A Blood kapitány történetekből készült filmek listája
Ebben a posztban gyűjtöttem össze a Rafael Sabatini regénye (és két elbeszélésgyűjteménye) alapján készült hat filmet. Akad köztük néma és hangos, fekete-fehér és színes, mozifilm és tévéfilm. Egy azonban közös bennük: mindegyik izgalmas és jó szórakozást nyújt a mai nézőinek is. 

Captain Blood
1924
némafilm, fekete-fehér, amerikai (Vitagraph)
rendezte: David Smith
Blood kapitány szerepében: J. Warren Kerrigan
főszereplők:
Jean Paige (Arabella Bishop)
Boyd Irvin (Levasseur kapitány)
Wilfrid North (Bishop ezredes)
Magyarországon nem mutatták be
napjainkra csak tördékes kópiája maradt fenn

Captain Blood
1935
hangosfilm, fekete-fehér, amerikai (Warner-Cosmopolitan)
rendezte: Kertész Mihály
Blood kapitány szerepében: Errol Flynn
főszereplők:
Olivia de Havilland (Arabella Bishop)
Basil Rathbone (Levasseur kapitány)
Lionel Atwill (Bishop ezredes)
Magyarországon 1937-ben mutatták be, Halálfejes lobogó címen, feliratosan
a Magyar Televízió 1971-ben mutatta be Blood kapitány címen, szinkronnal (a szinkronfőszerepekben: Mécs Károly, Váradi Hédi, Kaló Flórián és Inke László)
DVD-n 2005-ben jelent meg, Blood kapitány címen, feliratosan

Fortunes of Captain Blood
1950
hangosfilm, fekete-fehér, amerikai (Columbia)
rendezte: Gordon Douglas
Blood kapitány szerepében: Louis Hayward
főszereplők:
Patricia Medina (Donna Isabella)
George Macready (a Márki)
Lowell Gilmore (George Fairfax)
Magyarországon nem mutatták be

Captain Pirate (Captain Blood, Fugitive)
1952
hangosfilm, színes, amerikai (Columbia)
rendezte: Ralph Murphy
Blood kapitány szerepében: Louis Hayward
főszereplők:
Patricia Medina (Donna Isabella)
John Sutton (Evans kapitány)
Magyarországon nem mutatták be
a Fortunes of Captain Blood folytatása

The Son of Captain Blood (El hijó del capitán Blood)
1962
hangosfilm, színes, spanyol-olasz-amerikai
rendezte: Ralph Murphy
Robert Blood, Blood kapitány fia szerepében: Sean Flynn
főszereplők:
Ann Todd (Arabella Bishop/Blood)
Alessandra Panaro (Abby McBride)
José Nieto (Malagon kapitány)
Magyarországon 1964-ben mutatták be, Blood kapitány fia címen, feliratosan

Одиссея капитана Блада (Ogyisszeja Kapitana Blada, L'odyssée du capitaine Blood)
1991
tévéfilm, színes, kétrészes, francia-szovjet
rendezte: Andrej Pracsenko
Blood kapitány szerepében: Yves Lambrecht
főszereplők:
Valérie Jeannet (Arabella Bishop)
Leonyid Jarmolnyik (Levasseur)
Alekszandr Pasutin (Bishop)
Magyarországon nem mutatták be
Rafael Sabatini Blood kapitányról írt történetei
Errol Flynn Blood szerepében, 1935
Ha ezzel a poszttal annyi lenne a célom, hogy listát készítsek Rafael Sabatininek (1875-1950), az Olaszországban született és Svájcban elhunyt angol írónak a magyar nyelven megjelent Blood kapitány-történeteiről, akkor még belekezdeni sem volna érdemes a munkába. Az a lista ugyanis pontosan egy címet tartalmazna... Mivel azonban Sabatini könyveit angolul is nagyon szeretem olvasni, ezért ez a poszt felsorolja az összes Blood kapitány-novellát és -regényt. Mivel nemrégen a Delta Vision fórumán is szóba került Sabatini és kalózkapitánya, őrzök egy halvány reményt, hogy egyszer majd magyarul is elolvashatok néhányat ezekből a kellemesen és ironikusan szóvirágos, ma is izgalmas kalandtörténetekből, amelyek legalább annyira nem avulnak, mint Sherlock Holmes nyomozásai.

Captain Blood (Captain Blood: His Odyssey)
1922
Ez az alapkötet, amely bemutatja Peter Blood doktort és kalandjait. Kiderül belőle, miként ítélték el a Monmouth-lázadásban való részt (nem) vételéért, hogyan került Barbados szigetére rabszolgának, hogyan szökött meg onnan, miként lett kalózzá, milyen tetteket hajtott végre ezután, hogyan kapott amnesztiát a trónra lépő Vilmos királytól, s végül miképpen vált belőle Jamaica kormányzója. Az események 1685 júliusában kezdődnek, s 1689 nyarán érnek véget. (1)
Ez az egyetlen Blood-történet, amelynek van magyar nyelvű kiadása, amely azonban Romániában jelent meg. Varró János fordítását Blood kapitány viszontagságai címen 1970-ben a kolozsvári Dacia Könyvkiadó, 1984-ben pedig a bukaresti Albatrosz Könyvkiadó jelentette meg.
A regényből három képregényváltozat is készült. 1964-ben a Pajtásban jelent meg Friedrich Gábor képregénye Esztergomi László szövegével. 1983-ban Cs. Horváth Tibor írt a könyvből képregényszöveget a Füles számára, amelyhez Zórád Ernő rajzolta meg a képeket. 2002-ben pedig Fazekas Attila készített képregényt a történetből a Fülesnek, amely alapvetően az 1935-ös Errol Flynn-film képkockáit követte. 

The Chronicles of Captain Blood (Captain Blood Returns)
1931
A kötet tíz novellát tartalmaz, amelyek a Blood kapitány című regény történéseivel egy időben játszódnak, akkor, amikor Blood kalóz volt. Épp ezért nagyon félrevezető a gyűjtemény eredeti címe, s találóbb a későbbi változat: mivel Blood nem tért vissza, legfeljebb a könyvespolcokra, hisz Sabatini nem folytatta, csak kibővítette a történetét.
The Blank Shot
The Treasure Ship
The King’s Messenger
The War Indemnity
Blood Money
The Gold at Santa Maria
The Love-Story of Jeremy Pitt
The Expiation of Madame de Coulevain
The Gratitude of Monsieur de Coulevain
Gallows’ Key

The Fortunes of Captain Blood
1936
A kötet hat novellát tartalmaz, amelyek a Blood kapitány című regény történéseivel egy időben játszódnak, akkor, amikor Blood kalóz volt.
The Dragon's Jaw
The Pretender
Teh Demonstration
The Deliverance
Sacrilege
The Eloping Hidalga

Megjegyzés: Sabatini eredetileg újságok hasábjain teremtette meg Blood kapitányt. Az első nyolc novellája a Premier Magazine hasábjain jelent meg 1920 decembere és 1921 márciusa között Tales of the Brethren of the Main sorozatcímen, majd a kilencedik áprilisban, külön, az Adventure Magazine pedig még ebben az évben újraközölte valamennyit. (The Rebels Convicts / Rebels Convict, Don Diego Valdez, The Governor's Daughter / The Prize, Maracaybo, Blood-Money, Santa Maria, Lord Julian's Mission, Hostage / The Hostage, Governor Blood / Captain Blood's Dilemma) Ezek az elbeszélések azonban 1922-ben beépültek a Blood kapitány című regénybe, így azóta külön nem adják ki őket.

