Az Eötvös Klasszikusok sorozat kötetei

Az Eötvös Klasszikusok az a magyar nyelvű világirodalmi sorozat, amely összes kedvenceim közül a leghosszabb idő óta áll fenn és létezik. Első kötete ugyanis 1995-ben jelent meg, a legfrissebb pedig 2019-ben, de nem kétlem, hogy a szokásos lassan, de biztosan taktikát alkalmazva nemsokára tovább folytatódik a Magyarországon alig vagy kevésbé ismert szerzők műveinek, s a régi adósságoknak a fordítása és kiadása.

A sorozat kiadója, az Eötvös József Könyvkiadó immár túljutott a 25. évén. Úttörő munkájáról 2016-ban így írt Karlovitz János: "Részben átvállalta a haldokló, majd megszűnő Szépirodalmi Kiadó szerepének egy szeletét, a magyaron kívül spanyol, olasz és más  nyelvek irodalmának és más értékeinek felmutatásával, terjesztésével. Másrészt pedagógiai-pszichológiai kiadóként is funkcionált (e téren is az eddig kevésbé művelt területek és témák – mint például az óvodai nevelés, a játék, vagy a magyar neveléstörténet – felkarolásával). Harmadrészt hézagpótló szerepet töltött be jogi jegyzetek és szakkönyvek kiadásában, továbbá – mintegy érdekes kuriózumként – zenével kapcsolatos munkák, dalszövegek megjelentetésével. Az Eötvös klasszikusok sorozat külön elemzést és méltatást érdemelne!" Az Eötvös palettáján valóban remekül megférnek egymással olyan fontos könyvek, mint Zilahi Józsefné Mese - vers az óvodában című, az óvodapedagógus-nevelésben nélkülözhetetlen kézikönyve, Lenkovics Barnabás és Székely László könyve A személyi jog vázlatáról, a Markovich Judit összeállította Gradus a barokk furulyához, amely kedvenc kötet lehet a zenetanításban, vagy Bartók A kékszakállú herceg várának kétnyelvű librettója.

Ami azonban igazi kedvencem, az az Eötvös Klasszikusok sorozata, amelynek a köteteihez a legnagyobb választékban a Flaccus webkönyvesboltjában lehet hozzájutni. Magam is időről időre, ahogy új és új szerzők, művek, korszakok és irodalmak keltik fel a figyelmemet, innen szoktam összeállítani magamnak egy-egy csomagot. A máig 119 (+6) kötetet számláló szériáról a Molyon ezt írják: "Az Eötvös József Könyvkiadó magyar és világirodalmi sorozata 1995-től napjainkig, sok kétnyelvű kiadvánnyal, az egységes borítóterv minden jele nélkül. Főként kelet- és dél-európai szövegekre koncentrál, a könyvek nagy része hiánypótló." Amellett, hogy nagyon örülök, hogy valaki vette a fáradságot, s elkezdte elkészíteni ezeknek a remek köteteknek a sorozatpolcát, felhíva ezzel a figyelmet a széria létezésére (bár alig a könyvek fele szerepel egyelőre rajta), azért megjegyzendő, hogy a kissé kritikus hangulatú leírásnak két dologban nincs igaza. Egyrészt évről évre többnyire egységes borítótervtrendek is megfigyelhetők, s a könyvek külalak és szedés alapján pusztán a fedélképről is elég jól azonosíthatók, ha az ember négyet-ötöt kézben tartott már. Másrészt, ami fontosabb, nemcsak főként kelet- és dél-európai művek jelennek meg a sorozat keretében, hiszen a merítés nagyon széles Goethétől Tassóig, Dantétól Puskinig, Poszeidipposztól Kazinczyig, Chrétien de Troyes-tól Ludovico Ariostóig, José Martítól Vasvári Pálig, Alfred de Vignytől József Attiláig, de ófrancia históriás éneket, erdélyi német krónikát, horvát eposzt, kecsua drámát vagy 19. századi fantasztikus elbeszéléseket is olvashatunk az Eötvös Klasszikusok közt.

Így talán jobban illik a sorozatra a Flaccus oldalának leírása: "Az Eötvös Klasszikusok–sorozat a világirodalom (elsősorban a középkori irodalom) olyan alkotásait teszi hozzáférhetővé, amelyek létezéséről tud ugyan az irodalmat kedvelő olvasó, de a művek teljes magyar, illetve – a kötetek egy részénél – kétnyelvű szövegével korábban még nem találkozhatott." Bár itt is van egy kis pontatlanság: amikor ezt a szöveget fogalmazták, akkor talán valóban a középkori irodalom kezdett épp túlsúlyba kerülni, összességében azonban a palettán szerepelnek reneszánsz, barokk, romantikus és modern művek is, sőt, néhány ókori alkotás is.

A sorozat jelenleg 119. számozott kötetből áll. Az alábbi listán ezeket soroltam fel. Minden idegen nyelvű kötetnél feltüntettem zárójelben a fordítót, ha azonban nagy gyűjteményről volt szó, háromnál több átültetővel, ott csak a könyv szerkesztőjének, válogatójának nevét jegyeztem fel. Külön jeleztem, ha a kiadás kétnyelvű, vagy - ritka kivételként - kizárólag idegen nyelven íródott (ilyenek pl. magyar költőink spanyol nyelvű kötetei). Minden kötet leírása után odaírtam zárójelben egy rövidítést, amely jelzi, milyen műfajú könyvről van szó. Itt ezeket a jelöléseket alkalmaztam:

R = regény
N = novella, elbeszélés, kisregény, kispróza, mese
E = eposz, elbeszélő költemény, románc
V = vers, szonett, lírai mű
D = dráma, színmű
P = egyéb próza (krónika, prédikáció, értekezés, traktátus)
Gy = gyűjteményes kötet (több műfaj vagy több szerző)

Megjegyzendő, hogy a sorozaton kívül, de azonos külsővel, s úgy, hogy a Flaccus oldala rendre a sorozatba tartozónak jelzi őket, napvilágot látott még hat kötet: négy gyerekeknek szóló meseválogatás, egy egynyelvű olasz versantológia, s III. Ince pápa egy értekezése, amely - szerintem - csak véletlenül maradhatott ki a sorozatból. Ezeket számozás nélkül, a lista végén soroltam fel.

A sorozat kötetei:

1. Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (Tusnády László) (E)
2. Vergilius: Aeneis (Kartal Zsuzsa) (E)
3. Ludovico Ariosto: Szatírák (Simon Gyula, kétnyelvű) (V)
4. Vasvári Pál: A szerelmes bajnok - Víg hősköltemény öt énekben (E)
5. Giosuè Carducci: Barbár ódák (Simon Gyula, kétnyelvű) (V)
6. Roland-ének - Ófrancia históriás ének egy oxfordi kéziratból (Rajnavölgyi Géza) (E)
7. Oljantáj - Kecsua verses dráma az inkák idejéből (Dobos Éva) (D)
8. A szerelmes és a Halál - Száz régi spanyol románc (Simor András, kétnyelvű) (E)
9. Tőke Ferenc Históriás énekei (E)
10. Dante Alighieri: Az új élet (Baranyi Ferenc, kétnyelvű) (II., bővített kiadás: 51.) (V, R)
11. Ugo Foscolo: Jacopo Ortis utolsó levelei - Versek - A síremlékek (szerk. Madarász Imre) (R, V, Gy)
12. Eugenio Montale: Naplók - Versek (Baranyi Ferenc, kétnyelvű) (N, V, Gy)
13. Francisco de Quevedo: Száz szonett (Simor András, kétnyelvű) (V)
14. Giovanni Pascoli: Messzi ünnep - Válogatott költemények (szerk. Baranyi Ferenc, kétnyelvű) (V)
15. Trubadúrok és trouvére-ek - Az udvari szerelem költészete (szerk. Szabics Imre) (V)
16. Minnesang - A középkori német világi líra gyöngyszemei (szerk. Lőkös Péter) (V)
17. Medgyes Lajos: Eredeti egyházi beszédek (P)
18. Giacomo Leopardi: Rövid erkölcsi írások (Ördögh Eva) (P)
19. Dario Fo, a Nobel-díjas komédiás - Tőle, róla (szerk. Madarász Imre) (D, Gy)
20. Cesare Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről (Madarász Imre) (P)
21. Đura Jakšić: Versek (Csala Károly, sokszor: Dura Jaksic) (V)
22. Sándor Petőfi: Poemas (szerk. Simor András, csak spanyol nyelvű) (V, Gy)
23. Gustavo Adolfo Bécquer: Rímek (Simor András, kétnyelvű) (V)
24. Alfred de Vigny: A farkas halála - Versek (szerk. Baranyi Ferenc, kétnyelvű) (V)
25. Chrétíen de Troyes: Az Oroszlános Lovag (Yvain) (Vajda András) (E)
26. José Martí: Szabad versek (Csala Károly, Simor András, kétnyelvű) (V)
27. Attila József: Poesías (szerk. Simor András, csak spanyol nyelvű) (V, Gy)
28. Don Juan Manuel: Lucanor gróf, avagy Lucanor gróf és Patronio példabeszédeinek a gyűjteménye (Scholz László) (N)
29. Marko Marulić: Judit (Lőkös István) (E)
30. Giovanni Verga: A lagúnákon - Camillo Boito: Érzelem (Pollmann Teréz, Somogyi Judit) (N)
31. Jose Rizal: A felforgatók (Dobos Éva) (R)
32. Alekszandr Szergejevics Puskin: Puskin operái - Antológia - Puskin operaszínpadra alkalmazott műveiből (szerk. Baranyi Ferenc) (V, E, D, Gy)
33. Armando Lucifero: Petőfi Sándor Szibériában (Hárs Ernő, kétnyelvű) (E)
34. Jorge Manrique Összes versei (Simor András, kétnyelvű) (V)
35. Alekszandr Szergejevics Puskin: A szökőkutak hűvösében (szerk. Baranyi Ferenc, kétnyelvű) (V, Gy)
36. Giacomo Leopardi: Gondolatok (Ördögh Éva, kétnyelvű) (N, P)
37. A Nagy Háború emlékezete. Az első világháború a magyar és a világirodalomban (szerk. Madarász Imre) (Gy)
38. Alekszandr Blok: Versek (Galgóczy Árpád, kétnyelvű)
39. Homeland in the Heights - An Anthology of Post-World War II. Hungarian Poetry (szerk. Bertha Csilla, csak angol nyelvű) (Gy)
40. Pedro Calderon de la Barca: VIII. Henrik (Fábri Péter, kétnyelvű) (D)
41. Lope de Vega: A balga dáma (Dobos Éva, kétnyelvű) (D)
42. Spanyol költők tára (szerk. Simor András) (V, Gy)
43. Juan Ruiz hitai esperes: Jó szerelem könyve (Simor András) (E)
44. Marie de France: Tizenkét szerelmes rege (Rajnavölgyi Géza) (E)
45. Ég áldjon, kedvesem - Válogatás a XVII-XIX. századi orosz költészetből (Galgóczy Árpád, kétnyelvű) (V, Gy)
46. A hűség énekei - Két német kisepikai mű - Conrad Ferdinand Meyer: Hutten végnapjai - Johann Wolfgang Goethe: Hermann és Dorothea (Hárs Ernő, kétnyelvű) (E)
47. Pierre Marivaux: A második Váratlan szerelem (Fábri Péter, kétnyelvű) (D)
48. A bűvös kéz - XIX. századi fantasztikus elbeszélések (szerk. Maár Judit - Ádám Anikó) (N)
49. Pietro Aretino: Beszélgetések, avagy a Hat nap (Simon Gyula) (N, P)
50. Fray Luis de León: Versek (Simor András, kétnyelvű) (V)
51. Új élet, új stílus - Középkori olasz költők művei - Dante Alighieri: Új élet (Baranyi Ferenc, kétnyelvű) (V, R, Gy)
52. Ének Çidről - Középkori spanyol epikus költemény (Csala Károly, sokszor: Ének Cidről) (E)
53. A Volga felett - Válogatás a XIX-XX. századi orosz költészetből (Galgóczy Árpád, kétnyelvű) (V, Gy)
54. Kaleidoszkóp - Válogatott dalszövegfordítások az európai zeneirodalomból (Hárs Ernő) (V, Gy)
55. Torquato Tasso: Aminta - Szerelmes versek (Tusnády László, kétnyelvű) (D, V)
56. Vittorio Alfieri: Saul - Második Brutus (Juhos Lóránt, kétnyelvű) (D)
57. Hispán-amerikai költők tára (szerk. Simor András) (V, Gy)
58. Pedro Calderón de la Barca: A világ nagy színháza - A kereszt imádása (Fábri Péter, kétnyelvű) (D)
59. Ludovico Ariosto: Öt ének (Simon Gyula, kétnyelvű) (E)
60. Lope de Vega: 111 szonett (Simor András, kétnyelvű) (V)
61. Mihail Jurjevics Lermontov: Magányos Démon - Válogatás Lermontov költészetéből (Galgóczy Árpád, kétnyelvű) (V)
62. Giovanni Della Casa: Galateo, avagy a viselkedésről (Puskás István, kétnyelvű) (P)
63. Angelo Poliziano: Stanzák - Orfeusz története (Simon Gyula, kétnyelvű) (E)
64. Hárs Ernő: Árnyak a barlang falán II. - Válogatott műfordítások (V, Gy)
65. Torquato Tasso: Malpiglio, avagy az udvarról - Beltramo, avagy az udvariasságról (Vígh Éva, kétnyelvű) (P)
66. Horvát irodalmi antológia (szerk. Lőkös István) (R, E, V, D, Gy)
67. Alekszandr Szergejevics Puskin: Szerettem Önt - Válogatás Alekszandr Puskin költészetéből (Galgóczy Árpád, kétnyelvű) (V)
68. Eötvös József Összes versei és novellái (V, N)
69. Vlagyimir Odojevszkij: Az improvizátor - Vlagyimir Odojevszkij válogatott elbeszélései (Antal Magdolna) (N)
70. Poszeidipposz: A pellai Poszeidipposz epigrammái (Németh Béla, kétnyelvű) (V)
71. Francisco de Quevedo: Héró és Leandrosz alsóneműben (Simor András, kétnyelvű) (V)
72. Giosuè Carducci: Jambusok és epodoszok - Másféle rímes versek (Simon Gyula, kétnyelvű) (V)
73. Matteo Maria Boiardo: Orlando szerelemre lobbanása (A szerelmes Orlando) (Simon Gvula) (E)
74. Liszt Ferenc: Csengj halkan, dalom - 87 megzenésített vers két nyelven (Hárs Ernő, kétnyelvű) (V)
75. Ksaver Šandor Gjalski: Ódon tetők alatt - Elbeszélések (Lőkös István) (N)
76. Lope de Vega: A táncmester (Szőnyi Ferenc) (D)
77. Avilai Szent Teréz: Versek - A lélek kiáltásai Istenhez (Dobos Éva, kétnyelvű) (V)
78. Alonso de Ercilla: Araukánok könyve I. rész (Simor András) (E)
79. Kudrun - Középkori német hősi eposz (Kőrös Endre) (E)
80. A házasélet tizenöt öröme - Szatíra a francia középkorból (Rajnavölgyi Géza) (N)
81. José Martí: Egyszerű versek (Csala Károly, Simor András, kétnyelvű) (V)
82. Vittorio Alfieri: Versek (Simon Gyula, kétnyelvű) (V)
83. Alonso de Ercilla: Araukánok könyve II. rész (Simor András) (E)
84. Francesco Petrarca: Diadalmenetek (Hárs Ernő, kétnyelvű) (E)
85. Marko Marulić: Zsuzsánna - Jeruzsálem városának panasza - Imádság a török ellen (Lőkös István) (E)
86. ,,Jó Dobó miatt sok terekök vesznek" - 16-17. századi költők és krónikások az 1552-es egri ostromról (szerk. Lőkös Péter) (E, P, Gy)
87. Bajza József Összes versei és novellái (V, N)
88. Guillaume de Lorris - Jean de Meun: Rózsaregény (Rajnavölgyi Géza) (E)
89. Alonso de Ercilla: Araukánok könyve III. rész (Simor András) (E)
90. Matteo Maria Boiardo: Daloskönyv (Három könyv a szerelemről) - Eklogák (Simon Gyula, kétnyelvű) (V)
91. Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek (R, P)
92. A papagáj meséje - Középkori okszitán elbeszélések (Szabics Imre) (N)
93. Antoine Furetière: A polgárregény (Újfalusi Németh Jenő) (R)
94. Giosué Carducci: Ritmusok és rímek (Simon Gyula, kétnyelvű) (V)
95. Luis de Góngora: Románcok (Simor András, kétnyelvű) (E)
96. Lope de Vega: Olmedo lovagja (Dobos Éva) (D)
97. Widukindus Corbeius: A szász történet három könyve (Magyar László András) (P)
98. Antonyij Pogorelszkij: A Hasonmás, avagy kisoroszországi estéim - A Szmolnij kolostor növendéke (Antal Magdolna) (R)
99. Miklós Radnóti: Diario de hombre (szerk. Simor András, csak spanyol nyelvű) (V, Gy)
100. Tavaszi vágyakozás - Dalszövegciklusok I. (Hárs Ernő, kétnyelvű) (V, Gy)
101. Francesco Guicciardini: Politikai és erkölcsi intelmek (Tekulics Judit, kétnyelvű) (P)
102. Fernando de Rojas: Celestina - Calisto és Melibea tragikomédiája (Szőnyi Ferenc) (D)
103. Chrétíen de Troyes: Erec és Enide (Rajnavölgyi Géza) (E)
104. Dante Alighieri: A virág (Simon Gyula) (E, V)
105. Renaud de Beaujeu: A Szép Ismeretlen (Szabics Imre) (R)
106. Lope de Vega: Románcok (Simor András) (E, V)
107. Leandro Fernández de Moratín: Amikor igent mond a kislány (Szőnyi Ferenc) (D)
108. Hérakleitosz - Németh Béla Elek: Metaforák és gondolatok Hérakleitosz hagyatékában - Hérakleitosz töredékeinek interpretációja (V)
109. Alfred de Vigny: Stello (Tálasi István) (R)
110. Nyári éjszakák - Dalszövegciklusok II. (Hárs Ernő, kétnyelvű) (V, Gy)
111. Dante Alighieri: Isteni színjáték - Paradicsom (Simon Gyula) (E)
112. Michael Lebrecht: Az Erdélyben található nemzetek nemzeti jelleméról (Lőkös Péter) (P)
113. Az almásderes - Középkori francia udvari elbeszélések (Szabics Imre, kívül: Almásderes) (N)
114. Giovanni Pascoli: Római lanton rómaiakról - Giovanni Pascoli latin nvelvű költeményei (Simon Gyula) (V)
115. Dante Alighieri: Versek (Simon Gyula) (V)
116. Ludovico Ariosto Lírai alkotásai (Simon Gyula) (V)
117. Vittorio Alfieri: Misogello - Szatírák (Simon Gyula) (P, V)
118. Vittorio Alfieri: Filippo - Mirra (Juhos Lóránt) (D)
119. Giovanni Pico della Mirandola: Versek és vallomás a szerelem és a szépség igézetében (Simon Gyula) (V)

Sorozaton kívüli, de tulajdonképpen a sorozathoz tartozó kötetek:

Al cor gentil - Válogatás az olasz költészetből
(szerk. F. Újhegyi Mária - Ogonovsky Edit, csak olasz nyelvű) (V)
Lotario dei Segni (III. Ince pápa): Az emberi lét nyomorúságáról (Lőkös Péter) (P)
José Marti: Aranykor (Dobos Éva, Majtényi Zoltán, Tótfalusi István) (N)
Richard Volkmann-Leander: Az álombükk - Válogatott mesék (Nyiri Péter, kétnyelvű) (N)
Robert Reinick: Mesék (Nyiri Péter, kétnyelvű) (N)
Festett Zománc - Olasz népmesék (Tusnády Mária, kétnyelvű) (N)

Utolsó frissítés: 2021.03.01.

