Amióta idén efféle könyvhármasokat írogatok, már egy tucatnyi mindenféle történelemkönyvről szót ejtettem. Ezúttal három nagyon különféle kötet került egy posztba: csak a történelem közös bennük.

Az alapvető
Hahner Péter: Történelmi kaleidoszkóp magyar szemmel
Rubicon Intézet, 2020
Nehezen meghatározható, friss definíciót igénylő fogalmak, mint feudalizmus, abszolút monarchia, forradalom, diktatúra és Vadnyugat. Alaposan ismerni vélt személyek új, modern tükörben, mint a Napkirály, Kálvin János, Fouché, Casanova és III. Napóleon. Témák, amelyekkel kevéssé szokás (szakszerűen) foglalkozni magyar nyelven: milyen uralkodó volt a kivégzett XVI. Lajos? Mi az a szabadkőművesség? A párizsi kommünről, legendák nélkül. Prostitúció a vadnyugaton. Párizsi tavasz, 1968.
56 tanulmány, amely tökéletes keresztmetszetét adja kedvenc történészem, Hahner Péter szakszerű történelmi népszerűsítő munkájának és elképesztően széles körű érdeklődésének is, amely konkrét kutatási területei, az újkori Franciaország és az USA történelme mellett többek közt a középkorvégi Európa vallásháborúitól a második világháborúig, a nők történelemben betöltött szerepétől a kémkedés történetéig, s az amerikai elnökgyilkosságok részleteitől a forradalmak vizsgálatáig terjed. 56 tanulmány, amely nyugodtan nevezhető így akkor is, ha nem járul hozzá részletes jegyzetapparátus és irodalomjegyzék, hiszen (egy kivételével) a Rubicon folyóiratban jelent meg az előző három évtizedben: az egyes írások szakmai alapja azonban megtalálható a szerző sok-sok publikációjában, s számtalan önálló könyvében. Gyakran azonban nem érünk rá könyvet olvasni, színesre, izgalmasra és gyorsra vágyunk olvasóként: Hahner Péter 56 tanulmánya pedig épp ebben a műfajban ad olyasmit, ami nem megszokott.
Ha elolvassuk például A francia forradalom 1789-1799 című, a kötetben tizennégy oldalas összefoglalót (9 érdekes képpel, 7 keretes írással, köztük egy időrenddel), akkor első közelítésben szemünk előtt egy klasszikus, tankönyvi anyag, jobb, mint a Wikipédia, s tudjuk, mit kell tudni a francia forradalomról. Második közelítésben azonban észrevehető, hogy a szöveg majdnem minden mondata valamilyen legendát oszlat el. Pl. a forradalom okai: pazarló udvar? mi a harmadik rend: és hány nemesség volt? a király varennes-i szökése: áruló volt-e a király? assignáták: miért nem oldották meg az államadósság kérdését? Síkság: tényleg ők voltak a határozatlan mocsár a forradalom nagy alakjai között? jakobinus diktatúra: miért inkább forradalmi kormányzat? eredmények: felvilágosodás mindenkinek? Ha pedig még egyszer nekifutunk az eredetileg 2017-ben publikált írásnak, akkor már olyan átfogó, szemléletformáló dolgokra figyelhetünk fel benne, mint 1789 három párhuzamos forradalma, a modern alkotmányozás és a forradalmi ideológia paradox ellentéte, vagy a francia forradalom kettős tanulsága.

A legenda csak a maga helyén szép: Scaramouche

Mondhatná valaki, hogy ezekről már Hahner Péter korábbi, remek köteteiben (köztük a Franciaország történetében) is lehetett olvasni. Egy olyan országban azonban, ahol az idei évben frissen megírt-átszerkesztett, két általános iskolás történelemtankönyv közül az egyik (B) még mindig a forradalom konkrét okai között tartja számon az udvar pazarlását, a labdaházi eskünél még mindig a bezáratott terem legendáját tartalmazza, a hatodikos tanulókkal a Bastille bevételét egyetlen forrás, pont Desmoulins levele alapján szeretné újrameséltetni, a király szökését kifejezetten csúfondárosan regéli el, azt állítva, a szökevények "Kevés testőrt vittek magukkal, mert nem fértek el elegen, a királyné fodrászai ugyanis sok helyet foglaltak", máshol pedig az szerepel, 1792-ben a király vitte háborúba az országot, hogy visszaszerezze hatalmát, a jakobinus diktatúra meg azzal kezdődött, hogy "A tulajdonos polgárság és a jakobinusok útja elvált egymástól", nos - ott egyértelműen hatalmas szükség van és volna az olyan okos, elképesztően alapos és megfontolt történészi hangra, amilyen Hahner Péteré! Fellapozva könyvében akár csak ezt az egy, nagyon kézenfekvő témájú, rövid írást, már érezhető, hogy szövegeiben még az egyszerű mondatok súlya és objektivitása is végiggondolt, s a(z eredeti) terjedelmi korlát ellenére a problémákról soha nem leegyszerűsítve, hanem csak okosan sűrítve esik szó. (Bárcsak a tankönyvszerzők is képesek lettek volna erre.) Ugyanezzel a felelősségtudattal íródik valamennyi Hahner-írás a Világtörténelmi kaleidoszkópban, s ugyanennyire érdemes elolvasni, ráfigyelni, legyen szó bennük az USA létrejöttéről, az angol (nem polgári) forradalomról, a francia nemességről, Versailles-ról, Mata Hariról, Szent Johannáról vagy éppen az 1917-es bolsevik hatalomátvételről. Ráadásul mindezt közérthető, világos, szellemes és szakszerű nyelven.
A könyv utolsó előnye, hogy hatalmas, szinte minden oldalán gyönyörű színes képeket tartalmazó, 544 oldalas, rendkívül igényes kiadványról van szó, amely egyszerre történelemkönyv és album. Igaz, utóbbi miatt viszont elég nehéz mindenhová magunkkal vinni afféle kézikönyvként, mivel mintegy két és fél kiló: pedig igazán jó lenne, hiszen kifejezetten az a könyv, amibe bele kell feledkezni... A polcon azonban érdemes ott tartani a kezünk ügyében. Számomra mindenképpen 2020 legfontosabb történelemkönyve magyarul, s csak remélem, hogy a Rubicon Intézet, amelynek Hahner Péter immár a főigazgatója, a későbbiekben is hasonló kiváló kötetekkel lepi majd meg az olvasókat.