(1) Az időrendről: Peter Blood a Blood kapitány kezdetekor harmincharmadik évében jár, s 1685 januárja óta lakik Bridgewaterben, ahol odüsszeiája elkezdődik. Tudható róla, hogy ír származású, 1652-ben született, apja ír orvos, anyja pedig a Frobisher-családhoz tartozó nemeshölgy. Húszévesen lesz az orvostudományok doktora a dublini Trinity College-ban, ám három hónappal később, amikor apját elvesztve teljesen elárvul, örökségéből utazgatni kezd. Nemsokára holland katonai szolgálatba lép, hogy a franciák ellen harcoljon. Egy ideig a híres Ruyter admirálisnál alatt szolgál tisztként, majd az ő 1676-os halála és az 1678-as nijmegeni békekötés után ismeretlen körülmények között a spanyolok fogságába esik és két évet tölt a börtönükben. Szabadulása után a francia hadseregben küzd a spanyolok ellen, majd haza kíván térni: Írország helyett azonban csak Bridgewaterig jut. Még csak egy hónapja él ott, amikor a titokban katolikus II. Jakab Stuart-király trónra lép, s fél éve orvoskodik, amikor a Monmouth-felkelés végét jelentő sedgemoore-i csatában, 1685. július 6-án vereséget szenvednek azok a lázadók, akik közül egynek el fogja látni a sebét, amiért őt magát is letartóztatják lázadóként, s rabszolgaságra ítélik. Vándorlásai 1689-ben, mintegy négy év múlva érnek véget, amikor Willoughby lord teljes kegyelmet ad neki. Hogy ez pontosan mikor történik, nem derül ki a regényből, amelyben hetekkel korábban az utolsó pontos dátum április 5., illetve annyit lehet még tudni, hogy amikor Blood értesül Vilmos király és Mary (II. Mária) királynő trónra lépéséről, akkor a pár már "több mint két hónapja uralkodik Angliában". Mivel koronázásuk április 11-én volt, ez júniust vagy júliust jelenti: vagyis a könyv történései szinte napra pontosan négy évet ölelnek fel. Mindez azért lehet érdekes, mert a későbbi tizenhat novella történései mind ezen az időhatáron belül mozognak (kivéve a The King’s Messengert, amely - nyilvánvalóan írói tollhiba miatt - elvileg 1690-ben játszódik).
(2) A posztot a könyvtáramban meglévő kiadások fedélképei kísérik.
Blood kapitány tekintete

Emlékszik még valaki a Szív TV-re? Én már alig... Egy dolog miatt azonban mindig hálás leszek ennek a csatornának: itt láttam ugyanis először az 1935-ben készült, Kertész Mihály rendezte kalózfilmet, a Blood kapitányt (Captain Blood). Pontosabban: itt láttam először az elejét, ugyanis az említett adó - ki tudja, miért - aznap csak a film első óráját vetítette le (feliratosan), majd kimerevítették a képet, s kiírták, itt vége...

Ám számomra ekkor már nem volt visszaút. Rajongani kezdtem a téma iránt. Érdekelni kezdett minden, ami romantikus, kalózos, történelmi és hősies: s minél több okos, érdekes, tényszerű dolgot megtanultam a valódi kalózéletről és kalózvilágról, annál többre értékeltem a film könnyed eleganciáját és lebilincselő, regényes történetét. Rajongani kezdtem Rafael Sabatini könyvei iránt. A Blood kapitányról szólókkal kezdtem, magyarul, majd angolul, ám azután jöttek a további kalandos históriák, s a mára klasszikussá nemesedett különféle filmváltozatok. Rajongani kezdtem a különös sorsú zeneszerző, Erich Wolfgang Korngold darabjai iránt: sorra hallgattam filmzenéit és más műveit. Rajongani kezdtem Kertész Mihály elképesztően sokszínű rendezői munkássága iránt, s igyekeztem minél többet megismerni belőle. És - persze - rajongani kezdtem Errol Flynn, a filmszínész iránt, aki idén 110 éve született és 60 éve halt meg. Ma is nagyra értékelem az életművét, s Blood kapitányt egész pályája legnagyszerűbb alakításának tartom, amely még az általános közkedveltségnek örvendő Robin Hoodot és a nagyon személyes nézőpontból eljátszott George Armstrong Custert is felülmúlja.

S mindehhez elég volt egy óra, amely alatt megismerkedtem Blood kapitány tekintetével...

Ebben a nyári posztsorozatban azonban nemcsak erről lesz szó, de Sabatiniről, az íróról, különös kalózokról, furcsa színészsorsokról, elfeledett filmekről és egy régvolt mozivilágról is.

(Itt nemsokára linkgyűjtemény lesz olvasható.)
Érkező kötetek 6.
Szerencsére az előző, kissé megkésett poszt után alkalmam nyílik listázni még tíz kötetet, amelyet szintén nagy lelkesedéssel ajánlok mindenkinek.


James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán, Park, megjelent
Azt hiszem, ez a regénynek az első teljes szövegű magyar kiadása, Gy. Horváth László fordításában. Vagy ha Gondol Dánielé teljes volt, akkor 174 év után az első teljes...

John Updike: A farm, 21. Század, megjelent
A kiadó remekbe szabott életműsorozatának újabb darabja, amely végre méltó teret teremtve neki, csak A farm című regényt tartalmazza, Göncz Árpád kiváló fordításában.

Philip K. Dick: Az utolsó tréfa, Agave, megjelenés: július 25.
Új Dick az Agave sorozatában! Az eredetileg The Man Who Japed című 1956-os könyv az író harmadik regénye volt a Jones szerint a világ után. Alig várom!

Szabó Balázs: Kincstár a budai vár alatt - A Magyar Nemzeti Bank titkos trezorjai és a Teherelosztó története, Magyar Napló, megjelenés: július 5.
Azt hiszem, ehhez a címhez nem kell kommentár: újabb pompás múltutazás a Rákosi-bunker és az Alagút után...

Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok, Álomgyár, megjelenés: november 11.
A blogot valószínűleg sokan ismerjük. Nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz ez a divattörténeti képeskönyv...


Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők, Jaffa, megjelent
A Jaffa Modern magyar történelem sorozatának újabb remeknek ígérkező darabja. A szerző Elmondani elmondhatatlant című könyve is nagyon tetszett. Vélemény.

Jean-Christophe Brisard - Lana Parshina: Hitler halála, Libri, megjelent
Ennek a témának már szenteltem egy igen-igen hosszú bejegyzést. Ideje felfrissíteni az új könyv tanulságaival.

Kérdések és válaszok a rendszerváltásról, Napvilág, megjelent
Nagyon szeretem ezt a sorozatot. Mindig meglepetést okoz és érdekes forgatni. Kíváncsi vagyok, mit sikerült kezdeni ezzel az igen nehéz témával. Vélemény.

Magyarország a 20. században, Kronosz, megjelent
Sokáig tartott, míg kijött az Árkádia Kiskönyvtár második kötete is, de megérte rá várni. Vélemény.

Bagi Zoltán Péter: Türkenlouis - Bádeni Lajos (1655-1707), Kronosz, megjelent
Ez a könyv majdnem inkognitóban maradt előttem... Pedig az egész Sziluett-sorozatot nagyon szeretem. Vélemény.


Linkek
Érkező kötetek 1.
Érkező kötetek 2. 
Érkező kötetek 3.   
Érkező kötetek 4.
Érkező kötetek 5.
Érkező kötetek 5.
Ez a nyár rendkívül furcsán kezdődik, hiszen valósággal beleestem: és valami furcsa okból a nemsokára megjelenő könyveket listázó egyik posztom csak csúszott, csak csúszott... Végül amikor végignéztem a címeken, rájöttem, hogy ebből a tízből már mindegyik ajánlani akart kötet megjelent... Épp ezért ezúttal egy képpel ajánlom ezt a tíz detektívtörténetet és borzongató olvasmányt!


Agatha Christie: Miért nem szóltak Evansnek?, Helikon - Vélemény.
Agatha Christie: A Hét Számlap Rejtélye, Helikon - Vélemény.
Agatha Christie: A titokzatos ellenfél, Helikon - Vélemény.
Sophie Hannah: A háromnegyed rejtélye, Helikon - Vélemény.
Kondor Vilmos: A budapesti gengszter, Libri - Vélemény.
Edgar Allan Poe: A kút és az inga, Helikon - Vélemény.
H. P. Lovecraft: Onnan túlról, Helikon - Vélemény.
Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban, Kossuth - Vélemény.
Georges Simenon: Maigret és az Új-fundlandi randevú, Agave - Vélemény.
Lee Child: Csak egy lövés, General Press - Vélemény.

Linkek
Érkező kötetek 1.
Érkező kötetek 2. 
Érkező kötetek 3.   
Érkező kötetek 4.
Könyvtestvérek 15. - Történelmi nyomozások, először
Idén már posztoltam egy történelmi krimiről, John Maddox Roberts Királycseléről, amely az SPQR-sorozat 1. darabja magyarul. Ezzel a bejegyzéssel azonban megkezdődik a történelmi krimik - hát, ha nem is áradata, de a jelen pillanatban is még további nyolc tagot számláló - sorozata. És még csak az év felénél vagyunk... Milyen jó, hogy annyira szeretem ezt a műfajt!


Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban
Mrs. Holloway nyomoz 1., Kossuth, 2019
Egy figyelemre méltóan szép kéz simít végig egy káprázatosan szép korláton: egy kéz, amely a sötét ruhaujjból, a fehér kézelőből és a keményített kötényrészletből ítélve egy előkelő ház szolgálójához tartozik: remek borítóterv egy hangulatos történelmi krimihez, amely 1881-ben játszódik Londonban, s benne a fiatal és talpraesett szakácsnő, Mrs. Holloway (Kat Holloway) nyomoz. Nem magyar terv, mivel ez került az eredeti, angol nyelvű kiadás borítójára is, mégis magyar, mivel - sok más külföldi könyv fedélképéhez, így a lejjebb látható Rózsaszobáéhoz hasonlóan ezt is - hazai, Kiss Áron készítette újraalkotásban láthatjuk a kész könyvön - és bízvást mondom, a mi Mrs. Hollowayünk, a kezéből ítélve, szebb...
Egyebekben pedig ő a romantikus regények és történelmi romantikák sokak által legkedveltebb szerzőjének, Jennifer Ashleynek az egyik legújabb hősnője, aki minden szempontból rendhagyó: mivel egy történelmi krimisorozat, nem pedig egy romantikus sorozat főszereplője. Angol nyelven már a teljes trilógiát kiadták a kalandjairól (2018. januárjában, júliusában, a legutolsó kötet pedig idén júniusban került a boltokba), sőt, egy előzménynovella is született a múltjáról (1): tehát úgy tűnik, a külföldi olvasók nagyon megkedvelték. Nálunk sajnos évenkénti vendégnek ígérkezik: a 2. kötetet, a Botrányos műkincsrablást 2020. februárjára ígéri a kiadó.
Addig marad ez a többé-kevésbé önmagában is megálló történelmi detektívregény, amelyben a rendkívül előkelő házba frissen felvett szakácsnő reggel az egyik cselédlány holttestére talál a kamrában. S mivel úgy tűnik, a házban az úrtól és a kisasszonytól kezdve az inason és a házvezetőnőn át a ház úrnőjéig mindenkinek van titkolnivalója, maga ered a bűntény nyomába. Persze neki magának is megvan a saját titka, így nyomozása során nem számíthat másra, csak régi, rejtelmesen viselkedő ismerősére, Daniel McAdamre, akiről nehéz eldönteni, hogy álruhás arisztokrata, fölényes kormányügynök, vagy csak nagyon bátor és jóképű fiatalember. Mindenesetre inasnak beállva a háztartásba együtt nyomoz a szakácsnővel... Közben pedig megismerhetjük a viktoriánus háztartás ezer apróságát a köményes sütemény megsütésétől a briósdagasztáson át a szárnyastöltésig.


Pauline Peters: A rózsaszoba titka
Victoria Bredon 2., Kossuth, 2018
Erről a történelmi krimiről borítószempontból csak annyit, hogy ahogyan az első kötetnél, úgy a másodiknál is sokkal jobban tetszett nekem Botos Tamás hazai borító-utántervezése, mint az eredeti, német fedélkép.  Ráadásul az efféle, tájképes borító kiválóan alkalmas a "keresd-a-különbséget"-játék játszására is...
A beltartalom pedig egy kiváló, izgalmas hangulatú történelmi detektívregény, amely 1907-ben játszódik Londonban és a német vidéken. A rubinvörös kamra című kötetből már ismerős Victoria Bredonnak ez a második nyomozása: németül jelenleg négy ilyen létezik - s bízom benne, hogy idén év végéig mi is megkapjuk még a harmadikat is... A Könyvtestvérekben egyszer már értekeztem a regénysorozatok hasznáról és káráról: s amit ott leírtam, erről a szériáról is elmondható. Nyújt-e többet A rózsaszoba titka, mint A rubinvörös kamra? Igen is, meg nem is. Ebben a második kötetben pontosan ugyanazt a szereplőhármast kapjuk: a fiatal, okos, bátor fényképészlányt, a titokzatos hátterű, de feltétlenül megbízható fiatalembert, a szerelmét, s a feddhetetlen jellemű és tökéletes modorú inast, aki Victoria pótpapája is egyben a maga szemérmes és tekintélytisztelő módján. Persze egyéni kapcsolatuk kissé fejlődik, s sok kaland esik meg velük, de - lévén ez egy áthidaló, második kötet - átütő változás egyelőre nem várható, még a szerelem terén sem. A helyszín és az időpont is szinte azonos, bár a második kötet nagy találmánya, hogy elutaztatja Victoriát Coblenzbe, a nagyanyjához. Így a korabeli német valóságot is megismerhetjük. Végül: a bűnesetnek ezúttal szorosan köze van Victoria múltjához, amelyet az előző kötetben még csak éppen elkezdett felfedezni.
Összefoglalva tehát, akinek tetszett az első kötet, vagy kedveli a békebeli krimiket, esetleg olvasott történelmi detektívregényeket Daisy Dalrymple-ről, Maisie Dobbsról vagy Lady Georgianáról, biztosan élvezni fogja Pauline Peters könyvét, s alig várja majd az újabb(ak)at.

Linkek
Könyvtestvérek 1. - Fantasztikus klasszikusok  
Könyvtestvérek 2. - Történelem először 
Könyvtestvérek 3. - Klasszikus krimik   
Könyvtestvérek 4. - Történelem másodszor  
Könyvtestvérek 5. - Holmes kétszer  
Könyvtestvérek 6. - Könnyű olvasmányok   
Könyvtestvérek 7. - Sherlock Holmes, sokadik folytatás 
Könvvtestvérek 8. - Ugyanaz duplán 
Könyvtestvérek 9. - Történelem, mindennapok, ötvenes évek
Könyvtestvérek 10. - Tudomány, váratlanul  
Könyvtestvérek 11. - Kemény diók, amelyeket érdemes feltörni
Könyvtestvérek 12. - Maigret és Machen
Könyvtestvérek 13. - Helikonos borzongás
Könyvtestvérek 14. - Történelem negyedszer 

(1) Biztosan vannak az ilyennek jogi akadályai, de nagyon boldog lennék, ha ezt a 2015-ben született kisregényt (A Soupçon of Poison, 127 oldal e-könyvben) is elolvashatnám valamelyik kötet függelékeként, főleg, hogy ha van hibája a Gyilkosság a cselédfertályon cselekményvezetésének, akkor az az, hogy amikor Mrs. Holloway visszagondol a múltjára és első találkozására Daniellel, nem fogalmaz elég egyértelműen és részletesen - nyilván, mert az írónő számított rá, hogy olvasói már ismerik ezt az elbeszélést, amelyet korábban publikált...
Könyvtestvérek 14. - Történelem negyedszer
Ez a 14. idei könyvajánló bejegyzés, de júniusban követi még egy, a 15. Így lesz: fél év, hat hónap, 15 poszt, 30 ajánlott könyv. Vajon duplázok-e decemberre?
Érdekes volt végiggondolnom, miről és hányszor írtam az idei Könyvtestvérekben. A szó szoros értelmében vett szépirodalomról csak egyszer posztoltam (11.: Weronika Murek novellái, Jonas Lüscher regénye). Történelemmel foglalkozó könyvekről négyszer írtam (2.: Ungváry Krisztián és Meruk József könyve Rákosiról, Hatos Pál 1918-története, 4.: Dalos György kötete II. Miklósról és bukásáról, Martina Winkelhofer igényes történelmi botránykrónikája, 9.: Cserényi-Zsitnyányi Ildikó és Keller Márkus könyvei az ötvenes évekről, 14.: Pető Andrea kötete a nyilasmozgalom nőiről, hét történész tanulmánya az 1918-19-es terrorról), megjegyzendő, hogy a nyolc könyv közül öt a Jaffa Modern magyar történelem sorozatában jelent meg. Tudományos ismeretterjesztő könyv kettő akadt az ajánlottak között (10.: Stephen Hawking posztumusz kötete és egy Egyiptom bookazine). A többi kilenc bejegyzés fantasztikus, borzongató és krimikönyvekkel foglalkozott. Ezek közül is kettőben eredeti és folytatásként írt Sherlock Holmes-sztorikat ajánlottam (5. és 7.: magától Doyle-tól, James Lovegrove-tól és a Sherlock, Lupin és Én sorozatból), de szerepelt szerzőként (1., 3., 6., 8., 12., 13.15.)  Edgar Allan Poe, H. P. Lovecraft, Arthur Machen, G. G. Pendarves, Abraham Merritt, Jim Butcher, Mur Lafferty, illetve James M. Cain, Raymond Chandler, Georges Simenon,
Samuel Bjørk, John Maddox Roberts, Jennifer Ashley és Pauline Peters is.
Ilyen lennék tehát: aki izgalmas történelmet, krimit és fantasztikus történeteket olvas leginkább? Azt hiszem, ilyen is vagyok. És más is.

