10 éves a blog!
10 évvel ezelőtt, 2010. május 2-án született meg az első bejegyzés a Katherine's Bookstore blogon.
A blog immár 10 éves!
Mindenkinek köszönöm az olvasást, az érdeklődést, a kitartást!
Boldog évtizedfordulót!
A MacGyver sorozat epizódlistája
A MacGyver című legendás sorozat 141 részét 1985-1994 között mutatták be az USA-ban. Nálunk hasonlóan legendás szinkron készült hozzá, amelynek köszönhetően Kautzky Armand hangja legalább annyira összekapcsolódott a főszereplő Richard Dean Anderson arcával, mint Szervét Tiboré és Szabó Sipos Barnabásé a Csillagkapu forgatása idején... Ezt az epizódlistát lelkes sorozatnézésemhez készítettem.

1. évad
22 rész
1985. szeptember 29. - 1986. május 7.
1. A kísérlet - Pilot
2. Az arany háromszög - The Golden Triangle
3. A budapesti tolvaj - Thief of Budapest
4. A kihívás - The Gauntlet
5. A rablás - The Heist
6. Trumbo világa - Trumbo's World
7. Az utolsó állomás - Last Stand
8. Pokoli tűz - Hellfire
9. A tékozló fiú - The Prodigal
10. Célpont: MacGyver - Target MacGyver
11. Lidércnyomás - Nightmares
12. A halál kapujában - Deathlock
13. Felmelegedés - Flame's End
14. Visszaszámlálás - Countdown
15. A tégla - Enemy Within
16. Amikor elmosolyodik - Every Time She Smiles
17. Egy igazi férfi - To Be A Man
18. A rút kiskacsa - Ugly Duckling
19. Lassú halál - Slow Death
20. A szökés - The Escape
21. A lelkiismeret börtönében - A Prisoner of Conscience
22. A gyilkos - The Assasin

2. évad
22 rész
1986. szeptember 22. - 1987. május 4.
1. Az emberi tényező - The Human Factor
2. Kiradíroz Jimmy - The Eraser
3. A nagy átverés - Twice Stung
4. A szerencsegyermek - The Wish Child
5. Utolsó kísérlet - Final Approach
6. Jack, a nagy hantás - Jack of Lies
7. A másik út - The Road Not Taken
8. Sasok - Eagles
9. A csend világa - Silent World
10. Hárman az úton - Three for the Road
11. Phoenix ostrom alatt - Phoenix Under Siege
12. Családi ügy - Family Matter
13. Gyengéd érintés - Soft Touch
14. Születésnap - Birth Day
15. Kalózok - Pirates
16. Kint a hidegben - Out in the Cold
17. Dalton, a kémek kéme - Dalton, Jack of Spies
18. A három barát - Partners
19. A bajnok - The Bushmaster
20. Barátok - Friends
21. A nagy fogás - D.O.A.: MacGyver
22. Pénzért vagy szerelemből - For Love or Money

3. évad
20 rész
1987. szeptember 21. - 1988. május 9.
1. Elveszett szerelem I - Lost Love I
2. Elveszett szerelem II - Lost Love II
3. A halott feltámad - Back From the Dead
4. Kísértethajó - Ghost Ship
5. Tűz és jég - Fire and Ice
6. GX-1 - GX-1
7. Jack a pácban - Jack in the Box
8. Az Özvegy-szikla - The Widowmaker
9. Pokoli hét - Hell Week
10. Egy bomba hatástalanítása - Blow Out
11. Gyilkos zóna - Kill Zone
12. Korai nyugdíjba vonulás - Early Retirement
13. A jéghegy csúcsa - Thin Ice
14. Három furcsa ember - The Odd Triple
15. A közvetítő - The Negotiator
16. Környezetszennyezők - The Spoilers
17. A farkas maszkja - Mask of the Wolf
18. És a bölcső ring - Rock the Cradle
19. Veszélyes foglalkozás - The Endangered
20. Egy gyermek bosszúja - Murderer's Sky

4. évad
19 rész
1988. október 31. - 1989. május 15.
1. A Parker-ház titka - The Secret of Parker House
2. Vértesvérek - Blood Brothers
3. Betolakodók - The Outsiders
4. Isten és a tudomány segítségével - On a Wing and a Prayer
5. Ütközőpályák - Collision Course
6. Túlélési gyakorlat - The Survivors
7. Végzetes álmok - Deadly Dreams
8. Dalton mama - Ma Dalton
9. Az isteni Kleopátra - Cleo Rocks
10. Tolvajok klubja - Fraternity of Thieves
11. Harc a kis Tommyért - The Battle of Tommy Giordano
12. Kihívások klubja - The Challenge
13. Menekülők - Runners
14. Aranyláz - Gold Rush
15. A láthatatlan gyilkos - The Invisible Killer
16. Agymosás - Brainwashed
17. Könnyű préda - Easy Target
18. A renegát - Renegade
19. Egy befejezetlen ügy - Unfinished Business

5. évad
21 rész
1989. szeptember 18. - 1990. április 30.
1. A Szent Rózsa legendája I - The Legend of the Holy Rose I
2. A Szent Rózsa legendája II - The Legend of the Holy Rose II
3. Békapofa - The Black Corsage
4. Tűzszünet - Cease Fire
5. Második esély - Second Chance
6. Halloween-i tréfa - Halloween Knights
7. A fény gyermekei - Children of Light
8. Fekete orrszarvú - Black Rhino
9. A meghatározó tíz százalék - The Ten Percent Solution
10. Kétszeres kín - Two Times Trouble
11. A madonna - The Madonna
12. A nyugalom földje - Serenity
13. Jó pap holtig tanul - Live and Learn
14. Erdő-zűr - Log Jam
15. Manco kincse - The Treasure of Manco
16. Szerencsés - Jenny's Chance
17. Álcázás - Deep Cover
18. Az elveszett Amadeus - The Lost Amadeus
19. Acélszívek - Hearts of Steel
20. Elhamarkodott ítélet - Rush to Judgement
21. Élet és halál közt - Passages

6. évad
21 rész
1990. szeptember 17. - 1991. május 6.
1. Kemény fiúk - Tough Boys
2. Az emberség utolsó szikrája - Humanity
3. Az elátkozott fegyver - The Gun
4. Légy őszinte magadhoz - Twenty Questions
5. A fal - The Wall
6. A Gonosz leckéje - Lesson in Evil
7. Harry hagyatéka - Harry's Will
8. MacGyver és a nők - MacGyver's Women
9. Keserű szüret - Bitter Harvest
10. A látogató - The Visitor
11. Erőszakos játék - Squeeze Play
12. Régi szerelem - Jerico Games
13. A senkiföldje - The Wasteland
14. Ozirisz szeme - Eye of Osiris
15. Ellenőrzés alatt - High Control
16. Kirekesztve - There But for the Grace
17. Vak végzet - Blind Faith
18. Hűséges segítőtársak - Faith, Hope & Charity
19. Leszámolás - Strictly Business
20. Szellemvilág - Trail of Tears
21. A sötétben tapogatózva - Hind-Sight

7. évad
14 rész
1991. szeptember 16. - 1992. május 21.
1. Az őszinte Abe - Honest Abe
2. A környék - The 'Hood
3. Rögeszme - Obsessed
4. A Prométheusz-szindróma - The Prometheus Syndrome
5. A Colton-család - The Coltons
6. Élőhalottak - Walking Dead
7. A jó MacGyver lovag I - Good Knight MacGyver I    
8. A jó MacGyver lovag II - Good Knight MacGyver II
9. Halálos némafilmek - Deadly Silents
10. Egy nehéz döntés - Split Decision
11. Fiúk és fegyverek - Gunz 'n Boyz
12. Leomló falak - Off the Wall
13. A fiatalság hegye - The Mountain of Youth (14.)
14. A fotós - The Stringer (13.)

Tévéfilmek
2 film
1994. május 14., 1994. november 24.
Atlantisz elveszett kincse - Lost Treasure of Atlantis
Az utolsó ítélet - Trail to Doomsday

Megjegyzés: A 7. évad 13. és 14. epizódját a televízióban fordított sorrendben mutatták be, őszintén szólva, nem tudom, miért. Aki viszont megnézi A fotóst, pontosan érti, miért egyértelműen ez a sorozat utolsó része. Mert, ellentétben A fiatalság hegyével, ami egy érdekes kaland, de csak egy a sok közül, ennek az epizódnak: 1. a végén Richard Dean Anderson megköszöni a nézőközönség hét évados figyelmét 2. a szereplői között ott van Pete Thornton (Dana Elcar), egy bölcs búcsúfellépéssel 3. olyan története van, amelyet egyszerűen nem követhet még egy epizód (legfeljebb csak az Angliában játszódó tévéfilmek).
Érkezőben 5.
Ideje visszatérni új megjelenésekkel. Íme újabb tíz jó könyv, amelyet jó lenne mielőbb elolvasni.


Az Attraktor Kiadó változatlan gőzerővel szállítja újdonságait, biztos pontot nyújtva egy meglehetősen bizonytalan évben. Az általam leginkább várt csemege A távoli látogató és a kék hölgy története, amely egy hamisítatlan Weird Tales-antológia a klasszikus 1935-36-os évből! De megjelenik novellaválogatás Henry S. Whiteheadtől (Pán népe és más nyugat-indiai históriák) és Hans Heinz Ewerstől (A sírásó titka és egyéb rémtörténetek) - úgyhogy a nyár elején már biztosan nem fogok unatkozni!
Emellett Grób László A magyar detektívregény fénykora után megírta Az amerikai film noir történetét is: ezt a könyvet nagyon várom, hiszen én is rajongok a korszak filmjeiért és színészeiért, s kíváncsi vagyok, vajon hasonlít-e az ízlésünk a szerzővel...
A Delta Visiontől érkezik Wayne Chapman utolsó kötete, a Tűnt napok aranya, élők dicsősége.


