A Sorsfordítók a magyar történelemben sorozat kötetei
A tavalyi, nagy sikerű A magyar történelem rejtélyei sorozat megjelentetése után a Kossuth Kiadó egy újabb értékes és izgalmas történelmi könyvszéria megjelenését jelentette be. A Sorsfordítók a magyar történelemben tizennyolc olyan történelmi személyiséget mutat, be, akik uralkodóként, politikusként vagy államférfiként meghatározták Magyarország sorsát és formálták a jövőjét. A képekkel és forrásokkal gazdagon ellátott, közepes méretű, kemény kötéses köteteket a téma legjobb szakértői, az egyes történelmi alakok monográfusai, kiváló hazai történészek írják, a sorozat főszerkesztője pedig Romsics Ignác. Az alábbi lista a megjelenő könyveket sorolja fel, amelyek az idei, beharangozó három mű után havonta fognak megjelenni, így az utolsó 2019 márciusában lát majd napvilágot.

1. Estók János: Deák Ferenc
2. Oborni Teréz: Bethlen Gábor
3. Rainer M. János: Nagy Imre
4. Turbucz Dávid: Horthy Miklós
5. Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc
6. Font Márta: Könyves Kálmán
7. Földes György: Kádár János
8. Zsoldos Attila: IV. Béla
9. Bertényi Iván: Nagy Lajos
10. Szovák Kornél: Szent István - július 18.
11. Pálosfalvi Tamás: Hunyadi Mátyás - augusztus 15.
12. Hausner Gábor: Zrínyi Miklós - szeptember 19.
13. C. Tóth Norbert: Luxemburgi Zsigmond - október 17.
14. Kozári Monika: Andrássy Gyula - november 14.
15. Kalmár János: Mária Terézia - december 12.
16. ifj. Bertényi Iván: Tisza István - 2019. január 16.
17. Dobszay Tamás: Kossuth Lajos - február 13.
18. Horn Ildikó: Báthory István - március 13.
A fantasztikus irodalom klasszikusai sorozat az Attraktor Kiadónál
2017 nagy év a klasszikus fantasy iránt rajongók számára: nemcsak a Delta Vision MesterMűvek sorozata igyekezett ismét szárnyra kapni, de egy vadonatúj, igényes sorozat is megszületett azok számra, akik olvassák, szeretik és keresik a fantasztikus irodalom nagy öregjeinek, a Weird Tales első nemzedéke íróinak munkáit.
Az Attraktor Kiadó szép külsejű kötetei, amelyek fedelén a vonatkozó Weird Tales számok lenyűgözően pulpos borítóképei láthatók, remélhetőleg utat találnak azokhoz, akik lelkesednek a klasszikus fantasztikus irodalom iránt.
Mindeddig két novellaválogatás jelent meg Kiss Sándor fordításában: remélem, ezeket nemsokára újabbak követik majd.

A megjelent könyvek:

Robert E. Howard: Vörös Szonja és a keselyű árnyéka, 2017
Robert Erwin Howard (1906-1936)
A keselyű árnyéka, A villefére-i erdőben, Farkasfej, A tengeri átok, Rémület a halomból, A gyűrű kísértete, A Halál borzalmas érintése

Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei, 2017
Nictzin Dyalhis (1873-1942)
A vörös boszorkány, A zafír szirén, A tengeri boszorkány, Atlantan szíve, Midőn a Zöld Csillag elhalványult

Linkek
Robert E. Howard kötetei magyarul 
Történetek Conanról, a barbárról 
Öt kedvenc kötetem Az ékesszólás kiskönyvtárából
Nemrégen összeállítottam a blogra egy listát egyik kedvenc nyelvészeti sorozatom, Az ékesszólás kiskönyvtára című sorozat megjelent köteteiről. A kis híján ötven kötetet számláló szériát 2005-ben indította el a Tinta Kiadó, s azóta színes, egyszerű, mégis jól felismerhető külsejű köteteivel szinte minden könyvesboltban találkozni lehet.
Benyomásom szerint kezdetben alapvetően iskolai és diákszótárak jelentek meg a keretében: a Közmondások, Szólások, Szinonimák vagy épp a Szómúzeum kötet leginkább arra állt készen, hogy egy iskola vagy egy okos diák könyvtárába bevonulva a legfiatalabbakat is elvezesse a jól használható, magyar egynyelvű szógyűjtemények forgatásához. Hamarosan azonban a kislexikonok mellett olyan alapművek is bekerültek a sorozatba, mint a Találós kérdések gyűjteménye, a Retorika gyakorlati útmutatója, a Hogyan elemezzünk verset? című tanácsadó kötet vagy épp Grétsy László nyelvről szóló esszéinek, cikkeinek izgalmas gyűjteményei.
Az alábbi felsorolás öt kedvenc kötetemet mutatja be a sorozatból, amelyeket bizalommal ajánlok bárkinek olvasásra vagy böngészésre.

1. Tótfalusi István: 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről
Tinta, 2016, 38. kötet
Tótfalusi István (*1936) író, költő, műfordító és nyelvész a nyolcvanas évektől meghatározó alakja a magyar nyelvvel, nyelvműveléssel és nyelvészkedéssel foglalkozó tudományos népszerűsítő irodalomnak. 1983-ban jelent meg először a Vademecum című nyelvészeti regénye, amelyben egy tanár cseveg diákjaival a magyar nyelv izgalmas kérdéseiről, ötletesen és formabontóan. Szótárai és lexikonjai szerkesztése után a nyelvművész szerző 2012-ben tért vissza a regényes ismeretterjesztéshez Sertések a Bakonyban című kötetével, majd pedig két, a szépirodalom és a szakirodalom határán álló, csevegő esszégyűjteményét adta ki a Tinta Könyvkiadó. A frissebb a Nyelvészeti ínyencfalatok címre hallgat, a korábbi (kissé talán egységesebb szerkesztésű) pedig, a 44 tévhit... egyértelműen a kedvenc kötetemmé vált a sorozatból. Akit érdekel, miért nem igaz, hogy a magyar a legnehezebb, a legősibb vagy éppen az egyik leginkább veszélyeztetett nyelv, biztosan élvezni fogja a könyv szellemes és bölcs magyarázatait. Amelyekből az is kiderül, hogyan ejtjük ki rosszul a külföldi neveket, miért akarják sokan hinni, hogy a magyar a sumérból származik, vagy hogy miért óriási tévedés az, ha óvni akarjuk a magyar nyelvet a változástól. Emellett fény derül arra, igaz-e, hogy a személynév előtt nem állhat névelő a magyarban, hogy hány darab nyelv létezik a világon vagy hogy van-e olyan, aki elrontott német nyelven beszél. A nekem legkedvesebb fejezet pedig arról a kiábrándító tényről szól, miért nem igaz a gyakori érv: "el kellene már tüntetni a magázó formákat a magyarból, s angol mintájára csak tegeződni". Az angolban ugyanis nincsen tegező formula: csak és kizárólag magázó...