Mindenesetre a mai rövidposzt tárgya két figyelemreméltó történelemkönyv a Jaffa kiadótól, amelyek mindegyike idén jelent meg a Modern magyar történelem sorozatban.

A Terror 1918-1919 - Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók egy történészkonferencia lenyomata. Ám ahogyan már az 1956: Erőszak és emlékezet című tanulmánykötet esetében is történt, vagy a konferencia anyaga volt rendkívül mívesen megtervezett, vagy a kötet szerkesztői, Müller Rolf, Takács Tibor és Tulipán Éva készítették elő tökéletesen az anyagot, de a hét történész hét tanulmányából meglepően egységben kezelhető, teljességre törekvő kép bontakozik ki a korszak erőszakkutatásának eredményeiről. Az első három tanulmány a trianoni döntéssel az országtól majdan elszakítandó területek 1918-1920-as helyzetét elemzi: Lönhárt Tamás Erdéllyel, a Bánsággal és a Partiummal, Szeghy-Gayer Veronika a csehszlovák megszállással, Dévavári Zoltán a Délvidékkel foglalkozik. Hatos Pál azt mutatja ki részletesen, amire korábbi könyvében csak röviden tért ki: az elfelejtett "nagy félelem" korát a magyar vidéken. Takács Tibor Szamuely Tibor nyomába ered, Varga Krisztián pedig Korvin Ottóéba, de egyik történész sem csak az eddigi életrajzok adatait pontosítja, sokkal inkább a két történelmi személyről írt korábbi művek recepciókritikáját nyújtja, s alakjuk meg-megújuló (át)értelmezéseien keresztül elemzi tetteiket és jelentőségüket. Végül Paksa Rudolf hasonló eljárást köt össze a fehérterror definiálásnak kísérletével: a bemutatás mellett az események későbbi kontextusba foglalásainak, feldolgozásainak hangsúlyait is elemezve. A kötet sokaknak ajánlható olvasására, beleolvasásra.

Elfogultan azonban azt kell írnom, a sorozat idei legizgalmasabb darabja mégis Pető Andrea új könyve, a Láthatatlan elkövetők - Nők a magyarországi nyilasmozgalomban, amelyet rendkívül nehéz, szinte elviselhetetlen terhű témája ellenére bárkinek bizalommal ajánlanék, részben szemléleti eredetisége, modernsége és alapossága, részben pedig megdöbbentő, a történeti kutatás módszertanáról, a mai magyar emlékezetpolitikáról és a múlt kutatásának etikájáról is minden olvasót elgondolkodtató részletei miatt. A borítóról azonnal egy nagyon ritka fényképdokumentum mered a szemlélőre: a csoportképen Szálasi Ferenc a kassai nyilas-nőszervezet tagjai körében látható. Elég csak bámulni egy kicsit a fotót (amely hiteles, teljes, fekete-fehér formájában a könyvben is megtalálható), nézni ezt a sok idegen, a múltba veszett arcot, idősebbekét, kifejezetten fiatalokét, olyanokét, akiknek az arcukon ül a nyomor, a rosszindulat, a gőg vagy a butaság, s olyanokét, akik láthatóan akarnak valamit a zöld blúzoktól... S máris elképesztően izgalmasnak és súlyosnak tűnik a kérdés, amelyre a könyv utolsó egyharmada igyekszik válaszolni: milyen nők, miért és hogyan kerültek a Nyilaskeresztes Pártba? Mi vezette őket? Egyetértettek vajon a párt hivatalosan képviselt nőpolitikájával vagy épp ellenkezőleg? Eszmékben hittek vagy karriert akartak csinálni? Modernek voltak vagy maradiak? Bűnözők voltak, házmesterek vagy mások? S miért maradnak mégis - az emlékezők, a népbírák, a történészek, az áldozatok előtt, sőt, még a legtöbb, a nyilasokról készített fotón is - láthatatlanok? Ennek a kulcsfogalomnak az alkalmazása pedig már elvisz egy konkrét (bár kifejezetten nem tipikus) esettanulmány tanulságaihoz: hiszen a Csengery utcai mészárlás pontos történetének a lehetőségekig való teljes felderítésével Pető Andrea nemcsak egy nyilasnőről (Dely Piroskáról) rajzol pontos és töprengésre késztető képet, de a korabeli társadalomról, a népbírósági perekről, a feldolgozhatatlan események feldolgozási stratégiáiról, az elhallgatási és átformálási kísérletekről is hallatlanul érdekes következtetéseket fogalmaz meg. Mindvégig üdítően tiszta etikával és logikával. Az Elmondani az elmondhatatlanthoz hasonlóan a történésznő újabb könyve is olyan szembenézés, amely nem kíméli az olvasóját, de felfedezésértékű lehet mindenkinek.

Linkek
Könyvtestvérek 1. - Fantasztikus klasszikusok  
Könyvtestvérek 2. - Történelem először 
Könyvtestvérek 3. - Klasszikus krimik   
Könyvtestvérek 4. - Történelem másodszor  
Könyvtestvérek 5. - Holmes kétszer  
Könyvtestvérek 6. - Könnyű olvasmányok   
Könyvtestvérek 7. - Sherlock Holmes, sokadik folytatás 
Könvvtestvérek 8. - Ugyanaz duplán 
Könyvtestvérek 9. - Történelem, mindennapok, ötvenes évek
Könyvtestvérek 10. - Tudomány, váratlanul  
Könyvtestvérek 11. - Kemény diók, amelyeket érdemes feltörni
Könyvtestvérek 12. - Maigret és Machen
Könyvtestvérek 13. - Helikonos borzongás
Könyvtestvérek 13. - Helikonos borzongás
A könyvheteken, a könyvfesztiválokkal ellentétben, amelyek mindig a lelkes, tervszerű, mégis meglepetésekkel teli vásárlást jelentik számomra, évről évre a dedikálások és kerekasztal-programok figyelésével vagyok elfoglalva inkább. Vásárolni alig szoktam, inkább a hangulatot élvezem, és a Vörösmarty tér forgatagát - már amikor lehet. Az idei új színhely harminchat fokos meleggel, a gyönyörű Duna-part látványával, némi váll-leégéssel és két új könyvvel ajándékozott meg. Ez utóbbi kettőről szól a poszt.

Edgar Allan Poe: A kút és az inga
Helikon zsebkönyvek 72., Helikon, 2019
A belbecs: öt borzongató elbeszélés Pásztor Árpád és Babits Mihály fordításában.
A külcsín: a merész képkivágatban helyet foglaló baljóslatú varjú (amely azért holló is lehet), a pupillája helyén rejtőző halálfejjel, amely persze csak tüzetes nézéssel vehető észre, tökéletes fedélképe egy Poe-válogatásnak. 
Az elődök: Poe már régi vendég a zsebkönyvsorozatban, hiszen már a 3. (A fekete macska) és a 10. (Az aranybogár) kötet is 5-5 klasszikus Poe-novellát tartalmazott. Remélem, lesz belőlük még néhány, hiszen Poe-t nehéz megunni, az ilyen, a lényegre figyelmet irányító zsebcsomagolásban pedig különleges meglepetést képes okozni egy-egy történetével.
A tartalom: most mintha a nyomozós, titokfejtős, lelkifurdalás-bűntényes Poe helyett a hangulatteremtő, misztikus, elátkozott történeteket papírra vető író szólalna meg.
A kedvencem: a címadó, A kút az inga című elbeszélés. Először, még gyerekként, úgy olvastam, mint klasszikus horrornovellát. Később, mint egy lázas, érzelmekkel teli szabadverset. Aztán elkezdett a diktatúrákról szólni. De még mindig tiszta költészet.

