Minden év végén, vagy a következő elején eljön az idő, amikor adatoló szemmel értékelem a blog előző 365 (három esetben pedig, így 2020-ban is 366) napját. Ilyenkor mindig szembesülők néhány régi adóssággal, de alapvetően nagy elégedettséggel szoktam végignézni az elmúlt időn, hiszen abban - kicsit - benne van az életem is.

2020-ban ismét nagyon fontos volt számomra a blog, már csak azért is, mert május 2-án ünnepelte a tizedik születésnapját. Boldog vagyok, hogy eljutottam idáig: életem előző tíz évének elmaradhatatlan szereplője volt a Katherine's Bookstore, amelyet mindig szerettem írni, s amely rengeteg örömet, meglepetést és sikert hozott nekem. A jubileumi év tiszteletére logót is terveztem, s tíz ünnepi posztban emlékeztem meg a nagy eseményről.

Az örömbe csak a veszélyhelyzet miatti aggódás és túlmunka vegyített ürömöt. Ennek köszönhettem azonban nagy versolvasási lázamat az év közepén, amely végül létrehozatta velem a saját virtuális versantológiámat: a 70 költő 70 verse című vállalkozást. Így az évi poszttermésből hetvenet a számomra legfontosabb versek tették ki, ciklusokba rendezve.

A logó most szerepel itt utoljára...

Az év folyamán 136 posztom született: ennél csak 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben, a három folyamatosan az ekultura.hu-val töltött évben publikáltam többet, 2012-ben pedig épp eggyel kevesebb, 135 bejegyzést írtam. Így elmondhatom, hogy összességében jó évem volt. Már csak azért is, mert a nem igazán kedvező körülmények közt is azokról a témákról tudtam írni, amelyek a leginkább érdekeltek: mind a 136 posztom ide készült ugyanis eredetileg is, a blogra. Közülük 7 volt a raktárbejegyzés (könyv-, filmlista vagy bibliográfia), 129 viszont könyvekről, filmekről, élményekről és az olvasásról szólt, vagyis arról, ami a világból érdekelt. Ilyen sok "mindenféle témájú" bejegyzést még egyik évben sem posztoltam: 94 volt a legtöbb 2019-ben. De még akkor is, ha a 129-ből levonom azt a 70-et, amely nekem kedves verseket tartalmazott (de miért is vonnám le, hiszen ezeket a költeményeket én válogattam és szőttem egymás után...), akkor is 59 ilyen poszt marad, amelyekre igazán büszke vagyok.

A blogon az év végéig 679.300 lekérés történt: ez óriási növekedés ahhoz mérten, hogy mielőtt a 70 verssel visszatértem volna, az év közepén majdnem négy hónapig látszólag teljesen elhallgattam, s nem volt nálam mit olvasni. Köszönöm minden olvasómnak a kitartást, hogy vissza-visszanézegetett hozzám, remélve, hogy egyszer még kinyitom újra a Könyvesházat! Az ő érdeklődésüknek és hűségüknek köszönhetően a blogom idei nézettsége gyakorlatilag azonos volt a tavalyival - minden nehézség ellenére!

Szintén óriási öröm, hogy idén írtam meg a blog 1500. bejegyzését! Ez június hónap 21. posztja volt, Jónás Tamás Szerelmes versével. Bízom benne, hogy 2021-ben legalább újabb száz poszt kitelik majd tőlem, s így elérem és meghaladom majd az 1600 bejegyzést: csak bírja a Blogger... Érdekesség egyébként, hogy a blogot 2010 májusában kezdtem, az ötszázadik posztot 2014 januárjában tettem ki, az ezredik bejegyzést 2016 augusztusában publikáltam, az ezerötszázadikat pedig 2020 júniusában. (Közben 4 év telt el, 2, majd ismét 4: kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik majd ez a sorozat...)

