Cserhalmi Dániel környezetgazdálkodási agrármérnök, korábban az Állatorvosi Egyetem oktatója, tanszékvezetője, jelenleg a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa. E bevezető mondatból sok minden inkább következhetne, mint hogy Cserhalmi a magyar történelmi regény és történelmi krimi egyik meghatározó alakja, aki egyfajta új zsánert talált fel azzal, amit könyvei borítóján ÁVH-regénynek neveznek.

A legkülönfélébb műfajokat és alzsánereket keverve írja ugyanis letehetetlen történeteit, amelyeket az köt össze, hogy (eddig) kivétel nélkül 1950-ben játszódnak, a Rákosi-korszak talán legsötétebb időszakában, s valamennyiben megjelenik az ÁVH hosszú árnyéka, s egy vagy több nyomozója is. Meg persze az, hogy nagyon izgalmasak, s történelmileg rendkívül pontosak a regények.

A sikertörténet a Csengőfrász című első kötettel kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy az Alexandra Kiadó befogadta és gondozni kezdte a sorozatot. Az író kiváló stílusa, megtorpanás nélküli történetszövése, professzionális elbeszélésmódja elképesztő históriai precizitással párosul: joggal tudható, hogy minden kötet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szakmai támogatásával készült.

Remélem, hogy a szerző útja mihamarabb egy irodalmi díjjal vagy elismeréssel fog folytatódni, hiszen a negyedik, kicsit műfajváltoztató, így szabályos detektívregény-mintájú, egyben meglepő mélységű Vadászat (szerintem a legjobb Cserhalmi-regény), s a detektívtörténetként kifejezetten újító szerkesztésű, stílusában, irodalmiságában és etikai kérdésfelvetéseiben azonban mind az öt korábbi kötet tanulságait hasznosító A vörös báró kiragyog nemcsak az átlagos krimifelhozatalból, de a bármely témájú magyar történelmi regények közül is. Ha pedig összességében szemlélem a sorozatot, a Csengőfrász felülmúlhatatlan: de nem azért, mintha írója nem tudná "meghaladni" szerkesztésben vagy stílusban - hanem az ötlete és a megoldása miatt...

A könyvek számos irányból megközelíthetők. Például, mint történelmi regények, hiszen históriai szempontból tűpontosan és elkeserítően ábrázolják 1950-et, legyen szó az átlagemberek mindennapjairól, a hétköznapi élet tárgyairól és programjairól, a korabeli Budapestről, Szegedről, kisvárosról, faluról, az ÁVH működéséről, a Katpol beszántásáról, Péter Gábor és mások politikai játszmáiról, a kuláküldözésről, az erőszakos téeszesítésről, a besúgó-jelentésekről. A cselekményelemek egy része a valóságból származik, s még valós személyek is hitelesen szerepelnek egyes jelenetekben.

Ám ha valakit a kutatás, nyomozás, kémkedés, lebukás, sorozatgyilkosság vagy szöktetés kalandos, csavaros témái érdekelnek, akkor élvezheti amiatt a könyveket, hogy telve vannak ilyenekkel, mégpedig feszesen és jól megírva. A Szibériai csapda és A Szabadság-hadművelet egyként tekinthető klasszikus, "menekülős" thrillernek: másban azonban még csak nem is hasonlítanak. Ráadásul azon is lehet gondolkodni az esetükben, kit is lehetne főhősnek nevezni bennük. Ez már a Csengőfrászban is központi kérdés volt, s egészen különleges választ kapott.

Lehet a történelmi krimi műfaja felől megközelíteni a könyveket: ilyen szempontból minden rendhagyósága ellenére mind a Vadászat, mind A vörös báró klasszikus értelemben vett detektívtörténet, főszerepben a saját feje után menve is kutató rendőrnyomozóval (van, ahol többel), s telve erkölcs és bajtársiasság, igazság és eltussolás kérdéseivel. De a Csengőfrászban és a Szibériai csapdában is folyik nyomozás, míg A Szabadság-hadművelet macska-egér játékával köti le a krimikedvelőket. 

Az öt regényt összekapcsolja az ÁVH-téma, s az első hármat néhány mellékszál variált újra-felbukkanása. De határozottan leszögezhető, hogy bármely könyv, még a harmadik is, tökéletesen megáll önmagában: a sorozat szerzői és tematikus, nem pedig összefüggő és "sorszám szerint olvasandó". S minden történet teljesen kielégítően lezárul, nincs függővége, nem hagy csalódást az olvasóban.

Amiatt sem kell aggódni, hogy az ÁVH-sok ábrázolása egysíkú-dehumanizáló, vagy épp ellenkezőleg, mentegető-felmentő lenne a könyvekben. Akinek vannak élményei, vagy a felmenői által továbbadott konkrét emlékei a korszakból, valószínűleg ugyanúgy vállalhatónak és igaznak érezheti a történeteket, mint aki egyszerűen egy 75 éve létezett korszak leírásaként, megelevenítéseként, de nem érdekelt félként veszi kézbe őket. Ebből a szempontból egyébként még mindig a Csengőfrász adja a legkomplexebb élményt, miközben pontosan azzal játszik, amivel kapcsolatban a szórakoztató irodalomban általában teljesen biztosak szoktunk lenni: a narrációval és a hősök viszonyrendszerével.

Engem sok más mellett az is nagyon meg tudott fogni, hogy a pontos leírásoknak köszönhetően városon és vidéken is lesétálható, le-tömegközlekedhető volt sok-sok helyszíni jelenet és kaland (mint amikor a Budapest a diktatúrák árnyékábant olvastam), illetve nagyon meglepett egy-egy jól megválasztott név. A női szereplőket is izgalmasnak, találóan jellemzettnek találtam, még a néhány jelenetben kis szerepet játszókat is. Belém vágott a mondat, hogy "Az ÁVH-ból nem lehet csak úgy leszerelni." Végül erősen hatott rám sok olyan, alig, de nyitva hagyott kérdés, mint pl. hogy helyes volt-e a kényszerű döntés a Vadászat végén, s etikus-e egy korábbi benne, vagy hogy a Szibériai csapda legfiatalabb fontos szereplője vajon miként élte tovább az életét, s miért nem kérdezett semmit, vagy épp, hogy mi történhetett A Szabadság hadművelet vége után, mondjuk, 1 évvel... Nem is beszélve A vörös báró zárásáról...

Éppen ezért mindenkinek csak ajánlani tudom Cserhalmi Dániel ÁVH-regényeit. S alig várom a következőt: a forma még nagyon sok különféle típusú regényt képes lehet befogadni, amelyek esetleges krimiségük "ellenére" már réges-régen a szépirodalom kupacába valók, pakolják is akárhová őket aktuálisan egy Libri-boltban.

Talán érdekes lehet, mikor játszódnak az egyes könyvek:
Csengőfrász - 1950. január 23. - március 17. (egy fejezet: 1947)
Szibériai csapda - 1950. április 2-24.
A Szabadság-hadművelet - 1950. április 18.-június 15.
Vadászat - 1950. április 10.-augusztus.
A vörös báró - 1950. augusztus 6.-szeptember 7. (egy-egy fejezet: 1969, 1989, 2003, 2007)

A regények kiadási adatai

Csengőfrász, Atlantic Press, 2018, Alexandra, 2022
Szibériai csapda, Alexandra, 2020
A Szabadság-hadművelet, Alexandra, 2023
Vadászat, Alexandra, 2024
A vörös báró, Alexandra, 2026

Utolsó frissítés: 2026.05.10.

Több mint egy év eltelt már azóta, hogy posztoltam a blogon az Amanda Quick (Jayne Ann Krentz Castle amerikai írónő) történelmi romantikus regényeit rendszerező sorozatom első összefoglaló bejegyzését a "szóló könyvekről", valamint pedig az írónő 19 önálló regényének részletes bemutatását. Ideje folytatni a szériát, ezúttal a Burning Cove sorozat darabjaival.

A Quick-könyvek kivétel nélkül történelmi detektívregények, történelmi krimik vagy romantikus történelmi kalandtörténetek bűnügyi szállal. Ami alapján mégis két csoportra bonthatók, az a természetfeletti elem: abban az esetben ugyanis, ha ilyen is beépül a cselekménybe, afféle inspiráló, fantasys módon, akkor a "definícióm" szerint már nem tisztán történelmi detektívtörténetről van szó.

A tisztán történelmi detektívsztorik közé 19 önálló regény tartozik és három sorozat, a Vanza (4 kötet), a Lake & March (3 kötet) és a Burning Cove (7 kötet) regényei. A természetfeletti-fantasys történetek közé pedig két sorozat, a Ladies of Lantern Street (2 kötet) és az Arcane Society (5 kötet) darabjai.

A Burning Cove sorozatot azért szokás e néven emlegetni, mivel erre a névre keresztelte azt a Los Angeleshez közel eső, de - látszólag - ártatlanul bűbájos amerikai kisvárost Amanda Quick, ahol ezek az izgalmas, 20. század közepi detektívtörténetek játszódnak.