A Helikon megjelenteti a már tavaly ígért, de valamiért elnapolt Lord Edgware meghal című Poirot-regényt. Ezenkívül érkezik újra Az Álmok Háza című posztumusz novelláskötet is. (Vajon csak én nem látom a kis Poirot-figurát ezeken a borítókon?)
Nagyon várom Nádasdy Ádám novelláskötetét is, hiszen már A vastagbőrű mimóza is kedvenc kötetemmé vált. Ez azonban most még inkább szépirodalom lesz.
Ablonczy Balázs újabb Trianon-könyvet írt, az Ismeretlen Trianont. Ebben az emlékező, jubileumi évben szerintem igazán nagy szükség van az ő történészi hangjára.
Végül egy engem meglepő bejelentés. Már beszámoltam Király Levente Zsugabubus című, Terence Hill-lel kapcsolatos könyvének megjelenéséről. Most azonban kiderült, hogy ugyanakkor érkezik kötet Bud Spencerről és magyar alteregójáról, Bujtor Istvánról. Csak azt az egyet sajnálom, hogy a Hasonmások címet kapta: hiszen Bujtor István sokkal több ennél.

Grób László: Az amerikai film noir története 1940-1960, Attraktor, megjelent - Vélemény.
A távoli látogató és a kék hölgy története: Weird Tales antológia 1935-36, Attraktor, megjelent - Vélemény.
Hans Heinz Ewers: A sírásó titka és egyéb rémtörténetek, Attraktor, megjelent - Vélemény.
Henry S. Whitehead: Pán népe és más nyugat-indiai históriák, Attraktor, megjelent - Vélemény.
Wayne Chapman: Tűnt napok aranya, élők dicsősége, Delta Vision, megjelent - Vélemény.
Agatha Christie: Az Álmok Háza, Helikon, megjelenés: június 18. - Vélemény.
Agatha Christie: Lord Edgware meghal, Helikon, megjelenés: július 20. - Vélemény.
Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Magvető, megjelenés: május 25. - Vélemény.
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon - Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921, Jaffa, megjelenés: június 25. - Vélemény.
Király Levente: Hasonmások - Hihetetlen történetek Bud Spencerről és Bujtor Istvánról, Marco Media, megjelenés: október 12. - Vélemény.


22+2 számos tény az Időalagút sorozaról
A The Time Tunnel című sorozat iránti rajongásom már jó ideje kísér: ilyen esetben szokott az ember elképesztő apróságokat is észrevenni egyik kedvenc témájával kapcsolatban. Ezért ez a poszt 22+2 ilyen apróságot tartalmaz: sok-sok számokat tartalmazó tényt a harmincrészes sorozatról.
Tony és Doug a Titanic rádiós szobájában (1. rész)
1. Az Időalagút pilotáját 1965. december 22-én kezdték el forgatni és 21 napig készült. A kész változatba nem került bele minden felvett anyag: egy nőnek öltözve a Titanicról menekülni próbáló férfiutas (Dennis Hooper) jeleneteit végül teljesen kivágták, Tony téves visszaérkezése az 1958-as Arizonába, illetve a két tudós őskori találkozása egy dinoszaurusszal pedig későbbi epizódokban került felhasználásra.

2. A sorozat epizódjait 1966. június 27-től 1967. március 16-áig forgatták le folyamatosan. Átlagosan hat nap alatt vettek fel egy részt: így készült el huszonhárom történet. Három korai epizód elkészítésére nyolc napot fordítottak, hároméra pedig az évad végén hetet.

3. Az egyes részek nem teljesen abban a sorrendben kerültek adásba, ahogyan elkészítették őket. A pilot után a következő négy felvett epizód a 3., a 2., a 11. és a 4. volt. A 23. részt a 8. után közvetlenül forgatták: ez volt az első olyan epizód, amelyet már az után kezdtek készíteni, hogy a sorozat első részét levetítette az ABC televízió.

Tony, Doug és fogolytársaik az Ördögszigeten, Dreyfus kapitánnyal, 1895-ben (9. rész)
4. Bár a történetek általában a múltba, a történelembe visznek el, a két tudós a legtöbben mégis az utóbbi kétszáz év nevezetes pillanataiba látogat el. Az epizódok közül kilenc játszódik a huszadik században és tizenkettő a tizenkilencedikben. Ez összesen huszonegy rész, vagyis több mint a széria kétharmada.

5. A 18. századba viszi a hősöket egy, a tizenhatodikba kettő, a tizenharmadikba kettő, a hatodikba egy rész. Időszámításunk előtt két epizód játszódik (az egyik a Bibliát idézi meg, a másik az Íliászt), az őskorban pedig egynek egy része.

6. Négy epizód vagy epizódrész történik a jövőben, 1978-ban, 8433-ban és i. sz egymillióban. Egy epizód és egy másik rész egy rövid jelenete játszódik a közelmúltban, 1956-ban, illetve 1958-ban.

Doug és Tony németek fogságában Franciaországban, két nappal a D-nap előtt (15. rész)
7. A második világháborúhoz három epizód is hozzákapcsolható, az amerikai polgárháborúhoz és a Vadnyugathoz pedig öt.

8. Az amerikai történelemmel összesen legalább tizenegy rész foglalkozik. Ha a D-nappal és a japánokkal folytatott harccal kapcsolatos epizódokat is ideszámítom, tizenhárom. Ha a New Yorkba tartó Titanic történetét is ideveszem, tizennégy. Ha a két 1978-as, jövőbeli, de egyértelműen amerikai epizódot is, tizenhat. Ez több mint a sorozat fele.

9. Az epizódok közül a legtöbb, tizenöt az amerikai kontinensen játszódik, hat-hat rész Európában, illetve Ázsiában, kettő Afrikában. Egy rész viszont, a 28. még csak nem is a mi Naprendszerünkben történik.

Doug, Tony és a fiatal Bonaparte Napóleon találkozása (10. rész)
10. A sorozatban negyven híres történelmi személyiség jelenik meg. Közülük négy nő, harminchat férfi. Tizenegy részben viszont egyetlen valódi történelmi személy sem szerepel. Legtöbben a nyolcadik, A mészárlás című részben jelennek meg, öten.

11. A sorozat 30 részéből huszonkilencben egyik, másik, vagy mindkét hőst elfogja, letartóztatja vagy rabságba hurcolja valaki. Tony és Doug foglyul ejtői a következők: afgánok, a Gestapo, amerikai űrhajósok, angol királyi testőrök, a Titanic matrózai, az Alamo védői, britek, cowboyok, császári németek, Custer emberei, déli polgárháborús erők, francia börtönőrök, francia partizánok, indonéz bennszülöttek, jakobinusok, japánok, jerikóiak, kalózok, kommunisták, Machiavelli, mexikóiak, mongolok, Pinkerton detektívjei, spanyolok, sziú indiánok, trójaiak, vikingek és földönkívüli idegenek.

Tony és Doug brit fogságban 1815-ben, a New Orleans-i csata előestéjén, jellegzetes környezetben (5. rész)
12. Hogy az egyes epizódok izgalmasabbak legyenek, az elfogott hőst gyakran kínzással fenyegeti, vagy meg is kínozza valaki. Ez Douggal tizenkétszer fordul elő, Tonyval tizenháromszor. Nem beszélve arról, amikor ellenfeleik megverik vagy legyűrik a két tudóst, Dougot sötét verembe zárják víz és élelem nélkül, vízbe akarják fullasztani, tüzes vassal, akasztással és guillotine-nal fenyegetik, szérummal vallatják és kábító sugárral lőnek rá, Tony kificamítja a bokáját és így kell menekülnie, megégeti a csuklóját, amikor egy kályha segítségével szabadul meg a kötelékeitől, többször rálőnek, majdnem megkövezik, máglyán akarják megégetni, vízbe akarják fullasztani, akasztással és guillotine-nal fenyegetik, szérummal vallatják és kábító sugárral lőnek rá. Persze mindezt harminc rész alatt.

13. A legvérlázítóbb erőszakot az jelképezi a sorozatban, ha valakit pofonütnek (vagy leütnek). Ez Douggal hússzor fordul elő, Tonyval tizenháromszor.

14. Valószínűleg ezért írja több rajongói oldal is, hogy a két főszereplő közül mindig Doug az áldozat, és Tony az, aki megmenti. De ahogy a fentiekből látszik, ez valójában nem igaz. Dougnak például a 20., Tonynak a 26. részben szerepel bátor, kínzós "nagyjelenete", amelyből a másik főhős menti ki, de míg Doug a saját lábán távozik, Tonyt ájultan kell elcipelni.

Tony egy teljesen reménytelennek tűnő pillanatban, egy viking íjász tehetetlen célpontjaként (27. rész)
15. Mindkét tudós végigverekszi és végigharcolja az összes részt. A vívásban különösen Tony kiemelkedő, öt epizódban is kardpárbajt vív, egyben pedig tőr segítségével győzi le az ellenfelét. Szintén az ő specialitása a botpárbaj is, két részben. Doug különösen az ökölharcban jó, emellett pedig pompásan tud pisztollyal lőni. Az egyes történetekben emellett a két főhős nyilazik és nyílpuskával és puskával is lő: megölni viszont szinte senkit sem ölnek meg. Ha egy ellenségnek a történet szerint meg kell halnia, általában (részben) maga okozza a halálát, vagy más szereplők végeznek vele.

16. Három epizód is van, amelyben a két főhős egymással harcol. Dougot az egyikben a nácik, a másikban a földönkívüliek befolyásolják, hogy Tonyra támadjon, a harmadikban pedig Tony amnéziás, és azt hiszi, Doug az ellensége.

Little John és Tony botpárbaja (16. rész)
17. A főhősök négy epizódban is lovagolnak, elsőként a 8. részben. Tony sokkal többet szerepel egy ló nyergében, mint Doug, annak ellenére, hogy a Maverick-sorozatban is szerepet kapó Robert Colbert sokkal jobban szeretett lovagolni, mint James Darren, aki korábban mindössze A pisztoly igazsága és a Diamond Head című filmekben próbálhatta ki magát lovasként.

18. Tony minden epizódban zöld kötött garbópulóvert, kékesszürke, vasalt nadrágot és fekete bokacsizmát visel, Doug pedig barna félcipőt, szürkésbarna Norfolk-öltönyt és fehér inget, amelyhez aranybarna selyemnyakkendőt köt. Ezek azok a ruhák, amelyekben először beléptek az Időalagútba 1968-ban.