Végül 2020. december 31-ig összesen 1543 bejegyzés vált olvashatóvá a blogomon. Az év legolvasottabb posztjai a következők voltak:

1. Tiszta hang és tiszta arc - Avagy ki az a James Darren? - 3. rész
James Darren amerikai színész, rendező és énekes, az Időalagút című televíziós science fiction sorozat egyik főszereplője, s az egyik kedvenc filmszínészem. Az életéről és pályájáról készített ötrészes posztsorozat egyik legnagyobb szívügyem volt az év elején. Több hónapig tervezgettem, lopott, éjszakázós időkben írtam, csak a képei válogatásán is rengeteget töprengtem, s bíztam benne, hogy elolvasása után talán másokban is érdeklődés ébred a színész és a korabeli mozi iránt. Az utolsó róla írt posztot azonban március 14-én sikerült publikálnom - mondanom sem kell, hogy a következő napokban én sem azzal foglalkoztam, ki is az a James Darren... Épp ezért örültem nagyon, hogy ahogyan telt az idő, egyre többen felfedezték maguknak a bejegyzéseimet: közülük végül a középső lett a legnépszerűbb, de annak, akit érdekel a téma, mind az ötöt szeretettel ajánlom az Időalagút, a Navarone ágyúi, a Star Trek: DS9 és a Let No Man Write My Epitaph színészéről: itt található az első.

2. Az Időalagút sorozat
Az év elején a másik igazán fontos téma számomra az Időalagút tévésorozat és az általa felvetett időutazási kérdések sorba szedése volt. Bár a magáról a sorozatról írt nagyívű(nek) szánt bölcselkedés még szerkesztés alatt van, azért egy minden részletre kiterjedő, de a lehetőségekig spoilermentes epizódismertetőt, egy már-már fárasztóan tényszerű adatoló posztot, és egy, a cselekmény felvetette időutazási szabályok és lehetőségek felett töprengő könyvismertetést az elmúlt évben is sikerült megosztanom a blog olvasóival. Sőt, egy kisfilmet is készítettem a sorozatról. Remélhetőleg nemsokára két újabb Időalagút-poszt is napvilágot lát majd.

3. Olivia de Havilland - Gyönyörű és tehetséges
Alighanem legjobban szeretett filmszínésznőm, a mozi aranykorának first ladyje, Olivia de Havilland mindig is a kedvencem volt. Nagy szomorúsággal értesültem róla, amikor júliusban, 104 évesen elhunyt. Megemlékezésképpen azonban már régen tervezett posztjaimat sikerült megírnom  és befejeznem a tiszteletére. Beszéltem másik kedvenc színészem, Errol Flynn és az ő kapcsolatáról a mozivásznon és a valóságban, s 20 pontban összeállítottam egy áttekintést is Olivia de Havilland életéről és pályájáról. Ez az augusztusi poszt lett idén a blog harmadik leglátogatottabb bejegyzése, ami nagy örömmel töltött el. Kedvenc De Havilland-filmjeim felsorolásával még adós vagyok, de már nem sokáig.

4. A MacGyver sorozat epizódlistája
Ez az áprilisi raktárbejegyzés mutatta meg talán a legjobban, mennyire eltűnt az írói vénám egy időre. Megalkotásakor biztos voltam benne, hogy néhány nappal később elkészülök a kedvenc epizódjaimat bemutató poszttal, ez azonban még mindig csak készül: áprilisban ugyanis régi bölcsességemet követtem, miszerint ha választanom kell, írok-e könyvekről (ez esetben filmekről), vagy inkább olvasok (filmezek), akkor természetesen az utóbbit választom. (Már amikor egyáltalán volt idő ilyesmire, mivel tavasszal elsősorban aközött kellett választanom, hogy amikor épp nem dolgozom home office, akkor tudok-e aludni egy kicsit...) De ami késik, nem múlik... És addig is itt egy kisfilmem MacGyverről.

5. Öt történelmi krimi
6. Öt könyv a magyar történelemről
7. Öt nagyon rangos olvasmány
8. Egy tucat izgalmas könyv - Egy tucat hosszú mondat
Az öt műfajilag egyforma kötetről szóló ajánlósorozatomat ebben az évben is folytatni szeretném. Sajnos a március megakadályozott abban, hogy nyolcnál több szülessen belőlük, az őszi visszatérésem után pedig kénytelen voltam inkább tucatos könyvajánlókat írni (bár cseppet sem tizenkettő egy tucat könyvekről...). Azonban látom, hogy ezeket mindenki szívesen olvassa: hiszen épp az ilyen ajánlók közlése egy könyvesblog egyik fő célja. Szóval készül a folytatás. Posztonként egyébként a kedvenceim: Frank Tallis: Bécsi vér, Hahner Péter: Magyarország szerencséje, Ivan Turgenyev: Apák és fiúk, H. P. Lovecraft: Árnyék Innsmouth fölött. Teljességgel különböző könyvek, de mindet bátran ajánlom bárkinek.

