E rövid, megkésett összegzésben le kell szögeznem: a legnagyobb öröm számomra, hogy a blog átélte és túlélte a 11. évét is. Sőt, hála kitartó, és visszatérése(i)mben bízó olvasóimnak, elérte a 720.000. lekérést.

A 2021-es évben összesen 107 posztom született. Ezek közül 9 raktárbejegyzés volt, 48 írás készült mindarról, ami éppen foglalkoztatott, amit fontosnak tartottam a világból, és persze az olvasmányaimról, 50 posztból pedig összeállt a második virtuális versantológiám, a fiatal Petőfi 1841-45 között írt félszáz verséből. Terveim szerint ezt ebben az évben és a következőben talán újabbak is követik majd.

Aktuális olvasmányaimról általában három-három kötetet összefogó bejegyzésekben számoltam be, ezekben a hármasokban összesen hatvanhárom könyvről írtam. De született összefoglaló posztom az amerikai elnökök magyar nyelven megjelent memoárjairól, Lee Child új kötetéről, amelyet már öccsével, Andrew Childdal közösen publikált, az Attraktor kiadó borzongató sorozatáról vagy épp a nagy sikerű Rizsporos hétköznapok sorozat újabb kötetéről.

Az olvasók legjobban a következő három bejegyzést szerették az elmúlt évben:
Agatha Christie a Helikonnál - Öt év, ötvenöt kötet?
Ebben a posztban a Helikon Kiadó életműsorozatában 2017-2021 között kiadott összes Agatha Christie-kötetet soroltam fel rövid megjegyzésekkel kísérve. A legmulatságosabb, hogy egy véletlennek köszönhetően az, ami a május 1-i címadáskor még csak lehetőség volt, az év végére bizonyossággá vált: az öt év alatt valóban 55 kötet jelent meg a kiadónál Christie tollából.
2020 kedvenc könyvei
Minden év végén, vagy a következő elején listába foglalom, melyek voltak számára a búcsúzó év legfontosabb kötetei, épp harminchárom. A 2020-as lista Nádasdy Ádám novelláskötetével, A Nibelung-ének új fordításával, a 6. dalai láma verseivel, Updike-kal és Hemingway-jel kezdődött számomra.
Három találkozás Arsène Lupin-nel
A legtöbb olvasó által lekért hármasposztban régi kedvencemről, Arsène Lupinről írtam. Azóta szerencsére újabb Maurice Leblanc-kötetek láttak napvilágot magyarul, amelyekről nemsokára szintén szeretnék beszámolni.

Szeretném melléjük állítani azt a három posztot, amit én a legjobban szerettem az elmúlt évből: kedvenc témáimhoz kapcsolódnak, s szerencsére ezekre is sokan kíváncsiak voltak.
N. Kiss Zsuzsa és a Jane Eyre
Egy titokzatos stylesi eset - Mrs. Christie eltűnése
Charles Dickens gyerekváltozatban? - Kitérő listakészítés közben

A múlt évben sok tervem maradt megvalósítatlan a bloggal kapcsolatban. Nem szeretnék azonban ezen morfondírozni, inkább igyekszem nekiindulni újult erővel.

Linkek
2020 és a blog
2019 és a blog
2018 és a blog
2017 és a blog
Blogról, könyvekről, 2016-ról 
Ilyen volt 2015 - számokban, nevekben, címekben
Ez volt 2014 - a blogon
Számvetés - 2013
Évzáró töprengés három részben (2012)
A századik bejegyzés - Boldog új évet! (2011)
Boldog új évet! (2010)

Itt az új év eleje: ideje listába rendezni 2021 számomra leginkább meghatározó olvasmányait. Immár nyolcadik éve hagyomány, hogy ezen a listán éppen 33 friss megjelenésű kötet szerepelhet, amelyet az elmúló év végén válogatok össze, visszaemlékezve összes azévi, kedves olvasmányomra... A 33 könyv sorrendje persze szubjektív: leginkább az dönt két hely között, melyik az a könyv, amit akár azonnal újraolvasnék, s melyik, amelyikkel még várnék pár hetet...