19. Bár számos internetes blooperkereső rácsodálkozik erre, a két főhős minden rész elején frissen mosott és vasalt ruhákban manifesztálódik az új meg új történelmi helyszíneken. Bármennyire is összepiszkolódik az öltözetük egy-egy epizód alatt, ugyanolyan tisztán és makulátlanul kerülnek át az újabb történelmi korba a rész végén.

Tony és Doug 1287-ben, néhány perccel a transzportálás előtt, amely 544-be viszi őket (26. rész)
20. Akkor is a szokásos holmijukban jelennek meg az új helyszínen, ha az előző epizódban átöltöztek történelmi viseletbe. Így tesznek tíz részben is, egyben űrruhát öltenek, további egyben-egyben pedig csak Tony, illetve csak Doug visel korhű ruhát.

21. Doug a 24. epizódot kivéve soha, még a legizzasztóbb, legfárasztóbb vagy legreménytelenebb pillanatban sem veszi le a nyakkendőjét. Tony egyedül a 21. részben cipzározza ki és hajtja le a garbója nyakát.

22. Bár több rajongói oldalon írják, hogy Doug Norfolk-öltönye később megváltoztatja a szabását, ez nem igaz. Az egysoros Norfolk-zakót az 1860-as években kezdte el hordani a leendő VII. Eduárd, bár általában még térdnadrággal: fő ismertetőjele a jellegzetes varrás az elején és a (fél)öv. Doug az összes részben ezt viseli, de mivel eredetileg az 1912-es divathoz alkalmazkodott, az ő nadrágja már a kezdetektől hosszú.

Tudósok, szerelmesek és bajban vannak: Doug és Ann közösen keresi a megoldást a menekülésre a Canopus-rendszer bolygójáról (28. rész)
 +1. A sorozat kezdetén Doug szerelmes Dr. Ann MacGregorba, mégis fontosabb számára a barátság, így követi Tonyt az Időalagútba. Tony viszont egyedülálló, így senkit nem kell otthagynia, amikor az életét kockáztatja a projekt sikeréért. A különböző múltbeli helyszíneken Tony és Doug is négy-négy nőszereplőnek szegődik a védelmezőjéül. Doug ugyanakkor kitart kezdeti érzelmei mellett, ami jól látszik, amikor a 28. részben végre újra találkozik Ann-nel. Tony pedig egyszer lesz szerelmes, de akkor nagyon: a 26. részben, Szerit hercegnőbe.

+2. Dr. Phillips teljes neve Douglas, de mindössze négyszer használják rá ezt a névformát a sorozatban, egyébként mindig csak dr. Doug Phillipsként mutatkozik be. Ezzel szemben Tony minden alkalommal dr. Anthony Newmanként adja meg a saját teljes nevét.

A cinikus Nakamura hadnagy minden amerikait csak Joe-nak szólít - Tonyék azért bemutatkoznak (17. rész)
Megjegyzések, kiegészítések és adatok a 22+2 ponthoz

(1) A pilot teljes, 60 perces változatát először a sorozat amerikai DVD-kiadásán lehetett megnézni. A két említett jelenet későbbi felhasználása miatt azonban ez a "vágatlan változat" inkább érdekes, de alternatív vágás, mint az "igazi" pilot. A tervezett jelenetet, amikor Tony az 1958-as Arizonába érkezik, s találkozik a vörös csodautóját vezető Douggal, de az akkor még nem ismeri őt, végül a 3. epizódban használták fel. A dinoszauruszos jelenet pedig a 24. részbe került be.
(2) Az egyes epizódok készítésének sorrendje és ideje: 1. 1965. december 22. - 1966. január 26. (21 nap) 3. 1966. június 27. - július 6. (8 nap) 2. 1966. július 6-15. (8 nap) 11. 1966. július 18-25. (6 nap) 4. 1966. július 26. - augusztus 2. (6 nap) 5. 1966. augusztus 1-10. (8 nap) 6. 1966. augusztus 11-18. (6 nap) 7. 1966. augusztus 19-26. (6 nap) 8. 1966. augusztus 29 - szeptember 6. (6 nap) 23. 1966. szeptember 12-19. (6 nap) 9. 1966. szeptember 20-27. (6 nap) 10. 1966. szeptember 28 - október 5. (6 nap) 12. 1966. október 6-13. (6 nap) 13. 1966. október 14-21. (6 nap) 14. 1966. október 24-31. (6 nap) 15. 1966. november 1-8. (6 nap) 16. 1966. november 9-16. (6 nap) 18. 1966. november 17-25. (6 nap) 17. 1966. november 28 - december 5. (6 nap) 19. 1966. december 6-13. (6 nap) 20. 1966. december 14-21. (6 nap) 21. 1966. december 27 - 1967. január 4. (6 nap) 22. 1967. január 5-12. (6 nap) 24. 1967. január 16-24. (7 nap) 25. 1967. január 25 - február 1. (6 nap) 26. 1967. február 2-9. (6 nap) 27. 1967. február 10-20. (7 nap) 28. 1967. február 20-28. (7 nap) 29. 1967. március 1-8. (6 nap) 30. 1967. március 9-16. (6 nap) Megnyugtató látni, hogy hétvégén és karácsonykor azért nem forgattak.
(3) A pilot 1966. szeptember 9-én, pénteken került adásba. A 8. epizód forgatását szeptember 6-án, kedden fejezték be, a következő, végül 23. sorszámot kapott részét szeptember 12-én, hétfőn kezdték meg.
(4) Huszadik századi epizódok a következők: 1. 1912. 2. 1978 3. 1910 4. 1941 11. 1956 15. 1944 17. 1945 19. 1915 30. 1978. Tizenkilencedik századi epizódok a következők: 5. 1815 6. 1883 8. 1876 9. 1895 12. 1861 13. 1836 14. 1886 18. 1885 22. 1881 23. 1805 25. 1863 29. 1883.
(5) Tizennyolcadik századi epizód: 10. 1793. Tizenhatodik századi epizód: 21. 1519 24. 1547 (részben). Tizenharmadik századi epizód: 16. 1215 26. 1287. Hatodik századi epizód: 27. 544. Egyébként a vikingek valójában csak a 700-as években jelentek meg Anglia partjainál, Arthur pedig, ha létezett és tényleg ő vívta a Badon Hill-i csatát, a hatodik század első felében már érett, felnőtt vezető lehetett. Arthurt és a vikingeket azonban már az epizódhoz mintául szolgáló Prince Valiant (1954) is összeboronálta. Időszámításunk előtti epizód: 7. i.e. 1200 20. i. e. 1550-1200. Őskori epizód: 24. i. e. egymillió (részben). Megjegyzendő, hogy egymillió évvel időszámításunk előtt valójában már nem éltek dinoszauruszok és óriásgyíkok a Földön (már a jura kor is 145 millió éve lezárult): ez már a pleisztocén korszak volt mindenféle emlősökkel, mamutokkal, barlangi medvékkel, kardfogú tigrisekkel - és már a korszak elején is a homo erectussal...
(6) Jövőbeli epizódok: 2. és 30. 1978 24. 1000000 (részben) 28. 8433. A közelmúltban játszódó epizódok: 2. 1958 (részben) 11. 1956.

Tony és Doug a Vasfüggöny mögött, egy meg nem nevezett kommunista ország börtönében, 1956-ban (11. rész)
(7) Második világháború: 4., 15., 17. Polgárháború: 12., 25. Vadnyugat: 8., 18., 22.
(8) A Halley-üstökös hatása Arizonában: 3. Pearl Harbor: 4. New Orleans-i csata: 5. Little Bighorn: 8. Baltimore-i merénylet: 12. Alamo: 13. Apacsok: 18. Billy, a Kölyök: 22. Barbár-parti harcok: 23. Grand Canyon (részben): 24. Polgárháború: 25. Partraszállás: 15. Amerikai-japán hadszíntér: 17. A Titanic elsüllyedése: 1. Amerikai Mars-expedíció: 2. Idegenek megszállta amerikai kisváros: 30.
(9) Amerikai kontinens: 3. kisváros, Arizona 4. Pearl Harbor, Hawaii 5. New Orleans, Louisiana 8. Little Bighorn, Montana 9. Ördögsziget, Francia Guyana 12. Baltimore, Maryland 13. Alamo, San Antonio, Texas 18. Mullins, Arizona (kitalált kisváros) 21. őserdő Veracruz közelében, Mexikó 22. Lincoln, Nebraska 24. Grand Canyon, Arizona (részben) 25. Gettysburg, Pennsylvania 30. Cliffport, USA (kitalált kisváros). Továbbá: 1. a Titanic amerikai vizeken 2. az USA Mars-rakétájának kilövése. Ázsia: 6. Krakatoa, Indonézia 7. Trója, Kis-Ázsia 14. Pesavar-körzet, Haibár (Khyber)-hágó, India és Afganisztán 17. Minami Iwo szigete 20. Jerikó 26. Mongólia. Európa: 10. Párizs, Franciaország 11. egy kelet-európai ország, kb. Bulgária 15. Sainte-Mère-Église, Franciaország 16. London, Kirkley, Runnymade, Anglia 19. olasz Alpok 27. Cornwall, Anglia. Afrika: 23. Berberföld, Észak-Afrika 29. Kartúm. Egyéb: 28. a Canopus-rendszer egy bolygója
(10) 1. Malcolm Smith kapitány (a Titanic kapitányát valójában Edward John Smithnek hívták) 5. Andrew Jackson tábornok (a későbbi elnök) 7. Odüsszeusz, Heléna, Párisz 8. Ülő Bika, Őrült Ló, George Armstrong Custer tábornok, Marcus Reno ezredes, Frederick Benteen százados 9. Alfred Dreyfus kapitány 10. Marie Antoinette, XVII. Lajos, Simon, Napoleon Bonaparte 12. Abraham Lincoln, Allan Pinkerton 13. William Travis és James Bowie tábornok 14. William Gladstone miniszterelnök, Rudyard Kipling, az író 16. Földnélküli János, Robin Hood, Little John, Tuck barát 19. Benito Mussolini 20. Józsué, Ráháb 21. Hernán Cortez 22. Billy, a Kölyök (William Bonney), Pat Garrett seriff 23. Stephen Decatur kapitány 25. Niccolò Machiavelli 26. Marco Polo 27. Merlin, Artúr, Ginevra 28. Cicero, Rotterdami Erasmus, Adolf Hitler. Nem jelenik meg viszont egyetlen híres ember sem ezekben a részekben: 2., 3., 4., 6., 11., 15., 17., 18., 24., 29., 30.
(11) Több részben hol Tony, hol Doug sínylődik fogolyként, előfordul, hogy megszöknek, de mégis újra elkapják őket. Tonyt összesen harminckilencszer, Dougot harminchétszer fogja el az ellenség.
(12) Ezek a jelenetek kissé mesterségesek, és leginkább csak ráutalóak, mivel a sorozatnak meg kellett felelnie a fiatal közönség számára is nézhető műsorok korhatár-besorolásának. Épp ezért hiába ütik le, kötözik nyújtóágyra vagy pofozzák meg a hősöket, a külsejük mindig makulátlan marad utána, és csak színészi eszközökkel ábrázolják a szenvedést. Kivétel a 20. rész, ahol az ABC ítészei valamiért átsiklottak Doug viharvert sminkje felett. Mindkét főhős a legszörnyűbb szenvedéseket a(z egymásra meghökkentő módon hasonlító...) kínzóágyakon szenvedi el, aminek fő oka, hogy ez a félelmetes szerkezet a legtökéletesebb arra a célra, hogy úgy lehessen gonosz erőszakot ábrázolni a kalandtörténetben, hogy az valójában egyáltalán nem jelenik meg vizuálisan, inkább csak mint fenyegetés.