A színező
Katona Júlia: Griffek kincse
Színezni művészet, Typotex, 2015
Erre a kötetre már régen vágytam, míg végre sikerült megszerezni. Amikor megjelent, éppen hatalmas divattá váltak a különféle stresszoldó felnőtt színezők, amelyek egy része - valljuk be - az ízléstelenség netovábbját képviselte és képviseli. (Igen, például a hivatalos Outlander színező is, amely persze a rajongók számára ettől még kiváló kikapcsolódást jelent...)
A Griffek kincse szerzője azonban művészettörténészként és muzeológusként készítette el különleges mintáit, amelyek kivétel nélkül hiteles Kárpát-medencei régészeti ornamentikán alapulnak. A könyv 50 rajza közt találhatunk életfamotívumokat hajfonatkorongokról, csokorpálmákat tarsolylemezekről és szablyákról, oroszlánokat, griffeket, sasokat a nagyszentmiklósi kincs darabjairól... A színezőben ráadásul nemcsak egyes, kiemelt mintáknak adhatunk fantáziaszíneket, de azok medaillonba foglalva és terülő mintákon is megjelennek: utóbbiak átrajzolásával például tökéletesen egyedi csomagolópapírokat is tervezhetünk - iparművészeti alapokon.
Az egyes lapok ráadásul kitéphetőek: így bekeretezhetőek, ajándékba adhatóak. Kívánható több egy hiteles történelmi színezőtől?

A nagyon érdekes
Apor Péter: Forradalom a hátsó udvarban - Tömegerőszak, antiszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon 1945-1946
Modern magyar történelem, Jaffa, 2021
Közvetlenül a második világháború után különös agresszió- és lincselési hullám söpört végig a magyar vidéken. Többek közt Békéscsabán, Kunmadarason, Miskolcon, Ózdon, Szegváron a tömegerőszak sebesülteket, halálos áldozatokat hagyott maga után. A megtámadottak kereskedők, malmosok, szállítók és azok családtagjai, alkalmazottai, ismerősei vagy védelmezői voltak, s szinte mind zsidók. Hogyan harapózhatott el így az erőszak? Ez a Jaffa-kötet egy igazán izgalmas forráskezelési és narrációs technika segítségével ezzel az összetett rejtéllyel foglalkozik.
Bemutatja, miként vált a korrupció és a feketézők elleni jogi és ideológiai harc kimondatlanul és kimondottan antiszemita és spontán, kollektív, sőt, népi megmozdulásokká. Elgondolkodtat arról, milyen új szempontokat kínálhat egy történelmi korszak feldolgozásához a társadalmi osztályozás, a testi tulajdonságok és az erőszak közötti viszony feltárása. Rámutat, a kollektív erőszak hagyományosan megfigyelt mozgatórugói (eszmei harc vagy az elnyomottak az államhatalom, a hierarchiák elleni "jogos" tiltakozása) mellett mennyire fontos a hétköznapi gyakorlatok figyelembe vétele. Mert: mégis miként tartalmazhatott antiszemita frázisokat a kommunista politikusok beszéde, miközben antifasiszta alapon küzdöttek az "igazságért"? Mennyiben volt igaza Tildy köztársasági elnöknek, aki szerint a magyar nép eszmevilágától mindig távol állt az antiszemitizmus? Mennyit számított a helyzet eszkalálódásában az új világ propagandája a kövér és sovány emberek örök ellentétéről, a dolgos fizikai dolgozók és a henye naplopók szembeállításáról? Egy olyan jövőről, amelyben kizárólag az izzasztó, piszkos, látható, s végül kézzel fogható eredményt termelő munka számít munkának?
A könyv feldolgozta esetek kiváltó okai között ott a háború, a gyász, az irigység, az éhezés és az előző korszak retorikája, éppen úgy, mint az új korszak új retorikája a hatékonyan központosított és igazodó új sajtóval, amelyből sok esetben gondolatokat és indoklásokat is kölcsönöznek a "nép" - később, a rendőri eljárások során kikérdezett - tagjai is. És ott egy hihetetlen, Grimm-mesébe illő és pletykaként országosan terjedő, új vérvád-mese is, amelynek megfékezését nagyban nehezíti, ha a berendezkedő rendszer magát épp a (gyilkos mesét épp lelkesen továbbadó és elhívő) nép, az egyszerű, vidéki, dolgozó ember szócsöveként és érdekvédőjeként kívánja meghatározni: vagyis más ügyekben messzemenően támaszkodni akar azokra, akik most a radikális és önjáró erőszak képviselőivé váltak... Jó könyv.

Linkek
Három téli találkozás Agatha Christie-vel
Három könyv krimikedvelőknek
Három regény a Typotextől, kékben
Három népszerű könyv a történelemről
Három szakszerű könyv a történelemről
Három találkozás Sherlock Holmesszal
Három érdekes könyv a történelemről
Igaz szépség s szép igazság - három könyvben
Három szépirodalmi könyvről
Három izgalmas kötetről
Három okos kötetről röviden
Három kortárs költőnő