2. Falk Nóra: Etimológiák - 10000 magyar szó eredete
Tinta, 2009, 10. kötet
A kötet szerzője nyelvész, egyetemi oktató, tankönyvszerző és műfordító, aki doktori disszertációjának témájául a következőt választotta: A réntartás és terminológiája az északi lappban. Úgy gondolom, mindez bárki laikus számára jelzi a szakmai elkötelezettség mellett az eredeti gondolkodásmódot is. Szótára az elsők között jelent meg Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatban, s hatalmas segítséget jelenthet diáknak, tanárnak, érdeklődő laikusnak és gyorskereső szakembernek is. Minden bölcsész tudja ugyanis, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára három rendkívül súlyos kötetével gyilkolni lehetne pusztán úgy, hogy hozzávágjuk valakihez, az EWUng meg (vagyis az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen), amely két kötetével igyekezett a TESz helyét átvenni a rendszerváltás után - németül van. Ezért a kis Etimológiák, amely kis terjedelme (282 oldal) ellenére 10000 szó eredetleírását tartalmazza, pótolhatatlan kincse egy átlagos háztartásnak: még akkor is, ha ott az, hogy milyen eredetű egy-egy szó, legfeljebb scrabble-özés közben jön elő. Ha azonban érdekel bennünket a nyelvtörténet is, az internet bátran bugyuta cikkeinek helyén kezeléséhez sem árthat egy szótörténetet fejtegető szótár. Amelyből olyan érdekességek is kiderülhetnek, mint hogy torna szavunkat a nyelvújítás korában rövidítették le a latin tornamentum (= lovagi torna) szóból, a marcipán szó az olaszból került a magyar nyelvbe, eredetileg azonban a hindi Martaban város nevéből származik, a Hold neve a (= hónap) szó származéka, az pedig még az uráli korból való alapnyelvi szava a magyarnak, a cefre szó különös hangtani párja a nyelvjárási cafra szónak - annak viszont nincs köze a borkészítéshez, mivel szajhát jelent, a linzer meg a bécsi németből származó jövevényszó, s eredetileg Linzer Schnitte (= linzi szelet) volt. Jó, mi?

3. Kicsi Sándor András: Kihalt nyelvek, eltűnt népek - 100 nyelv halála
Tinta, 2013, 27. kötet
Rendben, a sumér nyelv nem rokona a magyar nyelvnek. A hun sem. Az avar sem. Az etruszk sem. És még a héber sem. De akkor honnan jöttek, melyik nyelvekkel álltak rokonságban, egyáltalán, milyenek voltak ezek a nyelvek? Hogyan tűnik el egy nyelv? Miképpen hal ki? S lehetséges-e feltámasztani, ha már kihalt? El tud-e veszíteni egy nép egy nyelvet? És baj-e, ha ez megtörténik? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre lehet választ kapni az elismert nyelvész (*1957) kislexikonjából, amelyben az ismertebb kihalt nyelvek (mint a latin, akkád, dák, gall, jász, kun) mellett megtalálhatjuk a legfontosabb tudnivalókat például a tibeti pju, az indiai páli vagy a kelta cornwalli nyelvről is. A szócikkek az egyes nyelveket beszélő népek, közösségek történetét is felidézik, tartalmazzák a nyelvek szerkezetéről, szókincséről, eredetéről fennmaradt ismereteket, s beszámolnak a kihalásuk történetéről is.

4. Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Keresztnevek - A legfontosabb tudnivalók a leggyakoribb nevekről
Tinta, 2014, 46. kötet
Ha nevet keresünk a születendő kisbabánknak, még ma is általában egyetlen könyvhöz nyúlunk: a Ladó János által szerkesztett Magyar utónévkönyv először 1971-ben jelent meg, s azóta tíz kiadásban, s számtalan utánnyomásban adták már ki, 1998-tól egyébként Bíró Ágnes bővítésében. Szerintem azonban nagyon is érdemes más megbízható forrásokba is belelapozni a nagy döntés előtt, vagy akkor, ha érdekel bennünket a saját nevünk eredete. 2009-ben ugyanis a Tinta Kiadó megjelentetett egy vaskos kötetet, a Keresztnevek enciklopédiáját (alcíme A leggyakoribb női és férfinevek), amely modernebb és alaposabb merítést mutat be a ma is használatos magyar keresztnevekből. Ennek zsebváltozata a Keresztnevek, azonos szerzőktől, amely a ma élők által viselt és adott leggyakoribb nevek közül mutat be 100 női és 100 férfinevet Abigéltől Zsuzsannáig, Ábeltől Zsomborig.

5. Forgács Róbert: Anya - nyelv - csavar - Nyelvi fejtörők
Tinta, 2008, 8. kötet
Immár negyedik kiadásban lát napvilágot a sorozatban a Duna Televízió Nyelvőrző című műsorának játékmestere által írt kötet, amely telis-tele van olyan nyelvi játékokkal, amelyekkel szívesen szórakozik gyerek és felnőtt, iskolás és házibuli-vendég, öreg és fiatal. Előtagkereső, tájnyelvre tippelgető, helyesíró, szinonimataláló, magyarító és közmondásoló, irodalmi és szójátékos feladatok sorakoznak a kötetben, készen arra, hogy akár egyénileg, akár csoportban, akár versenyre, akár minden kötelezettség nélkül próbára tegyük nyelvi tudásunkat, kreativitásunkat és ötletességünket. A szerzőnek a sorozatban egyébként egy újabb játékoskönyve is megjelent, az Anya - nyelv - ész, munkásságnak folytatója pedig Szőcsné Antal Irén, akinek az Anya - nyelv - búvár címet kapta meg a kötete. Így már három könyvnyi játék várja Az ékesszólás kiskönyvtárában, hogy kipróbáljuk őket.

Link
Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat kötetei
Sir Arthur Conan Doyle és mások rejtelmes történetei az Attraktor Kiadónál
Sir Arthur Conan Doyle sokak számára a lenyűgöző intelligenciájú tanácsadó detektív, Sherlock Holmes kitalálója. És semmi más. Pedig a brit klasszikusnak számos olyan pompás, rejtelmes elbeszélése létezik, amelyikben a pipázó magándetektív nem tűnik fel: bűnügyi történetek, régiségbúvár rémtörténetek, történelmi elbeszélések, őshorrorok, meghökkentő mesék.
Hasonló módon más klasszikus szerzőket is csak egy-egy oldalukról ismerünk: Bram Stoker például a legtöbb olvasó számára Drakula megalkotója, és semmi más. Pedig ő is számos borzongató történetet írt egyéb témákról is.
Ezekből indított el sorozatot 2017-ben az Attraktor Kiadó. A szép külsejű, kiválóan szerkesztett kötetek, amelyeket Kiss Sándor fordított, teljes betekintést nyújtanak Doyle és mások írói tehetségébe, s lebilincselnek a számtalan különféle hangulatú és témájú rejtelmes elbeszéléssel.