Doug Hira Szing késével a nyakán: mivel nem hajlandó hazudni és megvéd egy vakot, a halál várna rá (14. rész)
(13) Nagyon tetszik nekem az 1966-os, tehát immár majdnem 55 éves sorozatnak a felfogása ezzel kapcsolatban. Mivel a gonosz, álnok, gyáva szereplőket arról lehet megismerni az egyes részekben, hogy pofozzák a nekik kiszolgáltatott, ártatlan, jó szereplőket, így például a főhősöket, ezzel a sokak által "nem is olyan súlyos dolog"-nak tartott pofon minden lelkes néző számára egyértelműen a tiltott és elítélendő kategóriába kerül. Különösen kiemelik ezt az olyan jelenetek, amikor Doug felháborodik azon, hogy a német tiszt megpofozza Tonyt (15.), amikor olyan zsarnokok, mint Hira Szing vagy Batu ütik meg a már amúgy is megkötözött foglyukat (14., 26.), vagy amikor Beal kapitány megpofozza Armandót, a tízéves kis herceget (képernyőn kívül), ami Tonyt és az addig mindig nyugodt Dougot is teljesen kihozza a sodrából: mivel gyereket megütni végképp gyávaság (23.). Hasonlóan hangsúlyozza a sorozat (szóban), hogy a kis francia dauphin megszöktetése mindenképpen fontos, hiszen rabtartója, Simon veri őt (10.).
(14) Természetesen meg lehet fogalmazni mulattató mondásokat a sorozatról, amelyben majdnem minden részben elfogják valamelyik tudóst / olyanról kérdezik őket, amiről fogalmuk sincs / s valamelyikőjük mindig úgy kezd egy mondatot: tudom, hogy nem fog nekem hinni, de... - csak épp nincs értelme. A fogságba esés/szökés/szöktetés a kaland mellett számomra sokkal inkább a barátságról szól az egyes epizódokban: hogy Tony sosem mond le Dougról, és Doug mindig visszamegy Tonyért.
(15) Tony nevezetes párbajai karddal és tőrrel: 7., 8., 16., 21., 26., 27. Doug nevezetes párbajai karddal: 16., 21., 25. Tony nevezetes botbárbajai: 16., 17. Doug nevezetes lőpárbajai: 17., 22. Doug nevezetes ökölharcai (amikor nem Tonyval párhuzamosan verekszik): 5., 8., 25.
(16) A két epizód, amelyben Doug Tonyra támad: 15., 18. Az epizód, amelyben Tony Dougra támad: 25.
(17) Epizódok, amelyben a két főhős lovagol: 8., 14., 18., 22.
(18) A két ruhát rendkívül okosan és praktikusan sikerült megalkotni. Visszafogott színeik szép harmóniában állnak a sorozat színvilágával. A két férfiöltözet stíluskülönbsége kiemeli a Tony és Doug vérmérséklete, személyisége és kora közötti eltéréseket. A garbó és a szűk szárú nadrág inkább fiús-fiatalemberes, modernebb, a komoly öltöny nyakkendővel viszont férfiasabb, konzervatívabb viselet. Ugyanakkor mindkettő alkalmas egy bizonyos határig a beolvadásra, de az elkülönbözésre is: az 1940-es, 1950-es években igazából egyikőjük sem okoz feltűnést, sőt, Tony kisebb ruhaváltoztatásokkal a Vadnyugaton is elboldogul (Doug is megtehetné, ha megválna a nyakkendőjétől, de nem teszi, mert van önérzete!) - egyes történelmi helyszíneken viszont, ahol ez fontos, mindketten végtelenül idegenszerűek.

Idegenszerűség, sőt több: Billy, a Kölyök már mindent ért, szerinte Tony és Doug - barátok, ennek legfőbb jele pedig az öltözékük, különösen Doug nyakkendője... (22. rész)
(19) Ahányszor olvasom az erre vonatkozó észrevételeket a rajongói oldalakon, elgondolkodtat, mit árul el az emberi fantázia határairól, hogy valaki hajlandó elfogadni, hogy létezhet és működhet Időalagút sugárfürdővel és időzárral, de fennakad azon, hogyan léphet ki belőle a két időutazó mindig megújult, tiszta ruhában...
(20) Mindkét főhős átöltözik történelmi ruhába a következő epizódokban: 5., 7., 9., 10., 14., 16., 20., 25., 26., 27. Űrruhát vesznek: 2. Csak Doug öltözik át: 15. Csak Tony öltözik át: 22.
(21) Szerintem jószerével eddig fel sem tűnik, hogy a pulóver nyakában cipzár van. Érdekes, hogy később, akármilyen forró helyszínen is játszódik az epizód, a kicipzározós ötlet nem ismétlődik meg.
(22) Csak egy dolog változik: Doug egy, a Norfolk-öltönyhöz illő ellenzős sapkát is visel, amikor először belép az Időalagútba, ez azonban többé nem manifesztálódik vele együtt. Nem mintha hiányozna nekem, vagy bárkinek!
(+1) A két főhős és a nők kapcsolata eltérő. Doug - aki Ann-t szereti, tehát foglalt - mindig csak testvéri védelmezőként lép fel olyan nők oldalán, akik mellett épp nem tud ott állni a hozzájuk tartozó férfi: 7. megvédi Helenát az erőszakos Párisztól 13. gyámolítja a megözvegyült Mrs. Reynersont 27. mély benyomást tesz Ginevrára, amikor az még nem ismeri Artúrt 30. a magára maradt Joan, amikor megtámadták az idegenek, belekapaszkodik. Tonyba viszont általában mindig bele is szeretnek az általa védelmezett nők, akikkel nagyon kedves és gyengéd: 1. Althea hisz benne akkor is, amikor mindenki őrültnek tartja 6. Eve, akit megvéd önző és erőszakos apjától, búcsúzóul megcsókolja 20. Ráháb kockáztatja érte az életét, és utolsó kérdése hozzá így hangzik: velem maradsz? Csak a jövőbeli Zé az, aki, bár kezdetben szintén vonzódik Tonyhoz, - a forgatókönyv által egyébként meg nem magyarázott okokból - a történet félidejében "átszeret" a saját korából való Vokarba. (24.)
(+2) Doug a teljes nevét használja a 9., 15., 16. és 24. részben. Little Johnnak ez különösen tetszik, ő már csak így szólítja.

Tony és Doug Gettysburgnél: az amnéziás Tony nem érti, miért akarja Doug élete árán is megvédeni őt, amikor az ellenség egyenruháját hordja (25. rész)
Linkek
A múlt és az eljövendő korok útvesztője - Az Időalagút sorozat epizódlistája
Az Időalagút sorozat
Filmregények és filozofikus kérdések - Könyvek az Időalagút sorozathoz
Tisztelgés az Időalagút előtt - Tribute to The Time Tunnel
Érkezőben 4.
Ahogyan az előzőbe, úgy ebbe a bejegyzésbe is az általam nagyon várt szépirodalmi megjelenéseket gyűjtöttem össze. Csak két kakukktojás van köztük, ám mindkettő a detektívtörténetekhez és a filmekhez kapcsolódik.


Nemsokára nagy öröm éri a Christie-rajongókat: megjelenik magyarul Anne Hart Hercule Poirot titkos magánélete című "biográfiája". Valahogy olyan jellemző, hogy egy könyvet, amelyet angolul a monografikus és komolyan vehető, sőt, csipetnyit ironikus The Life and Times of Hercule Poirot, vagyis Hercule Poirot élete és kora címmel adtak ki, magyarra ilyen bulvárosan fordítanak át: titkos és magánélet... De nagyon várom.

Krimik szempontjából amúgy is gazdag ez az egyebekben aggasztó tavasz. Május elején érkezik a legfrissebb Lee Child-újrakiadás, A pók hálójában. Arnaldur Indriðasonnak váratlanul újabb Erlendur-könyve jelent meg: a Reykjavíki éjszakák ráadásul a felügyelő ifjabb korába vezet el. A Főnix Nova folytatta Andrew Lane Ifjú Sherlock Holmes-sorozatát a Kígyómarással. Októberben pedig befut Irene M. Adler újabb (és az olasz szerzők 15.) Sherlock, Lupin és én-könyve, A cilinderes férfi rejtélye.