H. P. Lovecraft: Onnan túlról
Helikon zsebkönyvek 74., Helikon, 2019
A belbecs: tizenegy hamisítatlan Lovecraft-novella a legjobb fordítók (Bihari György, Galamb Zoltán, Kornya Zsolt és Sóvágó Katalin) magyarításában.
A külcsín: a lovecrafti életmű ismeretéről tanúskodó, mégis sokértelmű ábrázolás, remek fedőszínnel.
Az elődök: a Helikon még sosem adott ki Lovecraftot, az író az ezredforduló utáni olvasóknak leginkább a Szukits omnibuszából (2001-2005) vagy válogatáskötetéből (2011) lehet ismerős. Szerintem nagyon ráfért már az újabb generációra is egy ilyen pompás válogatás!
A tartalom: az író rövidebb, a Poe-Bierce-féle vonulatba tartozó novellái, rémtörténetei véleményem szerint kiválóan alkalmasak arra, hogy a távolabbi olvasmányélmények felől érkezőknek is megmutassák, mit tud Lovecraft. Ugyanakkor ha a tipikus "nagy" világépítő klasszikusok hiányoznak is (elsősorban talán, mert szinte kisregény terjedelműek: Árnyék Innsmouth fölött, Cthulhu hívása, Szín az űrből), számos olyan nagyszerű történet szerepel, amelyben már megnyílik egy-egy pillanatra a Lovecraft által olyan lebilincselően és rettenetesen ábrázolt másik világ, amely olyan könnyen elnyeléssel fenyegeti az evilági elmét és lelket (pl. Erich Zann muzsikája, Pickman modellje, Onnan túlról). Érdekesség, hogy a háromkötetes összkiadáson kívül a Hüpnosz most először jelenik meg kötetben.
A kedvencem: egyértelműen a Randolph Carter vallomása. Ezt a történetet olvastam először Lovecrafttól a Holdárnyékban című kötetből. Eredeti, tökéletes szerkesztésű, felejthetetlen. Egyszerűen Lovecraft.

Linkek
Könyvtestvérek 1. - Fantasztikus klasszikusok  
Könyvtestvérek 2. - Történelem először 
Könyvtestvérek 3. - Klasszikus krimik   
Könyvtestvérek 4. - Történelem másodszor  
Könyvtestvérek 5. - Holmes kétszer  
Könyvtestvérek 6. - Könnyű olvasmányok   
Könyvtestvérek 7. - Sherlock Holmes, sokadik folytatás 
Könvvtestvérek 8. - Ugyanaz duplán 
Könyvtestvérek 9. - Történelem, mindennapok, ötvenes évek
Könyvtestvérek 10. - Tudomány, váratlanul  
Könyvtestvérek 11. - Kemény diók, amelyeket érdemes feltörni
Könyvtestvérek 12. - Maigret és Machen
Ekultura.hu - Dan Moore: Sherlock Holmes – Rejtélyek könyve
Egy viharos éjszakán, 1888 novemberében, Clarence fiával, Algernonnal a vonaton utazott. A vonat hirtelen dülöngélni kezdett, láthatóan a vad szél hatására. Pillanatokkal később a lokomotív kisiklott és az oldalára dőlő kocsi ütközése azonnal megölte Clarence-t. Algernon túlélte, de kritikus állapotban szállították kórházba. A sebész szájához kapott, amint meglátta Algernont, és így szólt: Nem operálhatom meg ezt a gyermeket, hiszen ő a fiam! Hogyan lehetséges ez?

Ez az első feladvány Dan Moore különleges, nosztalgikus rejtvénykönyvében, amely a Sherlock Holmes – Rejtélyek könyve címet viseli, s pompás, hangulatos, zöld kemény kötésbe zárva több mint kétszáz remek feladványt tartalmaz, amelyek egytől egyig a 19-20. század fordulójának viktoriánus Angliájához, Sherlock Holmes korához, Londonhoz és a Brit Birodalomhoz kapcsolódnak.

Sir Arthur Conan Doyle 1887-ben alkotta meg halhatatlan nyomozóhősét. Az excentrikus viselkedésű, zseniális következtetéseivel bonyolult bűneseteket megfejtő, pipázó tanácsadó detektívvel először a Tanulmány vörösben című regényben találkozhattak az olvasók. Doyle a későbbiekben további három regényt és ötvenhat novellát szentelt a nyomozásainak, amelyek között olyan legendás történetek akadnak, mint A sátán kutyája, A haditengerészeti szerződés, A hat Napóleon, A pettyes pánt, A Vörös Kör esete vagy A sussexi vámpír esete. Mi, olvasók azóta is faljuk a Holmes-könyveket, az eredeti írásokat, sőt, napjaink folytatóinak Sherlock-köteteit is. A nagy detektív pedig a születése óta eltelt több mint száz évben természetesen mozi- és televíziós hőssé is vált: ismerjük akár Jeremy Brett, Benedict Cumberbatch vagy Robert Downey Jr. arcával.

Épp ezért valószínűleg sokan kapják fel a fejüket, hogy immár magyarul is elérhető egy vadonat friss feladványgyűjtemény, amelynek specialitása, hogy elmetornára vágyó forgatóit képzeletben Sherlock Holmes világába utaztatja el. Legyen szó akár nemesi kúriákról, titokzatos raktárakról, gyanús szegényházakról, vagy a királyi udvarról, a kihívás ugyanakkora. Játszódjon a feladvány az előkelő és csendes Diogenész Klubban, ahol Holmes testvére, Mycroft tölti napjait, vagy a forgalmas Victoria pályaudvarnál, ahol diadalmas gőzmozdonyok húzzák pöfögve a kényelmes szalonkocsikat – Sherlock Holmes mindenütt otthon van, s mindenhová különleges feladatokkal várja a vállalkozó kedvű olvasókat. Mi rosszban settenkedhet az udvariatlan kocsis? Hova tartanak a hőlégballonok? Ki nyeri a wimbledoni teniszbajnokságot? Mi lehet Mycroft telefonszáma? Hány szobalány dolgozik a hétemeletes házban? És: pontosan hány napig élt meglepően boldog, romantikus házasságban Viktória királynő és szerelme, Albert herceg? A viktoriánus fejtörők könyvéből minderre választ kaphatunk – ráadásul úgy, hogy mi magunk jövünk rá a megoldásra!

Dan Moore rejtvényszakértő és hivatásos rejtvény-kitaláló: a Clarity Media Ltd. rejtvénygyártó céget igazgatja, amely évek óta készít rejtvényeket lapoknak az Independenttől a Sunon át a Guardianig. A szerzőnek több mint száz önálló rejtvénykönyve jelent meg. Ezek közül a legújabb ez a Holmes tiszteletének szentelt, amelyben számos különféle nehézségű feladatot találni, így kiválóan alkalmas krimi- és rejtélykedvelő felnőtteknek, kamaszoknak és fiatalabbaknak is.

A legérdekesebbek benne talán a kreativitást igénylő feladatok, mivel ezek teljesen nyitott végűek, így társaságban is jól el lehet vitatkozni rajtuk. De nagyon mulatságosak azok a fejtörők is, amelyekhez asszociatív gondolkodásra van szükség. Például jó kérdés, miképpen lehetséges, hogy három leánytestvér, akik néhány perc különbséggel egy anyától születtek, mégsem hármas ikrek… De találhatunk a könyvben logikai fejtörőket, matematikai feladványokat, s olyan problémamegoldó feladatokat is, amelyekben bűvös rácsokkal, szónégyzetekkel, alig különböző képekkel vagy furcsa számokkal kell bíbelődni. Különösen viktoriánus a hangulata azoknak a játékoknak, amelyekben ódon fényképeket, a korszakban nagyon divatos árnyképeket vagy finom rajzú rézkarcnyomatokat kell elrendezgetni és megfigyelni. Engem néhány fejtörő annyira megfogott, hogy már mindenkinek feladtam, akinek csak tudtam, sőt, magam is bősz rejtvénygyártásba kezdtem a kötetből tanult minták alapján…

S nemcsak a kipróbált feladatok hatottak rám ennyire inspirálóan, hanem a könyv utánozhatatlan hangulata: ahogyan például egy ódon nyúlpite-recepten tesztelhetjük a memóriánkat vagy épp a Holmes-novellák legemlékezetesebb szereplői köszönnek vissza a kártya- és keresztrejtvényekben. Közben pedig szó esik médiumokról és a spiritizmusról, széfről és számkombinációkról, körtés zseléről és mentacukorról, velocipédről és bokszoló nyulakról, Bell telefonjáról és régi bélyegekről, a Reichenbach-vízesésről és a nagy brit világkiállításról is …

Ami azt illeti: Algernont, aki a vasúti balesetben megsérült, s elvesztette szeretett apját, természetesen azért műthette volna egy sebész, akinek Algernon mégis a fia – mert még a viktoriánus úriembereknek is volt édesanyjuk. A viktoriánus Angliában pedig 1883-tól már a nők is elvégezhették az orvosegyetemet. De több feladat megoldását nem árulom el. Azokat érdemes a könyvben keresni – mindenkinek!