A megjelent kötetek:
Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek, 2017
Sir Arthur Conan Doyle: Kisvárosi lidércnyomás és egyéb rejtelmes történetek, 2017
Sir Arthur Conan Doyle: A fekete doktor és újabb rejtelmes történetek, 2018
Bram Stoker: Drakula vendége és egyéb borzongató történetek, 2018
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
A reneszánsz irodalmat, azt hiszem, el sem tudnám képzelni beszélgetések nélkül. Két szereplő beszélget a leghíresebb utópiákban Bacon Új Atlantiszától Campanella Napvárosáig. Ketten-többen beszélgetnek Erasmus fő művében, a Colloquiában. Hölgyek beszélgetnek Aretino Hat napjában. De folyik a beszélgetés Boccaccio Dekameronja bevezetőiben is, ahogy a legtöbb korabeli, híres novellagyűjteményben.
És ez a sok beszélgetés, csevegés, trécselés, eszmecsere, diskurálgatás, csacsogás, fecsegés, pletykálás, cseverészés, terefere, csevely és csicsergés érdekes módon ismerőssé és élvezhetővé teszi azokat a szituációkat is, amelyek egyébként mára már kissé művivé váltak. Hiszen nehéz belegondolni, hogy egy-egy korabeli filozófiai értekezés, tudományos közlemény vagy tankönyv szerzője még kötelességének érezte felépíteni saját oktató, tanító, elmélkedő hangján kívül további egy-tíz másik beszélgetőtárs olykor kétkedő, máskor kérdező vagy helyeslő szerepét is, hogy mondandóját minél logikusabban, sokoldalúbban és meggyőzőbben adhassa elő. Ma már nem kell, hogy érdekeljen a másik fél, a partner: ő a hallgató, aki befogadja az értekező, elmélkedő, oktató előadó gondolatait, s legfeljebb néha, magában azt mondja rá, hogy "hű". Ha pedig nem ért egyet, azt maga is egy monológban fogja elmondani vagy netán megírni.
Épp ezért elég különleges, amikor egy illemtankönyvben is beszélgetéseket találni megkérdőjelezhetetlenül kijelentett, okos, bölcs vagy legalább is annak tűnő szabályok helyett. Az alábbi rendkívül élvezetes három reneszánsz illemtankönyv az összes fontos témát felöleli - csevegő formában.

Giovanni Della Casa: Galateo, avagy a viselkedésről
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Puskás Imre
Az itt és alább szereplő három illemtankönyv szerzői közül ketten is firenzeiek: Giovanni Della Casa és Agnolo Firenzuola. Della Casa a fiatalabb (1503-1556), s az ő életéről lehet többet tudni: még a manierizmus nagy festője, Jacopo Pontormo is lefestette elegáns égszínkékben, gyönyörű, hosszú ujjú kezében könyvvel, szuggesztív, intelligens tekintettel, s csodaszép, hosszú, rőtvörös szakállal.
A Bolognában, Firenzében, Padovában a legjobb iskolákban tanult ifjú, Pietro Bembo barátja fiatalon lett "udvari ember" és az egyház embere. Huszonévesen már kanonok, harmincévesen Alessandro Farnese védence és diplomatája, negyvenévesen pedig már Benevento érseke volt, később Velence pápai nunciusává emelkedett. Közben részt vett több akadémia és tudós társaság megalapításában, s lelkesen támogatta a művészeteket. Miután III. Gyula trónra lépésekor nem lett belőle bíboros, kis időre visszavonult az egyházpolitikától, IV. Pál idején azonban még egyszer visszatérhetett Rómába mint államtitkár és pápai tanácsos. Illemtankönyvét visszavonulása idején, 1551-54 között írta meg, de csak halála után, 1558-ban adták ki.
A könyv igazi, a mindennapokban is jól használható tanácsadó. Megtudhatjuk belőle, hogyan érdemes öltözködnie, beszélgetnie, étkeznie, szórakoznia annak, aki kedvelt, becsült és illedelmes tagja szeretne lenni egy előkelő udvartartásnak. A mű leszoktat a nyegleségről, az ízléstelen feltűnősködésről, a parlagi neveletlenségről: egyúttal szórakoztató példatárát nyújtja a leggyakoribb hibáknak és kínos helyzeteknek.
Érdekesség, hogy a mű különös módon egyszerre kezdett el érdekelni többeket is nálunk, Magyarországon. Gyakorlatilag ugyanakkor jelent meg két teljes, modern fordítása is. Vígh Éváé 2004-ben, a Lazi Kiadónál, Galateo, avagy Az illemről című traktátus, melyben egy ifjút okító idős, tudományokban járatlan ember személyében értekezünk a mindennapi társalgásban követendő, illetve kerülendő viselkedési módokról címmel. Illetve 2003-ban, az Eötvös József Könyvkiadónál, Puskás Imre fordításában, amelynek belső címe: Értekezés, melyben - egy ifjút okító, tanulatlan, tisztes öreg képében - a köznapi társalgás kívánatos vagy kerülendő módozatairól elmélkedünk, a címe: Galateo, avagy a viselkedésről. Mivel utóbbi kétnyelvű kiadás, mindenki magának döntheti el, hogy a két pompás magyar változat közül melyiket szereti meg igazán.

