Ez a 14. idei könyvajánló bejegyzés, de júniusban követi még egy, a 15. Így lesz: fél év, hat hónap, 15 poszt, 30 ajánlott könyv. Vajon duplázok-e decemberre?
Érdekes volt végiggondolnom, miről és hányszor írtam az idei Könyvtestvérekben. A szó szoros értelmében vett szépirodalomról csak egyszer posztoltam (11.: Weronika Murek novellái, Jonas Lüscher regénye). Történelemmel foglalkozó könyvekről négyszer írtam (2.: Ungváry Krisztián és Meruk József könyve Rákosiról, Hatos Pál 1918-története, 4.: Dalos György kötete II. Miklósról és bukásáról, Martina Winkelhofer igényes történelmi botránykrónikája, 9.: Cserényi-Zsitnyányi Ildikó és Keller Márkus könyvei az ötvenes évekről, 14.: Pető Andrea kötete a nyilasmozgalom nőiről, hét történész tanulmánya az 1918-19-es terrorról), megjegyzendő, hogy a nyolc könyv közül öt a Jaffa Modern magyar történelem sorozatában jelent meg. Tudományos ismeretterjesztő könyv kettő akadt az ajánlottak között (10.: Stephen Hawking posztumusz kötete és egy Egyiptom bookazine). A többi kilenc bejegyzés fantasztikus, borzongató és krimikönyvekkel foglalkozott. Ezek közül is kettőben eredeti és folytatásként írt Sherlock Holmes-sztorikat ajánlottam (5. és 7.: magától Doyle-tól, James Lovegrove-tól és a Sherlock, Lupin és Én sorozatból), de szerepelt szerzőként (1., 3., 6., 8., 12., 13.,  15.)  Edgar Allan Poe, H. P. Lovecraft, Arthur Machen, G. G. Pendarves, Abraham Merritt, Jim Butcher, Mur Lafferty, illetve James M. Cain, Raymond Chandler, Georges Simenon,
Samuel Bjørk, John Maddox Roberts, Jennifer Ashley és Pauline Peters is.
Ilyen lennék tehát: aki izgalmas történelmet, krimit és fantasztikus történeteket olvas leginkább? Azt hiszem, ilyen is vagyok. És más is.

Mindenesetre a mai rövidposzt tárgya két figyelemreméltó történelemkönyv a Jaffa kiadótól, amelyek mindegyike idén jelent meg a Modern magyar történelem sorozatban.

A Terror 1918-1919 - Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók egy történészkonferencia lenyomata. Ám ahogyan már az 1956: Erőszak és emlékezet című tanulmánykötet esetében is történt, vagy a konferencia anyaga volt rendkívül mívesen megtervezett, vagy a kötet szerkesztői, Müller Rolf, Takács Tibor és Tulipán Éva készítették elő tökéletesen az anyagot, de a hét történész hét tanulmányából meglepően egységben kezelhető, teljességre törekvő kép bontakozik ki a korszak erőszakkutatásának eredményeiről. Az első három tanulmány a trianoni döntéssel az országtól majdan elszakítandó területek 1918-1920-as helyzetét elemzi: Lönhárt Tamás Erdéllyel, a Bánsággal és a Partiummal, Szeghy-Gayer Veronika a csehszlovák megszállással, Dévavári Zoltán a Délvidékkel foglalkozik. Hatos Pál azt mutatja ki részletesen, amire korábbi könyvében csak röviden tért ki: az elfelejtett "nagy félelem" korát a magyar vidéken. Takács Tibor Szamuely Tibor nyomába ered, Varga Krisztián pedig Korvin Ottóéba, de egyik történész sem csak az eddigi életrajzok adatait pontosítja, sokkal inkább a két történelmi személyről írt korábbi művek recepciókritikáját nyújtja, s alakjuk meg-megújuló (át)értelmezéseien keresztül elemzi tetteiket és jelentőségüket. Végül Paksa Rudolf hasonló eljárást köt össze a fehérterror definiálásnak kísérletével: a bemutatás mellett az események későbbi kontextusba foglalásainak, feldolgozásainak hangsúlyait is elemezve. A kötet sokaknak ajánlható olvasására, beleolvasásra.