A cikk az Ekultura.hu-n: Dan Moore: Sherlock Holmes – Rejtélyek könyve
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én
Művészet mesterfokon - Galeria.hu
A Holnap Kiadó 2015-ben indította el végül A magyar művészet- és művelődéstörténet fejezetei címre keresztelt, fiataloknak szóló sorozatát. A kötetek között azóta akadt remekbe szabott és tiszteletreméltó is: A magyar festészet története fiataloknak például véleményem szerint a második kategóriába tartozik, A magyar építészet rövid története pedig eredeti látásmódjával talán az elsőbe... Hogy a Galeria.hu címet kapott, tavaly év végén megjelent kötet beletartozik-e ebbe a sorozatba, nem tudom (mérete, ismeretterjesztő szándéka alapján igen, a kiadó honlapja szerint nem). Mindenesetre én szerettem volna írni róla, mivel úgy gondolom, hogy Horváth Andrea és Sirató Ildikó olyan könyvet készített, amely három szempontból is kedvence lehet a művészet iránt érdeklődőknek.

Bene Géza: Art deco csendélet szőlővel, kancsóval, mintás terítővel, 1931
1. A könyv képműfajok, azokon belül pedig időrend szerint haladva mutatja be a magyar festészet nagy alkotóit és témáit az akttól a zsánerképekig, az arcképektől a tájképekig, a csataképektől az enteriőrökig. Ilyen könyvről nem tudok az elmúlt évtizedekből: egyéni szemlélete pompás összehasonlításokra, trendek és újítások felismerésére, hatások keresésére és a variációkban való gyönyörködésre egyformán alkalmassá teszi, egyúttal pedig a műfajokat bemutató és elmagyarázó kislexikonként is szolgál.

Patkó Károly: Csendélet fehér liliomokkal és kék kalappal, 1931
2. A korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően a könyv példáinak legalább a fele a huszadik századi magyar festészetből való, különös tekintettel a század első ötven évének sokszor csak napjainkban (újra)felfedezett alkotóira. A bejegyzést épp ezért illusztráltam a Csendélet fejezet képeivel: nem hinném, hogy a poszt nézegetői közt akadna olyan, aki mind a négyet jól ismerte, hiszen egyáltalán nem unásig elkoptatott, sokszor reprodukált darabok. (Ha akadt mégis ilyen tájékozott olvasó, akkor nagy tisztelet a kivételnek.) Ebben a fejezetben egyébként az itt bemutatottakon kívül a következőktől szerepel még festmény: Szinyei Merse Pál, Bogdán Jakab, Ferenczy Károly, Tihanyi Lajos, Fényes Adolf, Czigány Dezső, Krizsán János, Patkó Károly, Kmetty János, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Berény Róbert, Vaszary János, Medveczky Jenő, Ilosvai Varga István, Gadányi Jenő, Gruber Béla.

Kontuly Béla: Csendélet kaktusszal és narancsokkal, 1933
3. Az izgalmas műelemzéseket és a fogalmi tisztázást az írók életrajzi kislexikonja egészíti ki, s különösen érdekes része a könyvnek az olyan témák körbejárása, mint a Festő és modellje vagy a Művészet a művészetben. Több mint 250 gyönyörű, színes reprodukció látható a a kötetben, amelyet mindenkinek csak ajánlani tudok!

Kádár Béla: Csendélet rózsákkal és gyömölcsökkel, 1937 k.
(Ui: Kedves Kiadó! Ha a kötet megjelenik második kiadásban, én a következőkön változtatnék. 1. Egyáltalán nem jó ötlet a festők életrajzait azután az alfejezet után közölni, ahol először szerepel művük. Ez a lapozgatós nézelődést abszolút megnehezíti: az egész életrajzlistának egyben, egyetlen ábécérendben hátulra volna érdemes kerülni, a függelékbe, hogy bármikor, bárhonnan elérhető legyen. 2. Van festők jegyzéke és címmutató, de ami eszementen hiányzik, egy olyan hátsó mutató, amelyben látható, hogy egy festőtől hány és mely művek szerepelnek, s melyik oldalon. Ezek az adatok most, oldalszám nélkül a szerteszét található festőéletrajzok végén hevernek, pedig érdekes lenne egyben látni, hogy míg például Csók Istvántól két, Csontvárytól pedig három alkotás szerepel, az általam nagyon szeretett Molnár C. Páltól például négy, Kontuly Bélától pedig hat került a kötetbe: hiszen ez is bizonyítja az egyéni szemléletét. 3. Néha kissé megmagyarázhatatlan, miért kap némely alkotó egész oldalas, míg más néhány soros életrajzot. 4. Jó lenne a tartalomjegyzékben is látni a fogalmi alfejezetek hierarchiáját. 5. A cím már nyilván nem fog megváltozni, de nem volt valami nagyon szerencsés az ékezet miatt. Hiszen magának a kiadónak az oldalán is nagybetűvel, ékezettel szerepel, mint Galéria.hu, a könyvön galeria.hu, a belső borítón pedig galeria.hu az akttól a zsánerképig... Kész bibliográfiai öröm. - De: mindez szerkesztési kérdés. Nem változtat rajta, hogy a könyv egyszerűen kiváló.)
Lee Child idén is - ötször
Lee Child magyar kiadója, a General Press 2015-ben álmodta meg a Lee Child-regények új külsejét. Ezzel egyrészt kedvezőbb áron gyárthatóvá és vásárolhatóvá tette az immár nem kemény kötéses regényeket, másrészt külön branddé formálta Lee Child nevét, kiemelve műveit a Világsikerek egyébként méltán kedvelt sorozatából.
A fekete, puha, füles kartonborítón egyetlen szuggesztív, színes ábrát és az író aranybetűs nevét tartalmazó fedél, a remekül megválasztott gerincszínekkel annyira megnyerte a tetszésemet, hogy 2017 legszebb könyvborítótervei közé választottam. A megújult sorozat immár 18. kötetet tartalmaz, s a kiadó katalógusa szerint szeptemberben érkezik a 19., az Összeesküvés újabb kiadása. Így 2020-ra már csak öt regény marad kiadatlan új köntösben (A pók hálójában, a Lángoló sivatag, a Megérte meghalni és Az ügy, illetve a puha kötésben még csak filmes borítóval megjelentetett Nincs visszaút). Ezért nagyon-nagyon erősen reménykedem, hogy két év múlva egy teljes, egységes külsejű sorozat (akkor már) 25 kötete sorakozik majd a polcomon... Bízom a General Pressben, hogy közben nem kezd el újítani, mint annyi más kiadó, s nem változtatja meg a könyvek külsejét, hogy megfosszon ettől a nagy, vágyott, gyűjtői, rajongói élménytől...
De a Reacher-krimiket természetesen nemcsak gyűjtöm és rajongom, de olvasom is. Épp ezért íme a listája az idén kiadott négy kötetnek, amelyet nemsokára követ majd az ötödik is (s akkor kiegészítem majd ezt a bejegyzést).

Lee Child: Múlt idő
Ahogyan mindig, az év első megjelenése a legfrissebb, 23. Reacher-regény volt. Egy elképesztően szuggesztív és letehetetlenül izgalmas történet, amely nagyrészt szinte szó szerint a világ végén, egy gyönyörű környezetben, erdő közepén, elhagyatottan álló motelben játszódik.
Miközben Reacher saját származása, apja élete után nyomoz, s próbálja jóval a férfi halála után felfedezni, milyen is lehetett gyerekként, kamaszként, miért vált belőle épp katona, miért hagyta el a szülőföldjét, s miért nem beszélt a múltjáról soha a családjának, - véletlenül belekeveredik egy sötét és halálos játékba, amely egy fiatal kanadai párt fenyeget. A történetben senki sem az, akinek látszik, s mindenkinek kifejezetten kellemetlen, gonosz vagy szégyellnivaló titkai vannak. Kivéve Reachert, aki, mint mindig, önmaga: okos, bátor, lerázhatatlan, mindig a legrosszabbra készül és kész bárkinek segíteni, aki megérdemli. Talán fontos lehet, hogy a regény végig az ő alakjára koncentrál, így csak látszólag kezd el két szálon futni, ahogyan a fülszöveg ígéri (engem ez először kicsit megijesztett, mert a James Penney új élete című novellában épp azt nem szerettem, hogy Reacher olyan sokáig nem szerepelt benne, s féltem, hogy ez újra előfordul).
Azt hiszem, hogy ez a könyv jobban tetszett nekem még a két előző friss Lee Childnál, az Esti iskolánál és az Éjféli szállítmánynál is. Talán a benne rejtőző titok nem volt annyira bonyolult és kitalálhatatlan, mint az elődeiben, számomra azonban sokkal személyesebb, mozgósítóbb és emlékezetesebb volt, nem is beszélve a könyv hangulatáról, amely nagyon sokáig megmaradt bennem. Így február óta már újra is olvastam a regényt.