Joggal használtam velük kapcsolatban ezt a műfaji megnevezést, mivel a széria magyarul kiadott első három kötete valójában nem történelmi romantikus könyv, sokkal inkább történelmi krimi, a javából. Bár megjelenik bennük Amanda Quick korábbi köteteinek sok-sok jellegzetessége, ez nem újrafelhasználásként, hanem világteremtésként működik. Szerintem a sorozat mindegyik története olyan, mint egy-egy izgalmas, utólag kiszínezett, harmincas évekbeli hollywoodi mozidarab. A cselekményben vannak kemény krimis, kalandregényes, kémtörténetes és - nem természetfeletti - horrorelemek is, a bennük szereplő helyszínek és emberek - titokzatos gengszterek, hollywoodi filmsztárok, titkos ügynökök, hírnévről álmodozó pincérnők, korrupt üzletemberek, kissé bumfordi rendőrök, mulatótulajdonosok, magándetektívek - pedig mintha a filmvászonról léptek volna le.

A sorozatba a következő könyvek tartoznak:
A lány, aki túl sokat tudott - The Girl Who Knew Too Much, 2017
A lány, aki kámforrá vált - The Other Lady Vanishes, 2018
Halálugrás - Tightrope, 2019
Close Up, 2020
The Lady Has a Past, 2021
When She Dreams, 2022
The Bride Wore White, 2023

Sajnos jól látható, hogy éppen ez volt az a sorozat, amelyet a koronavírus-járvány elsodort itt nálunk. 2019-ig ugyanis a Maecenas Kiadó folyamatosan adta ki és újra Amanda Quick életművét, általában igen jeles fordításokban, így a Burning Cove kötetei is megjelentek már az amerikai kiadásukkal azonos évben magyar nyelven is. Quick életműsorozata volt Danielle Steel és Sandra Brown hasonló szériája mellett az 1987 óta működő kiadó harmadik zászlóshajója. Azonban 2019 óta sem Brownnak, sem Quicknek nem jelent meg könyve, a Maecenas csak és kizárólag Danielle Steel munkásságnak újabb és újabb darabjait adja ki, s 2027-ig is kizárólag ezzel tervez. Ami nyilván jó hír Steel rajongóinak, és önmagában nagyszerű. Viszont sajnos azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy Amanda Quick életműve a Burning Cove 4., 5., 6. és 7. kötete kivételével teljes mértékben elérhető magyarul, valószínűleg remény sincsen rá, hogy ez a négy regény valaha is megjelenik itthon. Pedig úgy tűnik, azzal valóban teljes volna a Quick-ouvre.

De több érdekessége is van még a sorozatnak a fentin kívül. Az első, hogy ez az írónő utolsó történelmi sorozata. A második, hogy lehetséges, hogy ez Amanda Quick "búcsúja" az olvasóktól... A harmadik pedig, hogy egyedülálló módon ez a széria a 20. században játszódik, de nem az írónő aktuális jelenében, mint más kötetei. 

Persze senkinek sem kell megrémülnie a második érdekességtől: az immár 78 (!) éves írónő nemcsak jól van, de fáradhatatlanul publikál is. Azonban 2023, a The Bride Wore White megjelenése óta kizárólag csak úgy, mint Jayne Castle és Jayne Ann Krentz. Az 1948-ban született szerző ugyanis (eltekintve pályája legelejének néhány álnevétől, amilyen a Stephanie James is volt) kizárólag három néven alkot.

Jayne Ann Krentzként (ami a férjezett neve) a jelenben játszódó romantikus regényeket ír (jó hír számomra, hogy köztük is akadnak krimisek). Ezeket a könyveket nálunk alapvetően az Európa Kiadó jelentette meg, s nemsokára írok róluk. A Jayne Castle nevet (ami a rövidített leánykori neve), azóta, hogy kitalálta ezt a zsánert, kizárólag akkor használja, ha a jövőben játszódó, science fiction- és fantasy-elemeket használó romantikus regényeit írja (amelyek közül a leghíresebbek a Harmony bolygón játszódók és a Guinevere Jonesról szólók). Castle-kötet mindössze kettő elérhető magyarul, később ezekről is fogok majd írni.

Végül ott van az Amanda Quick-alterego, aki a történelmi tárgyú könyvek szerzője. Ezek azonban kivétel nélkül vagy az 1800-as, vagy az 1810-es, vagy az 1890-es években játszódnak, illetve két kötet középkori, 12. századi. 20. századi azonban 2017-ig nem volt köztük. 2016-ben a viktoriánus Angliában játszódó Míg a a halál el nem választ című regénnyel - amely nálunk 2017-ben jelent meg, s szabályos történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal -, Quick odahagyta a 19. századot. 2017-ben pedig megteremtette Burning Cove-ot A lány, aki túl sokat tudott-ban, s azóta mind a hét újabb történelmi tárgyú kötete már itt játszódott, ugyanakkor: az 1930-as évek Amerikájában. 

2023-ban viszont a Burning Cove-nak megjelent a máig (?) utolsó darabja, s azóta Amanda Quick egyetlen könyvet sem publikált. Jayne Ann Krentz-nek viszont kijött egy új, háromkötetes sorozata, s egy önálló regénye, Jayne Castle pedig négy, a Harmony sorozatba illő regényt jelentetett meg. Vagyis: az írónő három év alatt (2023 nyarától 2026 nyaráig) nyolc könyvet publikált két név alatt, de egyiket sem Quickként. Így lehetséges, hogy a Burning Cove-regények voltak az utolsó történelmi kötetei.

Elolvasni őket viszont nem a fentebb bemutatott három plusz egy érdekesség miatt érdemes, inkább ezek ellenére. Amanda Quick ugyanis cseppet sem fáradt el, amit már az új sorozat témaválasztása is mutat. A csavaros, fordulatos, izgalmas és bonyolult cselekményű regények tele vannak különlegesen ábrázolt nőalakokkal, okos és logikus megfejtést nyerő detektívrejtélyekkel, s természetesen romantikus férfihősökkel is.

Szóval: felvétel indul! Pontosabban: olvasásra fel!

Ahogyan legutóbbi posztomban, most is értékeltem szívecskékkel a regényeket, s ahogyan legutóbb, úgy most is tíz szívecske volt a maximum, de mivel a legjobb Quick-könyvek közül a legkevésbé jó is jobb, mint sok-sok más kötet, a tíz szívecskéből tizenhármat is meg lehetett kapni... 10 szívből:

11 szív - A lány, aki túl sokat tudott - The Girl Who Knew Too Much, 2017
10 szív - A lány, aki kámforrá vált - The Other Lady Vanishes, 2018
10 szív - Halálugrás - Tightrope, 2019

A linkesített címek alatt olvashatsz az egyes regényekről.

Megjegyzés: a képet mesterséges intelligencia (Chat GPT) felhasználásával készítettem.

Utolsó frissítés (és a 20-22. regényadatlapé): 2026.04.30.

Ajánlott linkek
Amanda Quick Összes - Szóló regények (benne link mind a 19 önálló regény posztjához)
Amanda Quick regényei

Halálugrás

Eredeti cím: Tightrope
Eredeti megjelenés: 2019
Magyar megjelenések: 2019
Fordító: Sóvágó Katalin

Értékelés: 10 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: A Halálfogó meg akarta ölni, de a Repülő Hercegnőnek sikerült elmenekülnie... Fél évvel később Amalie Vaughn és nagynénje épp megnyitották Burning Cove új panzióját, a Hidden Beach Innt, amikor első vendégük, a feltaláló dr. Pickwell előadása közben szörnyű halált hal: saját robotja, Futuro lövi le a színpadon. Mielőtt azonban még el lehetne dönteni, ez Frankenstein vagy a panzióépület átka - ahol már korábban is történt egy rejtélyes haláleset -, közbelép Matthias Jones, aki egy rejtélyes kódoló után nyomoz.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1937-ben.
A datálás indoklása: A Burning Cove sorozat nyilvánvalóan az 1930-as évek második felében játszódik. A dátumra a regényben az egyik legfontosabb utalás, ami kétszer is előkerül a kötetben: hogy nemsokára befejezik a San Quentin börtön új gázkamráját. Ez 1937 végén történt, bár az első kivégzést 1938-ban hajtották végre vele.  A másik datáló információ, hogy az egyik szereplő szerint pár éve mutatták be A láthatatlan ember című filmet Claude Rains főszereplésével: ez a mozi 1933-as, tehát ha pár év telt el, legalább 1936-ban vagyunk. A férfiak arról is beszélgetnek, hogy fokozódik a politikai helyzet, Európában és a Távol-Keleten is veszélyes lehet a jövő. Szerintem azonban ha Japán már megtámadta volna Kínát (1937. július), arra nyíltabban utalnának. Végül szóba kerül az Enigma, amelynek a németek 1936-ban gyártották egy friss modelljét (a G-t): a szövegben mintha erről beszélnének, de nem vadonatúj dologként. A korábbi két regény hangulatát és információit is felhasználva (az első és a második regény között is "pár hónap", a második és a harmadik között is "pár hónap" telik el, ami a könyvekben legalább hármat jelent) azt mondanám, hogy ez a történet biztosan 1937-ben játszódik.
A cím magyarázata: A cím számos dolgora utal: hogy a főszereplő Repülő Hercegnő néven légtornász artista volt, az ellene elkövetett gyilkossági kísérletre, egy különleges mutatványára a regény végén, valamint arra a bátorságra és lelkierőre, amellyel a Burning Cove-i eseményeket fogadja, s azokba beleavatkozik.