Pudingsapka, Mosó Dolly, döglött nyúl és vándorló méh - Rizsporos hétköznapok

2019-ben kedvenc non-fiction könyvem lett Budai Lotti Rizsporos hétköznapok - Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból című albuma. Olyan volt, mint az ideális nő: okos, szép, szellemes, különleges és egyedi. Nem csoda, hogy a különféle eladási listákon is az élre tört (nem az ideális nő, hanem a kötet), s teljesen indokoltan lett az év egyik legsikeresebb magyar kiadványa.

Nemsokára kiderült azonban, hogy ez még csak a kezdet volt: a főképpen öltözködéssel, sminkkel, kulturális szokásokkal foglalkozó könyv csak a felszínét mutatta be mindannak, ami érdekes lehet a régi idők női hétköznapjaiból, s ami Budai Lottit, immár nyugodtan mondható, kultúrtörténészként és nőtörténészként foglalkoztatja. Szinte azonnal bejelentett ugyanis egy második kötetet, s 2021-ben várható egy harmadik is Rizsporos hétköznapok - Intimitás és tabutémák a nőtörténelemben címmel. Így azután bárki elégedetten dőlhetett hátra, aki az első albumból esetleg hiányolta volna a teljes társadalomképet vagy az egyes korok női életmódja árnyoldalainak ábrázolását: hisz már az ottani utószó is beszélt róla, minderről később többet is olvashatunk.

Minden képet érdemes megnézni: a pudingsapka Rubensnél
Az eredmény pedig a Rizsporos hétköznapok - Női életutak és mindennapok a nőtörténelemben című kötet, amely nem véletlenül lett a legtöbb olvasó által előjegyzett könyvek egyike tavaly, s került fel a 2020-as kedvenc könyveim listájára. Ebben ugyanis álomszép képek és ritka, máshol meg nem található forrásidézetek közepette olvashttunk az ókori, középkori és újkori lányok és asszonyok életéről, megismerve például a korabeli háztartásvezetés titkait, a leánygyermekek neveltetésének olykor megdöbbentő prioritásait, a férjfogás trükkjeit, vagy azt, hogy miként gondolkoztak a házasságról és az ideális feleség tulajdonságairól korról korra. A megszokott szórakoztató, csevegő stílusban, ám szakirodalomra és nagy tudásra építve szól a könyv a nőoktatás (nem) fejlődéséről, a cselédek és munkásnők sötét és szomorú világáról, arról, mitől is volt viktoriánus egy 19. századi nő, vagy épp arról, miként változott az anyaszerep évszázadról évszázadra. Mítoszokat is oszlat a kötet: megtudhatjuk például, valóban általános volt-e a régi időkben a gyermekmenyasszonyság, hogy valóban a házasság-e a nő rendeltetése, vagy hogy mióta szokás általános igazságként tekinteni arra, hogy az egyedülálló nők nevetséges, felesleges életű vénkisasszonyok... (Gyors válaszok: nem, nem, csak kb. háromszáz éve...)

A 2021-re ígért és a 2019-es kötet
Közben mókás részleteket tudhatunk meg a gyereknevelésről (például egy ókori római Barbie-babáról), a női illemről (például a napernyőnyelvről), a női olvasmányokról (például arról, miért jelentős ma is a szentimentális irodalom, amely először ábrázolt erőszakot, elhagyatást, egyáltalán, női lelket), a terhességi vizsgálatokról (például a nyúlpróbáról) és a női munkákról (amelyhez a nyársforgató kutya vagy az első gépesített sulykok, így a Mosó Dolly is kapcsolódnak). Van azonban, amikor az olvasónak sírni támadna kedve: amikor a gyermekmunkáról, a nők elleni erőszakról, a nők egyenlőtlen bérezésének gyökereiről, mai társadalmi előítéleteink nem is oly régi kialakulásáról, vagy épp arról van szó, milyen orvosinak nevezett ostobaságok miatt tekintették a nőket másodrendű, gyengébb, alárendelt embernek, akiknek a testen belül súlyos gyengeséget és hisztériát okozva vándorol a méhe (amelynek neme is van, férfi (!) és megtermékenyítésre várakozik), menstruációjuk káros miazmái hervadásra ítélik a növényeket a környezetükben, alsóbbrendűségük pedig abból is kiderül, hogy puszta televényei a csodálatos spermának, amely mintegy tojásként (!) egymaga (!) képes életet adni...

A tiszta és okos éleslátással, szemléletformálóan megírt kötet mindenkit képes meglepni és lebilincselni. Alig várom a folytatást!

Julie Klassen regényei magyar nyelven

Julie Klassen (*1964) amerikai írónő könyvei izgalmas színfoltot jelentenek a romantikus és a történelmi regények modern magyar kínálatában.

Kiadója, a General Press 2013 óta jelenteti meg regényeit a Romantikus Regények sorozatban, részben kijelölve ezzel az írónő helyét is: ugyanakkor Klassen munkásságában épp az az érdekes, hogy többet, de legalábbis más tud nyújtani, mint a megszokott történelmi romantikus könyvek írói. Ezzel persze a kiadói sorozat olvasóinak olykor csalódást okoz - mások pedig esetleg nem találnak rá, mert könyvei eltűnnek a történelmi romantikus műfaj más divatos szerzőinek (Elizabeth Hoyt, Sabrina Jeffries, Mary Jo Putney) munkái között.

Klassen könyveiben azonban épp az az érdekes, hogy mindegyik valahol félúton helyezkedik el Jane Austen és a felsoroltak munkássága között. Természetesen bestsellert ír, és a régi időkben, a 19. században játszatja a történeteit, amelyekben mindig akad szerelem. Ágyjeleneteket viszont hiába keresne bárki, ehelyett a korabeli szokások részletes és újítóan érdekes bemutatásán túl a könyvek törekszenek az árnyalt lélektani ábrázolásra, a párbeszédek és szituációk olykor Austen vagy a Brontë-nővérek előtt tisztelgő, szépirodalmi kidolgozására, s a cselekmény néha a korabeli rémregények hangulatát is megidézi.

Nekem nagyon tetszenek: ezért készült ez a raktárposzt is.

Julie Klassen könyvei a magyar megjelenés sorrendjében:

A cornwalli hajótörött, 2022 - A Castaway in Cornwall
Híd a Temzén, 2021 - The Bridge to Belle Island
Az udvarház titka
, 2020 - The Secret of Pembrooke Park
A társalkodónő titka
, 2019 - Lady Maybe
A néma nevelőnő, 2017 - The Silent Governess
A portréfestő lánya, 2016 - The Painter's Daughter
A táncmester, 2015 - The Dancing Master
A házitanító lánya, 2014 - The Tutor's Daughter
Lány a kapusházban, 2014 - The Girl in the Gatehouse
Álruhás szerelem, 2013 - The Maid of Fairbourne Hall

Julie Klassen összes regényei a magyar megjelenésekkel együtt:

2020 - A Castaway in Cornwall - A cornwalli hajótörött, GP, 2022
2020 - An Ivy Hill Christmas (Tales From Ivy Hill 4)
2019 - The Bridge to Belle Island - Híd a Temzén, GP, 2021
2018 - The Bride of Ivy Green (Tales From Ivy Hill 3)
2017 - The Ladies of Ivy Cottage (Tales From Ivy Hill 2)
2016 - The Innkeeper of Ivy Hill (Tales From Ivy Hill 1)
2015 - The Painter's Daughter - A portréfestő lánya, GP, 2016
2015 - Lady Maybe - A társalkodónő titka, GP, 2019
2014 - The Secret of Pembrooke Park - Az udvarház titka, GP, 2020
2013 - The Dancing Master - A táncmester, GP, 2015
2013 - The Tutor’s Daughter - A házitanító lánya, GP, 2014
2012 - The Maid of Fairbourne Hall - Álruhás szerelem, GP, 2013
2010 - The Girl in the Gatehouse - Lány a kapusházban, GP, 2014
2010 - The Silent Governess - A néma nevelőnő, GP, 2017
2009 - The Apothecary’s Daughter
2007 - Lady of Milkweed Manor

Charles Dickens életműsorozata

Ahogyan az előző, Charles Dickens regényeiről szóló bejegyzésben bemutattam, meglepő módon csak a 21. században történt kísérlet arra, hogy a nagy angol író életműsorozatot kapjon magyarul. Ám az évtized a könyvkiadásba is lassanként begyűrűző válsága megakadályozta, hogy a nagy bátorsággal megkezdett széria teljessé váljon.