Ne add fel könnyen
Ez volt a 2. Reacher-regény, amely eredetileg még az ezredforduló és szeptember 11. előtt, 1998-ban jelent meg. Nehéz feldolgozni, mennyit változott a világ az eltelt 20 év alatt, mire ez a harmadik magyar kiadás megjelent, s ugyanakkor mennyire ugyanolyan maradt. A könyv egy lázasan szervezkedő, szélsőjobboldali terrorista csoporttal ismerteti össze Jack Reachert, aki elképesztően szomorú, olykor durva, de mindvégig nagyon izgalmas és okosan bonyolított kalandsorozatot él át. Eredetileg csak segíteni szeretne egy mankóval bicegő, elegáns nőnek, hogy eljusson a kocsijáig, kezében néhány, a tisztítóból elhozott ruhával. Mivel azonban Hollyt épp ekkor rabolja el néhány férfi, magukkal viszik Reachert is. Miközben potyautasként, akire nincs szükség, így bármikor megölhetik, próbálja védelmezni a nőt, s rájönni, ki ő, s miért is rabolták el, az FBI biztos benne, hogy Reacher az esetben nem áldozat, hanem maga is az egyik tettes. Ráadásul a nyomozószervezetben legalább egy tégla van, aki a terroristákat támogatja, Reacher pedig olyan mérhetetlen primitívséggel, gyűlölettel, kapzsisággal, erőszakkal és ostobasággal találja szemben magát, amely ellen talán nem is elég bátorsággal védekezni - szükség van némi okos iróniára is.

A titokzatos látogató
A 4. Reacher-krimi eredetileg 2000-ben jelent meg. Ha a Ne add fel könnyen megírása nem lehetett akármi, hiszen egy elképesztően erős és frappáns sorozatnyitó regény, az Elvarázsolt dollárok után kellett Lee Childnak ismét megszólalnia, mégsem okozott csalódást - akkor A titokzatos látogató legalább ekkora mérföldkő a szériában. Véleményem szerint ugyanis az első néhány Reacher-regény nyomozás-erőszak-brutalitás-faktorát kissé más arányok jellemezték még, mint a későbbi könyveket. Az első regény nem véletlenül kapta a Vágóhíd / Mészárszék / Csatatér eredeti angol címet, bár egyetlen rendkívül sötét és megdöbbentő jelenetet kivéve inkább a nyomozás és az erőszak kvázi akciófilmes-thrilleres ábrázolása, mint a brutalitás részletes lefestése jellemezte. (1) A Ne add fel könnyen azonban egy kicsit tovább merészkedett az utóbbi terepen, A pók hálójában pedig még jobban, és talán túl messzire. Ráadásul utóbbi regényben (szerintem) túlságosan szuggesztívre sikerült a gonosz bemutatása, amely egy időre elhalványította (az egyébként hallatlanul összetett és izgalmas ügyben nyomozó) Reacher alakját. Így A titokzatos látogató tulajdonképpen hagyományt teremtett azzal, hogy visszatért az első regény nyomozás-erőszak-brutalitás arányaihoz, sőt, még egy kicsit el is tolta a hangsúlyt a nyomozás felé. Úgy gondolom, ettől nem lett erőtlenebb a sorozat, Reacher viszont sokkal érdekesebb, még inkább többdimenziós karakterré fejlődött. Ráadásul az olvasók a regényből teljesen szokatlan szemszögből vethetnek egy pillantást a katonaéletre, s a lebilincselő nyomozás során azok, akik mindig meg szeretnék fejteni a krimirejtélyeket, alaposan próbára tehetik a fantáziájukat.

Csak egy lövés
A 9. Reacher-könyvről, a Csak egy lövésről tulajdonképpen már írtam, amikor arról beszéltem, mennyiben más, s mégis mennyiben azonos a filmes (Tom Cruise játszotta) Reacher alakja a könyvekben megjelenővel. Ebből a könyvből készült ugyanis az első Reacher-mozi, a Jack Reacher 2012-ben, amelyről akkor ezt írtam: "A Jack Reacher egy igen jó film lett, Jack Reacher pedig kiváló figura, nem annak ellenére, hogy Tom Cruise játssza, hanem épp azért. Igaz, nem sokban hasonlít a könyvek törhetetlen orrú, kétméteres, fenyegető külsejű óriására, de mindez kb. három percig érdekelt, többé már nem. Ahogy az sem zavart, hogy a történetet helyenként jelentősen átírták (izgalmasabb és gyanúsabb háttértörténetet kaptak egyes, később már nem is olyan fontos szereplők), hogy a zene nem különösebben sikerült jól, s hogy a főgonosz és szervezete sokkal tragikusabban és elemibben volt félelmetes a könyvben, mint itt. Eleve az életben nem gondoltam volna, hogy egy ennyire nem Reacheres kötetet filmesítenek majd meg (nem kisváros zárt közösségében nyomoz, van nyomozótársa, nagyvárosi a történet), s mégis sikerül az igazságosztó, semmiből érkező és semmibe tűnő, kallódó figurát ilyen kiválóan megragadni. Fantasztikusak a mellékszereplők is és ötletesek az akciójelenetek: ha nem lenne két felesleges verekedés és egy megmagyarázatlan mondat (Emerson szájából, a végjelenetben), tökéletes is lehetne minden. Nem tudom, megismételhető-e a siker, de ha lesz folytatás, már nézem is." Mindebből azonban nemcsak az derül ki, mennyire tetszett a film, de az is, hogy akadtak komoly eltérések, s minden elismerés ellenére mindig  könyv javára. Épp ezért mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet, amely látszólag egy elmebeteg sorozatgyilkos tettéről szól - valójában azonban minden őrület akkor érdekes, ha van benne rendszer - itt pedig Reacher előtt egy nagyon is számító és hideg logika rajzolódik ki a látszólag egyértelmű események hátterében...

(1) Nyilván definiálnom kellene, amit mondok: leegyszerűsítve talán ez a példa jó. Akciófilmes-thrilleres erőszak-ábrázolás számomra, ha valakit egy félelmetes-bátor-ijesztő jelenetben azzal fenyegetnek, hogy levágják az egyik ujját, de végül nem teszik meg, mert az illetőt megmentik, megmenekül, vagy másképp döntenek róla. Ennél messzebbre merészkedik az a történet, amelyben az ujjat valóban levágják, esetleg az olvasó-néző (lelki) szeme láttára. És amellett, hogy az utóbbi számomra biztosan nem lesz izgatottan újraolvasható, újranézhető történet, itt mindig elgondolkodom arról, mi a szükséges hitelesség és a szépirodalmiság viszonya. Számomra a lehetséges, az utalásban létező és a kimondatlan sokkal ijesztőbb-elgondolkodtatóbb-fenyegetőbb tud lenni, mint a sok részlettel, naturalistán (de minek?) bemutatott.

Itt írtam Lee Child más könyveiről a blogon:
Mit vártam leginkább a Könyvhéten? - 2013-2019
Itt a 2019-es Könyvhét. Idén a Vörösmarty tér átalakítása miatt új helyszínen rendezik, s három olyan dedikálás is a programja része, amit el nem mulasztanék semmi pénzért...
Ennek örömére készítettem el ezt a bejegyzést, amely azoknak a könyveknek a felsorolását tartalmazza, amelyeket 2013 óta a legjobban vártam az egyes könyvheteken. Ezek a rövid ajánlók az ekultura.hu-n láttak napvilágot, ahova 2012. november 15-e óta írok Baranyi Katalin néven. Idén ezt a hat írást is egymás mellé helyeztem, ahogyan a karácsonyi könyvkívánságaimról írt szövegekkel és az Év Könyvévé választott kötetek rövid méltatásaival, és a könyvfesztiváli kívánságokkal is tettem már. Bízom benne, hogy sikerül kedvet csinálnom vele ezeknek a ma is kapható könyveknek a kézbe vételéhez, megvásárlásához - élükön a legújabbal!

2019-ben
Helikon, Babits Mihály és Pásztor Árpád fordítása
Sokáig töprengtem, John Updike A farmjának remek, új kiadását (21. Század) vagy a régen várt Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című gondolkodtató könyvecskét (Napvilág) válasszam könyvheti kívánságomnak. Végül azonban rájöttem, sokkal egyszerűbb a válasz. Ahányszor ugyanis a Könyvhétre gondolok, a kíváncsiság mellett, hogy milyen is lesz majd új helyszínen csatangolni a Vörösmarty tér helyett, mindig egyetlen dolog jut eszembe. Hogy kézbe szeretném venni a Poe novelláiból szerkesztett harmadik Helikon Zsebkönyvet, Szabó Levente tervezte, szuggesztív borítóján a hollóval, s benne a borzongatás mesterének négy csodás novellával, amelyeket olyan fordítók jegyeznek, mint Pásztor Árpád és Babits Mihály.