Gyanús halálesetek száma: 4+1+3+1
Gyilkosok száma: 5

Főhősnő: Miss Amalie Vaughn
Főhős: Mr. Matthias Jones

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Vékony, kecses nő, kávébarna, hullámos haja van. Eredetileg légtornász, a Varázslatos Vaugh Család egyik ugrója a Ramsey Cirkuszban. Apja légtornász volt, az anyja gazdag család sarja, aki megszökött a szerelmével. A szülők vonatbalesetben haltak meg, Amalie úgy menekült meg, hogy épp egy másik kocsiban utazott. Nem sokkal azelőtt, hogy a cirkusznak végleg leáldozna, egy sorozatgyilkos megpróbált végezni vele. Ezért fél év múlva már Burning Cove-ban él és dolgozik: Hazel nagynénjével panziót nyit abban a villában, amelyben A lány, aki kámforrá váltban meghalt Madame Zolanda.

A főhős érdekes tulajdonságai: Intelligens, bátor, igazi jó barát. Végzettségét tekintve mérnök, de már jó ideje Luther Pell Csődanalízis Rt.-jének tanácsadója. Második keresztneve Sylvester: az Arkana Társaság sorozatban is szereplő Jones család egyik sarja.

Szerelem: Amanda Quicknek ez a kötete és maga a sorozat is alapvetően kalandos krimitörténet, amelybe kémregényes és kemény krimis elemek épülnek be. Nagyon izgalmas a hangulata kémekkel, ügynökökkel, kisvárossal, cirkusszal, filmsztárokkal és gránátdobálós gyilkossági kísérlettel. Más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehetne szemlélni, amely kifejezetten komplex és izgalmas.
Az első szerelmi jelenet a 32. fejezetben olvasható a 61-ből, s kissé fellengzős. Előtte viszont aranyos, hogy a 31. fejezetben Amalie és Matthias nászutasoknak adják ki magukat, ahogyan ez olyan sok (kém)filmben megtörténik.

Egyéb: A regény továbbra is a harmincas évek detektív-, bűnügyi és őshorror-filmjeinek (pl. The Return of Doctor X, 1939, Bogarttal) hangulatát idézi. Ezúttal azonban a sorozatgyilkosság témáját keresztezi egy bonyolult kémkedési üggyel, s kisvárosi gyilkosságokkal. Ismét megjelenik Hollywood aranykora is, a sztárok és az öt perc hírnév témája. A főkém-főgonosz, a titokzatos Mr. Smith keresése és az Ares-terv mibenléte remekül és korhűen van felépítve és álcázva. A történetben fontos szerepet játszik egy, az Enigmához hasonló, titokzatos kódológép.
Fontos kérdés a történetben ember és gép viszonya, hogy kell-e félni a cselekvő gépektől. Érdekes, hogy miközben mindenki a gyilkos robottól retteg, afféle B-filmesen, ott az Ares-gép, amely tényleg megváltoztathatja egy háború és a világ sorsának kimenetelét.
Ebben a regényben ismét megjelennek az előző két kötetben, A lány, aki sokat tudott-ban és A lány, aki kámforrá váltban megismert mellékszereplők. Újra színre lép Chester Ward, a szállodatulajdonos Oliver nagybátyja, az okos feltaláló, aki azonban úgy néz ki, mint egy őrült tudós a horrorfilmekben. Ismét detektíveskedik Brandon nyomozó a helyi rendőrségtől. Az előző kötetnél fontosabb szerepet kap Oliver Ward és felesége, az újságíró Irene. Végül folytatódik Raina Kirk, a helyi magánnyomozó és Luther Pell kialakuló kapcsolatának története is. Luther Pell alakja e regényben kapja meg a teljes hátterét. Amalie ugyanis eleinte kifejezetten irtózik tőle, mivel gengszterfőnöknek tartja a mulatótulajdonost, s úgy gondolja, Pell barátja és munkatársa, Matthias Jones is gengszter, így ha ő vonzódik Joneshoz, akkor ettől "gengsztermaca" lesz belőle. Később azonban kiderül, hogy az első világháború után Pell a titkosszolgálathoz került, s egészen addig, amíg Henry L. Stimson hadügyminiszter 1929-ben fel nem oszlatta az amerikai kémiroda kriptográfiai ügyosztályát (lásd: "úriember nem olvassa el mások leveleit"), a kormánynak dolgozott. Azóta pedig saját maga jár közben az igazság érdekében, köszönhetően apjától örökölt, s a válság idején okos tőzsdei manőverekkel megmentett vagyonának, működtetve saját magánügynökségét, a Csődanalízis Rt.-t. A történet végén úgy néz ki, Pell és ügynöksége ismét kelleni fog az immár háborútól félő kormánynak, hogy megvédhesse Amerika békéjét. Nem csoda, hogy a hányatott sorsú, még a spanyolnátha-járvány idején elárvult Raina Kirk is Luther személyében találja meg a biztonságot és a szerelmet.
Kiváló mellékszereplő a mindvégig gyanús horrorszínész, Vincent Hyde (akinek a keresztneve szerintem tisztelgés egy kissé későbbi kor horror-mozisztárja, Vincent Price előtt): Boris Karloff és Bela Lugosi babérjaira tör, de a karrierje épp lejtmenetben van, amikor beköltözik a Hidden Beach Innbe. Néhány filmje: Dr. Őrült, Dr Őrült és az árnyak kastélya, a megbukott Megfagyott kert, és a készülőben lévő Iszony sugárút. A robot bosszújában nem szerepelt, de ez a film fontos szerepet kap a cselekményben.
A fordítás ismét kiváló, hangulatos, pl. a gengsztermaca szó feltámasztása zseniális. (Egyetlen kritikám, hogy a kódolónak szerintem nem rotorjai, hanem tárcsái vannak.)
Ez mindmáig az utolsó magyarul kiadott Amanda Quick-regény. A Burning Cove sorozat harmadik darabja, amely teljes egészében érthető és megáll önmagában is.

Rokon regények: A lány, aki túl sokat tudott, A lány, aki kámforrá vált (korszak), A lány, aki túl sokat tudott, A lány, aki kámforrá vált (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), A lány, aki kámforrá vált (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő), A lány, aki túl sokat tudott, A lány, aki kámforrá vált (kémkedés), A lány, aki kámforrá vált (spiritizmus és szellemtan mint áltudomány), csak ebben a regényben (sorozatgyilkosság)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Burning Cove sorozat
Amanda Quick regényei

A lány, aki kámforrá vált

Eredeti cím: The Other Lady Vanishes
Eredeti megjelenés: 2018
Magyar megjelenések: 2018
Fordító: Bánki Bálint

Értékelés: 10 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Adelaide Blake tudja, hogy épelméjű és azt is, hogy sosem ment férjhez. Az első lapokon mégis egy elmegyógyintézetből, a Rushbrook Szanatóriumból kell megszöknie, ahol mindenki úgy hiszi róla, ő Mrs. Massey, egy aranyifjú üzletember neje, aki a nászéjszakáján annyira megzavarodott, hogy azóta is kezelésre szorul. Amikor legközelebb találkozunk vele, már Burning Cove-ban árulja kiváló gyógyteáit. A múltja azonban ide is követi. Még szerencse, hogy Adelaide találkozik Jake Truett-tel, az idegeit pihentető teakedvelővel, akinek különleges küldetése van...

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1937-ben.
A datálás indoklása: A Burning Cove sorozat nyilvánvalóan az 1930-as évek második felében játszódik. A dátumra ebben a regényben nem igazán van konkrét utalás, de az előző és következő kötet alapján meggyőződésem, hogy a három részhez csak az 1936-os és 1937-es év jöhet szóba időpontként. Raina A lány, aki túl sokat tudott végén még csak elindul, ebben a regényben viszont már "pár hónapja" Burning Cove-ban él. Irene szintén elindul egy hosszabb nászutazásra az utolsó lapokon, itt viszont már férjes asszony és Burning Cove-ban lakik ismét. Lehet, hogy annak is kellene valamit sugallnia, hogy a regényben nagyon sokszor van köd, de az nem derül ki a kötetből, hogy melyik évszak van. Ami tény, hogy a következő regény, a Halálugrás, szintén "pár hónappal" később játszódik, s annál majdnem biztos vagyok benne, hogy már 1937 a dátum. Ezért ezt a regényt, már csak a háborúra készülődéssel kapcsolatos utalások miatt is, 1937 elejére tenném.
A cím magyarázata: Az eredeti cím elegáns utalás Ethel Lina White eredetileg The Wheel Spins címen 1936-ban kiadott regényére, amelyet az 1938-as Hitchcock-film tett halhatatlanná The Lady Vanishes-re átkeresztelve. Másfelől azért is találó, mert rejtett utalást tartalmaz arra, hogy Adelaide csak a kettes számú páciens, s az egyes is eltűnt valahová...