A sorozat 2009-ben indult nagy kedvencemmel, a Két város regényével, amely végre olvasható, új fordítást kapott. Ám a következő öt évben Dickens tizennégy nagy regénye közül mindössze hat jelenhetett meg az elegáns, ízléses és szép állapotát ma, egy évtized múlva is őrző, vajszínű, az író arcképével díszített kötésben, belül az eredeti angol illusztrációkkal kísérve.


Érdekes, hogy a kiadási nehézségek és a sorozat leállása miatt a három nálunk legnépszerűbb regény, az Oliver Twist, a David Copperfield és A Pickwick Klub sem öltözhetett életműköntösbe, ahogy nem újulhatott meg a Martin Chuzzlewit, a Dombey és fia, a Nehéz idők, a Kis Dorrit és a Szép remények sem. Így az életműsorozat torzó: mégis nagyon jelentős. Neki köszönhető ugyanis, hogy immár Dickens minden regénye elolvasható magyarul: a Közös barátunkat ugyanis még soha nem fordították le korábban magyar nyelvre. Igaz tehát, hogy a vélhető cél nem teljesült, Dickens összes regényeit friss vagy frissen szerkesztett, teljes szöveggel, az eredeti illusztrációkkal, egységes köntösben kiadni nem sikerült. Mégis nyugodtan tekinthető a széria az új évszázad egyik legbátrabb sorozatkezdeményezésének, amely talán idealista volt abban, hogy ragaszkodott a jó minőségű, neves műfordítók által készített, teljes szövegekhez, az elegáns külsőhöz, és ahhoz, hogy klasszikus szerzőtől akkor is lehet (és kellene) klasszikus műveket megjelentetni magyarul, ha ez nem kecsegtet hatalmas üzleti sikerrel - viszont ezzel az idealizmussal mintát is adott.

Tisztában vagyok vele, hogy a nagy kiadók is csak milyen okos sakkozgatással válnak képessé arra, hogy ilyen idealista módon is adjanak ki köteteket (amelyek előre látható ráfizetését remekül menő bestsellerek tömegét piacra dobva lehet csak kigazdálkodni), értem azt is, hogy az Európa 2013 után, számos okból, ezt a munkát folytatni nem tudta. De örülök, hogy ma is vannak hasonló törekvések, más szerzőkkel, máshol. De nem Dickensszel: az ő a sorozatba bekerült regényeinek kivétel nélkül ez az utolsó kiadása, amely ráadásul azóta szinte teljesen el is tűnt az új könyvek piacáról.

2016-ban azután az Európa elérkezettnek látta az időt az Oliver Twist megjelentetésére: legnagyobb sajnálatomra a korabeli borítótervezési trendeket követve csak azért sem életműkiadásos külsővel. De legalább a könyv mérete ugyanakkora, így a polcon a többi mellé állítható volt. Majd 2017-ben jött egy újabb, szinte életműkiadásba illő könyv, a Karácsonyi történetek, amely tartalmazta Dickens mind az öt karácsonyi kisregényét. Bár ez is önálló külsőt kapott, legalább színvilágával utalt az ekkor már tényleg a múlt ködébe vesző életműsorozatra. S ez a kötet azóta is minden karácsonykor kap egy utánnyomást... Ezért e két könyvet szívesen hívom Életmű+-nak, s itt is feltüntettem.

Az életműsorozat kötetei:

Két város regénye, 2009
Nicholas Nickleby I-II., 2009
Nehéz idők, 2010
Barnaby Rudge, 2012
Ódon ritkaságok boltja, 2012
Közös barátunk, 2013
+
Oliver Twist, 2016
Karácsonyi történetek, 2017, 2018, 2019, 2020 (Karácsonyi ének, Harangszó, Házi tücsök, Az élet csatája, A szellem embere)

Ha valaki magyarul szeretne Dickens nagyregényeket olvasni, s nem csak a legnépszerűbb címekre kíváncsi, még mindig ehhez az életműsorozathoz érdemes fordulnia először.
Charles Dickens regényei magyarul
Ez a raktárbejegyzés a Charles Dickens életműsorozatáról írt bejegyzésemet egészíti ki. Abban bemutatom, mely Dickens-művek kerültek be a kétezres években az Európa Kiadó 7+2 kötetes életműsorozatába. Kiderül belőle, hogy 2009 és 2020 között megjelent itt modern és teljes szöveggel a Két város regénye, a Nicholas Nickleby, a Nehéz idők, a Barnaby Rudge, az Ódon ritkaságok boltja, a Közös barátunk, az Oliver Twist és Karácsonyi történetek címen Dickens mind az öt karácsonyi kisregénye, vagyis a Karácsonyi ének, a Harangszó, a Házi tücsök, Az élet csatája és A szellem embere. Ez a sorozat végül befejezetlenül maradt, ám ennek ellenére elmondható, hogy magyarul Dickens mind a tizennégy nagy- és mind az öt kisregénye elolvasható, mégpedig csonkítatlan, modern nyelvezetű fordításban. Erről szól ez a poszt.

Az alábbi felsorolás Charles Dickens (1812-1870) regényeinek listája, amely hasonló a nemrég Walter Scott regényeiről és életműsorozatáról posztolt bejegyzéseimhez. Scott és Dickens műveinek modern magyar kiadástörténete között azonban van három fontos különbség. Az első, hogy míg Scott regényeinek sorozatos kiadása a hetvenes-nyolcvanas évek előtt nem volt jellemző, legtöbb művének első fordítása csak akkor jelent meg, amikor beindult az életműsorozata, Dickensnek már a 19. századtól lelkesen fordították számos művét, soknak a modern, teljes változata is már az ötvenes-hatvanas-hetvenes években kiadásra került, pedig valódi életműsorozata 2009-ig váratott magára. A második eltérés az elsőből ered: Walter Scottnak mindössze két könyvét (Ivanhoe, Rob Roy) kivéve egyáltalán nem jelentek meg teljes, átdolgozatlan szövegű regényei magyar nyelven 1986 óta, Dickens tizenkilenc regénye és kisregénye közül viszont tizenötnek van teljes szövegű magyar kiadása a 21. századból, részen azért, mert életműsorozata is friss.

Végül a harmadik, egyben különösen fontos eltérés, hogy a rövidítések és átdolgozások kérdése sokkal jobban érinti Charles Dickens regényeinek magyar változatait, mint Sir Walter Scottéit, pedig érdekes módon mindkettejüknek csak néhány művét érte utol a rövidítő-átdolgozó gyerekkönyvesítés. Erről külön posztban tettem egy hosszabb kitérőt. Itt most csak annyi fontos belőle, hogy érdemes számon tartani, egy adott Dickens-kötetből a teljes, átdolgozatlan változatot olvassuk-e magyarul.

Épp ezért az alábbi első listán, amely Dickens regényeit tartalmazza megjelenési sorrendben, mindig azt a legutolsó magyar kiadást adtam meg, amely a legfrissebb teljes szövegű változata az adott műnek. Jól látható, hogy ezek hét regény és öt kisregény esetében az Európa életműsorozatában kiadott változatok. Ami azonban a másik hét regényt illeti, itt igen vegyes a kép. A teljes A Pickwick Klubért 1976-ig kell visszanyúlni, a Martin Chuzzlewit és a Dombey és fia utoljára 1960-61-ben jelent meg (a Dickens válogatott művei nevezetű, kecses ChD-monogrammal ellátott külsejű, de öt kötettel véget érő sorozatban), az Örökösök 1972-es, s e négy könyv az Európa régi megjelenése. A friss kiadással is rendelkező Kis Dorrit (2010) és Szép remények (2013) viszont már más kiadók tulajdonában van (Lazi és Kairosz). A legérdekesebb a teljes, modern szövegű David Copperfield esete, mivel ez ebben a csonkítatlan változatban mindössze négyszer jelent meg magyarul, utoljára 2010-ben, a Pannon Lapoknál, pedig elméletileg talán ez Dickens nálunk legismertebb regénye...

A második lista az egyes regények összes általam ismert magyar címét sorolja fel, de ahogyan a kitérő-posztban erről hosszan írtam, a felsorolt címekkel rendelkező változatok jó része rettenetesen régi, vagy rövidített, átdolgozott fordítás.