9. Tízéves a blog 5. - Újabb tíz férfiról
10. Tízéves a blog 3. - Tíz férfiról
Ha van kedvenc posztom az egész évből, akkor ez a kettő az. Az olvasók számára ez nyilvánvalóan csak két érdekes filmszínész- (avagy férfi-)lista, de számomra az összeállításuk a véleményem önmagam előtti tisztázásával, vállalásával, rengeteg pompás filmemlék felelevenítésével és igazán örvendetes képkeresgéléssel járt. És ami azt illeti, van még egy harmadik ilyen listám, immár hölgyekkel (is), amelynek a posztolására tavaly egyszerűen nem jutott méltó időm. De nemsokára következik... Ahogy a húsz úriemberről és filmjeikről is szeretnék még írni, hamarosan...

És hogy mit ígérek 2021-re? Ahogyan az új évet köszöntő posztomban is írtam, inkább semmi konkrétat (a fent felsoroltakon kívül: de itt csakis olyan posztokról ígértem, amelyek már majdnem készen állnak a közlésre). Egyszerűen csak szeretnék többet posztolni mint tavaly (nyugodtabb és boldogabb körülmények között), szeretnék egy kicsit jobb, megújult blogot vezetni, s végül: minden kedves olvasómat várom ugyanitt, a Katherine's Bookstore - akárhogyan számoljuk is - tizenegyedik évében!

A szokásos évi táblázatom a posztokról

Már csak egy magyarázat hiányzik: hogy miért kerültek a kalapos hölgyek a bejegyzésbe. Nos, amellett, hogy nagyon szeretem a századfordulós illusztrációkat, ezeknek a képeslapladyknek sokkal több közük van a bloghoz, mint azt gondolhatnánk. A rajzolójuk és kiadójuk ugyanis Maud Humphrey (1868-1940), az amerikai rajzművész, könyvillusztrátor és szüfrazsett, aki nem volt más, mint Humphrey Bogart édesanyja. Bár elsősorban a gyerekeket ábrázoló, bájos képeiről híres, kalapos hölgyeket is szívesen rajzolt. Bogartnak meglehetősen távolságtartó, különös édesanyja volt, de még a vezetéknevét is nekiadta keresztnévnek... Képei pedig igazán alkalmasak arra, hogy boldog új évet kívánjanak.

Linkek
2019 és a blog
2018 és a blog
2017 és a blog
Blogról, könyvekről, 2016-ról 
Ilyen volt 2015 - számokban, nevekben, címekben
Ez volt 2014 - a blogon
Számvetés - 2013
Évzáró töprengés három részben (2012)
A századik bejegyzés - Boldog új évet! (2011)
Boldog új évet! (2010)

Az előző év zűreit és zavarait jól szemlélteti, hogy még tavaly nyár elején készítettem egy montázsfilmet a MacGyver tévésorozat főcímeiről, itt, a blogon azonban egyszerűen elfelejtettem posztolni róla... Így a 2021-es, remélhetőleg nyugodtabb és boldogabb évet szeretném köszönteni vele.

A MacGyver című legendás sorozat 141 részét 1985-1994 között mutatták be az USA-ban Richad Dean Anderson főszereplésével. Ez hét évadot jelentett 139 epizóddal és további 2 tévéfilmet. Kezdettől nagyon tetszett a főcímzene, s mindig is érdekelt, hogy a sok-sok apró, az egyes évadok főcímeiben újra és újra felhasznált jelenetrészlet milyen sorrendben ismétlődik, mikor milyen MacGyver-féle problémamegoldást, grimaszt, gesztust, akciót tartottak olyan fontosnak a készítők, hogy beleszerkesszék a főcím képei közé. A főcímeket alaposan összehasonlítani azonban csak úgy lehetett, ha egymás mellett futnak. Miután a hét évad bevezető képsorait egymás mellé tettem, kedvem támadt melléjük illeszteni a két későbbi tévéfilm nyitó képsorait is, bár ezek alatt már nem a jellegzetes, Randy Edelman írta MacGyver téma volt hallható. A főcímzenéért egyébként a Golden Globe-jelölt zeneszerző 1991-ben elnyerte a BMI legjobb televíziós filmzenéért járó díját.