Torquato Tasso: Malpiglio, avagy az udvarról - Beltramo, avagy az udvariasságról
Eötvös József Könyvkiadó, 2003
Fordította: Vígh Éva
Torquato Tassót (1544-1595) mindenki úgy tartja számon, mint a későreneszánsz - korabarokk legnagyobb eposzának, a Megszabadított Jeruzsálemnek a szerzőjét. A blogon én is így írtam róla nemrég (Híres-neves eposzok Itáliából és Portugáliából). Az Este család ferrarai udvarában élő költő azonban ízig-vérig tökéletes "udvari ember" is volt, s ezzel kapcsolatos tapasztalatait két pompás, érdekes traktátusban is megírta: a Malpiglióban és a Beltramóban. A beszélgető társaságok csevegéseként megírt két mű ráadásul több, mint illemtankönyv: nemcsak jó tanácsokat, de politikai, közéleti áthallásokat és későreneszánsz filozófiai gondolatokat is fellelhet benne a figyelmes olvasó.
Tasso széles műveltségét a nápolyi jezsuita iskolában alapozta meg, majd az urbinói herceg udvarában és a bolognai jogi egyetemen folytatta tanulmányait. Az Este család udvari költőjeként, diplomataként és udvaroncként tűnt fel az európai udvarokban: nem volt azonban még harmincéves, amikor mentális betegség tünetei kezdtek mutatkozni rajta. A zseniális költő, aki már tizennyolc évesen nevet szerzett a Rinaldo című elbeszélő költeményével, 1573-ban pedig megújította az európai drámát az Aminta című pásztorjátékkal, 33 évesen dühöngő őrültté változott: látomások, hallucinációk és kényszerképzetek gyötörték, tőrrel támadt szolgáira és üldözési mániában tobzódva, folyamatosan menekülve, költözve élt, míg 1579-ben kórházba nem zárták.
Fő művét, A megszabadított Jeruzsálemet még a Rinaldóval együtt kezdte el írni, de csak több mint tíz évvel később, 1575-ben fejezte be. Először 1580-ban nyomtatták ki, Tasso tudta nélkül: végül 1584-ben sikerült egy olyan változatot kiadatnia, amelyet ő is látott és hivatalosnak tekintett. A börtönkórházból 1586-ban szabadult ki, rohamai azonban tovább kínozták. Bár írt még új műveket, s egyfajta vallásos mániában teljesen átírta nagy eposzát is, 1594-ben, Rómában ismét be kellett költöznie egy helyre, ahol vigyáznak rá: itt, a Sant' Onofrio kolostorban halt meg a következő évben.
Érdekes, hogy az, miben is áll az "udvari ember" lét lényege, akkor kezdte el foglalkoztatni, amikor ő már nem volt az. 1578 és 1585 között, vagyis betegsége és fogva tartása alatt összesen 25 dialógust írt. A Malpiglio viszonylag késői mű, hiszen csak 1584-ben kezdett hozzá, a Beltramón viszont már 1579 óta dolgozott. A Dialógusokat 1587-ben adták ki: itt a Beltramo a második, a Malpiglio pedig a 12. helyet kapta a beszélgetések között. Mindkettő kellemes, mégis megdöbbentő olvasmány: annak bemutatása, hogyan lehet az ember hajlékony, okos, megfontolt, közkedvelt udvaronc - és mindennek a tagadása is.

Agnolo Firenzuola: A női szépségről
Attraktor, 2010
Fordította: Molnár Dávid
A három közül a talán legélvezetesebb könyvben egy örökifjú szerzetes mutatja be, mi is a valódi női szépség. A lehető legkomolyabban, szövegét rajzokkal illusztrálva járja végig a női szépség alkotóelemeit a hajtól a hangig, a tartástól a termetig, a szemtől a szájig, a nyaktól a lábig. A könyv lebilincselő utazás a reneszánsz világában, és persze a nők világában.
Szerzője, Agnolo (eredeti nevén Michelangelo Girolamo Giovannini) Firenzuola (1493-1543) firenzei születésű humanista 1541-ben írta meg két érdekfeszítő dialógusát a női szépség mibenlétéről, ám ez csak halála után, 1548-ban került olvasói kezébe. A vallambrosai rend komoly jogásza életében mindössze egy könyvet publikált, egy olasz nyelvészeti értekezést, mégis hihetetlen hírnévre és népszerűségre tett szert. Írt verseket, komédiákat, egy csonkán maradt novellagyűjteményt, a Beszélgetéseket, (amelynek szerencsére mind a nyolc története elolvasható magyarul), s lefordította és átdolgozta a híres latin regényt, Apuleius Aranyszamarát is. Élt Sienában, Perugiában, Rómában, Firenzében, s mindenhol barátokra, barátnőkre és hódolókra tett szert: Aretino is jó ismerőse volt. Élete végén, már betegen Pratóba vonult vissza, ahol a helyi társadalmi és tudományos élet csillaga vált belőle: s ha elolvassuk A női szépségrőlt, könnyű megérteni, miért.
A beszélgetések főszereplőjében, Celso Selvaggióban ugyanis nem nehéz valamennyire felismerni magát Firenzuolát, aki erényes és nemes hölgyekkel körülvéve lebilincselően bájos, humoros, pletykás és izgató társalgás keretében értekezik arról, miért a ruha nem takarta női testrészekben lakozik az igazi szépség, milyen geometriai alakzatba foglalható be az ideális női profil, milyen az igazán kellemetes nevetés, milyen szögben áll az igazán szép női ajak, miért emlékeztet a szép női test egy karcsú vázára, s miért kell a melleknek igazán fehéreknek lenni... És ez a Celso, amint arról töpreng, hányféle igazán szép hajszín van (oroszlánrőt, színarany, négerbarna), vagy hogy a női fülek a balaszrubinhoz hasonlítanak, nos, egyáltalán nem úgy jelenik meg az olvasó előtt, mint ötvenedik évéhez közeledő, kopaszodó, szifiliszes szerzetes-irodalmár, hanem mint maga az itáliai herceg fehér lovon... Celso pusztán a szövegében megjelenő hangja, modora, fiús bája és kacér mindentudása által rendkívül vonzó beszélgetőpartnerré válik minden, a dialógusban szereplő hölgy számára. S éppily vonzóvá és meggyőzővé válhat az olvasók képzeletében is: holott csak fiktív alak... Lehetne-e többet kívánni irodalomtól?

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok
A magyar ponyva képes bibliográfiája
A "magyar ponyva" - jó kifejezés, néha mégsem tetszik. A ponyva szóban ugyanis a realitás mellett van valami kissé megvető. Én pedig semmit sem szeretnék kevésbé, mint megvetni a húszas-negyvenes évek magyar szórakoztatóirodalom-kiadásának szerzőit. Sőt, inkább rajongok értük! Köztük ott sorakozik Rejtő Jenő, Havas Zsigmond, Barsi Ödön, Aszlányi Károly, Nagy Károly és még sokan mások, a magyar légiós, vadnyugati, detektív- és szórakoztató regények írói, továbbá Agatha Christie, Erle Stanley Gardner, Mignon G. Eberhart, S. S. Van Dine, Zane Grey és megint csak sokan mások mint az idegen nyelvről fordított, külföldi regények szerzői. Az ő köteteik alkotják a magyar "ponyvakiadást" a Horthy-korszakban. Regényeik jól felismerhető, ma is szuggesztív külsejű sorozatokban kerültek az olvasók elé.
Ezeket a szerzőket és műveket, a magyar könyvkiadásnak ezt a szinte örökre a múltba süllyedni látszó darabkáját mutatja be a máriabesnyői Attraktor Kiadó bibliográfia-sorozata, amely máig hat kötetet ért meg.
A könyvek nemcsak pontos felsorolást adnak az egyes sorozatok darabjairól, vagy az egyes szerzők valamennyi megjelent munkájáról (korrigálva ezzel a Magyar Könyvészetben és máshol feltűnő sok-sok tévedést is), de valamennyi megemlített kötet borítófotóját is közlik. Így nemcsak olvasni és forgatni, de nézegetni is óriási öröm ezeket a köteteket. A látványos borítóképek megidéznek egy rég elmúlt, mégis modern világot, és az olvasók tájékozódását is segítik: egy-egy Palladis-regényről például cím alapján nehéz megmondani, miféle zsánerbe, műfajba is tartozhat, a fedélképek azonban mindig tökéletesen eligazítanak... Ráadásul művészi értékük is van a fedélképeknek: vagyis a bibliográfiák képanyaga azoknak is izgalmas lehet, akik az átlagosnál jobban érdeklődnek a két világháború közötti alkalmazott grafika iránt. Tehát a könyvek lapozgatása egyszerre tanulságos, segítő és gyönyörködtető.
A kötetek elsőrangú lelőhelye a kiadó oldala.