1-3. helyezettek

A döntéseket ezúttal is nehezen hoztam meg, hiszen, annak ellenére, hogy milyen sok aggódást, zűrzavart és rendkívüli helyzetet hozott ez az év, nagyon-nagyon sok jó könyv jelent meg 2021-ben, amelyek közül igazán nem volt könnyű választani. Végül 28 szépirodalmi kötet és 5 non-fiction mű került fel a listámra. 2017-ben és 2018-ban érdekes módon ugyanez volt az arány a kedvenc könyveim felsorolásában, 2019-ben pedig 30 szépirodalmi műre jutott 3 non-fiction. A 2020-as évben azonban 9 olyan kedvencem is volt, ami nem a szépirodalom körébe tartozott: vagyis 2021-ben visszatértem az előző évek arányaihoz.

4-6. helyezettek

A fikciós művek közül 19 regény, 5 novellagyűjtemény, 1 önéletrajzi esszékönyv - ha az..., Sári Lászlóé -, 1 verseskötet - Mesterházi Mónika rég várt gyűjteménye -, s van 2 olyan könyv is, amelyben Köbli Norbert forgatókönyvei olvashatók. A regények között van monumentális, mint Tolsztoj az első helyezést megszerző Anna Karenyinája és rövid, szinte kisregény-számba vehető, mint Updike Nyúlfark című kötete. A legfrissebb regény Ethan Hawke idei kiadású (harmadik) kötete, A sötétség ragyogó sugara, a legklasszikusabb pedig Defoe Robinson Crusoe-ja, amely először 1719-ben jelent meg. A novellisták, meseszerzők közt a legifjabb a lenyűgöző mesemondó, Zalka Csenge Virág, a "legidősebb" pedig Szendrey Júlia, aki 1828-ban született és 1868-ban hunyt el.

7-9. helyezettek

A novelláskötetek közt van szerkesztett és szerzői is: amilyen izgalmas kézbe fogni Szendrey Júlia elbeszéléseinek és meséinek első összkiadását, amelyben számos még soha meg nem jelent, kéziratból kiadott szöveg is szerepel, ugyanolyan nagy dolog volt számomra, hogy Hemingway első elbeszélésgyűjteménye, A mi időnkben, végre, a magyar könyvkiadásban először, abban a formátumban látott napvilágot, ahogyan azt szerzője eredetileg elképzelte. A műfaji besorolásnál egyébként egy könyvnél haboztam: Maurice Leblanc Arsène Lupin - Az úri betörőjét novelláskötetként vagy regényként is lehetne értelmezni. Végül, mivel ez a könyv mutatta be az olvasóknak a detektív-betörő figuráját, s alakját az író épp eredetileg függetlennek szánt novellák folytatásossá írásával, összeszövésével teremtette meg, a kötetet regénynek tekintettem.

10-12. helyezettek

A listán szerepelnek visszatérő nevek, nekem nagyon kedves szerzők. Agatha Christie és Lee Child 2014 óta minden kedvenc-felsorolásba bekerültek egy vagy több kötettel. Georges Simenon is feltűnt már 4-5 alkalommal (s minden évben nagy örömmel olvasok tőle, csak a bűvös 33-ba nem mindig fért be könyve). 2016 óta minden évben találni költőket is a kedvenc szerzőim között, Mesterházi Mónika Nem félek-kötete előtt kedvencemmé avattam már Szlukovényi Katalin Álomkonyha, Vecsei H. Miklós Soliloquor és Varró Dániel Mi lett hova? című versgyűjteményeit is. (És Nádasdy Ádám is szerepelt már, igaz, A szakállas Neptun című novelláskötetével.)

13-15. helyezettek

Vannak azonban új felfedezéseim is, mint Markéta Baňková, akitől idén olvastam az első regényt, de azonnal megkedveltem, Rachel Givney, akivel nemcsak hasonlóan vagyok, de a Szerelmes Jane eleve az első regénye, vagy C. J. Cutcliffe Hyne, akiről azt sem tudtam, hogy létezik, mielőtt nagyon megkedveltem Az elveszett kontinensét.

16-18. helyezettek

A 33 könyvnek összesen 32 szerzője van. Agatha Christie ezúttal három regénnyel is szerepel (Mrs. McGinty meghalt, Gyilkosság meghirdetve, N vagy M), közülük egyben Poirot, egyben Miss Marple, egyben pedig Tommy és Tuppence Beresford nyomoz. Köbli Norbertnek ikerkönyve jelent meg a forgatókönyveivel, Ernest Hemingwaytől pedig egy regényt és egy novelláskötetet is felvettem (Fiesta - A nap is felkel, A mi időnkben). Ezzel szemben két szerzője van az új Lee Child-regénynek, amelyet az író az öccsével, Andrew Childdal együtt írt, Az utolsó élet című skandináv kriminek (Peter Mohlin és Peter Nyström) és Az elnök lányának, amelyet korábbi kötetükhöz, Az elnök eltűnthöz hasonlóan együtt jegyez a bestsellerszerző James Patterson és Bill Clinton, az Egyesült Államok volt elnöke.