Eközben a Metropolis Media egy történelmi fantasy krimitrilógiát tervez elindítani még ebben a hónapban: Theodora Goss Az alkimista lányának különleges esete című regényének főhőse, Mary Jekyll, Mr. Hyde után nyomoz Sherlock Holmes és Dr. Watson segítségével... A Lettero szintén áprilisra ígéri Andrew Gross 1944-ben játszódó, mentőakciós kém-kalandtörténetét, az Egy kém Auschwitzbant. Ha most 1946 lenne, el tudnám képzelni a fülszövegben szereplő történetet fekete-fehér, hazafias, romantikus és izgalmas amerikai filmként. De vajon milyen lehet a sztori egy friss, 21. századi, 400 oldalas regényben?

Érkezik még az Outlander februártól futó ötödik évadával együtt Diana Gabaldon sorozata monumentális hatodik kötetének első kötete, a Hó és hamu lehelete. (A kötet kötete paradoxon: elképesztő, hogy nálunk miért ekkora, és két darab ez a könyv is, amit angolul kényelmes zsebkiadásban, egy kötetben is jól lehet forgatni... De ez már így marad. Én annak örülök, hogy egyáltalán jön! Épp ezért nem kritizálok, hanem hálás vagyok a Könyvmolyképzőnek a kiadásért, és a fordítás igencsak javuló minőségéért!)

Végül két, filmekhez is kapcsolódó megjelenés a legvégén. Aki élvezte a Piedone nyomábant, bizonyára örül, hogy Király Levente folytatja sorozatát, mégpedig a Zsugabubus - Hihetetlen történetek Terence Hilltől című opusszal. (Ehhez a címhez is rajongó bennfentesnek kell lenni, különben elképzelhető volna, hogy egy, március 29. óta 81 éves színészt le-zsugabubusozzunk? De aki látta az És megint dühbe jövünket, annak már a szó hallásától is felderül a kedve - ilyen a rajongás... Ja, és a nevem Johnny...) Igaz, erre a könyvre még őszig kell várni. A Zorro-képregény harmadik része azonban már megjelent, hála a szerzőknek-készítőknek, Tálosi Andrásnak, Vári Tamásnak és Vadas Máténak.


Anne Hart: Hercule Poirot titkos magánélete, Lettero, megjelenés: szeptember 1.- Vélemény.
Lee Child: A pók hálójában, General Press, megjelenés: május 7. - Vélemény.
Arnaldur Indriðason: Reykjavíki éjszakák, Animus, megjelent - Vélemény.
Andrew Lane: Kígyómarás, Főnix Nova, megjelent - Vélemény.
Irene M. Adler: A cilinderes férfi rejtélye, Manó Könyvek, megjelenés: október 15. - Vélemény.
Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete, Metropolis Media, megjelenés: április 24. - Vélemény.
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban, Lettero, megjelenés: május 18. - Vélemény.
Diana Gabaldon: Hó és hamu lehelete, Könyvmolyképző, megjelenés: május 4. - Vélemény.
Király Levente: Zsugabubus - Hihetetlen történetek Terence Hilltől, Macro-Media, megjelenés: október 12. - Vélemény.
Tálosi András - Vári Tamás - Vadas Máté: Zorro 3. - A róka álarca, GooBo, megjelent - Vélemény.

Húsvét 2020
  A blog minden olvasójának kellemes és boldog húsvétot kívánok!
Katherine
Maradj otthon Terence Hill-lel és Bud Spencerrel!
Bár még adós vagyok az érkezőben lévő kötetek harmadik felvonásával, ma olyasmi történt, amiről mindenképpen be akarok számolni, mivel dél óta egyfolytában ezen mosolygok...

A Spencerpolo.hu, kedvenc Bud Spencer- és Terence Hill-ereklyéim és -pólóim magyarországi forgalmazója, készítője és alkotója ugyanis délben küldte el az e-mailt, hogy elkészültek és rendelhetőek a #maradjotthon csomagok. Négy különféle összeállítás segít azoknak, akik az otthon maradni kényszerülők vagy a Spencer-Hill rajongók halmazába, vagy netán ezek metszetébe tartoznak.

A kép forrása: az oldal, ahol rendelni lehet.
És hogy mi van egy csomagban?
Egy chilisbab-konzerv. Az én kedvencem ugyanis a bab!
Egy fej hagyma. Szükséges a hagymás babhoz (a krumplis halhoz nem).
Egy kötény. Kéket szeretnék, szerencsére a kék szín ezúttal nem drágítja tovább.
Egy hagymás-babos hűtőmágnes. Ismétlem, az én kedvencem ugyanis a bab!
Egy Puffin-öngyújtó, idézettel. Igaz, nem dohányzom, de legalább lesz egy ilyenem.
Egy Piedone-fémtábla (vagy plakátok). Neki vigyáznia kell a vonalaira, de nekem nem.
Egy DVD. Ha kicsi a tét, a kedvem sötét.
Egy könyv. Milyen jó, hogy még nem vettem meg a Piedone nyomábant!
És egy szájmaszk! Hogy igazán harci gálában lehessek. (Egy helyi kisvállalkozó munkája!)

A csomag rendkívül kedvező árú (nem tízet öt centért!), sokkal olcsóbb, mintha egyenként szeretném megvásárolni ezeket az amúgy is egyedi, különleges dolgokat (Ön talán ingyen csinálná?): ráadásul bankkártyával azonnal kifizethető, és érintésmentesen szállítják ki.

De ami a legfontosabb, hogy hetek óta először majdnem három órán át semmi rossz nem jutott az eszembe - már megérte! Ha már ilyesmire van szükség mostanában, tényleg nem árt mondogatni, hogy: csak a Puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot!

Megjegyzés: az egyetlen kapcsolatom a Spencerpolo.hu-val, hogy lelkes vásárlójuk vagyok, és persze Spencer-Hill-rajongó. A posztom ugyan ajánló is, de bízom benne, hogy leginkább a váratlan örömről szól. Elnézést azoktól, akiknek ma nincs vidám kedvük...
Érkezőben 3.
Ebbe a posztba az általam leginkább várt szépirodalmi megjelenéseket gyűjtöttem össze. Ezekből szerencsére jó sok akadt: még a következő bejegyzésbe is jut majd.


A tavasz számos remek könyves hírt hozott. Közülük talán a legfontosabb számomra, hogy Márton László fordításában végre megjelent A Nibelung-ének új magyar szövege. Szász Károly több mint 150 éves magyar változata igazán gyönyörű, s nagyon szeretem. De alig várom, hogy elolvashassam az új fordítást. A másik remek bejelentés volt, hogy a 21. Század életműsorozatot indít Ernest Hemingwaynek: az első két kötet Az öreg halász és a tenger és a Búcsú a fegyverektől lesz. A Typotex Világirodalom sorozat is újabb remek kötetekkel bővült: a belga Isabelle Wéry Kicsontozott Marilynjével, ami talán az év legérdekesebb könyve, s a szlovén Goran Vojnović Jugoszlávia, édes hazám című regényével, amelyet ezúttal még a megjelenés előtt elolvashattam.

Az izgalmas klasszikusok között, úgy tűnik, ősszel ismét megjelenik Bram Stokertől a Drakula, Bartók Imre friss fordításában. Aminek örülök, hiszen így biztosan még több rajongója lesz a regénynek. De kicsit szomorú is vagyok: úgy látom, kiadói jogok miatt megint eltűnik egy nagyon jó fordítás a süllyesztőben. Hiszen az Európának van egy kiváló, mindössze tizennégy éves (2006-os) fordítása, Sóvágó Kataliné (a regény megszületése óta az első normális, teljes és jól sikerült magyar változat): a Helikon viszont láthatólag nem ezt veszi át, hanem szül egy újat. Miközben óriási híve vagyok a jól sikerült és izgalmas újrafordításoknak (lásd Turgenyev), néha egyszerűen nem értem, nálunk sok jó fordítás helyett gyakran miért inkább ugyanazt a könyvet fordítják (újra) egy időben többen...

A tavasszal három új Agatha Christie is megérkezett: A titokzatos stylesi eset (amely megjelenésének 100. évfordulóját ünnepli), a rég várt Gyilkosság Mezopotámiában és a sorozatba most már illeszkedő Gyilkosság az Orient Expresszen. Emellett a Raymond Chandler-kiadás is folytatódott a 21. Századnál az Asszony a tóbannal.


A Nibelung-ének, Pesti Kalligram, megjelent - Vélemény.
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, 21. Század, április 30. - Vélemény.
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől, 21. Század, április 30. - Vélemény.
Isabelle Wéry: Kicsontozott Marilyn (Beavatási tündérjáték), Typotex Világirodalom, Typotex, megjelent - Vélemény.
Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám, Typotex Világirodalom, Typotex, megjelent - Vélemény.
Bram Stoker: Drakula, Helikon, október 5. - Vélemény.
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset, Helikon, megjelent - Vélemény.
Agatha Christie: Gyilkosság Mezopotámiában, Helikon, megjelent - Vélemény.
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient Expresszen, Helikon, megjelent - Vélemény.
Raymond Chandler: Asszony a tóban, Klasszikus krimi, 21. Század, megjelent - Vélemény.

Linkek
Érkezőben 1.
Érkezőben 2.
Érkezőben 2.
Az elmúlt hetek sok különös dolgot hoztak a magyar könyvkiadásban. Elmaradt-elnapolódott az áprilisi Könyvfesztivál, s mára egyre inkább biztos az is, hogy a Könyvhét sem lesz meg - ha megrendezik is idén - júniusban. A könyvesboltok ideiglenesen bezártak, a kiadói munkatársak home office-ban gondozzák az újabb köteteket, ha még megvan az állásuk, cégük. Több bejelentett megjelenés máris eltolódott: azt gondolom, hogy ez ezekben a rendkívüli időkben normális, így semmi miatt nem zúgolódom, és mindennek nagyon örülök, ami még létezik vagy megjelenik. Legfőképpen pedig: szurkolok a magyar könyvpiac minden szereplőjének, hogy sikerüljön megtalálni azt az utat, amely megmenti a magyar könyvkereskedést és könyvkiadást, még mielőtt az új gazdasági válságnak köszönhetően végképpen tönkremegy a magyar könyvszakma. Egy biztos: én, ha módomban áll, vásárolok könyveket.