A megjelent kötetek:
1. Palladis 1 Pengős Regények - Az Athenaeum detektívregényei, 2012
2. Palladis Félpengős regények, 2013
4. A NOVA Kalandos regényei, 2016
5. Friss Újság Színes Regénytára, 2013
6. Tarka Regénytár, 2013
9. Rejtő Jenő és Nagy Károly, 2016
Reneszánsz remekírók 2. - Rotterdami Erasmus, a rettenthetetlen
A reneszánsz remekíróit bemutató sorozat e második részében egyetlen személy műveit szeretném ajánlani.
Rotterdami Erasmus (1466-1536) neve és személye fogalom: ő a nagybetűs reneszánsz filozófus, akinek elévülhetetlen érdemei voltak többek közt a modern polgári társadalom kereteinek, a hitújítás legfontosabb eszméinek és a bibliai hermeneutika módszereinek megalkotásában.
Az alacsony, nagy orrú fiatalember eredetileg a nem túl fantáziadús Gerrit Gerritszoon nevet viselte, amely valószínűleg arra utal, hogy a reneszánsz tudomány egyik utolsó polihisztora törvénytelen gyermekként született. Egy papnak és egy orvos lányának gyermekeként persze azért volt mit örökölnie a szüleitől - legalább is szellemi tekintetben. Apja segítette abban, hogy jó kolostori iskolákban tanulhasson: 1587-ben már az ágostonosoknál fejezte be képzését, 1492-ben pedig pappá szentelték, s letette a szerzetesi fogadalmat ugyanabban a rendben, amelynek egy évtized múltán Luther Márton is a tagja lett. Nem illett azonban kutató és öntörvényű személyiségéhez a szerzetbeli fegyelem, így már 1495-ben sikerült elérnie, hogy részleges felmentést kapjon, később pedig végleg kiléphetett az Ágoston-rendből.
A későbbiekben bejárta Európát, mindenhol tanult és tanított, s lassanként a kor kulturális életének megkerülhetetlen jelenségévé vált. Megfordult Párizsban, a Sorbonne-on, Angliában, Cambridge-ben, majd a leuveni egyetemen. (Ezért is nyerte el épp róla a nevét az EU diákokat más országok egyetemeire utaztató ösztöndíjprogramja: nyilvánvalóan ő kell, hogy legyen minden erasmusos diák mintaképe.) Szinte mottójává tette a ma olyan divatos élethosszig tartó tanulás elvét.
Írói munkásságát igazán csak a 16. század beköszöntével kezdte meg: csak eddigre érezte ugyanis úgy, hogy már sikerült tökéletesen, a kellő hajlékonyságot, szókincset és kreativitást birtokolva elsajátítania a latin nyelvet, amelyen azután fő művei megszülettek. Tanárként és íróként magának választotta a Desiderius Erasmus Roterodamus nevet, amelynek utolsó tagja arra utal, hogy tudomása szerint Rotterdamban született. (Ebben lehet, hogy tévedett és inkább Gouda városáról kellett volna elkeresztelnie magát.)
Legjelentősebb művei között elsőként kell felsorolni a Colloquiát, azt az elképesztően sokszínű beszélgetésgyűjteményt, amelyet először 1518-ban jelentett meg, majd további tucatnyi kiadásban, folyamatosan bővítve adott ki egészen 1533-ig. Talán leghíresebb munkája A balgaság dicsérete, amely 1509-ben született, latin nyelven, 1511-ben adták ki nyomtatásban, s még szerzője életében lefordították franciára, németre és angolra - vagyis valódi könyvsiker lett belőle. De szerkesztett Erasmus közmondásgyűjteményt, írt művet az orvostudományról, a nevelésről, az erkölcsről, a szabad akaratról, s kiadta az Újszövetséget hatalmas, az eredeti, ógörög és arámi szöveget követő jegyzet- és kommentárapparátussal.
Élete során mindvégig kapcsolatot tartott Európa legokosabb humanistáival. Morus Tamással szoros barátsága alakult ki, még A balgaság dicséretét is akkor írta, amikor nála tartózkodott Angliában. Luthert kezdetben mindenben támogatta, bár a későbbiekben éles viták törték meg a kapcsolatukat.
Erasmus élete végén Bázelben élt, így a svájci reformációval is kapcsolatba került. Mindennek ellenére élete végéig hű katolikusnak tartotta magát. 1536-ban még elfogadta Habsburg Mária, a volt magyar királyné, akkor pedig németalföldi helytartónő meghívását Brabantba, ám az utazásban már megakadályozta a vérhasjárvány, amely miatt végül hetvenedik életévében elhunyt.
Az alábbiakban azt a három, magyarul kiadott Erasmus-könyvet gyűjtöttem össze, amelyeket a legjobban szeretek.

Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
Helikon, 2016
Fordította: Kardos Tibor
Ahogy Morus Utópiáját, úgy Erasmus főművét is Kardos Tibor fordította le a legpompásabban magyarra. A Helikon kis, lila zsebkönyvében hiánytalanul megtalálható a szórakoztató, mégis mélyen igaz bölcselkedés minden sora. Így tanúi lehetünk a Balgaság meggyőző előadásának, amely görbe tükröt tart minden filozófus és gondolkodó elé, s majdnem tényleg elhiteti velünk, hogy egyedül neki van igaza a világon: meg azoknak, akik balgaságban élnek. 

Rotterdami Erasmus: A nőkről és a házasságról
Lazi, 2011
Fordította: Benedek Noémi, Gellérfi Gergő, Kasza Péter, Petneházi Gábor, Szabó Ádám, Széles Ágnes
A Colloquia teljes, kommentált magyar fordítását célul kitűző sorozat első kötetében Erasmus talán legtalálóbb tíz írása olvasható. A mulatságos, szarkasztikus humorral bíró társalgások szereplői megismertetnek a hajthatatlan és a bűnbánó hajadonnal, a szajhával és az apáttal, a kérővel és a kismamával. A csevegés során minden női dologról szó esik, Erasmus utánozhatatlan stílusában, ellentmondást nem tűrően, s vitára indítóan. 

Rotterdami Erasmus: Beszélgetések a keresztény vallásról
Lazi, 2012
Fordította: Petneházi Gábor
A Colloquia teljes, kommentált magyar fordítását célul kitűző sorozat második kötetében - melyet sajnos azóta sem követett újabb - Erasmus a keresztény vallással foglalkozó hét beszélgetése olvasható. A találó című társalgásokban látszólag a Jövedelemhalászattól a Halevésig jutunk el, valójában azonban briliáns teológiai csevegés hallgatói lehetünk, ha kinyitjuk a könyvet: s szembesülhetünk a korabeli egyház és vallás minden visszásságával.