Dickens regényei és kisregényei magyarul:

The Pickwick Papers (1836-37)
- A Pickwick Klub I-II., A Világirodalom Remekei, Európa, 1976 (Hevesi Sándor, Ottlik Géza)
Oliver Twist (1837-1839)
- Oliver Twist, Életműsorozat+, Európa, 2016 (Szentkuthy Miklós)
Nicholas Nickleby (1838-1839)
- Nicholas Nickleby I-II., Életműsorozat, Európa, 2009 (Devecseriné Guthi Erzsébet)
The Old Curiosity Shop (1840-1841)
- Ódon ritkaságok boltja, Életműsorozat, Európa, 2012 (Tábori Zoltán)
Barnaby Rudge (1841)
- Barnaby Rudge, Életműsorozat, Európa, 2012 (Szántó Judit)
Martin Chuzzlewit (1842-1844)
- Martin Chuzzlewit I-II., Európa, 1961 (Ottlik Géza)
A Christmas Carol (1843, kisregény)
- Karácsonyi ének, Helikon Zsebkönyvek, Helikon, 2019 (Illés Róbert)
- Karácsonyi ének = Karácsonyi történetek, Életműsorozat+, Európa, 2020 (Barkóczi András)
The Chimes (1844, kisregény)
- Harangszó = Karácsonyi történetek, Életműsorozat+, Európa, 2020 (N. Kiss Zsuzsa)
The Cricket on the Hearth (1845, kisregény)
- Házi tücsök = Karácsonyi történetek, Életműsorozat+, Európa, 2020 (N. Kiss Zsuzsa)
The Battle of Life (1846, kisregény)
- Az élet csatája = Karácsonyi történetek, Életműsorozat+, Európa, 2020 (N. Kiss Zsuzsa)
Dombey and Son (1846-1848)
- Dombey és fia I-II., Európa, 1960 (Fodor József)
The Haunted Man (1848, kisregény)
- A szellem embere = Karácsonyi történetek, Életműsorozat+, Európa, 2020 (N. Kiss Zsuzsa)
David Copperfield (1849-1850)
- David Copperfield I-II., Pannon Lapok, Zalaegerszeg, 2010 (Szinnai Tivadar)
Bleak House (1852-1853)
- Örökösök I-II., Európa, 1972 (Ottlik Géza)
Hard Times (1854)
- Nehéz idők, Életműsorozat, Európa, 2010 (Mikes Lajos)
Little Dorrit (1855-1857)
- Kis Dorrit, Lazi, 2010 (Bizám Lenke)
A Tale of Two Cities (1859)
- Két város regénye, Életműsorozat, Európa, 2009 (Sóvágó Katalin)
Great Expectations (1860-1861)
- Szép remények, Kairosz, 2015 (Bartos Tibor)
Our Mutual Friend (1864-1865)
- Közös barátunk, Életműsorozat, Európa, 2012 (N. Kiss Zsuzsa)
Edwin Drood (1870, befejezetlen)

Dickens regényeinek magyar címváltozatai:

The Pickwick Papers - A Pickwick Klub, Pickwick történetek, Pickwick mesék, A Pickwick-Klub, A Pickwick-Club, A Pickwick club
Oliver Twist - Oliver Twist, Twist Olivér, A Twist-gyerek kalandjai
Nicholas Nickleby - Nicholas Nickleby, Nickleby Miklós élete és kalandjai, Nickleby Miklós élete és viszontagságai
The Old Curiosity Shop - Ódon ritkaságok boltja, Ritkaságok régi boltja
Barnaby Rudge - Barnaby Rudge
Martin Chuzzlewit - Martin Chuzzlewit, Chuzzlewit Márton, Chuzzlewit Márton élete és kalandjai, Chuzzlewit Márton és családjának élete és kalandjai
A Christmas Carol - Karácsonyi ének, Karácsonyi ének prózában, Karácsoni ének
The Chimes - Harangszó, A harangjáték
The Cricket on the Hearth - Házi tücsök, Tücsök szól a tűzhelyen, Akinek tücsök szól a tűzhelyén, Mikor a tücsök megszólal
The Battle of Life - Az élet csatája, Az élet küzdelmei
Dombey and Son - Dombey és fia, Dombey és Fia
The Haunted Man - A szellem embere, A kísértetlátó ember, Az elátkozott ember, Az elátkozott ember, és az alku, melyet a szellemmel kötött
David Copperfield - David Copperfield, Copperfield Dávid, Copperfield Dávid története, Copperfield Dávid élettörténete, Copperfield Dávid élete és viszontagságai
Bleak House - Örökösök, A Jarndyce-örökösök, A puszta ház
Hard Times - Nehéz idők
Little Dorrit - Kis Dorrit
A Tale of Two Cities - Két város regénye, Két város
Great Expectations - Szép remények, Nagy várakozások
Our Mutual Friend - Közös barátunk
Edwin Drood

Charles Dickens gyerekváltozatban? - Kitérő listakészítés közben

Ez a poszt aközben született, hogy lelkesen örvendezve annak, hogy egyszer majd talán elmerülök a klasszikus angol nagyregényekben, magam köré gyűjtöttem a fellelhető Dickenseket. A blogra kiteendő címlista készítése közben ugyanis rájöttem, muszáj egy kicsit foglalkoznom azzal, amit a Walter Scott regényeiről nemrég írt bejegyzésekben az adatok szintjén túl említetlenül hagytam: a többnyire gyerekeknek készült, rövidített átdolgozások témájáról. Ez ugyanis Charles Dickens műveit sokkal erősebben érinti, mint a skót remekíró könyveit.

Sir Walter Scott esetében három regényt ért utol a rövidítési hév. Ezek: az Ivanhoe, amelyet a Móra ad ki fel-fellángoló hévvel 1955 óta, alkotója pedig a Nagy Átíró, Szinnai Tivadar, aki közben egy majdnem teljes változatot is letett az asztalra; a Rob Roy, amelynek rövidítése a Szinnai Tivadar készítette teljes változatból "Zékány Éva avatott gondozásában, alaposan megkarcsúsítva kerül(t) kiadásra" - lásd fülszöveg, de szerencsére csak egyszer, 1990-ben, s remélem, örökre a feledés homálya borítja majd; s A talizmán, amely Oroszlánszívű Richárd címen, Majtényi Zoltán, a magyar gyerekirodalom másik Nagy Átdolgozója tollából, utoljára 2008-ban került a boltokba. Dickens művei azonban ennél kevésbé jártak jól: egyrészt, mert a rövidítés neki nem kettő (a Rob Royt is számítva három), hanem négy regényét érinti, másrészt mert a négy rövidítés közül kettő olykor szinte át is akarja venni a teljes regények helyét a magyar könyvkiadásban.

Az életműkiadás egy darabja
Dickensnek a magyar irodalmi kánonban elfoglalt helye cseppet sem egyértelmű. Különösebb elméleti bizonyítás nélkül is belátható, hogy egyszerre testesíti meg a realizmust és a romantikát, ami jelentős meglepődésekre készteti azokat, akik az unalmas romantikus klasszikust vagy a nagy kritikai realista bölcsességeit várva veszik kézbe mondjuk a karácsonyi novellákat, megállapítva azután pl. a Házi tücsökről, hogy "szirupos" vagy hogy "jé, ez egészen szívmelengető" - lásd Moly.hu. Még ellentmondásosabb azonban, hogy Dickens egyszerre társadalomkritikus, sötét realista és a gyerekek bölcs, nagy írója is a magyarok számára... Mivel pedig ez utóbbi két szerep részben üti egymást, ha valaki kiadja a két nagy "fiútörténetet", el kell döntenie, belekényszeríti-e Dickenst a gyerekíró sablonjába. Sajnos ez mind az Oliver Twist, mind a David Copperfield esetében már a 19. században megtörtént, ám egyszerűen elképesztő számomra, hogy ez a fiatalabb olvasókat a nevelő-idealizáló gyermekkép jegyében egyszerűsített olvasmányokra szoktatni akaró szemlélet napjainkra is megmaradhatott, sőt, a rövidítések abszolút háttérbe szoríthatják az eredeti, teljes regényeket.

A rövidített szövegű Copperfield Dávid 1954-ben született meg, Ottlik Géza tollán. Eredetileg a gyerekkönyvesítő átdolgozást jelző és magyarázó utószó is tartozott hozzá, de napjainkra több kiadásban is legfeljebb már csak a magyaros formájú név a címben (no meg az oldalszámok mennyisége) jelzi, hogy nem a teljes kötetet tartjuk a kezünkben. Pedig ez a mű mindössze a valódi regény első egyharmadát tartalmazza (A kis Emmy című részig)!

Teljes regény
Az igazi regény modern és teljes fordításban csak tizenkét évvel később látott napvilágot Szinnai Tivadar munkájaként. Ezt a (kétkötetes) változatot azonban 1966 és 2021 közt mindössze négyszer adták ki: 1966-ban, 1981-ben és 2010-ben nálunk, illetve 1977-ben Romániában. Holott csak ugyanezen évek alatt a rövidítés tizenhétszer jelent meg (igaz, egyszer úgy, hogy a kiadó az impresszumban Szinnainak ajándékozta a szövegét, bár az Ottliké volt): legutóbb 2006-ban került a boltokba.

Az Oliver Twist teljes, modern szövegét Szentkuthy Miklós jegyzi, 1955-ben jelent meg először, s napjainkig mindössze négy további kiadása volt: 1959-ben, 1993-ban, 2005-ben és 2016-ban.

A Twist Olivér ma is mindenhol kapható rövidítése ezzel szemben Bálint György 1934-es, A Twist-gyerek kalandjai címen Az Est kiadásában megjelent átdolgozásának Ottlik Géza által 1957-ben átdolgozott szövege... Vajon akkor gondolta valaki, miként tolakodik majd ez a villámgyorsan elkészített rövidítésből pedagógiai szándékkal újra átdolgozott rövidítés az eredeti helyére? 1957 és 2021 közt ugyanis az átdolgozott változat tizennyolc alkalommal jelent meg, legutóbb 2019-ben.

