Egy tucat tudós könyv - Egy tucat hosszú mondat
Az idő igencsak elszaladt azóta, amióta beharangoztam jelen bejegyzés legkorábbi kötetét, Michio Kaku új könyvét. 2019 novembere óta volt karantén és home office, karácsony és húsvét, olvasás és könyvrendezés az otthonomban, elhallgatás és újrakezdés a blogban... Néhány olvasmány bevonult a kifejezett kedvenceim közé, néhánytól pedig messzebb kerültem. Most következzen 12 mondat 12 tudományos műről.
 
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon - Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918-1921
 
A hatalmas emlékezetpolitikai zajban, amely a trianoni béke megszületésének századik évfordulóját jellemezte, jó volt meghallani egy okos, higgadt és informatív hangot: Ablonczy Balázs a Trianon-legendák után ismét legendaoszlató, egyben azonban a kutatás újabb fehér foltjait feltérképező könyvet írt rengeteg személyes történet feldolgozásával, arról, kik, hol és hogyan élték át, ahogyan Trianon hatására minden megváltozott Magyarország új határain innen és túl.

Ungváry Krisztián: Horthy Miklós - A kormányzó és felelőssége 1920-1944
Modern magyar történelem, Jaffa, 2020
Bár Ungváry új kötete hangsúlyozza, nem kismonográfia, nem teljes életrajz (hiszen az rendelkezésre áll Turbucz Dávid tollából), mégis végigvezet a kormányzó politikai pályáján, mégpedig egy sajátos, de már Ungváry nagymonográfiájában is feltűnő szempont, az emberi, politikusi, szimbolikus és valós felelősség szemszögéből: mindezt ráadásul frappánsan, egyénien, szakszerűen és tömören.

Máthé Áron: Vörös karszalag - Ideiglenes karhatalmi osztagok 1944-45-ben

Modern magyar történelem, Jaffa, 2020 
A sorozat célkitűzéseihez illően ez a kötet is olyan témákkal kapcsolatos kutatási eredményeket mutat be, amelyekről nemigen lehetett korábban olvasni: történész-szociológus szerzője ugyanis az 1944-45-ben megjelenő különféle karhatalmi osztagok (új honvédség, demokratikus rendőrség, tanyavilági polgárőrségek, R-gárda, MOKAN-komité) létrejöttéről ír, s szerepükről az uralomváltás megvalósulásában, a malenkij robotra hurcolásban és a "kommunista forradalom" megvalósításában.

Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat - A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés 1976-1989
 
Modern magyar történelem, Jaffa, 2020 
Sosem hittem volna, hogy a címben szereplő, s általam annyira nem ismert témakörnek a feldolgozása ennyire élvezetes lehet: a szerző aprólékos kutatómunkával, adatok ezreit, s számos különféle visszaemlékezést feldolgozva mutat be egy - nekem - régmúlt világot, amikor napjaink olyannyira különféle utakra tért közszereplői és politikusai (sokan sokféleképp, mégis) azonosan foglaltak állást a lengyel ellenzék ügyében, olykor osztozva a veszélyekben és a testvériségben is.
 
Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai 1880-1945
 
Modern magyar történelem, Jaffa, 2020
Hm, talán az első tagja a sorozatnak, amely időnkénti felületességével kis csalódást okozott számomra (én biztosan elhagytam volna a végtelenül rövid és a felszínt sem súroló, 15 oldalas bevezető fejezetet, s nem engedtem volna, hogy pl. a fürdőszobáról szóló rész olyannyira áldozatul essen a felhasznált visszaemlékezések gondolatmenetének, hogy azt a hatást keltse: a szerző szerint az, akinek a század elején nem volt fürdőszobája, sosem mosdott végig tetőtől talpig, teljesen...): ettől függetlenül elképesztően izgalmas, a mindennapokat bemutató témájával gondolatébresztő kötet.