Gyanús halálesetek száma: 5+1+1
Gyilkosok száma: 3

Főhősnő: Miss Adelaide Blake (Brockton)
Főhős: Mr. Jake Truett

A főhősnő érdekes tulajdonságai: A szülei tudósok voltak: az anyja botanikus, az apja kémikus. De nem pénzért dolgoztak, hiszen az apa nagyon gazdag családból származott: fő céljuk új tudományos eredmények, hatásos gyógyszerek előállítása volt. A szülők utolsó felfedezése, az Ábránd, amelyet eredetileg a mentális betegek nyugtató kezeléséhez fejlesztettek ki, mellékhatásai miatt fenyegetőnek bizonyult, ám mire ez kiderülhetett volna, mindkét tudós meghalt egy laboratóriumi robbanásban. Adelaide, aki érdeklődött a könyvritkaságok iránt, könyvtárban kezdett dolgozni. Itt ismerkedett meg a férfival, aki el akarta jegyezni: amikor nemet mondott neki, az elmegyógyintézetben ébredt... Kiválóan ért különféle gyógyteakeverékek készítéséhez, s bár hatalmas vagyont örökölt, ebből szeretne élni.

A főhős érdekes tulajdonságai: Magas, sudár, izmos férfi, rövid fekete haját magasra nyírva, felfésülve hordja, a szeme színe borostyánsárgába hajló barna, a tekintete hűvös, éber, intelligens. Nagyon nyugodt és higgadt modorú, kellemes társalgó. Irene szerint van benne valami kérlelhetetlen és fenyegető is, de nagyon kedves tud lenni. Kedvence a zöld tea, cukor nélkül, teasütemény nélkül, fánk nélkül, minden nélkül. Van egy töltőtolla, amely valójában shuriken. Luther Pell szerint olyan jó a golfban, hogy profi sportoló is lehetne. Tizenkilenc éves korában örökölte meg a három generáció óta terjeszkedő Truett-üzletbirodalmat, s csak nemrég sikerült kilépnie belőle. Jelenleg Simon Winslow álnéven kémregényeket ír Cooper Boone-ról. Már volt házas: nagyon gazdag családból származó első feleségéről mindenki azt hiszi, hogy öngyilkos lett, de valójában meggyilkolták.

Szerelem: Amanda Quicknek ez a kötete és maga a sorozat is alapvetően kalandos krimitörténet, amelybe kémregényes és kemény krimis elemek épülnek be. Egy kicsit lassabb menetű és terjedelmesebb, mint A lány, aki túl sokat tudott és a Halálugrás, de a hangulata utánozhatatlan: elmegyógyintézettel, teaházzal, a sztárok fogyasztó tonikjával, báli ruhákkal, gengszterekkel, zsarolással, a sztárok titkos kábítószerkörével...  Más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehetne szemlélni, amely kifejezetten összetett és izgalmas.
Az első szerelmi jelenet csak a 38. fejezetben olvasható az 54-ből, s igazából egyfajta kötelező kör (igen közepesen fordítva). Ezzel szemben egyszerűen zseniális a 28-29. fejezet, amelyben Adelaide rájön, hogy Jake-et valaki elkábította az Ábránddal, együtt menekülnek a parton (Adelaide ezüst körömcipőben), Jake kedélyesen és hősi pózokkal hallucinál, de mégis megőrzi személyiségét és kedvességét, s mindeközben gyilkosok vadásznak rájuk.

Egyéb: A regény továbbra is a harmincas évek krimijeit és detektívfilmjeit idézi: van benne csinos parfümös üvegcsében drog, dinamitos gyilkosság, revolverlap, kémkedés, zsarolás, Thelma Leggett pedig szmokingban kíséri a sztárok médiumát...
Ebben a regényben újra találkozni lehet azokkal a fontos mellékszereplőkkel, akik A lány, aki sokat tudott-ban bemutatkoztak. Irene Ward, az előző kötet hősnője immár a Burning Cove Herald bűnügyi tudósítója, férjének, Olivernek a hotele is helyszín, ismét megjelenik Brandon nyomozó, s legfőképpen: elkezd kibontakozni Raina Kirk és Luther Pell egymás iránti vonzódása. Luther Pell-nek, a Burning Cove-i Paradise Klub főnökének, nyilván van valamiféle kötődése az alvilághoz, vitathatatlan azonban, hogy bátor és a maga módján tisztességes férfi, aki ráadásul tehetségesen fest. Szolgált a világháborúban, jelenleg pedig a harmincas évei végén jár, fekete hajába már ősz szálak vegyülnek, makulátlanul öltözködik, és nem fél fegyvert használni. Nemcsak Oliver Ward, de Jake Truett is nagyra becsüli: Luther tud róla, hogy Jake író. A Paradise mellett van egy kaszinója Renóban, azonban a szerencsejáték-hajóját a Santa Monica-öbölben már eladta, mivel "változnak az idők". Bár az embernek az lehet róla a benyomása, hogy gengszter, s olyan összeköttetései vannak, hogy - mint kiderül - Rainát is le tudta nyomoztatni, a nő végül mégis úgy érzi, meg lehet bízni benne. Raina Kirk ugyanis ebben a regényben új foglalkozást választ magának: ő lesz Burning Cove első női (sőt, talán abszolút első) magánnyomozója, s második megbízását éppen Luther Pell-től kapja. A 20. és az 50. fejezet külön kis történetet beszél el: mit derít ki Raina, hogyan fogadja ezt Luther, s miként kerül a két óvatos, gyanakvó ember közelebb egymáshoz. (Az ő történetük a Halálugrásban is folytatódik.)
A mellékszereplők nagyon izgalmasan kidolgozottak: különösen a Hercegnő a szanatóriumban és Vera Westlake, a sztár, aki mindössze három filmben szerepel (az első a Sötét út, a harmadik a Hölgy az árnyékban), hogy végül eltűnjön a titokzatos ismeretlenségben. De Madame Zolanda története is nagyon tipikus, kijózanító és izgalmas.
A könyvnek nem sikerült igazán jól a fordítása. Bár nem is rossz. De olykor túl sok a szleng, míg máskor érthetetlenül körülményes a megfogalmazás (pl. mindenkit X kisasszonynak hívnak, néha Mrs. Irene Wardot is, vagy a she feloldásaként nem a szereplő neve szerepel (vagy épp a zéró), hanem furcsán személytelen körülírások ("a pincérnő", "az asszony").
A könyv a Burning Cove sorozat második darabja, amely teljes egészében érthető és megáll önmagában is.

Rokon regények: A lány, aki túl sokat tudott, Halálugrás (korszak), A lány, aki túl sokat tudott, Halálugrás (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), Halálugrás (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő), A lány, aki túl sokat tudott, Halálugrás (kémkedés), Halálugrás (spiritizmus és szellemtan mint áltudomány), csak ebben a regényben (regényíró szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Burning Cove sorozat
Amanda Quick regényei

A lány, aki túl sokat tudott

Eredeti cím: The Girl Who Knew Too Much
Eredeti megjelenés: 2017
Magyar megjelenések: 2017
Fordító: Sóvágó Katalin

Értékelés: 11 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Irene Glasson újságíró-gyakornok, akinek az előkelő Burning Cove Hotel úszómedencéje mellett adott esti randevút egy leendő interjúalanya: a helyszínre érkezve azonban már csak a holttestét találja meg a vízben úszva. Mivel négy hónappal korábban már belekeveredett egy gyilkosságba ártatlanul, s épp emiatt menekült Kaliforniába, Irene úgy érzi, tehetetlen. Szerencsére segítségére siet Oliver Ward, a hotel jóképű, titokzatos és furcsa kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosa, akinek azonban megvan a saját célja is...

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1936-ban.
A datálás indoklása: A Burning Cove sorozat egyértelműen az 1930-as évek második felében játszódik. A könyvben számos utalás történik a klasszikus hollywoodi hangosfilmkészítés fénykorának eseményeire, például, hogy Stanley Bancroft "pár éve, a hangosfilmek hajnalán (...) kiütött a nyeregből egy hősszerelmest, akinek reszelős fejhangja volt", most viszont a karrierje már gyorsan hanyatlik, mert a korszak új sztárja Nick Tremayne. Nick pedig "csak mellékszereplő volt az első filmjében, az Árnyak tengerében, de sikerült ellopnia minden jelenetet, amelyben feltűnt. A második, a Fortuna zsiványa egy csapásra sztárrá tette." Ilyenkor nem lehet nem klasszikus filmes példákra gondolni, például (minden konkrét megfeleltetés nélkül) Errol Flynn semmiből történő feltűnésére. Azért épp őt említem (bár Tremayne sötét hajú, inkább Clark Gable-féle idol, csak fiatalabb kiadásban), mert a címe alapján a Fortuna zsiványa biztosan hangos kalandfilm, de talán lehet az az Árnyak tengere is. Márpedig ilyet a valóságban 1934 előtt nem csinált egyetlen stúdió sem. Talán a The Count of Monte Cristo számíthat annak, de tulajdonképpen az első fecske az 1935-ös Blood kapitány volt. Ezért gondolom, hogy a regény 1936-ban játszódhat. Ezt erősíti, hogy a későbbi könyvek mintha 1937-re utalnának, márpedig e regény és A kámforrá vált lány között csak hónapok telnek el.
A cím magyarázata: Az eredeti cím lehet egyfajta tisztelgés Alfred Hitchcock 1934-es filmje, a The Man Who Knew Too Much előtt. De természetesen arra is utal, hogy Irene veszélyes titkok tudója.

