A 21. Század Kiadó Krimi Klasszikus sorozata
Számomra szinte hihetetlen, de P. D. James csak a kezdet volt. A 21. Század Kiadó olyasféle sorozat kiadásába kezdett, amilyenre a szép emlékezetű, ám rövid életű Krimiklub megszűnése óta nem volt példa. Klasszikus bűnügyi regényeket ad ki, nem szerzői sorozatban, hanem válogatva: csupa olyan könyvet, amelyek nemhogy nem avulnak el, de az idő múltával egyre izgalmasabbak, igazi klasszikusok. Épp ezért nem csoda, hogy szinte mindegyikből sikeres film is készült, olykor nem is egy. Most A postás mindig kétszer csenget mellé két a magyar kiadástörténetben rég elhanyagolt nagyágyú érkezik a boltokba: Chandler első Marlowe-regénye, az Örök álom és Hammett A máltai sólyomja. Utóbbi könyv tervezőjének külön hálás köszönet: nagyon hiányzott már nekem egy borító, amelyen Humphrey Bogart látható a regényből készült pompás filmben. (Persze mulatságos, hogy az Örök álom borítójára is rákerülhetett volna...) Sok sikert kívánok a sorozatnak, s mindenkinek a legteljesebb lelkesedéssel ajánlom!

P. D. James: Takard el az arcát! (Cover Her Face, 1962) 
P. D. James: Nem nőnek való (An Unsuitable Job for a Woman, 1972) 
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (The Postman Always Rings Twice, 1934) 
Raymond Chandler: Örök álom (The Big Sleep, 1939) 
Dashiell Hammett: A máltai sólyom (The Maltese Falcon, 1930)
Újra itt - Hauff meséivel
Október 13-a van.
Többek közt Ede, Kálmán, Edvárd és Jagelló napja. E dátummal született Dayka Margit és Margaret Thatcher. 1307-ben e napon kezdődött a per Franciaországban, amely tönkretette a templomosokat. 1917-ben ekkor látták a fatimai jelenéseket. 1964-ben ezen a napon váltották le Hruscsovot. Amúgy idén munkanap is - de ez a része már elmúlt...
Én pedig ma ünnepeltem a születésnapomat, bár nem is ezen a napon, sőt, nem is ebben a hónapban születtem. De az idei év olyan különös, hogy minderre csak most jutott idő és alkalom.

Épp ezért nagyon stílszerűnek éreztem, hogy épp ma indítsam újra a két hétre megszakadt blogomat, egyelőre egy életjellel, miszerint megvagyok és visszatérek...
Mivel a dátumok szükségszerűsége így hozza, tegnapra közzétettem legújabb ekultúrás ajánlómat.
Most pedig gyorsan szeretnék még két könyvet ajánlani, amelyek teljességgel elvarázsoltak az elmúlt fura napokban.

Wilhelm Hauff, a német romantika (és a biedermeier) csodálatos tehetségű és őszintén szerethető alakja mindössze huszonnégy évet élt: 1802-ben született, s 1827-ben, mindössze tizenegy nappal a 25. születésnapja előtt már végzett is vele a tífusz és a láz. Halálakor tíz hónapja volt férj, egy hete apa, de már öt éve író.

Ma leginkább romantikus és fantasztikus meséiről ismerjük: ezért töltöttem boldogan a kevés szabadidőmet  nemrég ezek olvasásával. Az Attraktor Kiadó ugyanis 2003-ban két szép, fehér borítós kötetben kiadta Hauff összes meséjét, teljes szöveggel, a keretelbeszélésekkel együtt, abban a rendben, ahogyan az író belefoglalta mese-almanachjaiba. Így nekem csak ki kellett nyitnom őket és elmerülnöm a mesevilágban, ahol Szaid viszontagságok között küzd a becsületéért és az életéért, a szabó Labakán álruhás hercegnek adja ki magát, a szarvasforint legendájának szomorú lovagjai elvesztegetik az örökségüket, a levágott kéz történetének elbeszélője szörnyű titkot őriz, s a kis Mukk beszámol róla, semmi sem az, aminek látszik...