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor
Jaffa, 2020
Sok mindent gondoltam a cím alapján, de hogy ennyire élvezetes, személyes, őszinte és szórakoztató stílusú életrajzot kapok kézhez, amely ráadásul eközben tiszteletreméltó szakmaisággal rendelkezik, s elképesztő méretű forráskutatásra épül, az eszembe sem jutott: érzékletes leírások, ritka képek, izgalmas titokfejtések a magyar szocializmus időszakának egyetlen privilegizált divattervezője életével kapcsolatban.

Feitl István: Ki volt Rákosi Mátyás?
Ki volt?, Napvilág, 2020
Nagyon hiányzott már a magyar történelmi életrajzok közül egy Rákosiról szóló, így nagy dolog, hogy most megszülethetett, ráadásul a téma olyan szakértőjétől, mint Feitl: a könyv rendhagyó, önkérdező, ál-párbeszédes szerkezete viszont annyira nem tetszett nekem, mint más méltatások íróinak (mivel kissé kevésbé szakszerűnek tűnik tőle az egész szöveg...) - kár.
 
Peter Conradi - Mark Logue: A király háborúja
Athenaeum, 2020 
A király beszéde után az Ausztráliából érkezett beszédtanár, Lionel Logue, s az angol trónra váratlanul kerülő VI. György története ebben a kötetben folytatódott és zárult le: az elődénél sokkal kézbeillőbb formában kiadott, s jobban fordított, a szerzők által tulajdonképpen teljesen a háborút átélő Nagy-Britanniának, és a két szereplőnek szentelt, érdekes forrásokat feldolgozó könyv számos izgalmas részletét mutatta be a korszaknak.

Michio Kaku: Az emberiség jövője
Kakuval mindig furcsán vagyok, mivel könyvei vagy nagyon tetszenek, vagy egyáltalán nem (a sorozatból az első kategóriába tartozik A lehetetlen fizikája, a Hipertér,a Párhuzamos világok és Az elme jövője, a másodikba viszont A jövő fizikája): ez a könyv valahol középütt foglalt helyet, mivel olykor végtelenül inspirálónak, máskor inkább végtelenül felületesnek éreztem.

Martin Rees: A jövőről: Az emberiség kilátásai
Talentum Tudományos Könyvtár, Akkord, 2020
Rettentően izgalmas volt egy ilyen okos, szerény és visszafogott hangot hallgatni (olvasni), épp a március közepi zűrzavar idején, mint amilyen Nagy-Britannia volt királyi csillagászának bölcs és könnyen olvasható töprengése volt: lebilincselt, módfelett megnyugtatott és még gondolkodásra is inspirált.

Sally Hines: Mi a gender? - Bevezetés a XXI. századhoz
Nagytotál, Scolar, 2020
E könyvről nemigen van más megjegyezni valóm, mint hogy büszke vagyok a Scolar Kiadóra, mivel úgy döntött, megjelenteti: egyébként egy fiataloknak készített, rendkívül alapos és úttörő, népszerűen tudományos könyvsorozat darabja, okos, széles látókörű, érthető, de abszolút szakszerű, s ha nem lenne a(z állítólag fiatalbarát, de borzalmasan szemrontó) szedése, bátran ajánlanám bárkinek - nem kell tőle félni...

Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Corvina, 2020
Nemrég vallottam meg, hogy mennyire tisztelem Nádasdy Ádámot és a munkásságát: de eme nagyon szakszerű, egyben nagyon szórakoztató nyelvészeti könyv alapján bárki meg tudja kedvelni őt mint nyelvészt - csak bele kell fogni a könyvbe, s innentől önmagát olvastatja, szemléletet és információt adva, s kulcsot kölcsönözve ahhoz, hogyan legyünk gondolkodásunkban 21. századi, gőgös helyett büszke, nyelvvédő helyett nyelvszerető, patetikusan nyelvhívő helyett pedig nyelvészetileg tájékozott magyarok.
0 Responses