A hasonlítgatás során sok (számomra) érdekes dolgot vettem észre. Pl. miként tartották meg több, eredetileg különböző epizódokból való, de már az első évadban egymás mellé vágott képsor egységét évadokkal később; miként csúsztatták el ugyanazt a jelenetsort egyik főcímtől a másikig pár másodperccel úgy, hogy ismét, de most másként illeszkedett a zenéhez; hogyan rövidítették le a harmadik évad főcímét, de azután miként tértek vissza a korábbiakkal azonos hosszúságú főcímhez néhány epizóddal később. Az is mindennél jobban látszott, hogyan kezelte a főcím azt, hogy bár sokat emlegetik - vagy nevezik (bár ezt utálom) Bundesliga-frizurának is -, olyan, hogy "tipikus MacGyver-hajviselet", valójában nem létezik: Richard Dean Anderson a hét évad alatt legalább tízféle különböző hajjal mutatkozott, ami a frizurája hosszát, színét és fazonját illeti, ám ezek mégis egyfajta jól szervezett (és csak rá jellemző) egészbe álltak össze...

Végül, ami külön érdekes volt, hogy így, együtt nézve a főcímeket, jól látszik, ahogyan az ötödik évadban újraforgattak néhány jelenetet, amely a korábbi főcímekben már benne volt egy-egy epizódból kivágva. Így pl. azt, amikor MacGyver jellegzetes egykedvűséggel belenyal egy vaníliafagyiba (eredetileg az első évadban, Magyarországon, egy közlekedési lámpa mellett, az újraforgatás szerint viszont egy miniatűr Big Ben társaságában, valahol máshol), vagy amikor egy táskába rejtett kobra üti fel a fejét elé (eredetileg a harmadik évadban, MacGyver pedig dzsekiben rémül meg tőle, az újraforgatás szerint viszont már farmeringet visel), vagy amikor épphogy kiszáguld egy épp záródó kovácsoltvas kapun (eredetileg az első évadban, ingben, az újraforgatás szerint bőrdzsekiben).

Talán két dolog igazán mókás. Az első, hogy MacGyver figurája sosem volt az a férfitípus, aki villogtatja - egyébként nagyon is létező - izmait. Az egyik ilyen újraforgatott jelenetben, amikor MacGyver dühösen megfordul és nekiveti a hátát egy gótikus ívű ajtónak, mégis egy fekete izompólót (sőt, izomtrikót) adtak Andersonra (bár az eredeti, első évados jelenetben még ing és mellény volt rajta). Filmen valójában soha ilyen ruhában nem lehetett látni MacGyvert, sőt, már az első évadban elhangzott róla, hogy szégyellős, és vetkőzni sem szeret mások előtt. A másik, hogy a négy éven keresztül a főcím végét jelentő néhány kockát is újraforgatták, amelyben MacGyver egy nagy üldözés után leguggol, kiles egy faláda mögül és megkönnyebbülten fúj egyet (rózsaszín ingben, mellényben). Az ötödik évad főcímének újraforgatásában szőkébb lett, és türkizkék inget viselt. Majd a hatodik évadra az újraforgatást is újraforgatták: MacGyver még szőkébben, sötétkék ingben egy téglafal mögül nézett ki fújni egyet. Még nem tudtam rájönni, miért kellett ebben az egy esetben a lecserélt képkockákat is lecserélni...

Végül az olyan minden iránt érdeklődő rajongó számára, mint én, szintén érdekes, hogy miközben Richard Dean Anderson repülőszárnyra támaszkodva ránk mosolygó és Dana Elcar térkép előtt felénk forduló bemutatkozó jelenetét is újraforgatták az ötödik évad főcímébe, azoknak kivételesen már az eredetije se volt benne a valódi filmekben. Az a pár pillanat például, amelyre RDA nevét kiírták, ugyan egyértelműen egyik kedvenc epizódomból, Az utolsó állomásból való (1. évad 7. epizód: a jelmez, a hajviselet, a repülő is pontosan ebben szerepel), de a kész tévéfilmben sose volt benne: vagy eleve a főcímhez készítették, vagy kivágták. Vagyis, mivel ez a jelenet nem is epizódrészlet volt, bármire lecserélhették volna az újraforgatáskor. Mégsem tették, őrizve a hagyományt. Ami igazán tetszik nekem.