Átdolgozott regény
A kiadások aránya tehát e két Dickens-kötetnél (és csak az itt leírt adatok alapján, a korábbi különféle kiadásokat nem számolva) a "rövidítés: valódi könyv" szempontjából kilenc a harmincöthöz... Ha holnap bemegyek a könyvesboltba, s kérek egy magyar példányt Dickens második regényéből (Oliver Twist), nagy eséllyel a rövidítettet fogom megkapni. Ha pedig esetleg van mindkettő, és döntenem kell az Európa nagyalakú, 2016-os, 4590 Ft-os és a Holnap kézbe illőbb, 2019-es 2900 Ft-os változata közül, valószínűleg az utóbbit választom, ráadásul feltehetőleg anélkül, hogy tudnám, most épp egy rövidített átdolgozást vettem az eredeti helyett. Ha pedig Dickens nyolcadik regénye érdekel (David Copperfield), ebből valószínűleg kizárólag a rövidítéshez (csonkítmányhoz) fogok tudni hozzáférni: újként, könyvesbolti forgalomban ugyanis jelenleg csak ez kapható (két kiadásban is), de antikvár is hamarabb jutok el a tizenhét rövidített kiadás valamelyikéhez, mint a négy teljes egyikéhez... Amivel két probléma is van.

A regény egyharmada átdolgozva
Az első, hogy Dickensre semmiképpen sem lehet azt mondani, amit Jules Verne-re, Karl May-ra és másokra szoktak (még ha szerintem nem is igaz): vagyis, hogy az idők során "lecsúszott" a gyerekek írójává. Próbálta már valaki elolvastatni egy kisgyermekkel a Két város regényét vagy a Szép reményeket? De ha Dickens valójában nem a gyerekek írója, tulajdonképpen miért a gyerekekre akarjuk rábeszélni ezt a két, eredetileg felnőtteknek írt, s véleményem szerint abszolút felnőtteknek való történetét? Mert gyerek szerepel benne? Dehát az egy ezer módon bántalmazott, felkavaró történetével pedig érzelmes és társadalomkritikus mondanivalót képviselő, vagyis egyáltalán nem speciálisan kisgyerekeknek való gyerekhős, mint az Oliver Twistben! Meg egy nevelődő, növekvő, felnövő, felnőtté váló, ifjúkorára visszatekintő valaki, tehát már nem is gyerek hős, mint a David Copperfieldben!

Így született az egyharmad
Utóbbi történet pedagógiai célú "gyerekesítése" jól hasonlítható ahhoz, amikor a Jane Eyre-ből A lowoodi árva lesz: a Brontë-regény (egyébként 1967-es) rövidített átdolgozásának új címe átteszi a hangsúlyt a kis Jane árvaházi, gyerekkori szenvedéseire, s a rövidítésben is eltolja az arányokat a gyerekkor felé, holott a főszereplőnő a valódi könyv nagy részében felnőtt, s abszolút érettséget igénylő, lélektani, feminista, teológiai, etikai kérdésekkel kényszerül szembenézni, amelyek a maguk összetettségében találhatók meg a teljes változatokban (N. Kiss Zsuzsa fájdalmasan keveset megjelentetett, remek új fordításában például mindennél jobban kiemelkednek). A lowoodi árva eseténél egy lépéssel még végletesebb az az infantilizáció, amely egyszerűen elveszi David Copperfieldtől a felnőttséget, s történetéből csak a gyerekkort hagyja meg, nagyjából a 21. fejezetnél megszakítva a 64 fejezetből álló kötetet. Persze ennek is meglenne a létjogosultsága (bármiből lehet szemelvényeket közölni, ha az érdemes az olvasásra): ám a rövidítés itt egyértelműen az eredeti helyébe lép.

Teljes regény: nem túl csábító fedél
A két fiútörténet ugyanis megjelenik az intézményes oktatásban is: a 11. osztályos irodalomtankönyv például hosszan idéz a Copperfield Dávidból Ottlik rövidítésében, majd narrációról, szereplők közti kommunikációról, a szöveg progresszivitásáról tesz fel kérdéseket - miközben a tanuló hozzá sem fér a mű szöveghű fordításához. A csúcs, hogy felmerül egy összehasonlító esszé megírása Jeles András filmhősnőjének és Dávidnak a sorsáról - úgy, hogy a szemelvények olyan csonka és rövidített Dickens-szövegből valók, amelyből meg sem lehet ismerni Dávid teljes sorsát... (Nem mintha nem ugyanez történne Defoe Robinsonval is 10. osztályban, és a sor még folytatható volna...) A 11. osztályos tankönyv (bármelyik) épp azért került ide példaként, mert az erre az évfolyamra járó, 16-17 éves középiskolásokra már semmiképp sem igaz, hogy gyerekek, akár szeretnek olvasni, akár nem. Tehát kíméletes szövegű gyerek-Dickenst sem kellene olvasniuk: ha mégis ezt akarunk velük olvastatni, akkor felnőttként (szülőként, tanárként, tankönyvíróként, oktatási szakemberként) máris elfogadtuk, hogy az ötvenes években, pedagógiai szándékkal megcsinált csonkítmány egyenragú az eredetivel (azaz ebben az esetben az eredeti mű szöveghű, modern fordításával). Úgy gondolom, hogy ez tökéletes paradoxon: ez az állítás nem lehet igaz.

Válogatott részletek
A másik probléma, s ha valaki eddig eljutott az olvasásban, valószínűleg már rég eszébe is jutott, mi van, ha azért előzik le ezek az átdolgozások az eredetit a két fiútörténet esetében, mert Dickens már olvashatatlan, túl hosszú, túl öreg, túl bőmondhatnékú...? E kérdéshez kapcsolható a másik két, mindössze egy-egy esetben rövidített Dickens-regény esete is. Az első a legendás A Pickwick Klub, az író első munkája, amelyet kortárs, sorozatos, első magyar megjelenésekor már Petőfi is lelkesedve olvasott, s amelynek már a 19. században sok, sokszor abszolút teljes fordítása született. Modern, csonkítatlan szövegváltozata Hevesi Sándorén alapul, az ő munkáját a múlt század közepén Ottlik Géza igazította át és egészítette ki. Mindez a precizitás persze napjainkra könnyedén áldozatul esik a fordítói jogdíj kérdésének, hiszen az e-book és print on demand változatok több esetben szépen visszatérnek Hevesi több mint százéves eredetijéhez (máskor egyébként nem, de lefelejtik a fordítók közül Ottlik nevét...). Ám ennél sokkal érdekesebb, hogy az 1955-ben létrejött teljes, kétkötetes változat, amelyet 1961-ben és 1976-ban is kiadtak újra, még soha nem jelent meg friss, 21. századi formában. Az Európa életműsorozatába már nem volt módja bekerülni, azóta pedig csak egy - eredetileg 1957-es - történetválogatás jelent meg belőle újra 2015-ben, Pickwick történetek címen (mondjuk, 1957-ben pontosan ugyanezt a szöveget még Pickwick meséknek nevezte el a válogató Ottlik, de miért is kellett volna ezt a címet megtartani...)

A nagy egész
Vajon ez azt jelentené, hogy Dickens teljes hosszban már olvashatatlan, legalábbis első könyve esetében biztosan? Véleményem szerint semmiképpen. Egyrészt, mert ezek a mesék/történetek a nagy egészből kivett, de teljes szövegek, valójában nem rövidítések, hanem részletek. Másrészt, mert az Európa életműsorozata sem rövidítésekkel lépett az olvasók elé: a magyar kiadástörténetben ráadásul először adta az érdeklődők kezébe a Közös barátunkat. Ha a sorozat ínyencség volt is, s végül nem tartotta el magát, a neten itt-ott fellelhető olvasói beszámolók alapján ez a teljes terjedelmű Dickens nemcsak a vének között találta meg új olvasóközönségét (arról pedig, hogy egy Dickens-sorozatnak egyáltalán önjáróan el kell-e tartania magát, másik posztomban még elmélkedem). Úgy vélem, ha az életműsorozat fennmarad még néhány évig, A Pickwick Klub is újra-kiadásra került volna benne, így semmiképp sem szolgálhat arra például, hogy Dickens ma már olvashatatlan a maga teljességében.

Ötszáz oldal: így már könnyen olvasható...
A rövidítés még egy modern Dickens-kötetnél merült fel, az Örökösöknél (Bleak House, korábban A puszta ház). A nálunk is nagyon népszerű, Pusztaház örökösei címen forgalmazott minisorozat alapjául szolgáló, kétkötetes, több mint ezeroldalas nagyregényt 1950-ben fordította le Ottlik Géza: és ez, az ő Dickens-fordítói múltja magyarázza egyébként, hogy a következő évtizedben miért mindig ő fog válogatni, kiegészíteni, szerkeszteni, átdolgozni, végül pedig ifjúsági-rövidíteni Dickens-műveket. Az Örökösök teljes változata még egyszer, 1972-ben jelent meg, azóta nem. 1978-ban azonban napvilágot látott a Móránál A Jarndyce-örökösök, egy ötszáz oldalas nagyregény, amelynek megszületését így magyarázta a fülszövege: "Dickens  ​regénye a Bleak House, mely magyarul az Európa Kiadónál Örökösök címen jelent meg, egyike a nagy író legkiválóbb írásainak. Ebből a híres könyvből, mely a cselekmény bonyolultsága és a mű terjedelme miatt nem lehet ifjúsági olvasmány, készített Ottlik Géza, a kiváló író és fordító egy összevont és rövidített változatot. Ez A Jarndyce-örökösök. A fiatal olvasók ebben a változatban azt a terjedelmes nagyregényt kapják kézbe, ami a XIX. századi irodalom egyik legnagyobb teljesítménye. Azt a regényfolyamot, amely az élet aprólékos ábrázolásával fel tudja idézni a társadalmi élet – ahogy mondani szokták – teljességét. A társadalmi ember és az emberi belső világ egészét. És persze, ami a társadalmat illeti, bő, határozott kritikával élve; azért is szokták ezeket az írókat kritikai realistáknak nevezni. Célunk az volt A Jarndyce-örökösök kiadásával, hogy a magyar ifjúság ebből a regénytípusból – méghozzá a legjavából – ízelítőt kapjon." Nos, én szeretem az Örökösöket. Mégis, őszintén foglalkoztat, milyen lehet az a szerkesztők által elképzelt "fiatal olvasó", akit egy Dickens-regényben (regényfolyamban!) az érdekli, ahogyan az író "az élet aprólékos ábrázolásával fel tudja idézni a társadalmi élet – ahogy mondani szokták – teljességét." Úgy vélem, ebből az okból csak az irodalomtörténész olvas könyvet, az olvasó nem... S azt sem hinném, hogy ha valakinek az ezer oldal bonyolult és terjedelmes, akkor az meglátva az ötszáz oldalas változatot, örömében felkiált, hogy igen, ezen már könnyedén átrágja magát... Ottlik tehát rengeteget dolgozott, a kiadó kiadott, de azt hiszem, a világ kevéssé ment előre A Jarndyce-örökösök megjelenésével. Bár legalább az értékelhető, hogy erre a rövidítésre nem az eredeti címét írták rá, hogy azután a gyanútlan olvasó azzal a boldog tudattal hódíthassa meg az ötszáz oldalt, hogy megismerte az Örökösök című regény ötszáz lapját...