Gyanús halálesetek száma: 2+4+2+1+1
Gyilkosok száma: 5

Főhősnő: Miss Irene Glasson (Anna Harris)
Főhős: Mr. Oliver Ward

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Tanyán nőtt fel, de mára már nagyvárosi nő. Kisgyermekként elvesztette a szüleit, így a nagyapja nevelte fel, míg 14 éves korában el nem árvult. Ezután két évre árvaházba került, majd Gilbert-lány lett, titkárnőképzőt végzett. A nagy gazdasági válság idején még nem volt húsz éves, vagyis a történet idején kb. huszonhat lehet. Volt már menyasszony, de a vőlegénye becsapta. Kecses mozgású, szépen öltözködik.

A főhős érdekes tulajdonságai: Szállodatulajdonos, övé a Burning Cove Hotel, eredetileg azonban bűvész és illuzionista. Két évvel a történet kezdete előtt majdnem meghalt, amikor egy bűvésztrükk közben rálőttek. Magas, markáns arcú, széles vállú, jó mozgású, izmos férfi, aki nem úgy jóképű, ahogy a mozisztárok, de nagyon erős a vonzereje. A szeme sötét borostyánsárga, a haja sötét. Irene szerint hatékony, ravasz, intelligens és nagylelkű, nyers erő árad belőle, amivel szinte megbabonázza azt, akivel találkozik, de van benne valami könyörtelen vonás is. Az egyik lábára sántít és bottal jár, köszönhetően a gyilkossági kísérletnek, amelyet elkövettek ellene. Volt már vőlegény, de a menyasszonya becsapta, elhagyta és megszökött egy munkatársával. A legjobb barátja is becsapta, majd öngyilkos lett: mégis azóta is ő gondoskodik a férfi családjáról.

Szerelem: Amanda Quicknek ez a kötete és maga a sorozat is alapvetően kalandos krimitörténet, amelybe kémregényes és kemény krimis elemek épülnek be. Hiába van magyarul a borítójára írva, hogy Amanda Quick "a romantikus regény királynője" (angolul a borítóin az szokott lenni: "a New York Times bestseller-írója"...), ez nem romantikus-szerelmes sztori. Sőt, más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehetne szemlélni, amely kifejezetten bonyolult és izgalmas.
Az első szerelmi jelenet a 37. fejezetben olvasható a 68-ból. Hatalmas ötlet, hogy Irene és Oliver a bűvész kelléktárát keresik fel benne, s addig próbálgatják az illúziókat, míg végül egymást bűvölik el. A 66. fejezetben Oliver megkéri Irene kezét, az utolsó részben pedig nászútra indulnak.

Egyéb: A regény már az első olvasáskor nagyon erősen felidézte bennem a harmincas évek detektívtörténeteinek, s fekete-fehér krimifilmjeinek a világát. A revolverlap, a Hollywoodi Susmus, a pályakezdő újságírónő nyomozása, a titokzatosnak tűnő sztárok jelenléte, a Burning Cove Hotel hangulata pl. azonnal eszembe juttatta Erle Stanley Gardner Doug Selby államügyészről szóló első, 1937-es regényét, a The D. A. Calls It Murdert (Harmadik emelet 321.), de nyilván számos példát lehetne mondani. Természetesen 2017-ben ilyesmiről írni nem feltétlenül eredeti, de úgy, ahogyan Amanda Quick kinyitja errefelé az írói világát, az mégis annak tekinthető.
A regény rendkívül kényelmesen olvasható, érthető és követhető szövegű, pedig a benne rajzó ügyek kifejezetten kaotikusak. Két különböző, jelenbeli gyilkossági szál kapcsolódik össze benne egy múltbeli gyilkossági szállal, miközben ott van a kémkedés is, amelynek tétje abszolút korabeli: "felhasználhatók-e a rádióhullámok nagy távolságra levő repülőgépek és hajók érzékelésére".
Ebben a regényben már bemutatkoznak olyan fontos mellékszereplők, akikkel több Burning Cove-regényben találkozunk majd. Miközben Irene Ward (később már ezen a néven) mindig a Burning Cove Herald első számú bűnügyi tudósítója lesz majd, férjének, a hoteltulajdonos Olivernek a barátja egyre nagyobb szerepet kap. Utóbbiról, Luther Pellről kiderül a regényből, hogy az Angliában játéktermekkel, kocsmákkal, mulatókkal nagy vagyont szerző, majd Amerikába visszavonult, regényrajongó Jonathan Pellnek (Míg a halál el nem választ) a fia. A történet idején van egy pompás mulatója Burning Cove-ban, a Paradise, egy kaszinója Renóban és egy szerencsejáték-hajója a Santa Monica-öbölben. Bár az embernek az lehet róla a benyomása, hogy gengszter és gengszterek cimborája, Olivernek mégis jó barátja, és a nyomozásban Irene-t is segíti. Ráadásul szépen fest, ami nem igazán egy gengszterfőnökhöz illő hobbi. (Még több derül ki róla A lány, aki kámforrá váltban és a Halálugrásban.) Fontos szereplő még Chester Ward, Oliver bácsikája, aki feltaláló, és a kémügyben nyújt tudományos segítséget. A Burning Cove-i rendőrséget a megbízható és igazságos Brandon nyomozó vezeti. Feltűnik még a könyvben Raina Kirk, az egyik szereplő titkárnője, akinek a későbbi könyvekben fontosabb szerep is jut majd.
Nick Tremayne, a frissen befutott hollywoodi sztár figurája szerintem az egyik legjobban kidolgozott mellékszereplő a sorozatban. (Vera Westlake-et hasonlítanám még hozzá A lány, aki kámforrá váltból.) Sok valóságos személyre emlékeztet, mégis egyedi. Ráadásul kicsit úgy érzem, hogy a 65. fejezetet róla és Irene-ről akár Agatha Christie is írhatta volna (a szituációt mondjuk a Basil Blake-et illető, mindent tisztázó jelenethez hasonlítanám a Holttest a könyvtárszobábanból).
A könyv a Burning Cove sorozat első darabja, amely teljes egészében érthető és megáll önmagában is.

Rokon regények: A lány, aki kámforrá vált, Halálugrás (korszak), A lány, aki kámforrá vált, Halálugrás (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), A lány, aki kámforrá vált (regényíró szereplő), A lány, aki kámforrá vált, Halálugrás (kémkedés)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Burning Cove sorozat
Amanda Quick regényei

Egyszerűen rajongok a klasszikus kemény krimikért.

Ez az a detektívregény-műfaj, amely eredetileg amerikai folyóiratok hasábjain születik meg az 1920-as években, s Varga Bálint szerint egyik ihletője az individualizmus, "az amerikai lélek egyik legfontosabb jellemzője", a másik pedig az az - eredetileg a jó vadnyugati történetektől megörökölt - etikai alapvetés, amelynek lényege "a helyes döntés meghozatala és végrehajtása". Hősei, akik nagyvárosi környezetben mozognak, rendet keresve és teremtve a modern világ káoszában, "hisznek abban, hogy saját eszükre, szívükre hallgatva még akkor is helyesen kell cselekedniük, ha ezzel a többiek nem értenek egyet, esetleg a közfelfogás ellenzi."

Ezek az új hősök a legtöbb kemény krimiben a magándetektívek, akik a kőkemény realitás világában, valós társadalmi-gazdasági környezetben, piti bűnözők, nagystílű gengszterek, nyomornegyedben élők, aggódó átlagemberek, erkölcsös polgárok és botrányosan élő polgárpukkasztók között keresik az igazságot. Három leghíresebb klasszikus képviselőjük Dashiell Hamett névtelen ügynöke és Sam Spade-je, illetve Raymond Chandler Philip Marlowe-ja. Az e mintára írt könyvek receptje például így foglalható össze: "A fikcionális magándetektív kemény fickó, aki egy ócska irodát bérel, és nincs titkárnője. Ha van, akkor se nagyon veszi hasznát. Amikor felvállal egy ügyet, nem az számít, hogy mennyit keres vele, hanem az, hogy segítsen a bajbajutotton. Fegyvert ritkán hord, egyszerre egy ügyön dolgozik, és legalább egyszer alaposan megverik a regényben, amiért természetesen kiadós bosszút áll. Nagyvárosban él és dolgozik, mert itt az utcák mocskosak, a nők erkölcse  feslett - és mert itt van rá a legnagyobb szükség. (... S)zeretjük tudni, ki a jó és ki a rossz, és azt is, hogy van valaki, egy magányos detektív, aki képes és hajlandó kilépni a szürkén egybemosódó hétköznapokból, és azt mondani: ez a helyes, az meg a helytelen." (1) E mintát követve igen sokan írtak és írnak klasszikus vagy épp megújított kemény krimit Ross Macdonaldtól James Hadley Chase-en és Mickey Spillane-en át Lawrence Blockig és Sara Paretskyig.

