Hármaskönyv 12. - Kádár János és kora háromszor
Magyarország huszadik századi történetének egyharmadát, harminchárom évet lehet úgy nevezni: Kádár-korszak. Kádár János (1912-1989) egészen biztosan az elmúlt évszázad három legmeghatározóbb magyar politikusának egyike: függetlenül attól, hogy emberi és vezetői teljesítményének mérlegét miként lehet megvonni. Idén három vele és korával foglalkozó új kötet is a kezembe került: mindegyik teljesen egyéni stílusú, legyen akár történelemkönyv, akár regény. És mindegyikre igaz: érdemes őket elolvasni.
Balra Kádár János 1957. május 1-jén (részlet a színes híradófilmből).

Benedek Szabolcs: Kádár hét napja
Helikon, 2018
Kádár János mint regényhős - őszintén szólva nem hittem, hogy valaha is azzá válik. Közelmúltunk történelme annyira kibeszéletlen még mindig, Kádár még mindig annyira itt van velünk (kinek nosztalgikus atyai alakként, kinek hazaárulóként, kinek a skála e két végpontja közötti valamilyen minőségben), hogy eszembe sem jutott, hogy valaki egyszer majd regényt ír az életéről. Márpedig ez történt.
Benedek Szabolcs kiválasztotta Kádár életének legjelentősebb fordulópontját, a november 1-jétől induló hét napot, amely alatt az új párt elnöke, a Nagy Imre-kormány államminisztere esti rádióbeszéde után eltűnt a Parlamentből, Budapestről, sőt, Magyarországról is, s azután már úgy érkezett vissza a Szovjetunióból, mint a forradalom leverője, az új berendezkedés vezetője, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke - majd ebből a hét napból visszatekintve ábrázolta Kádár János egész addigi életét. És nemcsak pályáját, de emberi útját is. A regény a - tekintélyes méretű és friss - szakirodalom (Huszár Tibor, Majtényi György és mások műveinek) gondos tanulmányozásával készült, vagyis történelmi szempontból igen megbízható. (Kicsit mindjárt össze is vitatkoztam rajta valakivel, aki állította, már a huszadik oldal táján hibát talált benne, hiszen Mindszenty bíboros november 3-án mondta el híres rádióbeszédét, nem 1-jén: és én nagyon örültem, hogy a könyv jól vizsgázik, mert valójában Mindszenty már 1-jén is megszólalt az éter hullámain, bár akkor még csak röviden...) Sőt, már az első oldal is legendákat oszlat: a fekete Pobedákét, amelyek nem léteztek, a szovjetek ugyanis hozzánk csak szürkéket szállítottak (az ÁVH autói pedig nem Pobedák voltak...). Szóval mindenki a legnagyobb élvezettel olvashatja, aki - mint nagyapám - mindenben, még a történelmi regényekben is az abszolút hitelességet keresi.
De ennél sokkal-sokkal fontosabb, hogy ez a könyv nagyon jó regény! Hol ironikus, hol érzelmes, hol megdöbbentő, hol beláttató. Szuggesztív, lebilincselő, teljességgel letehetetlen: egyszerűen jó olvasni. Remek párbeszédek, csodálatos jelenetek, elkapott pillanatok vannak benne: olyan apróságok, mint amikor az SZKP elnöksége meghallgatásán Kádár nevét mondják, mire ő rutinszerűen felpattan - aztán rágyújt, lassan, hosszasan. Vagy amikor megjelennek a valóban fekete Pobedák. Vagy amikor Kádár töpreng, hogy aludjon, fürödjön, vagy inkább rögzítse a hihetetlen beszélgetést ("eszmecserét"), amelyet a vezető szovjet politikusok folytattak vele. Vagy amikor először találkozik Brezsnyevvel. Vagy...
Ha befejezzük a regényt, mindannyiunknak kialakul egy Kádár-képünk. Nem biztos, hogy mindenkinek egyforma: ki-ki megalkotja majd a sajátját. De azután nem fogja elfelejteni. Ahogy ezt a könyvet sem.

Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos - A Kádár-kor társadalma
Libri, 2018
"A könyv műfaja leginkább történelmi esszéként határozható meg. (...) Az esszé egyik erénye (...), hogy átlépést biztosít  a hétköznapi, képszerű és a fogalmi, absztrakt ábrázolások között. Az esszé olyan műfaj, ahol a megfellebbezhetetlen tudás helyébe többnyire a kritikus vélemény lép" - írja a kötet előszavában a szerző (9.) Nos, leginkább ettől lesz jó ez a kötet: szórakoztató, könnyed, meghökkentő és izgalmas olvasmány, miközben valódi történelemkönyv végjegy-zetekkel, szociológiai és statisztikai adatsorokkal, riport- és egyéb forrásrészletekkel és történetfilozófiai fejtegetésekkel.
Nem egészen kétszáz oldalon nyújt elképesztően sokszínű áttekintést a Kádár-korszak társadalmának felépí-téséről, alapvető problémáiról, törekvéseiről és kudarcairól. Megtudhatjuk, miként is lettünk a gömbfejűek országa. Kiderül, mit értett Kádár János a "kifutott a fazék" hasonlaton, s hogy mi volt a véleménye az abortuszról. Elgondolkodhatunk rajta, menyire volt diktatúra a Kádár-korszak, mennyire jellemezte a paternalizmus vagy a kézi vezérlés. Olvashatunk a korszak szociálpolitikájáról: mihez kezdtek vagy akartak kezdeni a kisfalvak elnéptelenedésével, a magyarság fogyásával, az elitek változásaival, vagy az alsó rétegek lecsúszásával kapcsolatban. Felmerül, a kvázi középosztály alakulása mutatott-e kispolgári vonásokat, vagy hogy mi is volt valójában a fridzsiderszocializmus (és mióta írjuk a frizsidert fridzsidernek...).  A Cséplő Gyuri című film forgatásának története pedig elvezet a cigányság felemelésének kérdőjeleihez.
Közben bepillanthatunk Kádár külön tartott irataiba (vajon miért őrzött meg egy 1958-as levelet, amelyben egy segesdi munkás a kislánya keresztapjának kérte fel - mikor a kérést egyébként visszautasította), s megismerhetünk egy megszállott levelezőt, aki magát a szentetornyai Tiborcnak nevezve írta panaszait Kádár Jánosnak mintegy tizenöt éven át. Vitatkozhatunk Fekete Gyulával, a "kicsi vagy kocsi" kérdése valóban azt jelenti-e, hogy a nőnek nincsen joga nem szülni. A bevezető és az utolsó három fejezet pedig azért különösen érdekes, mert Kádár megítélésével foglalkozik a statisztikák, közvélemény-kutatások, történészi állásfoglalások és a mindennapi élet lenyomatai (interjúk, dalszövegek, graffitik) alapján.
Sokszínű, sokoldalú, sokadszorra is érdekes olvasmány a könyv: talán ez tetszik eddig a legjobban a szerző hasonló munkái (a Kádár János mindennapjait bemutató Vezércsel, a Kádár-kor hatalmi elitjével foglalkozó K-vonal és a bátor témájú Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010) közül.

Takács Tibor: Büntetőterület - Futball és hatalom a szocialista korszakban
Jaffa, 2018
"Ha ez film lenne - fekete-fehér, az 1960-as évek magyar krimijei, például a Sellő a pecsétgyűrűn stílusában -, akkor a nyitóképben egy országutat látnánk, mondjuk egy szombati napon, 1961. június 10-én délelőtt" - kezdődik a könyv első fejezete (11.). Ilyesmiért jó olvasni a Jaffa Modern magyar történelem sorozatát: mert miközben teljesen felkutatatlan területei tárulnak fel bennük a huszadik századi történelemnek, olyan izgalmas és meglepő olvasmány mindegyik kötet, mintha szórakoztató regényt vettünk volna a kezünkbe.
Takács Tibor pedig különösen ért a különlegességek különleges előtárá-sához. 2016-os A párttitkár halála - Egy 1956-os gyilkosság történetei című könyve nemcsak egy izgalmas esetet mutatott be, de mindennél jobban szemléltette, hogy minden történelmi narratíva fogyatékos és relatív. Előző, a futball és politika viszonyát tárgyaló kötete, a Szoros emberfogás - Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban, amely 2014-ben jelent meg, már különleges, csevegő hangvételt társított a nem mindennapi témához. Ez az új, hasonló esettanulmányokat egybefogó könyv pedig folytatja és továbbviszi ezt a szemléletet, kissé variálva. Jelen kötet már nemcsak a Kádár-korral foglalkozik, de a Rákosi-korszakra is kitekint, illetve "még egy vonatkozásban különbözik az előzőtől, míg abban egy képzeletbeli pálya, a futballmező állt a középpontban, addig most a konkrét, fizikai játéktereket is vizsgálom." (8.)
A könyvben olvashatunk a futball világának 1956 utáni át- (és vissza-) szervezéséről, identitásteremtő, kötelező sportsikerekről, szökött focistáról és meccslátogató ügynökről, a Fradi és a rendszer viszonyáról és a Népstadion VIP-páholyáról. A szerző reflektál saját előző írására is: a Helytelen: Ügynök a klubházban fejezet a Szoros emberfogás egyik tanulmányát írja tovább - időközben ugyanis felbukkant és kapcsolatba lépett a szerzővel az egyik szereplő, s az általa közöltek sok mindent láttattak új fényben. Így betekinthetünk a kortárs történelemmel foglalkozó történész mindennapjaiba és munkájának kockázataiba is.
Miközben ügynökjelentéseket és pártutasításokat olvasunk, s kiderül, ki lopkodta a kormánypáholy büféjéből az italokat, afféle panoptikumként kibontakozik előttünk a rendszer néhány elkapott pillanata is: a könyv épp ezért erősen ajánlható az olyanoknak is (mint én), akik képtelenek érdekesnek találni magát a focit...

Linkek
Hármaskönyv 1. - Krimi háromszor 
Hármaskönyv 2. - Luther Márton háromszor
Hármaskönyv 3. - Sherlock Holmes háromszor
Hármaskönyv 4. - Messzi világok üzennek
Hármaskönyv 5. - Történelmi életrajz háromszor
Hármaskönyv 6. - Jane Austen árnyékában
Hármaskönyv 7. - Typotex Világirodalom háromszor 
Hármaskönyv 8. - Három hazai történelmi detektívregény
Hármaskönyv 9. - Békebeli krimi háromszor

Hármaskönyv 10. - Történelmi arcképek háromszor
Hármaskönyv 11. - Nők és világirodalom háromszor
0 Responses