Mintegy ezer oldal: az eredeti
A fiatal olvasóról szóló fülszöveg viszont felveti, hogy akkor miért is készülnek rövidítések. A magasztos cél nyilván az, hogy kézzel-lábbal meg akarjuk ismertetni Dickenst az új olvasógenerációkkal. De vajon miként tesszük ezt? Úgy, hogy teljes, remek, friss szövegű, az eredetihez hű regényt adunk a kezükbe kiváló magyar fordítók által lefordítva, igényes külsővel, s akkor, amikor rátalálnak (9 vagy 19 évesen), amikor az felkelti az érdeklődésüket? Nem. Eldöntjük, hogy még ifjan találkozniuk kell Dickens egyik vagy másik történetével (miért pont az Örökösökkel? de komolyan? és miért fiatalon? talán később már egyáltalán nem fognak olvasni? mert ha így van, akkor valamit tényleg elrontottunk...). Azután pedig addig rövidítjük szegény szerzőt, amíg egy állítólag fogyasztható változat áll elő a szövegéből, amelyet megkísérlünk lenyomni a - találomra - kiválasztott korosztály torkán, telve jóindulattal. De valójában nem Dickenst ismertettük meg velük, hanem csak Dickens töredékeit, vagy a saját, átformálói, rövidítői, értelmezői, pedagógiai látleletünket Dickensről.

Képregény magyarul
Akkor már valóban jobban járnak (és nemcsak a fiatalok, hanem a mindenkori összes lehetséges olvasók), ha inkább néhány kiemelt, de teljes részletet kaphatnak kézhez (lásd a Pickwick történetek esete), amely alapján eldönthetik, kedvük támad-e a teljes változathoz, s elrugaszkodnak-e, fejest ugorva a világirodalom leghosszabb szövegeinek egyikébe, tudva és vállalva ennek kockázatát, de azt is, hogy ez a bátor olvasás örömmel, élménnyel is kecsegtet. Azután, ha a dolog nem sikerült, félbe szabad hagyni a könyvet! Biztos vagyok benne, hogy művelt ember is felnőhet úgy, hogy nem olvasta el az Örökösöket. Vagy a David Copperfieldet. Vagy az Oliver Twistet. Attól még értesülhet, tudhat róla, hisz láthatott képregényt, filmet, tévésorozatot, színdarabot, musicalt belőle. Lehet, hogy ezek valamelyikének a hatására később mégis eltalál a regényhez, vagy legalább szemelvényt olvas a teljes (!) szövegből. De a képregényt, filmet, tévésorozatot, színdarabot, musicalt megismerve még véletlenül sem fogja azt hinni, hogy akkor el is olvasta az adott Dickens-művet. Vagyis nem fogja megtéveszteni saját magát, s ítéletet sem alkot arról, milyen is Dickens (tud-e írni, jól zárta-e le a történetét, az olvasónak tetsző-e a stílusa stb.) egy olyan szöveg alapján, amely valójában nem is Dickenstől származik. Hiszen azt mégsem állíthatjuk, hogy az olvasás célja a puszta sztori megismerése, s a történet maga a mű, különben elég lenne csak a Kötelezők rövident vagy a Wikipédiát olvasgatnunk könyvek helyett. Ezért, így rövidíteni tehát a második tökéletes paradoxon.

Nekem Oliver Mark Lester, bár film van jobb
Egy olyan világ meglehetősen logikátlan és fura lenne, ahol didaktikai céllal minden nevezetes könyvből készítünk egy rövidítést a rosszul, kedvetlenül olvasó fiatalok számára, akkor is, ha nekik való, nekik szánt a könyv eredetileg, és akkor is, ha nem, a Trónok harcától az Outlanderen át az Ambrózy báró eseteiig (gondoljunk csak bele, utóbbiból a hat plusz két kötet együtt 3070 oldal, s önmagában az Ármány és kézfogó is 704...). Aki nem ismeri az olvasás örömét vagy rosszul olvas, annak bizony a rövidített Dickens is kínszenvedés, s mindenképpen inkább élvezetes adaptációkat, rövid, de eredeti szövegrészleteket, meg irodalmi játékokat ajánlanék neki harmadára csonkított 19. századi klasszikusok helyett. Ha viszont valaki szeret olvasni, akkor a terjedelem csak akkor riasztja el, ha nincs lelkesedése vagy elköteleződése az adott könyv iránt. A lelkesedést és elköteleződést viszont rövidítéssel nemigen lehet elérni. A lelkes könyvmolyok könyvoldal-ezreket képesek elolvasni, ha kedvenc kötetükről, sorozatukról van szó, s a most fiatal olvasók éppen nem rövidítéspártiak, hisz ma már minden young adult regénytől is elvárjuk, hogy minimum 300 oldal legyen... (Ilyen értelemben egyébként megint Scott vagy Dickens korához hasonló az olvasmányok helyzete, ha közben el is telt majdnem kétszáz év. A stílus más, de a monumentalitás ma újra keresett.)

Ráadásul az olvasó fiatalok és kevésbé fiatalok egyáltalán nem ostobák: érdemes megnézni pl. a Molyon a rövidítmény-csonkítmány, a kötet első harmadát tartalmazó Copperfield Dávidról írt friss véleményeket. Ez csak egy rövid válogatás idén február elejéről, amely jól mutatja, hogy intelligens olvasó nem érzi jól magát, amikor rájön, hogy - még ha jó szándékból is, de - becsapta a kiadása. (Megjegyzés: a vélemények egyenes, változtatás nélküli idézetek. Pontos lelőhelyükre a felhasználónév linkesítésével hivatkoztam.)

"Befejeztem, és itt állok bambán, nem tudom eldönteni, hogy tényleg így ér-e véget, vagy egy két kötetes könyv első kötetét volt szerencsém befejezni." (Aida) "Ez a könyv szerintem alulértékelt (...). Néhol kicsit hosszadalmasan ír, emiatt adtam csak 4,5/5 csillagot. Ennek ellenére csalódásom hatalmas, de nem azért mert rossz lett volna a könyv,sőt. Azért vagyok csalódott, mert ez bizony csak a könyv első fele (sőt szerintem még abból is a megnyirbált verzió), a végén pedig konkrétan félbe van hagyva a történet, egyszerűen csak elsétálnak. Gyanús volt, hogy az eredeti kiadás több mint 600 oldal, ez meg csak 390, de gondoltam anno biztos más papírra, más betűkkel szedték a könyveket, és így kijön a matek. De nem, kérem én itt át lettem verve, pedig úgy olvastam volna még. Ráadásul abban a kötetben amit én olvastam azért nem annyira emlegetik, hogy ez nem a teljes verzió, csak annyi jelzi, hogy „Gyermekévek, ifjúság”. Most mehetek levadászni a 2.kötetet valahol." (fretonilla) "Pedig annyi baljóslatú előrejelzés van a kötetben, hogy most már érettebb fejjel joggal számíthattam arra, hogy azért történnek még dolgok – és aztán egyszer csak vége lett. Néztem, hogy azért merész dolog ennyi mindent az olvasó képzeletére bízni. Aztán sikerült szétválasztanom a lapokat, és a fülszövegből kiderült, hogy ez csak a történet első fele, de nyilvánvalóan az ifjú olvasók iránti tapintatból vagy nem tudom, a második rész el lett sinkófálva. Gondolom, az 1000 oldalas kiadásokban kellene keresnem. Szóval most itt állok meglőve, kezemben egy fél történettel. Ráadásul egy elég nyomasztó regényről beszélünk." (Bogas) "Ottlik Géza fordításában sajnos csak a gyermekévek voltak elérhetőek, és naivan azt hittem ennyi az egész. De szerencsére egy-két hozzászólásban felfedeztem, hogy ez bizony nem a teljes mű. Az igazi irodalmi élmény miatt (és a kíváncsiságom miatt) úgy gondoltam, hogy muszáj a teljes művet elolvasnom. Teljes és végleges értékelés majd ott lesz, itt meg egy link valamikor oda, ha majd felnőttem Davy-vel." (ZolKov - Az értékelő nem hagyta magát, tovább olvasott, és később be is linkelte a teljes változat értékelését, érdemes megnézni.) S végül egy példa arra, amikor valaki nem olvas tovább, de elégedetlen a rövidítés miatt (amiről tényszerűen nem tud):  "Bár nem nyűgözött le teljesen, összességében véve tetszett a könyv; a története követhető volt, a karakterrajzai csodálatosak, a humort is egészen könnyed módon szőtte bele a cselekménybe, viszont némelyik fejezetet elég rövidre szabta, pedig helyenként kíváncsi lettem volna bővebb elbeszélésre." (LooneyLuna23) Dickenst valószínűleg senki nem hibáztatta addig a rövid fejezeteiért, amíg el nem kezdtük kéretlenül rövidíteni a munkáit...