Linkek
Reneszánsz remekírók 1. - Kalandozás képzelt tájakon
Reneszánsz remekírók 3. - Illedelmes csevegések
Reneszánsz remekírók 4. - Humanista olvasmányok
Zórád Ernő képregényei
Zórád Ernő (1911-2004) festőművész, grafikus, könyvillusztrátor és képregényrajzoló az egyik abból a nagy alkotói hármasból, akik nélkül el sem lehet képzelni a magyar képregény történetét. Korcsmáros Pál és Sebők Imre mellett neki volt köszönhető a (sajátosan) magyar (adaptációs) képregény megszületése és virágzása az 1950-es évektől az 1980-as évekig. Emellett egész életében festő maradt: akvarelljei, gouache-jai, a Tabánról megszületett gyönyörű képei egy öntörvényű, sajátos művészpálya dokumentumai.
Ez a lista a Nero Blanco Comix kiadásában beszerezhető Zórád Ernő életműsorozat köteteit mutatja be. Ezek 2013 óta jelennek meg Bayer Antal szerkesztésében: mindegyik nagyalakú, fekete-fehér, szövegében újraszedett képregény, amelynek a címlapját Zórád rajzainak felhasználásával Haránt Artúr színezte. Szinte valamennyit izgalmas szerkesztői utószó is kíséri.
A kötetek legkönnyebben a kiadónál szerezhetőek be, itt: Papírmozi.

1. Aranyásók Alaszkában (szöveg: Jack London nyomán Zórád Ernő, eredeti megjelenés: 1977), 2013
2. Harc a szalamandrákkal (szöveg: Karel Čapek nyomán Zórád Ernő, eredeti megjelenés: 1978), 2014
3. A Néma Revolverek Városa (szöveg: Rejtő Jenő nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1971), 2014
4. Twist Oliver (szöveg: Charles Dickens nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1983), 2014
5. Salamon király kincse (szöveg: H. Rider Haggard nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1975-76), 2015
6. Forró mezők (szöveg: Móricz Zsigmond nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1966-67), 2015
7. Ivanhoe (szöveg: Walter Scott nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1967), 2016
8. Tigrisvér (szöveg: Rejtő Jenő nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1969), 2016
9. Sztrogof Mihály (szöveg: Jules Verne nyomán Zórád Ernő, eredeti megjelenés: 1975), 2017
10. Fekete gyémántok (szöveg: Jókai Mór nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1964), 2017
11. Bradley Tamás visszaüt (szöveg: Rejtő Jenő nyomán Cs. Horváth Tibor, eredeti megjelenés: 1982), 2018
Előkészületben 8.
Íme az előkészületben lévő és frissen kiadott októberi-novemberi könyvek listájának harmadik része: ezúttal tizenhárom megjelenéssel. A korábbi őszvégi-téleleji ajánlók itt és itt találhatók.

Martin Luther (Luther Márton): Asztali beszélgetések
Helikon, megjelenés: december 1.
500 éve annak, hogy 1517. október 31-én Luther Márton nyilvánosságra hozta 95 tételét, amellyel megindult a reformáció. Ezt ünnepelve a Helikon Zsebkönyvek jubileumi, 60. kötete Luther egyik leghíresebb és legérdekesebb művének, az Asztali beszélgetéseknek a zsebkiadása lesz. Itt írtam róla.

Luther Márton: A 147. zsoltár magyarázata
Harmat, megjelent
A reformáció 500. évfordulóján valóságos tengerét vártam vonatkozó könyveknek. Nos, nem mondhatnám, hogy olyan sokan lettek volna. Luthernek ez a kis zsoltármagyarázata azonban izgalmasnak ígérkezik: már csak azért is, mert a nagyokat - Luthert és Kálvint - hallgatni ma is kaland. Itt írtam róla.
Cs. Szabó Sándor: Luther I. Az út
Harmat, megjelent
A Luther-művek után illik e listára a fiatal tanár és író kétkötetes életrajzi regénye. (A második rész, Az igazság és az élet címmel 2018 tavaszán fog megjelenni.) Nagyon örülök, hogy az évfordulóra egy eredeti magyar könyv született nálunk, mégpedig a beleolvasó alapján szuggesztív és lenyűgöző. Itt írtam róla.

Hahner Péter: 13 diktátor - Fejezetek a forradalmak történetéből
Animus, megjelenés: november 16.
Történelmi tévhitek, újabb történelmi tévhitek, legújabb történelmi tévhitek, nagy francia államférfiak, a Vadnyugat, a Kennedy-gyilkosság, Washington élete, Jefferson és a franciák,  a történelem szerelmi háromszögei, stb. Hahner Péter élvezetes könyveit muszáj ismerni: itt a legújabb! Itt írtam róla.

Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor
Jaffa, megjelent
A kiadó Modern magyar történelem sorozata tovább bővül. Az egyik új kötetet a korábban a Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban című kötetet jegyző Müller Rolf írta. Nem mellesleg nemsokára érkezik a sorozatban egy harmadik kiadás is Ablonczy Balázs remek A visszatért Erdélyéből. Itt írtam róla.

Ungváry Krisztián: A szembenézés hiánya
Jaffa, megjelenés: november 27.
A másik új könyv a Modern magyar történelem sorozatban Ungváry a múlt feltárásával foglalkozó, vitára indító munkája. Legyen szó a Horthy-rendszerről, a magyar állambiztonságról, Budapest helyszíneiről vagy épp ostromáról, a II. világháborúról vagy a XX. századról, ő mindig izgalmasat ír! Itt írtam róla: magánkiadás lett, hihetetlen...

Estók János: Deák Ferenc - Sorsfordítók a magyar történelemben
Kossuth, megjelenés: november 8.
A Kossuth új történelmi sorozatot indít, amelynek jelenleg fő jellegzetessége, hogy semmit nem lehet róla tudni: sem a kiadó oldalán, sem a prospektusaikban nincs róla egy árva szó sem... Ettől függetlenül várom, Deák után mely személyiségekről kerül majd életrajz a 18 vonzó, képes kötetbe. (És kiderült.) 

Kiss Sándor: A viharisten és a sárkány - Indoeurópai mitológia
Attraktor, megjelent
A szerzőről sosem tudok eleget írni, mint fordítóról, történelemkönyv-szerzőről, forráskiadóról stb. A művein kívül annyit tudok róla, hogy a neve tíz betűből áll, mégis egy tucat könyvem van, amiben valamilyen módon szerző-fordító-közreműködő volt. Nem csoda, hogy most, amikor mitológiáról ír könyvet, már veszem is. Itt írtam róla.