Az alábbi linkgyűjtemény azokat a posztjaimat gyűjti össze, amelyek a kemény krimi klasszikus időszakának szerzőiről és műveiről szólnak: nagyjából az 1920-astól az 1960-as évekig megjelent könyveket ajánlva. Egyben azt is jelzi, hogy a következő bejegyzéseimben újra foglalkozom régi-régi nagy kedvencemmel, Dashiell Hammett-tel, s persze számomra legkedvesebb hősével, Sam Spade-del is. 

Dashiell Hammett
Dashiell Hammett művei magyarul
Dashiell Hammett novellái 1. - A Continental Op
Dashiell Hammett novellái 2. - Sam Spade
Dashiell Hammett novellái 3. - A lidérces álmok városától a Nő a sötétbenig
Dashiell Hammett, az ötkönyvű író
Dashiell Hammett: Véres aratás (2025 egyik kedvenc könyve)
Dashiell Hammett: A máltai sólyom (2018 egyik kedvenc könyve)
Dashiell Hammett: Az üvegkulcs
Dashiell Hammett: A férfi, akit Spade-nek hívtak (novellák)
Dashiell Hammett: A tizedik nyom (novellák, 2013 egyik kedvenc könyve)

Raymond Chandler
Raymond Chandler magyarul kiadott könyvei
Raymond Chandler regényei és novellái magyarul
Raymond Chandler: Örök álom
Raymond Chandler: Asszony a tóban (2020 egyik kedvenc könyve)
Raymond Chandler: Hosszú búcsú
Raymond Chandler: Visszajátszás
Raymond Chandler: A gyöngy bajjal jár (novellák)
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos (novellák)
Raymond Chandler: Egy angliai nyár (novellák)
Raymond Chandler-könyvek borítói
Töprengés a Hosszú álom egy részletéről
Benjamin Black: A fekete szemű szőke (John Banville Marlowe-regénye)
Raymond Chandler - Robert B. Parker: Philip Marlowe a nevem (a Poodle Springs-kézirat befejezése)
Philip Marlowe visszatér (tisztelgésként íródott Marlowe-novellák)

Ross Macdonald
Ross Macdonald Lew Archer-regényei
Sötét és gyönyörű - Ross Macdonald regényei
Ross Macdonald: A másik férfi
Ross Macdonald: Ki így hal meg, ki úgy
Ross Macdonald: Mindenki ellenség
Ross Macdonald: Mozgó cél
Ross Macdonald-könyvek borítói

Más klasszikus kemény krimik és szerzőik
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
James Hadley Chase: Az aranyhal nem bújhat el
James Hadley Chase: Biztosabb, ha meghal
James Hadley Chase művei magyarul
Carroll John Daly: Az üvöltő fenevad
Raymond Leslie Goldman: Az örvény szélén
Mike Hammer, a megállíthatatlan
Mickey Spillane Mike Hammer-regényei magyarul 
John Ball: Forró éjszaka 
Ed Lacy: Feketén-fehéren 

További kapcsolódó (raktár)bejegyzések
A 21. Század Kiadó Klasszikus krimi sorozata
A Magvető kiadó Albatrosz krimisorozatának kötetei
Az Európa kiadó Fekete Könyvek krimisorozatának kötetei
Az izgalom mesterei és a magyar könyvkiadás izgalmai 

(1) Varga Bálint Magándetektívek című kötete (Agave Könyvek, Bp., 2005), amely ugyan izgalmas és oknyomozó feltárása a valódi magyar magándetektívek működésének, de egyben professzionális és részletes bűnügyiirodalom-történet is, minden a téma iránt érdeklődőnek csak ajánlható. Mindig meglep, milyen olcsón hozzá lehet jutni példányaihoz: talán, mert sokan nem tudják, milyen remek könyv, s mennyire megérdemli, hogy ott legyen minden lelkes krimirajongó polcán. A hard boiled krimi témáját a 232-238. oldal tárgyalja, az idézetek a következő oldalakról valók: 233., 237.
Utolsó frissítés: 2026.04.12.

Linkek
Katherine köszön. Katherine 2026-ban is olvas.

A Multiverzum Kiadó legpompásabb és legmakacsabbul végigvitt küldetése a Retrofuturista Könyvek folyamatos megjelentetése. Sci-fi remekek, igazi ínyencségek, felfedezendő kincsek. Ebben a bejegyzésben folyamatosan be fogok róluk számolni.

1. H. G. Wells: A felszabadult világ, 2023
Fordította: Havas Lajos + Tarcsa Zoltán.
Illusztrációk: Mészáros Emese.
Eredeti megjelenés: 1913.
Nemzetiség: angol.
Retrofuturista esszéregény, dokumentumregény és utópia a 20. századról. Méltó sorozatnyitó: maga a tökéletes retrofuturizmus, ráadásul teljesen más, mint ami Wellstől megszokott. (5/5)

2. Arnould Galopin: Doktor Omega, 2023
Fordította: Kamocsay Ildikó.
Illusztrációk: Armand Rapeno (1949).
Eredeti megjelenés: 1906.
Nemzetiség: francia.
Francia újságíró Marsra utaztató, Verne- és Wells-utánérzés science-fiction kalandregénye. Másfelől a paleofuturizmus képviselője, amely sokakra hatott, a Dr. Who-val bezárólag. (3/5)

3. Biheguan Zhuren: Új korszak. A világ, amit Kína diktál, 2024
Fordította: Tokaji Zsolt.
Illusztrációk: Tokaji Zsolt + DALL-E 3.
Eredeti megjelenés: 1908.
Nemzetiség: kínai.
Ismeretlen szerző (talán a reformfilozófus Liang Qichao) fajelméletes, de lenyűgöző sci-fije a 21. századról, amelyben Kína a testvéri Magyarország érdekében összecsap a Nyugattal. (4/5)

4. Thea von Harbou: Metropolisz, 2025
Fordította: Tolnai Műintézet névtelen fordítója + Tarcsa Zoltán.
Illusztrációk: Tarcsa Zoltán + DALL-E 3.
Eredeti megjelenés: 1927.
Nemzetiség: német.
A Fritz Lang-film alapjául szolgáló szimbolista-költői regény, amelyet a rendező alkotótársa, felesége írt. (Egyben az első és eddig egyetlen olyan retrofuturista könyv, amelyben rosszak az (AI-)illusztrációk.) (5/5)

5.  Philip Francis Nowlan: Armageddon 2419 A. D., 2025
Fordította: Tarcsa Zoltán.
Illusztrációk: Lt. Dick Calkins, Frank R. Paul (eredeti rajzok 1929-es, 1933-as, 1938-as és 1961-es kiadásokból).
Eredeti megjelenés: 1928, 1929.
Nemzetiség: amerikai.
Amerikai újságíró az Amazing Storiesban Buck Rogers kapitányt megteremtő két kisregénye, a címadó írás és folytatása, A Han légiurak. A földönkívüli eredetű, Kínából kirajzó ellenséggel egy 1927-ből a jövőbe kerülő ember vezetésével sikerül leszámolni. (5/5)

Utolsó frissítés: 2026.02.13.

Itt láthatók még egyszer, együtt a 2025-ös év kedvencei.

Alább pedig néhány adat a 33 kötettel kapcsolatban.

- Ebben az évben először volt kedvem és bátorságom igen sok verseskötetet felvenni a kedvencek közé, összesen hetet. Egyik oka ennek az is, hogy 2025-ben sokszor megjelenés után azonnal olvastam friss verseskönyveket, így nem csúsztak le a kedvenclistámról amiatt, hogy csak több éves késéssel jutottak a kezembe. A másik ok az lehetett, hogy beleszerettem Simon Márton kiadójába, az Okapi Press-be.

- A 33 kötetből 30 volt szépirodalmi: 7 verskötet, 17 regényt vagy kisregényt tartalmazó kötet, 1 novellagyűjtemény, 1 drámakötet, 1 képregénykönyv, 1 idézetgyűjtemény, 1 mesekönyv, 1 gyermekverseket és -prózát vegyesen tartalmazó gyűjtemény.

- Sok éve nem volt ilyen kevés non fiction mű a listán: csak 3. Egyedül 2019-ben volt ugyanennyi, egyébként mindig több ilyen kötetet választottam.

- 2022 óta nem volt a listámon drámakötet.

- 13 szépirodalmi mű szerzője magyar volt (Korcsmáros Pállal és Cs. Horváth Tiborral is számolva a Verne-képregénykötet esetében!), 18-é külföldi.