Linkek filmekkel és anélkül
A MacGyver sorozat epizódlistája
Tisztelgés az Időalagút előtt - Tribute to The Time Tunnel
A Vörös Pimpernel és a költészet - Linkgyűjteménnyel

A blog a 2020-as évben lett tízéves, így nem csoda, hogy ezúttal tizedszer sorolom fel az év szerintem legpompásabb, legjobb, leginkább szeretni való könyveit. Mint az utóbbi években mindig, ezúttal is összegyűjtöttem valamennyi friss, 2020-as megjelenésű olvasmányomat, majd ezek közül választottam ki azt a 33 kötetet, amelyet a legmeghatározóbbnak éreztem.

1-3.

Hogy melyek lesznek az idei kedvencek, arról már elég sokat elárult az a szeptemberi posztom, amely Az én Könyvhetem - 2020 címmel meghatározta, hogy addig melyik volt az a hét kötet, amely a legfontosabbnak bizonyult számomra az évben. Ezek a könyvek az alábbi listán is megtalálhatók, de azért közéjük tudott férkőzni néhány későbbi megjelenés. Ebben a rosszkedvű és aggasztó évben ugyanis a járványhelyzet számos kiadónak okozott nagy gondot, s több könyv megjelenését késleltette, ám a karácsony előtti időszakban végül több olyan mű is napvilágot látott, amelynek a megjelenéséről korábban, az ősz folyamán szinte már lemondtam. Sőt, lettek meglepetés-befutók is: a könyves kínálatban váratlanul megjelenő, előre be nem harangozott, remek kötetetek.

4-6.

2020-ban a szépirodalom és a non fiction aránya másképp alakult, mint az előző években: végül 24 regény, novellás- és verseskötet került fel a listámra, s 9 történelmi népszerűsítő munka, életrajz és tudományos könyv. Ez az arány 2019-ben 30:3, 2018-ban és 2017-ben pedig 28:5 volt - vagyis utoljára négy éve volt ilyen mennyiségű non fiction kedvencem. Ezek között található történelmi életmódtörténeti, nyelvészeti, filmtörténeti és természettudományos kötet is, de ide soroltam be Barack Obama nemrég megjelent elnöki memoárját is, amely ugyan számos szépírói erénnyel rendelkezik, mégis inkább történelemkönyvnek érzem, mint szépirodalmi életrajznak.

7-9.

A 24 szépirodalmi mű között található regény és novelláskötet is, sőt, idén a költészet is képviselteti magát. Bár ebben az évben - az előző háromtól eltérően - izlandi saga nem található a listán, szerepel az újjászületett Nibelung-ének Márton László fordításában, s két verseskönyv, a kortárs Szlukovényi Kataliné és a 18. században elhunyt dalai lámáé, Cangjang Gjacóé. Egyébként itt kell utalnom minden ilyen lista sebezhetőségére: a tavalyi kedvenceim között mindenképpen ott kellett volna szerepelnie Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskönyvének, de az csak 2020-ban került a kezembe. Az idei megjelenések közé viszont épp ezért már nem vehettem fel: pedig valamelyik kedvenc-listámon feltétlenül ott lett volna a helye...

10-12.

Nádasdy azonban így is vezeti a szépirodalmi művek listáját A szakállas Neptun című elbeszéléskötetével, a non fictionök között pedig második legnagyobb kedvencemként található meg Milyen nyelv a magyar? című remek könyve. Magyar szerzők egyébként is szép számmal képviseltetik magukat: a kilenc non fiction írói közül öten magyarok, a 24 szépirodalmi kötet szerzői közül pedig ugyan csak ketten, de A Nibelung-ének esetében képtelenség nem megemlékezni szinte fél-társszerzői rangban a csodálatos fordítás készítőjéről, Márton Lászlóról, ahogyan a dalai láma verseinek is meghatározó fordítója Sári László (és Rab Zsuzsa).

13-15.