Nem véletlenül szerepel a kötetek hátulján, hogy ezek Álomország könyvei... Ha neked is nosztalgiád támadt ezek iránt a Grimm-meséknél sokkal sötétebb és egzotikusabb, ám az Andersen-meséknél sokkal igazságosabb és romantikusabb világot bemutató fantasztikus történetek iránt, a Bookline-on mindössze 3500 Ft-ért hozzájuthatsz a két kötethez Kosáryné Réz Lola szép, modern fordításában.

Hauff összes meséi az Attraktor kiadásában
Az író élete utolsó három évében három Märchen-Almanachot adott közre tanult ifjak és leányok számára. Az elsőt ma úgy ismerjük, A karaván, a másodikat, mint Az alexandriai sejk és rabszolgái, a harmadikat pedig: A spessarti vendégfogadó. Ezeket a címeket valójában a keretelbeszélések viselik, amelyek szereplői elmondják a betétmeséket. Bár gyerekkoromban nekem is volt Hauff-meséskönyvem, ma úgy érzem, akkor él ez a mesevilág, ha nem összevissza válogatnak belőle, hanem egyvégtében, a társasággal együtt figyelve, hallgatva, regélve is végig lehet haladni rajtuk: mint az Ezeregyéjszakán vagy Boccaccio történetein. A második gyűjtemény fordítása ezen csak annyiban változtat, hogy Hauff ide felvett négy mesét másoktól is (Gustav Adolf Schöll és James Justinian Morier művei mellett két Grimm-mese szerepelt), amelyek a magyar kiadásban kimaradnak, hisz nem Hauff művei. (1)

A karaván, 1825
Märchen-Almanach auf das Jahr 1826 für Söhne und Töchter gebildeter Stände
Mesealmanach - Märchen als Almanach (Einleitung)
A karaván - Die Karawane (Rahmenerzählung)
A gólyakalifa története - Die Geschichte von Kalif Storch
A kísértetes hajó története - Die Geschichte von dem Gespensterschiff
A levágott kéz története - Die Geschichte von der abgehauenen Hand
Fatme megmentése - Die Errettung Fatmes
A kis Mukk története - Die Geschichte von dem kleinen Muck
Az álherceg története - Das Märchen vom falschen Prinzen

Az alexandriai sejk és rabszolgái, 1826
Märchen-Almanach auf das Jahr 1827 für Söhne und Töchter gebildeter Stände
Az alexandriai sejk és rabszolgái - Der Scheich von Alessandria und seine Sklaven (Rahmenerzählung)
Orroska, a törpe - Der Zwerg Nase
Ábner, a zsidó, aki semmit sem látott - Abner, der Jude, der nichts gesehen hat
Az ifjú angol - Der Affe als Mensch (Der junge Engländer)
Almansor története - Die Geschichte Almansors

A spessarti vendégfogadó, 1827
Märchen-Almanach auf das Jahr 1828 für Söhne und Töchter gebildeter Stände
A spessarti vendégfogadó - Das Wirtshaus im Spessart (Rahmenerzählung)
A szarvasforint mondája - Die Sage vom Hirschgulden
Hideg szív (Első és Második rész) - Das kalte Herz (in zwei Teilen)
Szaid viszontagságiai -  Saids Schicksale
A steenfolli barlang (Skót monda) -  Die Höhle von Steenfoll – Eine schottländische Sage

(1) Viszont benne vannak a hagyományosan kihagyogatott mesék is, amilyen például az Ábner című történet, amelynek második két bekezdését tényleg más 2018-ban olvasni, mint 1826-ban, de hőse, Ábner, a zsidó bizonyos szempontból Sherlock Holmes előfutára, meséje pedig igencsak sokat elmond a hatalom és az ész viszonyáról. Ez a történet még csak háromszor jelent meg magyarul az elmúlt száz évben. A Hauff-mesék másik két "megtagadott" darabja A kísértetes hajó története és A levágott kéz története, mindkettő "ijesztő", ezért mindig kiveszik a gyerekkötetekből: ezért talán kevésbé ismertek, pedig csodás fantasztikus elbeszélések.
Ekultura.hu - Benkő László: Vér és kereszt - A hatalom ereje
A hatalom ereje című regénnyel befejeződött Benkő László hatodik történelmi regénysorozata, a Vér és kereszt, amely az államalapítás utáni évtizedeket, s I. (Szent) István király uralmának időszakát mutatja be. Benne az ezredfordulótól 1031-ig élhetjük végig a történelemből már ismerős alakokkal (Istvánnal, Imre herceggel, Gizella királynéval, Gellért püspökkel, Ajtonnyal és Vászoly herceggel), illetve a regényszerző fantáziája megteremtette szereplőkkel a magyar történelmet.