- 14 szépirodalmi műnek volt nő az írója, 15-é férfi, az Árnyak kertje gyűjteményben pedig mindkét nem képviseltette magát és a válogatók közül is nő volt az egyik, férfi a másik.

- A 29 szépirodalmi műnek összesen 33 szerzője volt. Közülük férfiak voltak 18-an, nők 15-en. Magyarok voltak közülük 13-an, 8 férfi és 5 nő.

- Az Árnyak kertjében 26 magyar szerző műve szerepelt. Közülük férfiak voltak 19-en, nők 7-en.

- A 3 nonfiction műnek összesen 4 szerzője volt, mind nők (és mind magyarok).

- A kedvenc könyveim szerzői közül az Árnyak kertje nélkül 18-an voltak férfiak, 19-en nők. A gyűjtemény ezt az arányt alaposan áthangolja, azzal együtt a férfi szerzők száma 37, a nőké 26. (1)

- A könyvek közül imádtam a borítóját az Árnyak kertjének, a Loupe-kötetnek, a Micsoda barátnők voltaknak, a Christie-kötetnek, Az istenek árnyékábólnak, a Buck Rogers-könyvnek és az Ameddig elhiszemnek. Nagyon nem tetszett a Gyilkosság a palotában, az Egy szerfelett kellemetlen eset és a Rizsporos hétköznapok fedele.

- A 33 könyvnek 24 kiadója volt. Három könyvet választottam az Okapi Presstől. Kettőt a következő kiadóktól: Álomgyár Kiadó, Ampersand Kiadó, Gabo Könyvkiadó, Helikon Kiadó, IPC Könyvek, Magvető Könyvkiadó, Móra Könyvkiadó. Végül egy-egy kötet került a listára a következő kiadóktól: Alexandra Könyvesház, Agave Könyvek, Carta TEEN, Eleven Kiadó, Felhő Café Könyvek, General Press, Jelenkor Kiadó, Képes Kiadó, Kossuth Kiadó, Lazi Könyvkiadó, Manó Könyvek, Maxim Kiadó, Multiverzum Kiadó, Szent István Társulat, Typotex Kiadó, Zrínyi Könyvkiadó.

(1) A 33 kötet szerzői: először a szépirodalmi könyveké, azután a non fictionöké, végül, dőlttel az Árnyak kertje szerzői.
Férfi szerzők: Bak Róbert, Andrew Child, Lee Child, Cs. Horváth Tibor, Philip K. Dick, Charles Dickens, Dunajcsik Mátyás, Gerevich András, Hahner Péter, Dashiell Hammett, Horváth János Antal, Korcsmáros Pál, Maurice Leblanc, John Shen Yen Nee, Philip Francis Nowlan, SJ Rozan, Soós Tibor, Jules Verne, Barak László, Csoóri Sándor, Ijjas Tamás, József Attila, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lázár Ervin, Miklya Zsolt, Pokorny Szilárd, Reményik Sándor, Rigó Béla, Romhányi József,  Schein Gábor, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Tandori Dezső, Weöres Sándor, Zalán Tibor. (18+0+19=37)
Nő szerzők: Jane Austen, Dora Čechova, Agatha Christie, Fenyvesi Orsolya, Patricia Finney, Alison Goodman, Kupihár Rebeka, Kustos Júlia, Lynn Messina, Ioana Pârvulescu, Ráday Zsófia, Julia Seales, Ali Standish, Robin Stevens, Zalka Csenge Virág, Budai Lotti, Fodor Marcsi, Szécsi Noémi, Zubor Rozi, Dezső Andrea, Gimesi Dóra, Kiss Judit Ágnes, Nádori Lídia, Szabó Imola Julianna, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina. (15+4+7=26)

Utolsó frissítés: 2026.01.13.

Linkek
2025 - 2025 kedvenc könyvei 1. (lista)
2024 - 2024 kedvenc könyvei (lista)
2024 - 2024 kedvenc könyvei 2. (adatok)
2023 - 2023 kedvenc könyvei 1. (lista)
2023 - 2023 kedvenc könyvei 2. (adatok)
2022 - 2022 kedvenc könyvei 1. (lista)
2022 - 2022 kedvenc könyvei 2. (adatok)
2021 - 2021 kedvenc könyvei
2020 - 2020 kedvenc könyvei
2019 - 2019 kedvenc könyvei
2018 - 2018 kedvenc könyvei
2017 - 2017 kedvenc könyvei
2016 - 2016 kedvenc könyvei
2015 - 2015 legjobb könyvei
2014 - A legjobb könyvek 2014-ben
2013 - A legjobb olvasmányok 2013-ban
2012 -  Az év szeretni való megjelenései
2011 -  2011 legjobb 13+1 könyve 

Ahogyan 2011 óta mindig, a 2025-ös évnek is úgy kell végződnie, s a 2026-osnak kezdődnie, hogy számot vetek azzal, mely megjelenések lettek az adott évben a kedvenc könyveim. Ezért ez a poszt bemutatja 2025 harminchárom kedvenc könyvét - teljesen szubjektív alapon.

1. Bak Róbert: Ameddig elhiszem - Első és utolsó versek
Ampersand Kiadó
Kiváló költő első és utolsó verseskötete. Az ALS ellenére költői és könyvkritikusi pályát befutó szerző nagyon jó versei Bíró Norbert különös rajzaival. Előjegyzője voltam, ajándékba is adtam. Add Te is!

2. Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez
Magvető Könyvkiadó
Sokkolóan jó első kötet. Sokadiknak is sokkolóan jó lenne. A szerző rajzaival, iróniájával, fájdalmával, s számomra meglepően otthonos világával. És: itt a helye a listán, mert, bár elhiszem, hogy 2024 októberében megjelent, én még hónapokkal utána sem tudtam megvenni.

3. Dunajcsik Mátyás: Ég - Összegyűjtött magyar nyelvű versek 2006-2019
Okapi Press
Dunajcsik Mátyás azok között van, akik egy évtizede elmentek innen, és mára már német költő. A kiadó szerint: a kötet "teljes magyar nyelvű költői életművét tartalmazza, mégpedig annak lezárásaként." Ez a könyv nem jelent meg a Jelenkornál 2023-ban. De most itt van. És hihetetlenül jó.


4. Fenyvesi Orsolya: Nem fogsz belehalni - Kis mondandók
Ampersand Kiadó
A szerző műveiről már A látvány óta nem tudom, hogy versek vagy prózák, vagy valami egészen sajátos szövegek a kettő határsávján. Csak az biztos, hogy abszolút lenyűgözőek. Ez az új kötet még A látványnál is jobban tetszik, pedig ahhoz sokáig hű voltam.

5. Dora Čechova: Nők, akiknek férfi kell
Helikon Kiadó, Margó Könyvek
A Nem akartam Lenin lennit még a Noran Libro adta ki, s ők akarták érteni a poént, hogy Dora Csehova egy orosz álnév, amelynek a viselője elképesztően jó cseh kisprózát ír egy különös téma bűvöletében. De a helyesírástól függetlenül: ez megint nagyon jó volt.

6. Horváth János Antal: Becsapódás - A kezdet / vége 
Felhő Café Könyvek
A Loupe Színházi Társulás két saját darabjának szövegkönyve, hatásos és innovatív egybecsomagolásban, díszdobozban. Mindkét darabot láttam és csak ajánlani tudom mindenkinek. Elolvasva egészen más, de ugyanolyan jó.


7. Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok
Jelenkor Kiadó
A költőnő előző kötete, a Hullámtörő nagy rátalálás volt, s nagyon sok örömet okozott távolságtartóan klasszikus, elegánsan intertextuális, óvatosan női szövegeivel. A Tehetetlen bálványok sötétebb, nyersebb: viszont dedikálták!

8. Ráday Zsófia: A Csendkirály győzelmi beszéde
Okapi Press
Simon Márton nem elégszik meg azzal, hogy remek költő, emellett kiad és irodalomszervez. A kézművesen könyvkészítő, íróbarát és innovatív Okapi Press is csak egy szelet az életéből: de olyan, amelyik ilyen elsőkönyvet ad ki.

9. Gerevich András: Queer versek - Válogatott, átdolgozott és új queer versek (1995-2025)
Okapi Press
Bár az egész más hangon és szemszögből szólalt meg, de Olty Péter Heteró közegben című kötete óta nem gondolkoztatott el ennyire versgyűjtemény arról, mit is jelent, hogy heteroszexuális vagyok. Meg, hogy mit jelent a szerelem. És a gyűlölet. Tömény, de szép kötet.


10. Ioana Pârvulescu: Ártatlanok
Typotex Kiadó, Typotex Világirodalom
2015-ben hatalmas élmény volt számomra Az élet pénteken kezdődik, a Typotex Világirodalom sorozatának egyik első darabja. Az írónő új kötete a román-magyar-német Brassóba repít, a hatvanas évekbe, ráadásul egy látszólag hagyományos, mégis lebilincselő elbeszélőtechnikával emlékezve a gyerekkorra.

