második kötetet, amely a hangzatos Holttest a könyvesboltban címet kapta, s véleményem szerint még izgalmasabb, mint az előde volt. Ebben ugyanis Georgie váratlan kihívással szembesül. Már egészen elsajátította azt a független, s nem egészen helyeselhető életmódot, amelyet gondosan titkol kicsinyes és zsugori bátyja elől: inkognitóban, személyzet nélkül él elméletileg lezárt városi palotájukban, s álnéven speciális házvezetőnői ügynökséget működtet, amelynek ő maga az egyetlen alkalmazottja. Kifejezetten olyan megbízásokat szerez, amikor durvább munkák helyett inkább rendet kell rakni, ki kell szellőztetni egy-egy hasonlóképpen lezárt városi palotában, amíg annak gazdái vissza nem költöznek vidéki birtokukról ismét Londonba. Az így szerzett pénzből pedig szerényen fenn tudja tartani magát, s részesülhet London olyan varázslataiban, mint a tömegközlekedés, a cukrászdák, egy-két kisebb estély vagy a találkozás jó barátnőjével, a mindig flörtre kész Belindával.

Mária királyné ötlete azonban úgy érkezik, mint derült égből a villámcsapás: arra kéri Georgie-t, fogadja a bajor hercegkisasszonyt, aki rövid ideig palotai programokon is vendégeskedik majd, mivel kiváló feleségjelöltnek ígérkezik David herceg, vagyis a leendő VIII. Edward számára. Georgie-nak sürgősen rá kell jönnie, hogyan fogja a nemeshölgy és kísérete előtt azt a látszatot kelteni, hogy pénzügyi helyzete makulátlan, palotája rangjához illő, (egyelőre még nem is létező) cselédsége pedig mindenben a helyzet magaslatán áll... És ekkor még távolról sem tartunk ott, amikor Hanniról kiderül, hogy amerikai gengszterfilmekből tanult angolul, némiképpen bolti tolvaj – és holttestet talál egy kis, külvárosi könyvesboltban, ahova be se kellett volna mennie!

Lady Georgiana megalkotója, Rhys Bowen (valódi nevén Janet Quin-Harkin), az 1941-ben született, örökifjú írónő már 13 könyvet szentelt hősnőjének az elmúlt években. Ha valamennyi ilyen szellemes, akkor csak bízni tudok benne, hogy mi, magyar olvasók kapunk még Georgie-krimiket a jövőben. S persze abban is, hogy a következők is ilyen szépek lesznek. Hiszen a Holttest a könyvesboltban alkonyi Londont ábrázoló borítóján ismét a szőke hölgy látható profilból, ám ezúttal valami olyasmit visel fehér zsorzsettből, amit a korabeli divatlapok valószínűleg „disztingvált, úriasan finom, nobilis toalett”-nek neveznének. Aki szereti a humort, a történelmet, a nyomozást (és nő), biztosan élvezni fogja Georgie újabb tündéri kalandját is.

A cikk az Ekultura.hu-n: Rhys Bowen: Holttest a fürdőkádban / Holttest a könyvesboltban
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én