Irány a szöveg! - De melyik?
Száz szónak is egy a vége: nagyon itt volna már az ideje, hogy az ötvenes évek két rövidített Dickense, a két átdolgozott fiútörténet mindörökre távozzon a könyvesboltokból. Igaz, elég szerencsétlen eset, hogy mindkettő egyazon kiadó, a Holnap rendszeresen kiadott címe: ám mivel a teljes David Copperfieldet  a 2010-es, mára teljesen kifogyott sorozatos megjelenést leszámítva kerek negyven éve nem adta ki senki, esetleg meg lehetne vele próbálkozni... A könyvtárakból, könyvespolcokról még sokáig amúgy sem fognak sajnos eltűnni a nagy tételben beszerzett rövidítmények, amelyek az antikvár forgalomban is még hosszú ideig elétolakodhatnak a valódi változatoknak, főleg úgy, hogy sem a Molyon, sem a nagy antikváriumoknál (Libri, Bookline, Líra) nemigen lehet jelezni (hacsak a fülszöveg ki nem tért rá), hogy ezek a megtévesztő kiadások nem teljes változatok. Nem is beszélve az e-bookok piacáról, ahol jelenleg a teljes, totális zűrzavar uralkodik, részben a pontatlan szerkesztés, részben a jogdíjak elkerülése miatt (pl. a megvásárolható e-book esetében nem derül ki, mi van a csinos borító mögött, a fülszöveg egy teljes változat leírása, "kölcsönözve", így azt sejteti, az e-book maga is teljes fordítás lesz, de a megvásárlás után kiderül, a kötet rövidítmény, s még csak nem is az ötvenes, hanem az 1920-as évekből,... és lehetne folytatni).

Ha az iskolai oktatásról van szó, és akár egy tankönyv, akár egy tanár Dickens szövegével szeretné megismertetni a tanulót, jó lenne, ha tényleg Dickens szövegének fordítása kerülne be a szöveggyűjteményekbe. Ha pedig szeretnénk a fiatal (vagy akármilyen) olvasókkal, az új generációkkal is megismertetni Dickenst, igazán el lehetne kezdeni azzal, ha a Magyar Elektronikus Könyvtárban nem szinte csak régi és átdolgozott szövegeket lehetne találni Dickenstől, vagy legalább kiderülne ezekről, hogy rövidítettek, régiek, s hogy van másik, újabb is rajtuk kívül. (Mert logikus, tudom, nem lehet minden ingyenes: én is vettem a Dickenseimet...)

MEK
A Copperfield Dávidból és a Twist Olivérből például nincs fenn teljes szöveg a MEK-en: előbbinél Mikes Lajos 1922-es ifjúsági átdolgozását, utóbbinál a Bálint György - Ottlik Géza-féle rövidítés mellett Csánk Endre 1926-os avult, erősen meghúzott fordítását sikerült digitalizálni. A Barnaby Rudge egy 1872-es, a Martin Chuzzlewit 1885-ös, a Nicholas Nickleby 1894-es, a Nehéz idők 1908-as, a Kis Dorrit  1910-es, az Ódon ritkaságok boltja 1913-as, a Nagy várakozások (azaz Szép remények) 1924-es fordításban érhető el a MEK-en. Mindegyik, még a teljes szöveget tartalmazó kiadás is oly ódon, hogy teljességgel alkalmatlan Dickens megismerésére (pláne megszerettetésére): és ezt én írom, a régi fordítások lelkes csodálója... A klasszikus művek pontos, teljes műfordítása terén azonban annyit változott azóta az elvárás! Vonatkozik ez a Két város regényére is, amely esetében egy 1914-es és egy 1928-as szöveg közül lehet választani, s hiába készítője a másodiknak a nagy Karinthy Frigyes, mindkettőre igaz, hogy leginkább az olvasási kedv elvételére alkalmasak ma már. A Moly.hu-n szinte nincs olyan olvasója a Karinthy-változatnak, aki ne panaszkodna nehézkességére: gondolom, ez munka volt a negyvenéves költő-író zseninek, nem pedig öröm, mint a Micimackó. (De mindenki az ő változatánál lyukad ki, nemcsak az ingyenesség miatt, hanem azért is, mert az Európa életműsorozatának modern fordítása a boltokban beszerezhetetlen, e-bookban pedig pénzért sem kapható.) Az Örökösök nincs fenn, csak a felére rövidített A Jarndyce-örökösök: mivel itt a fordító, Ottlik Géza azonos, sejtem, a digitalizáló nem is tudta, hogy nem egy egész művet visz fel, különben az Örökösöket tölti fel... Összességében elmondható tehát, hogy mindössze két regény, A Pickwick Klub és a Dombey és fia található meg a MEK kínálatában modern, jó magyar szöveggel.

Kedvencem angolul
Amiben - nehogy valaki félreértse - nem az a gond, hogy nem kaphatom meg ingyen a legfrissebb szövegeket! Hanem hogy ki sem derül, hogy van bármi efféle. Angolul öt perc alatt eljuthatok a hiteles és valódi Dickenshez, magyarul lehet, hogy még a könyvtárban sem, de a neten aztán semmiképp... Az e-könyvek piacán pedig jelenleg a szépen csomagolt, pénzért megvehető MEK köszön vissza ránk. Az Alinea Pickwick történetek című kötetén kívül jelen pillanatban a Bookline-on például csak és kizárólag olyan magyar nyelvű Dickens-e-regények kaphatók, amelyek a fenn felsorolt 100-150 éves magyar szövegeket tartalmazzák. Addig, amíg az olcsó ár nem jár együtt ellenőrizhető adatgazdagsággal, ezeknek az innovatívnak tűnő e-példányoknak a beszerzése egyelőre nem a jövőbe vezet.

Így hát azt gondolom, elég messzire visz Dickens regényei gyerekváltozatának kérdése. Meggyőződésem, hogy a műveket napjainkban, amikor rengeteg adaptációhoz (képeskönyv, képregény, sorozat, rajzfilm, film), cselekményösszegzéshez és kiegészítő információhoz hozzá lehet jutni egy-egy műről, magát a művet csak és kizárólag teljes, eredeti változatában érdemes megismerni magyarul. Annak van értelme, ha avatott tollú fordító mindazt átülteti, ami az idegen eredetiben a regényhez, kisregényhez, novellához tartozik: nem ment meg engem attól, hogy untasson a szerzői előszó, nem törli a szerzői lábjegyzeteket, mert foglalnák a helyet a lap alján, nem fél attól, hogy nevetségesnek találnám a fejezetek mottóit, hanem szépen lefordítja őket, ahogyan a szerinte hosszadalmas leírásokat, a túl érzelmes párbeszédeket, a stílus furcsaságait sem nyirbálja és húzza meg. Ehelyett a saját anyanyelvemen kapom meg azt, amitől a könyv önmaga, s azután magam dönthetem el, tetszik-e, és mennyire. A felnőtteknek készülő műfordításokra ez a szabály érvényes jó hetven éve. Ideje lenne, hogy ebből a szempontból a gyerekeket is embernek tekintsük.

Kedvencem magyarul

A fenti eszmefuttatás persze tűnhet elitistának, s felmerülhet, miért akarom elvenni a gyerekektől az Oliver Twistet és a David Copperfieldet. Nos, nem akarom. Én az előbbit tízévesen olvastam el a teljes változatban, az utóbbit tizenkét éves koromban, vagyis teljesen gyerekként. Abban viszont felnőttnek tekintettem magam, hogy az engem érdeklő könyvet elkezdtem, végigélveztem és befejeztem. Nem éreztem úgy, hogy valakinek meg kellett volna kímélnie egyes mondatoktól, fejezetektől, vagy az utóbbi könyv utolsó kétharmadától. S ma is szeretem Dickenst. Másfelől tökéletesen normálisnak tartom azt is, ha valaki húsz vagy harminckét évesen találkozik e kötetekkel, és azt is, ha sosem.

Számomra az olvasásban a két legfontosabb dolog a kíváncsiság és a szabadság. Dickens is megérdemli, hogy szabadon választhassunk, ha kíváncsiak vagyunk rá, milyenek a regényei, s meg akarjuk érteni, miért tartják őt a 19. század egyik legnagyobb angol írójának.

Kapcsolódó linkek
Charles Dickens életműsorozata
Charles Dickens regényei magyarul
Walter Scott életműsorozata
Walter Scott regényei magyarul
Daniel Defoe: Robinson Crusoe
Old Shatterhand ökle - Megsemmisítő átdolgozások 1.
Old Shatterhand ökle - Megsemmisítő átdolgozások 2.