István király hatalma immár megkérdőjelezhetetlen, biztos és szilárd. Folyamatosan új és új kihívásokkal szembesül azonban: türelemmel, bölcsességgel, megfontoltsággal, olykor erővel, de állandóan reagálnia kell az új és új hatalmi és politikai támadásokra. A cselekményből megismerhetjük a korabeli Magyarországot, a diplomáciai cselszövéseket, a keresztény hit terjesztésének nehéz útját, az egyszerű nép életét. S feltehetjük a kérdést: egy-egy helyzetben mi is tudtunk volna-e olyan döntést hozni, mint István.

Benkő László korábbi, a magyar történelmet megidéző sorozatai, a Honfoglalás-trilógia, a Viharlovasok-sorozat, a Szent László-trilógia és a Tatárjárás-trilógia után ismét olvasmányos, sok-sok megbízható adatra épített, s egyedi szemléletű történelmi regénysorozatot zárt, amelynek több különlegessége is van.

Egyik nagy erénye A hatalom erejének a női szereplők ábrázolása. Amilyen érdekes volt a trilógia korábbi kötetében Sarolt, olyan izgalmassá válik A hatalom erejében Gizella királyné alakja. A valóságban is létezett történelmi személyiségek bemutatása azonban a tények korlátjába ütközhet, ezért öröm azokkal a szereplőkkel találkozni, akiket az író elevenített meg és talált ki, mint Rásdi vagy Nárcisz, akikről nagyon szerettem olvasni. Benkő László regényiben nincsenek erőltetett szituációk, amelyek a ma elvárthoz hasonló, a régi korokban azonban – sajnos – anakronisztikus szerepet nyújtanának egy-egy nőnek. Mégis, úgy érzem, kifejezetten figyel arra, hogy megmutassa a történelem női oldalát is: hogy ne a 19. század kardcsattogtatós, férfiközpontú nézőpontjából lássuk az államalapítás utáni évtizedeket (sem). Mivel a regényben feldolgozott időszakról félelmetesen keveset tudni minden szempontból (tehát a kor „férfitörténelme” is hiányos és enigmatikus), nagyon jó, hogy olyan rekonstrukcióját olvashatjuk, amelyben a korszak asszonyainak és lányainak is kiemelkedő szerep jut.

A hatalom ereje másik különlegessége számomra a szuggesztív és izgalmas csata-, harci- és diplomáciai jelenetek leírása volt. Számos szereplő színre lépett ezekben: nekem azonban talán Imre herceg lett a kedvencem. Bár nagyon meghatónak és szépnek találom az ártatlan, bájos, liliomos herceg történetét, amely hosszú évszázadok alatt, részben Szent Imre kegyes legendájából kiindulva alakult ki, őszintén élveztem, hogy ebben a történelmi regényben egy valóságos hercegről, férfias trónörökösről, bátor harcosról olvashatok, akinek a neveltetését is végigszemlélhettük. Mindig is szerettem volna olyannak tudni Imrét, akiből – ha megéri – nagy király lett volna: a regény pedig ilyennek mutatja őt.

Többek közt ezért is ajánlom mindenkinek a sorozatot. Ha pedig valakiben még maradnának kérdések A hatalom ereje befejezése után, s érdeklődne a szereplők és Magyarország további sorsa iránt, hamar meglelheti a megoldást. Már megjelent ugyanis a szerző új trilógiájának, a Káosz és rendnek az első kötete Ármány hálójában címmel, amely épp erről szól.