Elfogultan azonban azt kell írnom, a sorozat idei legizgalmasabb darabja mégis Pető Andrea új könyve, a Láthatatlan elkövetők - Nők a magyarországi nyilasmozgalomban, amelyet rendkívül nehéz, szinte elviselhetetlen terhű témája ellenére bárkinek bizalommal ajánlanék, részben szemléleti eredetisége, modernsége és alapossága, részben pedig megdöbbentő, a történeti kutatás módszertanáról, a mai magyar emlékezetpolitikáról és a múlt kutatásának etikájáról is minden olvasót elgondolkodtató részletei miatt. A borítóról azonnal egy nagyon ritka fényképdokumentum mered a szemlélőre: a csoportképen Szálasi Ferenc a kassai nyilas-nőszervezet tagjai körében látható. Elég csak bámulni egy kicsit a fotót (amely hiteles, teljes, fekete-fehér formájában a könyvben is megtalálható), nézni ezt a sok idegen, a múltba veszett arcot, idősebbekét, kifejezetten fiatalokét, olyanokét, akiknek az arcukon ül a nyomor, a rosszindulat, a gőg vagy a butaság, s olyanokét, akik láthatóan akarnak valamit a zöld blúzoktól... S máris elképesztően izgalmasnak és súlyosnak tűnik a kérdés, amelyre a könyv utolsó egyharmada igyekszik válaszolni: milyen nők, miért és hogyan kerültek a Nyilaskeresztes Pártba? Mi vezette őket? Egyetértettek vajon a párt hivatalosan képviselt nőpolitikájával vagy épp ellenkezőleg? Eszmékben hittek vagy karriert akartak csinálni? Modernek voltak vagy maradiak? Bűnözők voltak, házmesterek vagy mások? S miért maradnak mégis - az emlékezők, a népbírák, a történészek, az áldozatok előtt, sőt, még a legtöbb, a nyilasokról készített fotón is - láthatatlanok? Ennek a kulcsfogalomnak az alkalmazása pedig már elvisz egy konkrét (bár kifejezetten nem tipikus) esettanulmány tanulságaihoz: hiszen a Csengery utcai mészárlás pontos történetének a lehetőségekig való teljes felderítésével Pető Andrea nemcsak egy nyilasnőről (Dely Piroskáról) rajzol pontos és töprengésre késztető képet, de a korabeli társadalomról, a népbírósági perekről, a feldolgozhatatlan események feldolgozási stratégiáiról, az elhallgatási és átformálási kísérletekről is hallatlanul érdekes következtetéseket fogalmaz meg. Mindvégig üdítően tiszta etikával és logikával. Az Elmondani az elmondhatatlanthoz hasonlóan a történésznő újabb könyve is olyan szembenézés, amely nem kíméli az olvasóját, de felfedezésértékű lehet mindenkinek.

Linkek
Könyvtestvérek 1. - Fantasztikus klasszikusok  
Könyvtestvérek 2. - Történelem először 
Könyvtestvérek 3. - Klasszikus krimik   
Könyvtestvérek 4. - Történelem másodszor  
Könyvtestvérek 5. - Holmes kétszer  
Könyvtestvérek 6. - Könnyű olvasmányok   
Könyvtestvérek 7. - Sherlock Holmes, sokadik folytatás 
Könvvtestvérek 8. - Ugyanaz duplán 
Könyvtestvérek 9. - Történelem, mindennapok, ötvenes évek
Könyvtestvérek 10. - Tudomány, váratlanul  
Könyvtestvérek 11. - Kemény diók, amelyeket érdemes feltörni
Könyvtestvérek 12. - Maigret és Machen
Könyvtestvérek 13. - Helikonos borzongás