19-21. helyezettek

A 33 könyv közül húszat írtak férfiak, tizenhármat nők. A 28 szépirodalmi mű közül tizennyolcat írt férfi (egyedül vagy társszerzőként), tízet nő. A 32 szerző közül 23 külföldi - amerikai, angol, ausztrál, cseh, francia, kanadai, orosz és svéd -, 9 pedig magyar. A nyolc magyar szerző közül öten nők. A 28 szépirodalmi műnek 27 szerzője van, közülük huszonketten külföldiek, öten magyarok, előbbiek közül öten, utóbbiak közül hárman nők. Az öt non-fiction kötet javát, négyet nők írtak, és csak egy külföldi író műve.

22-24. helyezettek

A 33 könyv közül 17 kortárs, élő szerzők munkája, 16-ot pedig már elhunyt írók jegyeznek. A 32 szerző közül 8-an születtek még a 19. században (bár Hemingway csak épp-hogy), 13-an nem élnek már (bár Anne Hart csak 2019-ben hunyt el, így szinte kortárs), s 20-an ma is alkotnak (közülük a legfiatalabb Gyimesi Emese irodalomtörténész, Szendrey Júlia pályájának szakértője).

25-28. helyezettek

Ám a szerzőké mellett a listához még idekívánkozik néhány plusz név. Elsőként Gy. Horváth László műfordítóé, akinek köszönhetően megtörtént a csoda, és tökéletesen újjászületett az újrafordított Anna Karenyina: ezért került késői, karácsonyi megjelenésként a lista élére. Szintén Gy. Horváth László fordította Updike Nyúl-pentalógiáját is, amelynek a Nyúlfark a zárókötete. A második név - bár monográfiaszerzőként saját jogán is szerepel - Gyimesi Emeséé. Neki köszönhető, hogy aki szeretné, napjainkban már friss fényben, legenda- és rágalommentesen láthatja Szendrey Júliát. Szendrey-kötetei nemcsak a szakmának szólnak: a részben csak általa felfedezett, egybeszerkesztett, kiadott művek sora Szendrey Júlia verseivel kezdődött 2018-ban, 2021-ben a novellákkal és mesékkel folytatódott, s a közeljövőben várható a fordítások (köztük Andersen-mesék!) teljes megjelentetése is: ezért Gyimesi Emese nevének nemcsak szerzőként, de szerkesztőként, szövegkiadóként is itt a helye. Végül a Helikon Zsebkönyvek két fordítóját szeretném még megemlíteni. Bízom benne, hogy a kiadó zsebméretű, olcsó, teljes Robinson-kiadása végre eljut még az iskolai könyvtárakba is, s így szép lassan M. Nagy Miklós csonkítatlan, szöveg- és Defoe-hű fordítása is lecseréli végre a mindenféle diákkönyvtári sorozatokban megjelent rövidítéseket és átdolgozásokat. Az pedig, hogy megjelenésének 70. évfordulóján Salinger The Catcher in the Rye-a ismét napvilágot láthatott Gyepes Judit fordításában, hatalmas öröm volt számomra. Határozottan úgy érzem ugyanis, hogy annak a bizonyos zab-dolognak az ellenére ez a magyar változat sokkal jobban és klasszikusabban sikerült, mint modern párja. Ezért érdemes a megőrzésre és újrakiadásra.

29-33. helyezettek (non-fiction)

A 33 könyv közül a legtöbbet, ötöt a Helikon Kiadó adott ki. Négy-négy kötettel követi a 21. Század és az Agave Könyvek. Két művet jegyez az Athenaeum. Végül egy-egy könyv szerepel a listán a következő kiadóktól: Álomgyár, Animus, Attraktor, Carta TEEN, Corvina, Delta Vision, Európa, General Press, Gabo, Lettero, Libri, Magvető, Magyar Helsinki Bizottság, Open Books, Ráció, Szendrey Júlia kutatás - Gyimesi Emese, Typotex, Világszép Alapítvány.