Például azokat szeretném magaménak tudni, elolvasni előbb-utóbb, amelyek az elmúlt hetekben megjelentek, vagy amelyeknek a korábban bejelentett megjelenési dátuma már ismerhető. Még ha lesznek is változások, és csúszások, mégis, itt az új, háromrészes listám az érkezőben lévő, számomra fontos könyvekről.

Két út, egy pálya, 100 év - Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós emlékére
PIM-OSZMI, megjelent
Tavaly hatalmas élmény volt számomra a Bajor Gizi Színászmúzeumban rendezett kiállítás a két színészóriásról, Bessenyei Ferencről és Gábor Miklósról, akik mindketten 2019-ben lettek volna 100 évesek. Idén (tavalyi dátummal) végre forgalomba került a kiállítást kísérő kötet is.

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Corvina, megjelenés: április 16.
Ha lenne Könyvfesztivál, biztosan haboznom kellett volna, melyik kötetet is nevezzem meg a legjobban vártnak: Nádasdy Ádám eme "se nem tankönyv, se nem kézikönyv", viszont annál inkább okosabbnak és izgalmasabbnak ígérkező összefoglalóját, vagy a Nibelung-éneket...

Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma - Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
Modern magyar történelem, Jaffa, megjelenés: június 10.
Eleget dicsértem már a blogon Hatos Pál előző, a Jaffa sorozatában megjelent könyvét, Az elátkozott köztársaságot. Ha ez csak fele olyan jó lesz, mint az volt, akkor már - a téma ellenére - élmény lesz elolvasni! Csak, ha már az elődébe nem jutott, egy részletes tartalomjegyzék nem ártana bele!

Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat - A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976-1989
Modern magyar történelem, Jaffa, megjelent
A Jaffa történelmi sorozata annyira időben elindult idén is, hogy ez a kötet már a boltokban (illetve webshopokban) található, míg két testvére május-június előtt biztosan nem lesz kézbe vehető. Bízom benne, hogy a különleges témát különlegesen sikerült megírni.

Ungváry Krisztián: Horthy Miklós - 1920-1944
Modern magyar történelem, Jaffa, megjelenés: május 4.
A szerző nagymonográfiája, A Horthy-rendszer mérlege (később kibővített címen, átdolgozva, jobbítva) megkerülhetetlen és igazán okos könyv a korszakról. Várható volt, hogy a témáról ír egy rövid áttekintést: én alig várom.

Ingrid Carlberg: Raoul Wallenberg története - "Itt egy szoba, és rád vár..."
Noran Libro, megjelenés: június 30.
A második világháborús embermentés, s ezen belül Raoul Wallenberg története régóta foglalkoztat. Örülök, hogy ez az életrajz is megjelenik magyarul. Egyelőre nehezen tudom eldönteni, jobb lesz-e, mint a már kiadottak, de nagyon várok rá.

Kertész István: Ókori hősök
Kossuth, megjelenés: április 20.
Ha A hódító Róma Kossuth-féle kiadása meglepett, hát, az Ókori hősöké még inkább: olyan időben került fel a megjelenések közé, amikor mindennel foglalkoztam, csak könyvekkel nem. Bár ez nem átdolgozás, inkább válogatás két korábbi kötetéből, szép tisztelgés az életmű előtt.

Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok - Női életutak és mindennapok a történelemben
Álomgyár, megjelenés: október 20.
Nem hittem, hogy a pompás Rizsporos hétköznapoknak ilyen hamar bejelentik a folytatását. Pedig megtörtént. Az az album kész élvezet volt: remélhetőleg folytatása, amely a mindennapi életbe ígér betekintést, hasonlóan izgalmas és szép lesz.

Sally Hines: Mi a gender? - Bevezetés a XXI. századhoz
Nagytotál, Scolar, megjelent
A Scolar új sorozata, amelynek kezdőköteteiben a gender mellett a világűrről, a mesterséges intelligenciáról és a nyugati orvoslásról olvashatunk még a fiatalokat is lekötő, mégis szakszerű, tömör és okos szöveget, nem is indulhatott volna jobbkor. Ránk fér.

Martin Rees: A jövőről - Az emberiség kilátásai 
Talentum Tudományos Könyvtár, Akkord, megjelenés: április 7.
A szerző Kozmikus otthonunk című kötete egy évtizede egyik kedvenc tudományos könyvem. Idén tavasszal - vagy legalábbis előbb-utóbb - újabb izgalmas, s teljesen friss, eredetileg 2018-as műve lát napvilágot, amelyben a jövőről beszél. Képzeletben már olvasom.


Link
Érkezőben 1.
Tízéves a blog 3. - Tíz férfiról
Bár sosem gondoltam volna, hogy a Katherine's Bookstore ilyen különös időkben fogja ünnepelni fennállásának tizedik évfordulóját, mégsem adom fel a reményt, hogy egyszer majd örömmel fogom visszaolvasni 2020-as, jubileumi bejegyzéseimet egy békés, nyugodt, egészséges és boldog világban. Ez a harmadik ünnepi poszt tíz olyan filmszínészt ültet egymás mellé, akik sokat jelentenek nekem. Filmjeik és alakításaik részei az életemnek: gyakorlatilag a teljes életművüket megismertem és szeretem, s közülük a nekem legkedvesebb filmeket újra és újra megnézem, elbűvölve a főszereplők tehetségétől és sokarcúságától. A színészek felsorolása nem rangsor, lehetetlen is lenne ennyire különböző és különféleképpen kiváló művészeket összehasonlítani. Mégis, ha már ezekben a bejegyzésekben próbálok összegezni valamit önmagamból is: ők azok, akik megtestesítik azokat az ideálokat, filmes eszményeket, amelyek fontosak számomra.

Errol Flynn
(1909-1959)
Minden valaha élt, legendás filmszínész közül ő volt az első, akiért elkezdtem rajongani. Lelkesedésem iránta mindmáig töretlen, bár immár három évtizedre nyúlik vissza: s természetesen a róla alkotott képem is sokat változott közben, míg a Blood kapitány és Robin Hood legnemesebb tulajdonságaival felruházott Flynn-alaktól eljutottam a valóságos, olykor metszően cinikus és önironikus, botrányhős kalandorig, aki mégis szépírói vénával rendelkezett, szerette a festészetet, határozottan tudatos és tehetséges színész volt, s mély önismerettel azt írta magáról, az élete olyan, mint egy Degas-kép, "örökké táncoló lányokkal, színházzal, burleszkkel és vodkagőzzel…" Számomra Flynn nemcsak szép férfiarc, vagy macskaszerű kaszkadőrügyességgel rendelkező karcsú óriás, hanem olyasvalaki, aki jelenség a vásznon, legjobb filmjeiben sajátos ragyogással tölt be mindent maga körül, emellett vígjátéki tehetség és kiváló karakterábrázoló. Ráadásul halk, finom, modern hanghordozású hangja is összetéveszthetetlen.

Dana Andrews
(1909-1992)
Legtöbbször a film noir legjellegzetesebb arcának szokták nevezni, Dana Andrews azonban a negyvenes és ötvenes években a filmvászon számos különböző alaptípusát egyesítette filmes személyiségében az erős, bátor, higgadt, olykor önmagában mégis bizonytalan vadnyugati hőstől a hidegháború kémjátszmáiba keveredett, felmorzsolódó lelkű átlagemberig. Ha kellett, hiteles és mindenki férjét-fiát megtestesítő katonatiszt volt: az Életünk legszebb éveiben azonban drámai minimalizmussal mutatta be, mi történik a háborús hősökkel, ha hazatérnek. A The Ox-Bow Incidentben mély emberséggel ábrázolt áldozatát játszotta az értelmetlen erőszaknak, a Where the Sidewalk Endsben viszont torokszorítóan mutatta be egy eszméiben igaz ember útját, aki képtelen ellenállni az erőszakra való hajlamának. Sajátos, mély hangja, férfias, mégis meglepően érzékeny arca, szája ma is igazi védjegyei. Rendezői és színésztársai szerint ráadásul az egész filmvilág legjobb természetű kollégája volt, egy igazi úriember.

Humphrey Bogart
(1899-1957)
A színész az érzékeny, töprengő, felelősségteljes értelmiségit testesíti meg számomra, a helyes elvek és nagyszerű eszmék visszafogott és póztalan képviselőjét. Így van ez annak ellenére, hogy Bogart pályája során elképesztően széles skáláját játszotta végig a figyelemre méltó embertípusoknak a gyáva és megalkuvó gazemberektől a kisstílű kallódókon és a becsületes elveszetteken át a szélmalomharcot folytató, vagy saját démonjaikkal, alkohollal, becsvággyal, illúzióvesztéssel küszködő felesleges emberekig. A színész sokarcúsága, tehetsége bármely filmjében lenyűgöz, mégis, titkon mindig arra vágyom, hogy hősként láthassam, még ha olyan a véletlen, vagy a szükség teremtette hős is, mint a Casablancában, Marlowe-ként, Sam Spade-ként vagy a Key Largóban. Magányos tekintete, finom alsó ajka, s pergő-hadaró hangja eltéveszthetetlen. Ráadásul a magánember-Bogart, a valóban elvek szerint élő ember szintén vonz.

Tyrone Power 
(1914-1958)
A mozivászon összes nagy hollywoodi ikonja közül az egyik legkülönösebb: az angyalarcú, figyelemre méltó szemöldökű, hosszú szempillájú, káprázatosan elegáns színész filmjei többségében a freskóról lelépő, szálegyenes tartású történelmi hőst, a lovagot, a katonatisztet, az úriembert, a megmentőt, a hódítót alakította, ám valamennyit olyan sodró energiával, drámai mélységekkel és komoly szenvedéllyel, hogy a legközhelyesebb szerepben is beég az ember emlékezetébe. Néhány valóban nagy színészi kihívást jelentő filmjében pedig mindazt tudatosan  önmaga ellen használta, ami miatt sztárrá vált, jóképűségtől a sajátosan ironikus, száraz hanghordozásig. Tragikusan korai halála előtt készített utolsó filmje, A vád tanúja, amelyet ráadásul még kellemes kaland is megnézni, mindennek fényes bizonyítéka: benne Powerrel, egy igazi, szeretni való, koldusszegény fiatalemberrel, aki már nem is olyan fiatal, viszont egyetlen kincse az arcán ülő, naiv, egyértelmű ártatlansága...