Vu Cseng-en: Nyugati utazás, avagy a majomkirály története 2.
Szenzár, megjelenés: decemberben
Már épp panaszkodni akartam, hogy miért nem jelzik jobban az első kötet borítóján, hogy ez csak egy fél kötet, egy félbevágott regény, amikor feltűnt ez a megjelenés. Megjegyzés: a kötet végül 2018 elején jelent meg. Ezzel teljessé vált ennek a korához és jelentőségéhez képest abszolút olvasmányos, régi kínai regénynek az új kiadása. Külön dicséret illeti meg a gyönyörű borítókat is.

Raymond Smullyan: Alice Rejtvényországban
Typotex, megjelent
Raymond Smullyan logikai fejtörőket tartalmazó kötetei számomra az irodalomnak egy egészen különleges szeletét jelentik. Jóval többek feladványgyűjteményeknél, s valamiért az ember bennük érzi az egész világirodalmat.... A Typotex most új kiadásban jelenteti meg őket, én pedig lelkesen vásárolok és olvasok... Itt írtam róla.

Noah Isenberg: Nekünk megmarad Casablanca
Európa, megjelent
A Casablanca az egyik kedvenc filmem. Rajongok Humphrey Bogartért, nagyra értékelem Kertész Mihály rendezői zsenijét, s egyébként is egyik kedvencem az amerikai filmcsinálásnak az az időszaka, amely a Casablancát is megteremtette. Bízom benne, hogy jó összefoglalót kapok róla. Itt írtam róla.

Hász Róbert: Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja
Kortárs, megjelenés: november 10.
Ez az izgalmasnak ígérkező történelmi krimi valószínűleg sokkal több lesz, mint egy jó és eredeti detektívsztori. A vajdasági szerzőt előző könyvei mind izgalmas, kísérletező írónak mutatták, e műve lapjain pedig a 20. század legelejének monarchiás Vajdaságát idézi meg. Itt írtam róla.

Sipos Gergő: Szent Domonkos kertje - Hajsza a szabadságharc gyémántjai után
Mogul, megjelenés: november 10.
Általában távolságtartó sznobériával szoktam fogadni a (szinte) magánkiadású könyveket. Az író első nyomtatásban megjelenő regénye, egy 19. századi, magyar történelmi kalandkrimi, azonban olyan szuggesztív és lebilincselően izgalmas betekintővel rendelkezik, hogy muszáj lesz elolvasnom. Itt írtam róla.

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.
Előkészületben 6.
Előkészületben 7.
Ekultura.hu - Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek
Sir Arthur Conan Doyle bizonyos szempontból elnyerte a halhatatlanságot: neve fogalom az emberiség jó része számára, s még olyanok is ismerik, akik esetleg egyetlen sort sem olvastak tőle. Ezt a dicsőséget azonban jószerével egyetlen figurája hozta meg az orvosból lett sikerszerzőnek: Sherlock Holmes, a következtetések tudományának legzseniálisabb művelője.

Közismert, hogy amikor Doyle két regény és huszonhárom elbeszélés megalkotása után Az utolsó esetben hősies körülmények között vízbe fojtotta detektívhősét, pontosan azért akart tőle megszabadulni, hogy ne vessen tovább rossz fényt az ő épp kialakuló, komoly szépírói pályájára. Nem sokkal később az olvasói rajongás rákényszerítette, hogy „feltámassza” Holmest, és továbbra is sorra írja a történeteket izgalmasabbnál izgalmasabb nyomozásairól. Ám az, hogy a komolyabbnak vélt témák mellett, helyett ezzel kellett foglalkoznia, mind mai írói hírneve szempontjából, mind az utókor számára inkább szerencse. Hiszen kit izgatnának ma Doyle történelmi elmélkedései, például a búr háborúról vagy a kongói gyarmati harcokról, s mennyire emlékeznénk rá, ha spiritiszta kötetei, versei, színdarabjai és operettlibrettója, tehát mindaz, amit ő igazán értékes műveinek tartott, adná az életműve jó részét?

Ám sajnos a hatvan Sherlock Holmes-sztori sokak emlékezetéből nemcsak ezeket törölte ki, hanem Doyle sok-sok más – gondolom, általa elviekben szintén megvetett, de azért páratlan fantáziával és nagy művészettel megírt – szórakoztató novelláját is: bűnügyi történeteket, régiségbúvár rémtörténeteket, történelmi elbeszéléseket, őshorrorokat és meghökkentő meséket. Ezeket mi, magyar olvasók még csak nemrég kezdhettük meg felfedezni, hiszen mindmáig tulajdonképpen csak négy olyan hazai kötet született Doyle letehetetlenül izgalmas elbeszéléseiből válogatva, amelyben Sherlock Holmes még az említés szintjén sem tűnik fel.

Közülük a legújabb az Attraktor Kiadónál megjelent A rémálom szobája és más rejtelmes történetek című kötet, amelyben egy tucat pompás elbeszélés várakozik nyitott szellemű olvasójára Sir Arthur Conan Doyle novellatermésének legjavából.

Találhatunk történetet a toronyszoba titkáról és a kádárműhely démonjáról, meg egy doboz kaviárról és egy különös sorsú falábról. Meghallgathatjuk egy elítélt vallomását, egy bérkocsis vérfagyasztó pletykáit és egy ügyvéd beszámolóját a titokzatos, lepecsételt szoba feltöréséről. Végigszemlélhetünk családi drámát, bűntényt és háborús eseteket. A díszletek részben a Holmes-novellákban megszokottak: London ködös és baljóslatú utcái, csinosan berendezett, de titkokat rejtő polgári szalonok, ódon vidéki kúriák, a kietlen és veszedelmes lápvidék, s Wales egykor druidák lakta hegyvidékei. Megjelennek azonban az angol gyarmatok színei is, így szerepel a kötetben Nyugat-Afrikában, Japánban és Kínában játszódó rejtelmes történet is: hiszen ahol angolok élnek, ott igazi, angol rejtélyek is előfordulhatnak.

Az elbeszélések műfaja változatos. Akad igazi, nosztalgikus hangulatú bűnügyi rejtély, ahol a bezárt és őrzött múzeumi teremből eltűnt felbecsülhetetlen értékű drágakövek tolvaja után folyik a nyomozás. Olvashatunk szinte fantasztikus történetet a rejtélyes szörnyről, amely ízzé-porrá töri áldozatai csontjait, anélkül, hogy kívülről kárt tenne bennük. Szerepel novella szerelmi bosszúállásról és szerelmi háromszögről: igaz, egyik sem az érzelmek, hanem a csavaros értelem felől közelíti meg tárgyát, s igen meghökkentő véget ér. De van a kötetben kegyetlen mese, s szinte abszurd bűntörténet is, utóbbi talán még Donald E. Westlake-nek is tetszene. Végül: az egyik elbeszélés – miután felad egy megfejthetetlen rejtelmet – mesteri húzással fordul önmaga paródiájába a legvégén: csak ki kell várni!