Remélem, te is megtalálod a listámon néhány kedvencedet! Ami a könyveket illeti, elmondható, hogy számomra ez is egy pompás év volt. A kötetekről az alábbiakban olvasható a szokásos szöveges, linkes felsorolás. Azoknak a könyveknek, amelyekről már sikerült a blogon véleményt publikálnom, linkként működnek a címei és elvezetnek egy-egy poszthoz. Nemsokára valamennyi itt felsorolt kedvenc ismertetése olvasható lesz.

Kedvenc könyveim 2021-ből - szépirodalom
1. Lev Tolsztoj: Anna Karenyina, 1-2., Európa
2. Szendrey Júlia elbeszélései és meséi, Szendrey Júlia kutatás - Gyimesi Emese
3. J. D. Salinger: Zabhegyező, Helikon Zsebkönyvek, Helikon
4. Ernest Hemingway: A mi időnkben - Novellák, 21. Század
5. Ernest Hemingway: Fiesta - A nap is felkel, 21. Század
6. Ethan Hawke: A sötétség ragyogó sugara, Athenaeum
7. Sári László: Lin-csi apát pesti rokona - Nyugat és Kelet, Corvina
8. Köbli Norbert: Örök tél és más forgatókönyvek, Agave
9. Köbli Norbert: Félvilág és más forgatókönyvek, Agave
10. Agatha Christie: Mrs. McGinty meghalt, Helikon
11. Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve, Helikon
12. Agatha Christie: N vagy M, Helikon
13. John Updike: Nyúlfark, 21. Század
14. Markéta Baňková: Semmi az egész - Románc a genetika korszakából, Typotex Világirodalom, Typotex
15. Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom - Mesék kópékról, lázadókról, furfangosokról, Világszép Alapítvány, 2021
16. Rachel Givney: Szerelmes Jane, Athenaeum
17. Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Helikon Zsebkönyvek, Helikon
18. Marie Benedict: Mrs. Christie rejtélyes eltűnése, Libri
19. Lee Child - Andrew Child: Az őrszem, General Press
20. Bill Clinton - James Patterson: Az elnök lánya, 21. Század
21. Philip K. Dick: A halál útvesztője, Agave
22. Maurice Leblanc: Arsène Lupin - Az úri betörő, Gabo
23. Nancy Springer: Enola Holmes - A rózsaszín papírlegyező esete, Carta TEEN
24. Georges Simenon: Maigret hét esete, Agave
25. Otis Adalbert Kline: A dragomán titka és a bicegő férfi története, A fantasztikus irodalom klasszikusai, Attraktor
26. C. J. Cutcliffe Hyne: Az elveszett kontinens, MesterMűvek - Fantasy, Delta Vision
27. Peter Mohlin - Peter Nyström: Az utolsó élet, Skandináv krimik, Animus
28. Mesterházi Mónika: Nem félek, Időmérték, Magvető

Kedvenc könyveim 2021-ből - non fiction
1. Zádori Zsolt: A méltóság mázsakönyve - A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma, Magyar Helsinki Bizottság
2. Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok - A női szexualitás története, Álomgyár
3. Anne Hart: Miss Marple titkos magánélete, Lettero
4. Gyimesi Emese: Szendrey Júlia irodalmi pályafutása - Társadalomtörténeti kontextusok, Ligatura, Ráció
5. Majtényi György: Egyetértés vadásztársaság - Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai, Open Books

Zárásképpen mindenki együtt:
Linkek
2020 - 2020 kedvenc könyvei
2019 - 2019 kedvenc könyvei
2018 - 2018 kedvenc könyvei
2017 - 2017 kedvenc könyvei
2016 - 2016 kedvenc könyvei
2015 - 2015 legjobb könyvei
2014 - A legjobb könyvek 2014-ben
2013 - A legjobb olvasmányok 2013-ban
2012 -  Az év szeretni való megjelenései
2011 -  2011 legjobb 13+1 könyve 