Roger Moore
(1927-2017)
A színész esetében a kellemes, rajongóbarát és szeretetre méltó magánember-személyiség találkozik számtalan legendás szerep megformálásával az Angyaltól James Bondig és Sherlock Holmestól Lord Sinclairig. A végtelen elegancia, magától értetődő előkelőség és vonzó, könnyed finomság, amely Moore-t minden szerepében jellemzi, olyan tökéletes, hogy szinte már nem is lehetne igaz. Másik titka meglepően mély, kemény és férfias hangja, amely különös paradoxonként évtizedekig ellentétben állt eleinte egészen kölykös, s később is örökifjú arcával. A harmadik dolog, ami Moore elkötelezett rajongójává változtathat bárkit, az önirónia, amely minden alakítására jellemző. Dacára Errol Flynn számos kalandfilmjének vagy Tyrone Power sok-sok történelmi mozijának, a felsorolásban szereplő férfiszínészek közül mégis talán Moore-nak volt a legkevesebb lehetősége különféle szerepekben megmutatnia a tehetségét. Számomra azonban így csak még lenyűgözőbb, hogyan játszott mégis mást látszólag hasonló szerepek esetében. 

Louis Hayward
(1909-1985)
Talán nem is létezett másik ennyire sokarcú férfisztárja a korszaknak, mint ő. A dél-afrikai születésű színész, aki - igaz, olykor hosszú, hullámos fürtű parókában, hetyke bajusszal - olyan regényes szerepek sokaságát játszotta el, mint Edmond Dantes, a Vasálarcos, D'Artagnan, a Szent és Blood kapitány, más filmjeiben közben a tökéletes átlagpolgárt alakította, a fiatalembert a szomszédból, vagy a szívós nyomozót, akinek nem tudnánk felidézni az arcát, miután elment. Egyszerre volt mindennapi és lenyűgöző, reális és romantikus. Ráadásul Bogarthoz hasonlóan karrierje viszonylag későn indult be, így rendkívül hosszú ideig volt meghatározó férfi főhőse a mozivilágnak: a harmincastól egészen az ötvenes évekig. Szuggesztív tekintete, bársonyos, meleg, mély hangja, finom eleganciája minden egyes filmes megjelenésekor lenyűgöz: ám egyik legizgalmasabb alakítását talán a René Clair rendezte Tíz kicsi négerben nyújtja, bizonyítva, hogy Philip Lombard karaktere akkor is érdekes, ha hű marad Christie elképzeléséhez.

Guy Williams
(1924-1989)
A színészt nagyon nehéz elválasztani leghíresebb szerepétől, Don Diego de la Vegától, vagyis Zorrótól a Walt Disney-cég nagy sikerű, rövid életű tévésorozatából. Mégis: Guy Williams sosem lett volna olyan kiváló és emlékezetes Zorro, ha nem sokkal több, mint kalandhős. Az a néhány szerep, amelyet még rövid karrierje alatt eljátszott Miles Hendontól Damónig, Szindbádtól Robinson professzorig, de különösen a Bonanza sorozat kallódó, de végül a becsületet választó Will Cartwrightja, egyértelműen arról árulkodik, hogy figyelemreméltó színészegyéniség volt, jó adag tehetséggel, akinek egy másik évtizedben talán a mozivásznon is sikerült volna kibontakoznia. Ám ennek hiányában is neki köszönhető, hogy olyan tartást, személyiséget, igazi emberi arcot adott Zorrónak - nem függetlenül a rendezőktől, forgatókönyvíróktól, színésztársaktól, mégis alapvetően önmagából, saját felfogásából építkezve -, amely máig velünk van, s alapjaiban határozza meg képünket a hősről.

James Darren
(*1936)
A színész különleges képlet: alapvetően az Időalagút televíziós sorozatot megismerve vált kedvencemmé, az iránta való rajongás azonban elvezetett számos remek mozifilmhez, amely az ötvenes-hatvanas évek fordulóján készült, s amelyben a fiatal Darren jó néhány izgalmas szerepet formált meg A pisztoly igazsága című western fiatalemberétől a Let No Man Write My Epitaph fiúalakjáig. Bár a felsorolásban szereplő művészeknek érdekes hobbijaik voltak - Flynn, Andrews és Bogart professzionálisan vitorlázott, Guy Williams imádta a lovakat és már azelőtt vívott, hogy Zorro szerepe egyáltalán szóba került, Roger Moore ifjan animátorként és filmvágóként dolgozott, Louis Hayward pedig a II. világháború alatt harctéri filmesként -, kedvenc színészeim közül valószínűleg James Darren az, akiről leginkább elmondható, hogy a filmezés mellett van-volt egy teljes másik élete is: az énekesé. A Goodbye Cruel World, az All, a Because They're Young pedig legalább olyan jó énekesnek mutatja őt, mint amilyen jó színész.

Richard Gere
(*1949)
Ő a nagy rejtély: a színész, aki a kilencvenes és kétezres években sok millió nő hollywoodi álomlovagját testesítette meg filmjeiben a Micsoda nőtől a Hölgyválaszig, miközben egész idő alatt kívülálló maradt az álomgyárban őszinte és nagyon tisztességes művészi választásaival, s makacs és következetesen képviselt, Tibet-barát buddhizmusával. Olyasvalaki, akinek pályája kezdetétől határozott véleménye van a világról, mégis megható módon keresnie kellett a szavakat élete egyetlen igazi, megnyert díjának, a Golden Globe-nak az átvételekor. Olyan színész, aki minden alakításáért ugyanolyan professzionálisan megdolgozik, s aki sosem fél járatlan utakon végigmenni, legyen szó az illúzióűző Amerikai dzsigolóról, az amerikai módra költői Vörös sarokról, vagy a keserű humorú Rókavadászatról. Nagyon korán elkötelezett hívévé tett Az első lovag, sokak számára pedig ő a modern férfi megtestesítője: mgéis úgy gondolom, ha nem a legjobb filmje, de mindenképpen a legjobb alakítása a Sommersby történelmi címszerepe, a gyenge és gyáva ember - aki erőssé és hőssé válik.

Tom Cruise
(*1962)
Ő a legfiatalabb, s tulajdonképpen az egyetlen mindmáig aktív színész ebben a felsorolásban. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy egyszer majd az egyik igazi, utolsó hollywoodi csillagként fogják emlegetni, aki nem egyszerűen sztár volt, de elképesztő munkabírásával, eltökélt és tudatos művészi munkájával és sajátos karizmájával egy csak a régi nagyokhoz hasonlítható filmes ikonként marad meg mindenki emlékezetében. Mélységesen tisztelem mint színészt, vitathatatlanul tehetségesnek tartom, s gyakorlatilag minden szerepválasztásával, minden újabb alakításával lenyűgöz az Esőembertől a Feledésen és a Valkűrön át a Barry Sealig. Mindaz előtt viszont, amit a szcientiológiával való kapcsolatáról tudni lehet, értetlenül állok. Ezen a listán akadnak alkoholisták, nőfalók, házasságban, szerelemben vagy karrierépítésben sikertelen emberek, de az, hogy Cruise csak ennek az egyháznak a tagjává válva tudta elérni belső békéjét, szomorú, mert érinti tehetségének megítélését is.

Linkek
Tízéves a blog 1. - "Nem változik-e folyton az ízlés?"
Tízéves a blog 2. - Igen, angolul olvasni jó
Köszönet Marty Hollandnek - újra olvasok!
Marty Holland amerikai írónő volt: 1919-ben született Mary Hauensteinként, a negyvenes években megjelentetett néhány novellát és négy igen sikeres noir regényt, majd a televíziónak dolgozott íróként 1971-es haláláig. Nem hinném, hogy sokan hallottak volna róla: én is csak azért találkoztam a nevével, mert kíváncsi voltam, milyen regény szolgálhatott alapul egyik kedvenc filmemhez, az 1945-ben bemutatott, Otto Preminger rendezte Fallen Angelhez. Lelkes keresgélés után sikerült beszereznem egy gyönyörű, immár 75 éves példányt a regény harmadik kiadásából, amely - éppen akkor érkezett meg hozzám, amikor az egész világ kifordult a sarkából körülöttem.

Számomra az elmúlt hetek az aggódásról, sőt, olykor félelemről, a zaklatottságról és a munkáról szóltak. Hogy mitől van az első három, gondolom, felesleges részleteznem: bármit csinálok, az elmém egy sarkában állandóan ott a tudat, hogy baj van, és ez sajnos mindig akkor ötlik fel bennem, amikor esetleg épp kezdenék valamibe belefeledkezni. Ami pedig a munkát illeti, bár home office-ban dolgozom, ez az én foglalkozásomban azt jelenti, hogy minimum háromszor annyi időt kell töltenem egy-egy feladatom elvégzésével, mint eddig, és még ötletesebbnek és kreatívabbnak is kell lennem. Épp ezért nincs időm és energiám arra, hogy "bekuckózzak a jó könyvekkel, amelyeket már rég el akartam olvasni", hogy "feltöltődjek sokat alva, relaxálva, meditálva", hogy "örüljek a plusz énidőnek", vagy hogy unalmamban eljussak oda, hogy jobb híján kirakózom, mert az a pszichológusok szerint nagyon hasznos... Viszont - és ezért hálás vagyok - még mindig nagyon-nagyon jó a helyzetem másokhoz képest.

Ami viszont immár több mint két hete nem ment nekem, az olvasás. Az a tevékenység, amit a legtöbbre tartok a világon, ami nélkül elképzelni sem tudom egy napomat. Most viszont képtelen voltam koncentrálni, történetet, szépirodalmat olvasni. Csak bele-belekaptam könyvekbe, de nem tudtam rájuk figyelni, legyen szó akár kedvencről, akár még sosem olvasottról, magyarról vagy idegenről, rövidről vagy hosszúról. A nyugtalanságtól aludni sem tudtam rendesen, mintha nem tudna leállni az elmém: csak gondolt, gondolt, gondolt...