A rémálom szobája tehát Doyle írásművészetének legjavát nyújtja: mindazt, amit a Holmes-történetekben is annyira lehet kedvelni. Élvezhetjük benne a tökéletes precizitással és kreatív fantáziával megszerkesztett történetek kiegyensúlyozottságát, a feldolgozott témák elképesztő és meglepő sokszínűségét, a felvetett problémák izgalmas társadalmi és lélektani vonatkozásait, a kellemes stílusban hömpölygő, mégis, minden szavával, sorával lebilincselő szöveg klasszikus stílusát. S persze: a sok-sok hamisítatlan, angolszász, kissé nosztalgikus, helyenként azonban épp modernségével megdöbbentő rejtelem kibogozását, a rejtelmes kötet lényegét.

A könyv válogatása és fordítása egyetlen szerzőnek, Kiss Sándornak köszönhető, aki az Attraktor számára már jó néhány művet átültetett magyar nyelvre, ezek azonban a világirodalom ódon, klasszikus darabjai voltak, mint a Horn király gesztája című középangol, verses lovagregény, a Táin Bó Cúailnge című kora középkori ír eposz, vagy épp a Robin Hood kalandjairól fennmaradt legkorábbi, könyv terjedelmű ballada, a Robyn Hode kis gesztája. Új vállalkozása, Doyle még ismeretlen novelláinak bemutatása (hiszen a tucatnyi történetből korábban mindössze egyetlen egy jelent meg magyarul) szintén pompásan sikerült: korhű, találó, kellemesen olvasható szöveg született.

A rémálom szobája igazi, szépirodalmi értelemben vett izgalmas olvasmány, méltó módon elkészített ízelítő egy nagy író művészetéből, így bárkinek bátran ajánlható. Azok számára pedig, akik olvasták Doyle egy korábbi novelláskötetét, a Jobb nem firtatnit, szinte kötelező darab. Borzongásra fel!

A cikk az Ekultura.hu-n: Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én
További linkek
Sir Arthur Conan Doyle: Kisvárosi lidércnyomás és egyéb rejtelmes történetek
Sir Arthur Conan Doyle: Jobb nem firtatni 
Challenger professzor és az angol science fiction  
Sir Arthur Conan Doyle a könyvesboltban - Linkgyűjteménnyel  
Előkészületben 7.
Ahogyan a Csillagkapu SG-1 sorozatban mondogatták annak idején: "és most a folytatás...". A rovat 6. részében harminckilenc új megjelenést harangoztam be: itt a második részük, tíz ajánlóval.

Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben
Szépmíves Könyvek, megjelenés: november 15.
Először megszületett Az ellopott tragédia: pompás kötet Rejtőről és Rejtőtől. Majd jött nagyobb testvére, A megtalált tragédia, amely - bízom benne - még több emberhez juthatott el. Végül a Tatjána, Rejtő egy még sosem publikált műve. És most itt ez a külön kötetben mindeddig hiányolt kisregény, remek borítóval. Pompás! Itt írtam róla.

Robert E. Howard: Vörös Szonja és a keselyű árnyéka
Attraktor, megjelent
Az Attraktor Kiadó nemcsak Sir Arthur Conan Doyle rejtelmes történeteiből indított sorozat idén. Mintha kifejezetten karácsonyra érkezne két pompás elbeszéléskötet, melyek közül az elsőben Robert E. Howard hét novelláját és három versét kapja kézhez a nem avuló ódonságokat kedvelő olvasó. Itt írtam róla.

Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei
Attraktor, megjelenés: november
A fantasztikus irodalom klasszikusai sorozat második kötetét ugyanúgy a nevezetes Weird Tales címlapjai díszítik, mint a Howard-könyvét. Itt publikált ugyanis Dyalhis (1873-1942), a tudós és pulp-szerző is, akinek alig tucatnyi, főleg ős-sci-fi írása máig biztosítja különös neve fennmaradását.

Lindsay Jayne Ashford: Rejtély az Orient expresszen
Könyvmolyképző, megjelenik: november
Mikor kell kiadni egy ilyen című regényt? Csakis most, amikor Kenneth Barnagh Orientje fut a mozikban. A regény azonban sokkal több, mint utánérzés: félig fiktív, félig valós cselekménye igazi megidézése Agatha Christie világának, könyveinek és életének. Ráadásul a csomagolása is gyönyörű.

Donna Leon: Örök ártatlanság
Geopen, megjelenés: november 21.
Az amerikai írónőtől, aki Velencében ír Velencében játszódó és az ottani életet és hangulatot páratlanul megidéző krimiket, egyelőre még mindig A névtelen velencei a kedvenc regényem. De lehet, hogy ez most változik: a sorozat újraindulása óta itt a harmadik regény. Itt írtam róla.

Andrea Camilleri: Montalbano - Egy hónap a felügyelővel
Európa, megjelenés: november 3.
A veterán olasz krimiszerző mostanában leginkább a Kolibri kiadta zseniális ifjúsági sorozatával van jelen nálunk: a Meséld újra! szerzői közt Ecótól Ali Smithig a legjobb kortárs szerzők fordulnak meg. Az Európa azonban most Montalbano felügyelőről ad ki újabb történeteket: nagy örömömre!

Orczy Emma bárónő: Revans Párizsban
Kairosz, megjelenés: november 2.
Sokat üldöztem ezt a könyvet: de megérte. Több éve könyvtáram tagja már az 1927-ben Megfizetek! címen kiadott mű, amely most új fordításban és új címen jelenik meg a Kairosznál. A Vörös Pimpernel sorozat második kötete talán még az elsőnél is izgalmasabb és - romantikusabb. Itt írtam róla.

Charlotte Brontë - Clare Boylan: Emma Brown
Lazi, megjelenés: november 13.
A Brontë-nővérek könyveihez írott folytatások fele annyira sem izgatnak, mint az Austen-művekhez kapcsolódó hasonló kötetek. Ez a mű azonban legalább részben igazi Brontë: Charlotte halála előtt két fejezetig jutott Emma történetében, amely most befejezve jelenik meg. Meg kell ismernem! Itt írtam róla.

Shannon Winslow: Titkok és szenvedélyek
Lazi, megjelenés: november 20.
Ez a regény a negyedik a Lazi kínálatában, amely Jane Austen regényének, a Büszkeség és balítéletnek a folytatása. Csatlakozik Helen Halstead Mr. és Mrs. Darcyjához, kedvencemhez, Julia Barrett Önteltség és önámításához és Joan Aiken Lady Catherine nyakéke című regényéhez. Remek! Itt írtam róla.

Ray Bradbury: Októberi vidék
Agave, megjelent
Ray Bradbury varázslatos novelláiból 2014 óta nem jelent meg újabb válogatás az Agave kiadónál - már épp lemondtam erről is, mint annyi mindenről Lawrence Block bűnügyi regényeitől S. J. Parris Giordano Bruno nyomoz sorozatán át Dashiell Hammett csodás novelláiig. És most mégis...!

Linkek
Előkészületben 1.
Előkészületben 2.
Előkészületben 3.
Előkészületben 4.
Előkészületben 5.
Előkészületben 6.