A "regék és mondák" kifejezésről sok embernek jut eszébe még ma is a Móra Ferenc Könyvkiadó nagy múltú sorozata.
1960-tól kezdve, amikor megjelent az első kötet, amely Boronkay Iván római mondafeldolgozásait tartalmazta, számos generáció gyerekkori, fiatalkori élménye volt a találkozás valamelyik regés-mondáskönyvvel. A kötetetek, amelyek szinte a rendszerváltásig fekete vászonkötésbe burkolóztak (bár kezdetben szélesebbek, később karcsúbbak és magasabbak voltak), a kilencvenes évek derekától megújított sorozatban jelentek meg: az okos előszók egy-két marxista ízű részlete már kimaradt, a borítók színesebbek és hívogatóbbak lettek, a külső kemény táblás papírkötésessé változott. A 2010-es éveknek teljesen új borítótervvel és új kötetekkel futott neki a széria: kár, hogy - úgy tűnik - épp ekkor végül mégis megszűnt. 1960 és 2015 között összesen 13 kötet jelent meg a keretében, ezek közül azonban mára a kiadó oldalán már csak öt, a könyvesboltokban pedig csak egy kapható (érdekes módon ez épp az egykori sorozatkezdő, a római tárgyú kötet, amelynek 2018-ban jelent meg az utolsó utánnyomása).

A könyvtáraknak hála azonban remélhetőleg még sokáig velünk maradnak ezek a könyvek, amelyekben olyan neves magyar tudósok és írók mondafeldolgozásai olvashatók, mint Kákosy László, Trencsényi-Waldapfel Imre, Dömötör Tekla, Dobrovits Aladár, Baktay Ervin, Komoróczy Géza vagy Boronkay Iván.
Én a legjobban a sorozat azon köteteit szeretem, amelyek a mondák magyar feldolgozójának egyéni ízlését, összegzőképességét és irodalmi tehetségét is tükrözik, vagyis a fordított-válogatott daraboknál többre értékelem azokat, amelyek kifejezetten nekünk készültek, úgy, hogy egy magyar szerző maga feldolgozta a rendelkezésére álló anyagot. Van azonban kivétel is: a Cseh és morva regék és mondák (bár szövegeinek cseh írónő a szerzője) nagyon sok kellemes pillanatot okozott olvasás közben, a Lengyel regék és mondák pedig (még Alvó lovagok címen) igen kedves emléke a gyerekkoromnak.
Mégis, az abszolút kedvenceim: 1. Római regék és mondák 2. Germán, kelta regék és mondák 3. Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák 4. Görög regék és mondák 5. Buddhista regék és mondák. Mindenkinek szeretettel ajánlom a sorozatot!

Boronkay Iván: Római regék és mondák
Móra, 2018, 2013, 2008, 2005, 2003, 2001, 1999, 1997, 1995, 1988, 1984, 1980, 1974, 1965, 1962, 1961, 1960
Feldolgozta Boronkay Iván. A sorozat első kötete.

Baktay Ervin: Indiai regék és mondák
Móra, 2004, 2000, 1995, 1986, 1979, 1977, 1963
Feldolgozta Baktay Ervin. A sorozat második kötete.

Dobrovits Aladár - Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Móra, 2012, 2006, 2003, 2001, 1998, 1995, 1964 (a Bábel tornya - Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái című kötet első fele)
Az egyiptomi mítoszokat és mondákat feldolgozta Kákosy László. A mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat feldolgozta Dobrovits Aladár. Az eredeti, 1964-es könyv valószínűleg azért nem lett azonnal a Regék és mondák sorozat része, mert valójában inkább mítoszokat tartalmazott, bár ez az indiai kötet számos szövegére is igaz. Az 1995-ös, "elfelezett" kiadás végre hivatalosan is beillesztette a szériába. Így lett a megújult sorozat hatodik kötete.

Komoróczy Géza: Héber mítoszok és mondák
Móra, 2003, 2000, 1964 (a Bábel tornya - Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái című kötet második fele)
Feldolgozta Komoróczy Géza. Alcíme: A Bibliából, ez jelzi, hogy nem a zsidó hagyomány és folklór mondáit tartalmazza a kötet, hanem az Ószövetség anyagát. Az eredeti, 1964-es könyv valószínűleg azért nem lett azonnal a Regék és mondák sorozat része, mert valójában inkább mítoszokat tartalmazott, bár ez az indiai kötet számos szövegére is igaz. Az Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák 1995-ös megjelenését csak 2000-ben követte az eredeti mű második fele önálló kiadásban, s a borítókép, az eltérő cím ("mítoszok és mondák") ellenére, végre hivatalosan is beillesztette a szériába. Így lett a megújult sorozat hetedik kötete.

Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák
Móra, 2007, 2005, 2003, 2001, 1998, 1995, 1982, 1979, 1976, 1965
Feldolgozta Dömötör Tekla. A sorozat harmadik kötete.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék és mondák
Móra, 2016, 2012, 2009, 2008, 2006, 2005, 2003, 2002, 2001, 1999, (Lord, 1995, 1994, Kriterion, 1990) 1988, 1985, 1982, 1979, 1976, 1973, 1967
Feldolgozta Trencsényi-Waldapfel Imre. A sorozat negyedik kötete, és vitathatatlanul a legnépszerűbb. Az egyetlen kötet, amelynek anyaga a rendszerváltás után egy időre elvándorolt másik kiadóhoz a Mórától.

Domokos Péter: Finnugor regék és mondák
Móra, 2012, 2004, 2002, 1984 (Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák címen, még bővebb anyaggal)
Válogatta Domokos Péter. Az első olyan kötet a sorozatban, amelynek csak összeállítója lehet, igazi szerzője nem, mivel a kiválasztott szövegek nem feldolgozások, hanem szó szerinti fordítások a gazdag külföldi szakirodalom begyűjtötte eredeti forrásanyagból. A könyv 1984-es ősváltozata még inkább a szakmának készült, egyetemi használatra, nagy tudományos apparátussal. A megújult változat ennek rövidítése, de még mindig tartalmaz tudományos jegyzeteket és irodalmat. A megújult sorozat nyolcadik kötete.

Jerzy Snopek: Lengyel regék és mondák
Móra, 2010, 1988 (Alvó lovagok címen)
Feldolgozta Jerzy Snopek. Bár első kiadásában még eltérő címen jelent meg, de külseje alapján már akkor is a sorozat része volt, így a sorozat ötödik kötete. Az első könyv a szériában, amelynek mondafeldolgozásait nem magyar szerző készítette.

Petrovácz István: Keleti szláv regék és mondák
Móra, 2003
Feldolgozta Petrovácz István. Előzménykötete az 1989-ben a kiadónál Az Isten, a Sátán és a Muzsik címen megjelent könyv, amelynek alcíme Keleti szláv regék és mondák I. volt. Második kötet a rendszerváltás miatt sosem jelent meg, pontosabban úgy tűnik, ez a könyv a második kötet, bár ezt semmi sem jelzi rajta, s anyaga is jóval teljesebb: sok szöveget tartalmaz az előzménykötetből, de nem mindet, viszont a friss szövegeinek a száma többszöröse az első kötetének... Ez a sorozat kilencedik kötete.

Royall Tyler: Japán regék és mondák
Móra, 2011, 2006, 2005
Feldolgozta Royall Tyler. A sorozat tizedik kötete. A második könyv a szériában, amelynek monda- (és mítosz)feldolgozásait nem magyar szerző készítette. Elkeserítő módon azonban a kötet belső címoldaláról teljességgel lemaradt a szerző neve, aki angol születésű, Amerikában végzett és doktorált japanista, aki egész életében a canberrai egyetemen tanított ázsiai tudományokat, s a japán irodalom számos kultúrkincsét fordította le, illetve dolgozta át angol nyelvre. Még az OSZK is csak - az egyszerűen fordítói munkát végző - Bazsó Dénes neve alatt tartja számon a kötetet...

Maróczy Magda: Buddhista regék és mondák
Móra, 2009, 2008
Feldolgozta Maróczy Magda. A sorozat tizenegyedik kötete. Kambodzsai, thaiföldi (sziámi), laoszi és burmai (mianmari) regéket és mondákat tartalmaz. Az utolsó olyan könyv, amelyben magyar szerző saját szemléletű mondafeldolgozásai vannak.

Alena Ježková: Cseh és morva regék és mondák
Móra, 2013
Válogatta és fordította Balázs Andrea a cseh írónő, Alena Ježková öt rege- és mondafeldolgozásokat tartalmazó könyvének anyagából. A sorozat tizenkettedik kötete, és a harmadik olyan, amelynek mondafeldolgozásait nem magyar szerző készítette.

Csokonai Attila: Németalföldi regék és mondák
Móra, 2015
Válogatta Csokonai Attila, fordította németalföldi mondáskönyvek anyagából Csokonai Attila és Csóti Magdaléna. A sorozat tizenharmadik, mindmáig utolsó kötete, ennek a mondafeldolgozásait sem magyar szerző készítette.

(A kötetek a felsorolásban a bennük szereplő szöveg első megjelenésének sorrendjében szerepelnek.)