2018-ban
Artúr király halála
L’Harmattan, Szalai Virág fordítása
Egy igazi, hamisítatlan, középkori lovagregény, amely mégis könnyen befogadható, színes és olvasmányos könyvélményévé válhat annak, aki megismerkedik vele. Van ilyen? Nos, egy már biztosan, mivel tavaly a L’Harmattan Kiadó megjelentette A Szent Grál felkutatása című művet, amely egy, a 13. században készült, s minden későbbi Artur-legenda alapjául szolgáló középkori regényfolyam egyik darabja. Idén, elődéhez hasonlóan álomszép külsővel és remek fordításban, érkezik az újabb kötet: bízom benne, hogy legalább ugyanolyan öröm lesz majd elolvasni.

2017-ben
Walter von der Vogelweide összes versei
Kalligram, Márton László fordítása
Először jelenik meg Magyarországon Walther von der Vogelweide összes verse: cenzúrázatlanul, megrostálatlanul, kiválogatatlanul. Ezek után, azt hiszem, nem kell hosszan megindokolnom, miért ez a könyv számomra a 2017-es könyvhét legnagyobb ígérete. Az utóbbi időben különösen megszerettem a középkor trubadúr- és lovagirodalmát, márpedig Vogelweide nemcsak egy német lovagköltő a sok közül, hanem minden Minnesängerek legkiválóbbika, pompás szerelmes versek és kíméletlen szatirikus költemények szerzője. A hozzá illő tolmács, a költő-író-drámaszerző Márton László pedig a Grimm-mesék, Novalis, Kleist és nem utolsósorban Goethe Faustjának ördögien tehetséges újrafordítója. Kettejük találkozása mindenképpen különleges olvasmány lesz: már alig várom.

2016-ban
Indrek Hargla: Melchior és a hóhér lánya
Metropolis Media, Rácz Nóra fordítása
Alig akarom elhinni: itt a harmadik kötet! Az észt szerző eredetileg önálló könyvnek, majd trilógiának indult, de ma már öt kötetet számláló, világhíres történelmi detektívregény-sorozata elért a bűvös hármas számhoz! 1422-ben vagyunk: Melchior, a patikárius és amatőr nyomozó a Szent Olaf-templom rejtélye és a Kerekeskút utca lidérce után ezúttal a hóhér lányának, egy emlékezetét vesztett férfinak és egy láthatatlan gyilkosnak az ügyét bogozgatja a régi Tallinnban. Ráadásul a történelmi krimik és az észt kultúra szerelmesei külön örülhetnek annak, hogy a szerző június 9-én ellátogat Magyarországra! A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban 16.30-tól patikatörténeti előadás, író-olvasó találkozó és észt lakoma várható, ami egy rajongónak igazi ajándék.

2015-ben
Tabajdi Gábor: Budapest a titkosszolgálatok hálójában 1945-1989
Jaffa
Legnagyobb örömömre idén folytatódik a Jaffa Kiadó puha kötéses történettudományi sorozata, amelynek első, nagy sikerű, háromszor (vagy négyszer) utánnyomott darabja Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián Budapest a diktatúrák árnyékában című rendhagyó „útikönyve” volt, amely azóta is vissza-visszatérő olvasmányom. A második kötetet Tabajdi egyedül jegyezte, s ez, A III/III. krónikája az időrendi táblázat, a napló és a kortörténeti enciklopédia keverékét adta, megismertetve olvasóját az állambiztonság legbelső berkeivel. Most pedig itt egy újabb „útikalauz”, amely az ígéretek szerint a titkos épületek és a még titkosabb akciótervek tárháza lesz. Remélhetőleg a sajátos látásmód, s a sok-sok összegyűjtött tény és adat egy egészen új, „titkos” Budapestet mutat majd be olvasóinak. Izgalmas lesz, az már biztos!

2014-ben
Kovács Noémi: Gyilkos vágy
Athenaeum
Peter Page visszatér! Kovács Noémi új krimije, a Gyilkos vágy június elején jelenik meg az Athenaeum Kiadónál. Az írónő tavalyi detektívregényének, a Lélekölőnek azonnal igazi rajongójává váltam. Az első újraolvasás után pedig rájöttem, hogy nemcsak kriminek jó, de történetnek is, hiszen másodjára kézbe véve is, amikor már tisztában voltam a gyilkos személyével és indítékával, izgalmas és élvezetes maradt. Így remélem, hogy a rokonszenves nyomozó következő ügye is épp olyan érdekfeszítő, hiteles és humoros lesz, mint az első. A Gyilkos vágyban ráadásul együtt az összes sokat ígérő krimirészlet: saját démonaival küzdő hős, felfüggesztett detektív, titokzatos sorozatgyilkosságok... Alig várom, hogy olvashassam!

2013-ban
Marosi Ernő: A romanika Magyarországon
Corvina Kiadó
Végre-végre-végre! Folytatódik a Stílusok-korszakok általam nagyon kedvelt, de valamiért elképesztően lassan növekvő sorozata. Eddig valamennyi darabja alapos művészeti monográfia volt ékszerszépségű képeskönyvbe oltva, ráadásul Marosi Ernő korábbi, a gótikáról szóló műve is nagy kedvencem. Ezért nagyon sokat várok a könyvtől, főképp, mivel a hazai romanikáról külön szóló, a gótikával már nem foglalkozó áttekintés negyven éve jelent meg utoljára magyarul. Így máris spórolok a kötetre...


Ekultura.hu-s linkajánló
Valamennyi véleménycikkem: 
Ekultura.hu - 2019: Mit várunk a 90. Ünnepi Könyvhéten?
Ekultura.hu - 2019: Mit várunk a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon?
Ekultura.hu - 2019: 2018 legmaradandóbb könyvélményei
Ekultura.hu - 2018: Mi kerüljön a karácsonyfa alá 2018-ban?
Ekultura.hu - 2018: Mit várunk a 89. Ünnepi Könyvhéten?
Ekultura.hu - 2018: Mit várunk a 25. Könyvfesztiválon?
Ekultura.hu - 2018: 2017 legmaradandóbb könyvélményei
Ekultura.hu - 2017: Mi kerüljön a karácsonyfa alá 2017-ben?
Ekultura.hu - 2017: Mit várunk a Könyvhéten? - 2017
Ekultura.hu - 2017: Mit várunk legjobban a Könyvfesztiválon? - 2017
Ekultura.hu - 2017: 2016 legmaradandóbb könyvélményei
Ekultura.hu - 2016: Mit várunk legjobban a Könyvhéten? - 2016
Ekultura.hu - 2016: Mit várunk legjobban a Könyvfesztiválon? - 2016
Ekultura.hu - 2016: 2015 legmaradandóbb filmélményei
Ekultura.hu - 2016: 2015 legmaradandóbb könyvélményei
Ekultura.hu - 2015: Mi kerüljön a karácsonyfa alá 2015-ben?
Ekultura.hu - 2015: Legemlékezetesebb nyári olvasmányaink - 2015
Ekultura.hu - 2015: Mit várunk legjobban a Könyvhéten? - 2015 
Ekultura.hu - 2015: Mit várunk legjobban a Könyvfesztiválon? - 2015
Ekultura.hu - 2015: 2014 legmaradandóbb filmélményei
Ekultura.hu - 2015: 2014 legmaradandóbb könyvélményei 
Ekultura.hu - 2014: Mi kerüljön a karácsonyfa alá 2014-ben?
Ekultura.hu - 2014: Legemlékezetesebb nyári olvasmányaink - 2014 
Ekultura.hu - 2014: Mit várunk legjobban a Könyvhéten? - 2014
Ekultura.hu - 2014: Mit várunk legjobban a Könyvfesztiválon? - 2014
Ekultura.hu - 2014: 2013 legmaradandóbb filmélményei
Ekultura.hu - 2014: 2013 legmaradandóbb könyvélményei
Ekultura.hu - 2013: Mi kerüljön a fa alá?
Ekultura.hu - 2013: Mit várunk legjobban a Könyvhéten?
Ekultura.hu - 2013: Mit várunk legjobban a Könyvfesztiválon?
Ekultura.hu - 2012: 2012 legmaradandóbb könyvélményei