A huszonnégy szépirodalmi műnek összesen egyébként harminchat szerzője van. Két könyvvel is szerepel friss újra-felfedezettem, Ernest Hemingway (5-6. Akiért a harang szól, Búcsú a fegyverektől) és Agatha Christie (13-14. Adventi krimik, Rejtély az Antillákon). Irene M. Adler név alatt három olasz ifjúsági szerző írja a Sherlock, Lupin és Én történeteket: Pierdomenico Baccalario, Alessandro Gatti és Lucia Vaccarino. A távoli látogató és a kék hölgy története című Weird Tales-válogatáskötetben hat szerző kilenc novellája olvasható: Loretta Burrough, Paul Frederick Stern, John Scott Douglas, Pearl Norton Swet, Wallace J. Knapp és Paul Compton elbeszélései. A legnagyobb ajándékban pedig nyolc klasszikus karácsonyi történet négy írótól (Charles Dickens, O. Henry, Philip Van Doren Stern, Henry Van Dyke) és négy írónőtől (Elizabeth Gaskell, Louisa May Alcott, Lucy Maud Montgomery, Harriet Beecher Stowe). A Nibelung-ének költőjének nem maradt fenn a neve, de Márton László izgalmas kísérőtanulmányában nemcsak azt bizonyítja tudományos alapossággal, hogy a monumentális mű nem közösségi alkotás, vagyis természetesen egyetlen író társítható hozzá, de a névtelen, ám karakteres, modern és újító művésznek mutatkozó Szerző írói portréját is felvázolja - aki egyértelműen férfi lehetett.

16-18.

A harminchat szerző közül összesen tizenketten nők. A non fiction kötetek szerzőit is számolva még egy kicsit jobb ez az arány. Harminchárom kedvenc könyvemnek negyvennégy szerzője van, ezek közül tizenhatan hölgyek. A negyvennégy író-költő közül tizenkilencen kortársaink, huszonöten viszont már nem élnek, sőt, ketten évszázados klasszikusok.

19-21.

A harminchat szépirodalmi szerző között találni egyébként a már említett két magyaron kívül 20 amerikait (közülük Theodora Goss magyar származású), 4 olaszt, 4 angolt, de van kanadai, tibeti, francia, német, szlovák és iraki származású holland író is közöttük. A non fictionöket öt magyar mellett 2 amerikai és 2 brit szerző jegyzi.

22-24.

Ami a műfajokat illeti, a huszonnégy szépirodalmi kötet közül huszonegy prózai, ezek közül 10 regény, 11 pedig szerzői vagy szerkesztett elbeszéléskötet. Kedvenc zsánereim ismét képviseltetik magukat: a huszonnégy könyv közül hét bűnügyi történet vagy kriminovellás-kötet, hat pedig sci-finek vagy fantasynek határozható meg.

25-27.

Ami a kiadókat illeti, a legtöbb kötettel (néggyel) a listán tavalyhoz hasonlóan az Attraktor szerepel. Ők nemcsak elkaptak egy fonalat, a huszadik század eleji vagy akár régebbi ős-sci-fi-fantasy-horror-novellák kiadásáét, amelyet a Delta Vision kb. egy évtizede megfont, majd sajnos többé-kevésbé elejtett, de elképesztően jó érzékkel mutatnak be és fedeztetnek fel újabb és újabb, rendkívül élvezetes történeteket író, régi (többségükben amerikai) szerzőket is a műfajból. A fantasztikus irodalom klasszikusaihoz ebben az évben a két háború közötti magyar "ponyva"-kiadásról már számos könyvet publikáló Grób László objektíven szubjektív, roppant izgalmas, az amerikai film noir történetével foglalkozó áttekintése is csatlakozott.

28-30.

Szintén négy könyv került be a kedvenceim közé a 21. Századtól. Még soha nem volt ennyi kedvencem tőlük, bár tavaly egy, tavalyelőtt pedig három kötettel szerepeltek az éves listámon. Azzal, hogy a kiadó az Updike-életműsorozat mellé megindított a új Hemingway-sorozatát is, nemcsak azt érte el, hogy ismét felfedeztem magamnak az amerikai klasszikus írót, de ezúttal sikerült nagyon meg is szeretnem. A rangsor második helyére a Helikon került fel 3 könyvvel: tavaly is a második helyet szerezte meg, nem utolsósorban zsebkönyv- és Christie-sorozata miatt, ahonnan állandóan akadnak kedvenceim.

31-33.

A szívemnek nagyon kedves Typotex megjelenései közül ezúttal két könyv fért fel a listámra, ám az előkelő, 8. és 24. helyen: biztos vagyok benne, hogy a Typotex Világirodalom 2021-ben is maradandó olvasmányélményekkel ajándékoz majd meg. Szintén 2-2 könyvvel képviselteti magát az idei listán a Corvina és az Európa. Mellettük 1-1 kötetet jegyez az Agave, az Akkord, az Álomgyár (amely a szerelmes könyvek mellett nagy örömömre elkötelezte magát a szép és okos életmódtörténeti képeskönyvek mellett), a General Press, a Harmat, a HVG Könyvek, a Jaffa, a Jelenkor, a Kalligram, a Lettero, a Magistra, a Manó Könyvek, a Magvető, a Metropolis Media, a frissen létrejött Rubicon Intézet és a Scolar. Sajnos idén sem tudott felkerülni a listára a Delta Vision, bár a Sejtelmes történetek igazán jó volt, mindenkinek ajánlom (sokáig haboztam, ne az kerüljön-e a 24. helyre...).