11. Max Morris (vál.): Jane Austen bölcs és szellemes megjegyzései
Lazi Könyvkiadó
Feltehető a kérdés, hogy miként kerülhet fel erre a listára egy idézetgyűjtemény. Nos, először is, ez sokkal jobb, mint amit a Lazi régen, Szerelmek és ballépések - Jane Austen füveskönyve címen kiadott. Másrészt olyan jókor jött, hogy az összes Austen-művet újraolvastam a hatására...

12. Szinger Veronika - Galuska László Pál (vál.): Árnyak kertje - Veszteségfeldolgozás mesékkel és gyermekversekkel
Móra Könyvkiadó, Móra EDU
Ebben a gyönyörű, Szabó Imola Julianna illusztrálta kötetben mindenféle veszteséghez találni értékes szövegeket. Legyen szó egy tárgy, egy érzés, egy kisállat, egy idegen, vagy egy családtag elvesztéséről, ez az érzelem- és traumafeldolgozó könyv egy biztos hely. Két egyetemi gyerekirodalmár válogatásában.


13. Agatha Christie: Az elefántok mindenre emlékeznek
Helikon Kiadó, Christie-életműsorozat
Agatha Christie örök. Ez az utolsónak írt Poirot-történet és a megírás sorrendje szerint az utolsó előtti Christie-regény 1972-ből. Csak azért mondom, mert kora ellenére nagyon jó krimi, az egyik kedvencem: Horváth Kornélia remek fordításában.

14. Robin Stevens: Hajtű-rejtély Hongkongban
Manó Könyvek, Úrilányok nem gyilkolnak 6.
Az Úrilányok nem gyilkolnak sorozat semmit sem veszít lendületéből, csavarosságából, fordulatosságából a 6. kötetre. Ráadásul a helyszín ezúttal valóban Hongkong, Hazel hazája, ahol a remek rejtély mellett az idegenség formáiról is el lehet gondolkodni.

15. John Shen Yen Nee, SJ Rozan: Mr. Ma végzete
Kossuth Kiadó
Ti Zsen-csie, a különc és okos bíró-nyomozó és Lao Sö, a kedves tudós rejtélyeket nyomoz ki az 1924-es, cseppet sem barátságos Londonban. Remek történelmi krimi(sorozat első kötete), aki szereti Sherlock Holmest vagy Di bírót, az élvezni fogja.


16. Alison Goodman: Útmutató hölgyeknek a teljes romláshoz
IPC Könyvek, Vakmerő hölgyek 2.
Az év egyik leginkább várt könyve volt számomra Alison Goodman új regénye, a Vakmerő hölgyek nemes lelkű társasága című, detektívtörténetbe oltott kalandregény folytatása. Már az első kötetbe beleszerettem: a két hősnőbe, a megoldott esetekbe, a nem-romantikus-mégis-az világba. A második könyv összetettebb cselekményében még mindig rengeteg a nyomozás, az okos feminizmus, a pontos kortörténet és az önmagunkkal szembesítő töprengés életkorokról és helyzetekről. De persze kaland is van, jó sok. Nagyon jó és egyedi szöveg. Szívből ajánlom!

17. Julia Seales: Egy szerfelett kellemetlen eset - Beatrice Steele újabb esete
IPC Könyvek, Beatrice Steele esetei 2.
Az írőnő nem a regency-romantika és nem is a történelmi detektívregény felől közelít választott korszakához: első könyve, hiába krimi, színtiszta Austen-paródia. Beatrice újabb esete már tesz engedményeket, de még mindig kellemesen féktelen szöveg. Ugyanakkor már az első könyv, az Egy kifogástalan gyilkosság borítója is borzalmas volt, mert a sorozat 1799/1800-ban játszódik.... A fordítás sem kifogástalan, de az az új könyvre már sokat javult.

18. Lynn Messina: Becstelen árulás
Alexandra Könyvesház, Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei 3.
Fentiekkel szemben Messina a regency-romantikát kombinálja az austeni igényességű szárazon ironikus monológgal és a krimivel. Ez a Beatrice egy sokkal valósabb világban nyomoz az 1810-es években, de ő is megunhatatlan.


19. Maurice Leblanc: Arséne Lupin - Tigrisfogak
Gabo Könyvkiadó, Lupin-sorozat
A Gabo nem adja fel a sorozatát! Remek, nagyon csavaros, pompásan fordított Lupin-regény.

20. Dashiell Hammett: Véres aratás
Gabo Könyvkiadó
Az amerikai kemény krimi klasszikusa szép, új kiadásban. Kérem, adják ki Az üvegkulcsot is!

21. Philip K. Dick: Visszafelé világ
Agave Könyvek, Dick-életműsorozat
A kedvenc újrakiadásom a sorozatban. Rövid, tömör, pontos, őrült: P. K. Dick.


22. Patricia Finney: Gyilkosság a palotában
Carta TEEN, Grace kisasszony nyomoz 1.
Leszámítva a borítót, ez az I. Erzsébet (!) korabeli, ifjúsági történelmi krimisorozat sokra hivatott.

23. Ali Standish: Baskerville Hall - Elképesztő történetek
Maxim Kiadó, Delfin Könyvek, Baskeville Hall 1.
Különleges, új ifjúsági krimisorozat egy ifjú Doyle főszereplésével, amit úgy el tudtam képzelni, mint egy filmet.

24. Philip Francis Nowlan: Armageddon 2419 A. D. - Buck Rogers kalandjai a XXV. században
Multiverzum Kiadó, Retrofuturista könyvek 5.
Számomra eddig a retrofuturista sorozat csúcsa: úgy olvastam, mint John Carter történetét.


25. Soós Tibor: Az istenek árnyékából
Eleven Kiadó, A Nílus Könyve: Harmadik Tekercs
A Nílus Könyve trilógia befejező kötete. Érdemes volt rá várni: egyszerűen letehetetlen!

26. Charles Dickens: Tücsök szól a tűzhelyen - Az otthon tündérmeséje
Szent István Társulat
Kedves, szép, ünnepi újrakiadás egy kedves, szép, ünnepi sorozatban.

27. Lee Child, Andrew Child: A másik oldalon
General Press, Child-sorozat
Némi töprengés után Sophie Hannah újabb Poirot-ját (Az utolsó halál az évben) lökte ki erről a listáról. Tetszett.


28. Zalka Csenge Virág: Cápatestvér - Népmesék félreértett állatokról
Móra Könyvkiadó
A mesemondó szerző-szerkesztő pompás válogatásában olyan, általában "rossz"-nak hitt állatokról szerepelnek mesék, amelyekben ők a hősök: a pörölycápa, a farkas, a meztelencsiga, a denevér, a büdösbogár vagy Krokodil Anyó. Autentikus népmesék a világ minden tájáról Indonéziától és Nigériától Kínán és Írországon át Gascogne-ig.

29. Hahner Péter: Én, Savoyai Jenő
Zrínyi Könyvkiadó
A lehetetlen: egy a magyar köztudalomban alig ismert, "osztrák" (mert francia) birodalmi hadvezér elmeséli az életét, amely egy régi Delfin Könyvhöz illő kalandossággal, ifjúsági szépirodalomként olvasható, és még történelmileg is tűpontos. Egyik sorozatbeli könyvtársa se éri el a szintjét...

30. Jules Verne, Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál: Verne Gyula klasszikusai
Képes Kiadó
A Sándor Mátyás, a Grant kapitány gyermekei, az Észak Dél ellen és a Kétévi vakáció Korcsmáros Pál finom, kalandos, gyönyörű rajzaival.


31. Szécsi Noémi: Jókai és a nők
Magvető Könyvkiadó
Véleményem szerint az egész Jókai-évfordulón ez volt az egyetlen olyan könyv, amely igazán nagyon-nagyon fontos megjelenésnek nevezhető. Egyszerre szakszerű és népszerű, nagyon érdekes és unikális, ráadásul még szépen is sikerült a kiadása. Inspiráló volt olvasni.

32. Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok - Trendek, forradalmak, nagymeNŐK a divattörténetből
Álomgyár Kiadó, Rizsporos hétköznapok 4.
Először volt a Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból, azután a Női életutak és mindennapok a történelemben, majd A női szexualitás története. Nem gondoltam, hogy lesz folytatás, s főleg azt nem, hogy a korábbi három könyv főbb témáihoz egyként kapcsolódik majd. (Csak ez a borító...) Örülök, hogy olvashatom, és újra is!

33. Budai Lotti, Fodor Marcsi, Zubor Rozi: Micsoda barátnők voltak - Történetek a női összefogásról
Álomgyár Kiadó, Micsoda történetek 4.
Egy másik lelkesítő negyedik kötet. A Micsoda "szajhák" voltak, a Micsoda anyák voltak és a Micsoda szinglik voltak után (utóbbi 2024-ben kedvenc könyvem volt) megérkeztek a barátnők: s mindjárt rajzos, gyerekeknek szóló változatban is napvilágot látott a könyv. Nagyon jók!

Utolsó frissítés: 2026.01.13.

Link
2025 kedvenc könyvei 2.