De azután végre ismét eljutottam a Fallen Angelhez. Egy remek történethez, amely filmen talán még jobb: könyvben viszont abszolút eredeti, hiszen a főhős (antihős?) az elbeszélője, így azután egészen más viszony alakul ki olvasás közben ezzel a karakterrel, Eric Stantonnel, mint amikor a filmen a többi szereplőhöz hasonlóan, kívülről látom őt. Vajon jó ember vagy rossz? Bukott angyal, vagy még van lehetősége változtatni az életén? A történet elején lerakják a buszról egy kisvárosban, mivel a sofőr nem tűri a potyázást: Ericnek nincs, csak néhány üres, bár jó külsejű bőröndje, egy-két hamis névjegykártyája és a végtelen találékonysága, hogyan lehet az emberekből vacsorát, szállást, jóindulatot és pénzt kiszedni. Azután viszont találkozik két nővel: Stellával, a mézszőke, babakék szemű, kihívó végzet asszonyával, aki pincérnő Pop Falatozójában, és mindenáron gazdag férfihoz akar hozzámenni, és a barna hajú, melegbarna szemű Emmie-vel, aki tiszta, ártatlan, és nagyon sok pénze van. És Ericben felötlik egy terv... Pompásan olvasható, egyéni stílusú, s nagyon kedvemre való noir ez: talán mert mégsem úgy sötét, ahogyan a műfaj mintapéldáiban szokás.

Nem helyes dolog éjjel fennmaradni, de amikor végül elkezdtem, nem tudtam abbahagyni a regényt. És végre átszakadt a gát: talán ettől kezdve, amikor jut rá idő, ismét tudok majd olvasni! Még ha az a tudat ott is van az elmém egy sarkában... Így hát: köszönet Marty Hollandnek!
Öt történelmi krimi
Már írtam ezekben az ötös posztokban krimikről. Ezúttal azonban öt történelmi krimit válogattam össze az elmúlt évből, amelyeket bátran ajánlanék mindenkinek.

Frank Tallis: Bécsi vér
Magistra, 2019
A Magistra Kiadó igen sok különféle témával foglalkozik, mióta elindult: ad ki történelmi regényt, népszerű történelmi könyveket, immár gondozza Rita Falk bajor krimijeit is. Így nem csoda, hogy a 2019-es évben az én kedvencem a sorozataik közül, a Monarchia Krimik egy kicsit háttérbe szorult. Ezért örültem nagyon, hogy egy új kötet azért mégis napvilágot látott, s ha már eddig két szerzőt vezettek be a piacra, hát közülük a nekem sokkal kedvesebb, Frank Tallis kapott egy újabb lehetőséget. Max Liebermann, a fiatal, bátor és tehetséges orvos második nyomozása a századfordulós Bécsben (jelesül 1902-ben) talán még izgalmasabb és fordulatosabb, mint az első, a kötet egyszerre megnyugtató és békebeli, mégis felkavaró és titokkal terhes, a hangulata pedig utánozhatatlan. Remélem, nem késik soká a folytatás.

Sipos Gergő: Hiram koporsója
Sipos Műhely, 2019
Akit érdekel a szabadkőművesség - aki szereti a logikai feladványokat -  aki elbíbelődne egy titkosírás kihívásaival - akit megihlet a 19. századi magyar történelem - aki olvasta a Szent Domonkos kertje című történelmi krimit - akinek kedvenc hőse lett Fenyvessy Márton - és akinek nem: azok valószínűleg mind nagyon fogják élvezni ezt a fordulatos és titokzatos kisregényt. Igen, a Hiram koporsója mindössze 150 oldal, de véleményem szerint mindenképpen érdemes elolvasni. A nyílt könyvforgalmazásban először megjelenő, egyébként 2018-ban íródott könyv (amelynek ez a második, átdolgozott, javított kiadása) ugyanis olyan szuggesztív és lebilincselő, hogy bőséggel képes lekötni a sok száz oldalakhoz szokott olvasók fantáziáját, még a befejezés után is. A finom külsejű, álomszép megformálású és aprólékos, korabeli illusztrációkkal ellátott kötet elolvasása igazi időutazás: nem csodálnám, ha sokan folytatnák később, az ingyen is letölthető Novemberi viharral...

Hász Róbert: Fábián Marcell és a táncoló halál
Kortárs, 2019
Valahogyan sejtettem, hogy Fábián Marcell, a pandúrdetektív nem fog sokáig párnáin nyugodni előző nyomozásának majdnem katasztrófával, végül mégis győzelemmel befejeződő tizenhárom napja után. A 2017-ben megjelent első kötet, a Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja után itt a második zombori, monarchiás nyomozás. Ezúttal 1903-ban járunk, Marcell pedig épp hazatér a pihentető, de teljességgel kibírhatatlan Fiuméból: otthon azonban ő és felesége azzal a furcsasággal szembesülnek, hogy cselédlányuk nyomtalanul és érthetetlenül eltűnt. Ha pedig mindez nem lenne elég, a városban sokasodnak a halálesetek, s úgy tűnik, mindenkit valamiféle halálos tánckórjárvány kerített hatalmába. A kötetben a korábbinál sokkal fontosabb szerepet kap Gozsdu Elek, a civilben máig emlékezetes életművet hátrahagyó író, egyebekben azonban zombori alügyész, akinek fontos titka akad... A regény ismét pompás krimi, szövegében pedig igazi stílusbravúr: becsüljük meg, mert kevés ilyen íródik manapság.

Irene M. Adler: Sherlock, Lupin és én 14. - Anasztázia nyomában
Manó Könyvek, 2019
Furcsa dolog egy gyerekkrimivel folytatni, de mindenképpen szeretném megírni erről a 14. avagy  1. kötetről: hogy jó! És hogy bizalommal ajánlom felnőttnek-gyereknek. Alessandro Gatti korábbi társzerzője, Pierdomenico Baccalario ötletéből a hozzá csatlakozó Lucia Vaccarinóval együtt írta meg a regényt, amely az 1870-es évek, a Sherlock, Lupin és én sorozat 13 kötete után merész előreugrással immár 1919-ben játszódik.. Eltelt több mint negyven év, Irene Adler sorsa elvált Sherlock Holmesétól és Arséne Lupinétől, mindhárman felnőttek, s az élet egy része már örökre mögöttük van. Csak önmagukban őrzik nyomozgató gyerekkoruk és a barátságuk emlékét. Most azonban Irene Adler visszatér Angliába és felkeresi Holmest: segítségre van szüksége örökbefogadott lánya - a történet elbeszélője -, Irene Mila Adler számára. Ám túlságosan is titokzatos és meggondolatlan, így az épp Watsont gyászoló Holmes elutasítja. Hamarosan azonban megjelenik a középkorú, de változatlanul vonzó és bátor Lupin, s végül a mizantróp, de zseniális Holmes is harcba száll a nők ismeretlen üldözőivel. Igen romantikus, csavaros a sztori, s az is nagyon tetszik, hogy hőseink középkorúak, de változatlanul megnyerőek. Alig várom a folytatást!

John Buchan: 39 lépcsőfok 
Digi-Book, 2019
Csak befejezve a kötetet jöttem rá, hogy valójában ez is tekinthető egy nagyon furcsa történelmi kriminek: John Buchan, aki a 39 lépcsőfokkal minden huszadik századi kémtörténetnek mintaképet teremtett, 1915-ben jelentette meg regényét, amely csak az előző évben, 1914 játszódik - de egy alternatív magyarázatot közöl arra, miért is törhetett ki épp úgy és akkor az első világháború, ahogy és amikor. A skót író, később Kanada kormányzója és Tweedsmuir baronete, óriási irodalmi, politikai és gondolkodói hírnévnek örvend ma is. Épp ezért csak nagyon halkan (vegyük úgy, hogy csak apró betűkkel) szeretném bevallani, hogy a 39 lépcsőfok véleményem szerint óriási ötlet, de nagyon rossz könyv. Unalmas, hosszadalmas (rövidke terjedelme ellenére), az első néhány lap azonnal egy angolszászan antiszemita kiselőadással nyit (még ha ki is derül róla, hogy tényleg csak süket duma, nem igaz), a későbbiekben pedig elképesztően izgalmas kalandokat sikerül benne rettentően vontatottan megírni. (Hitchcock sokszor mondott megalapozatlan kritikát is filmjei alapanyagáról, de amit Buchan könyvének menekülési jeleneteiben valószerűtlennek nevezett, az véleményem szerint színigaz.) Úgy gondolom, nem véletlen, hogy a téma összes jó feldolgozása (ide sorolnám az 1935-ös Hitchcock-filmet, mint legjobbat, a BBC 2008-as változatát és az 1978-as mozifilmet) az alapötleten kívül mindent kidobott az eredeti történetből: főképp a politikai vonatkozásokat... Ami maradandó a kötetből, a főhős: nem véletlen, hogy az író további négy kalanddal ajándékozta meg (Greenmantle, 1916, Mr. Standfast, 1919, The Three Hostages, 1924, The Island of Sheep, 1936). Én ezeket is hűségesen elolvastam angolul, de a véleményem nem változott meg. (1) Ettől függetlenül örülök, hogy immár magyarul is kézbe lehet venni ezt a regényt, hiszen a maga módján klasszikus. Nagyon a maga módján: jelentősége főleg jelentőségében van.

(1) Persze az sem segített a dolgon, hogy a Digi-Book fordítása nem mondható sem pontosnak, sem magyarosnak, sem olvasmányosnak. De Buchan üres eszmefuttatásain a legjobb fordító sem tudott volna változtatni.

Linkek
Öt krimi a javából
Öt európai regény a Typotextől 2.
Öt nagyon rangos olvasmány
Öt könyv a világtörténelemről
Öt érdekes életrajz
Öt könyv a magyar történelemről 
Öt európai regény a Typotextől 1.