Így hát elmondható, hogy legalább az olvasmányok terén jó évet sikerült zárni, sok új kedvencem lett. Ezekről az alábbiakban olvasható a szokásos szöveges, linkes felsorolás. Azoknak a könyveknek, amelyekről már sikerült a blogon véleményt publikálnom, linkként működnek a címei és elvezetnek egy-egy poszthoz. Nemsokára valamennyi itt felsorolt kedvenc ismertetése olvasható lesz.

Kedvenc könyveim 2020-ból - szépirodalom

1. Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun, Magvető
2. A Nibelung-ének Márton László fordításában, Kalligram
3. Cangjang Gjaco: Lelked szélfútta madártoll  - A 6. dalai láma szerelmes versei Rab Zsuzsa és Sári László fordításában, Corvina
4. John Updike: A kentaur, 21. Század
5. Ernest Hemingway: Akiért a harang szól, 21. Század
6. Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől, 21. Század
7. Szlukovényi Katalin: Álomkonyha, Jelenkor
8. Ivana Dobrakovová: Anyák és kamionsofőrök, Typotex Világirodalom, Typotex
9. A legnagyobb ajándék és más klasszikus karácsonyi történetek, Harmat
10. Amélie Nothomb: Szíved gyötörd, Európa  
11. Andrea Camilleri: Montalbano - Karácsonyi ajándék, Európa
12. Raymond Chandler: Asszony a tóban, Klasszikus krimi, 21. Század
13. Agatha Christie: Adventi krimik, Helikon
14. Agatha Christie: Rejtély az Antillákon, Helikon
15. Irene M. Adler: Öt karácsonyi rejtély, Sherlock, Lupin és Én, Manó Könyvek
16. H. P. Lovecraft: Árnyék Innsmouth fölött, Helikon Zsebkönyvek, Helikon
17. Ray Bradbury: Marsbeli krónikák, Agave
18. Lee Child: Sohanapján, General Press
19. G. G. Pendarves: A pokol sötét csarnokai és a síron túli kacagás, A fantasztikus irodalom klasszikusai, Attraktor
20. A távoli látogató és a kék hölgy története - Weird Tales antológia (1935-1936), A fantasztikus irodalom klasszikusai, Attraktor
21. Arlton Eadie: A koponya háza és a szellemhajó története, A fantasztikus irodalom klasszikusai, Attraktor
22. Frank Tallis: Hallgass a neved, Monarchia-krimik, Magistra
23. Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete, Metropolis Media
24. Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb, Typotex Világirodalom, Typotex

Kedvenc könyveim 2020-ból - non fiction
25. Hahner Péter: Világtörténelmi kaleidoszkóp magyar szemmel, Rubicon Intézet
26. Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?, Corvina
27. Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok - Női életutak és mindennapok a történelemben, Álomgyár
28. Barack Obama: Egy ígéret földje - Elnöki memoár, HVG Könyvek
29. Grób László: Az amerikai film noir története 1940-1960, Attraktor
30. Anne Hart: Hercule Poirot titkos magánélete, Lettero
31. Martin Rees: A jövőről - Az emberiség kilátásai, Talentum Tudományos Könyvtár, Akkord
32. Sally Hines: Mi a gender? - Bevezetés a XXI. századhoz, Nagytotál, Scolar
33. Pető Andrea: Árnyékban - Rajk Júlia élete, Modern magyar történelem, Jaffa

Zárásképpen mindenki együtt:
Linkek
2019 - 2019 kedvenc könyvei
2018 - 2018 kedvenc könyvei
2017 - 2017 kedvenc könyvei
2016 - 2016 kedvenc könyvei
2015 - 2015 legjobb könyvei
2014 - A legjobb könyvek 2014-ben
2013 - A legjobb olvasmányok 2013-ban
2012 -  Az év szeretni való megjelenései
2011 -  2011 legjobb 13+1 könyve