Cserhalmi Dániel környezetgazdálkodási agrármérnök, korábban az Állatorvosi Egyetem oktatója, tanszékvezetője, jelenleg a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem munkatársa. E bevezető mondatból sok minden inkább következhetne, mint hogy Cserhalmi a magyar történelmi regény és történelmi krimi egyik meghatározó alakja, aki egyfajta új zsánert talált fel azzal, amit könyvei borítóján ÁVH-regénynek neveznek.

A legkülönfélébb műfajokat és alzsánereket keverve írja ugyanis letehetetlen történeteit, amelyeket az köt össze, hogy (eddig) kivétel nélkül 1950-ben játszódnak, a Rákosi-korszak talán legsötétebb időszakában, s valamennyiben megjelenik az ÁVH hosszú árnyéka, s egy vagy több nyomozója is. Meg persze az, hogy nagyon izgalmasak, s történelmileg rendkívül pontosak a regények.

A sikertörténet a Csengőfrász című első kötettel kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy az Alexandra Kiadó befogadta és gondozni kezdte a sorozatot. Az író kiváló stílusa, megtorpanás nélküli történetszövése, professzionális elbeszélésmódja elképesztő históriai precizitással párosul: joggal tudható, hogy minden kötet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szakmai támogatásával készült.

Remélem, hogy a szerző útja mihamarabb egy irodalmi díjjal vagy elismeréssel fog folytatódni, hiszen a negyedik, kicsit műfajváltoztató, így szabályos detektívregény-mintájú, egyben meglepő mélységű Vadászat (szerintem a legjobb Cserhalmi-regény), s a detektívtörténetként kifejezetten újító szerkesztésű, stílusában, irodalmiságában és etikai kérdésfelvetéseiben azonban mind az öt korábbi kötet tanulságait hasznosító A vörös báró kiragyog nemcsak az átlagos krimifelhozatalból, de a bármely témájú magyar történelmi regények közül is.

A könyvek számos irányból megközelíthetők. Például, mint történelmi regények, hiszen históriai szempontból tűpontosan és elkeserítően ábrázolják 1950-et, legyen szó az átlagemberek mindennapjairól, a hétköznapi élet tárgyairól és programjairól, a korabeli Budapestről, Szegedről, kisvárosról, faluról, az ÁVH működéséről, a Katpol beszántásáról, Péter Gábor és mások politikai játszmáiról, a kuláküldözésről, az erőszakos téeszesítésről, a besúgó-jelentésekről. A cselekményelemek egy része a valóságból származik, s még valós személyek is hitelesen szerepelnek egyes jelenetekben.

Ám ha valakit a kutatás, nyomozás, kémkedés, lebukás, sorozatgyilkosság vagy szöktetés kalandos, csavaros témái érdekelnek, akkor élvezheti amiatt a könyveket, hogy telve vannak ilyenekkel, mégpedig feszesen és jól megírva. A Szibériai csapda és A Szabadság-hadművelet egyként tekinthető klasszikus, "menekülős" thrillernek: másban azonban még csak nem is hasonlítanak. Ráadásul azon is lehet gondolkodni az esetükben, kit is lehetne főhősnek nevezni bennük.

Lehet a történelmi krimi műfaja felől megközelíteni a könyveket: ilyen szempontból minden rendhagyósága ellenére mind a Vadászat, mind A vörös báró klasszikus értelemben vett detektívtörténet, főszerepben a saját feje után menve is kutató rendőrnyomozóval (van, ahol többel), s telve erkölcs és bajtársiasság, igazság és eltussolás kérdéseivel. De a Csengőfrászban és a Szibériai csapdában is folyik nyomozás, míg A Szabadság-hadművelet macska-egér játékával köti le a krimikedvelőket. 

Az öt regényt összekapcsolja az ÁVH-téma, s az első hármat néhány mellékszál variált újra-felbukkanása. De határozottan leszögezhető, hogy bármely könyv, még a harmadik is, tökéletesen megáll önmagában: a sorozat szerzői és tematikus, nem pedig összefüggő és "sorszám szerint olvasandó". S minden történet teljesen kielégítően lezárul, nincs függővége, nem hagy csalódást az olvasóban.

Amiatt sem kell aggódni, hogy az ÁVH-sok ábrázolása egysíkú-dehumanizáló, vagy épp ellenkezőleg, mentegető-felmentő lenne a könyvekben. Akinek vannak élményei, vagy a felmenői által továbbadott konkrét emlékei a korszakból, valószínűleg ugyanúgy vállalhatónak és igaznak érezheti a történeteket, mint aki egyszerűen egy 75 éve létezett korszak leírásaként, megelevenítéseként, de nem érdekelt félként veszi kézbe őket.

Engem sok más mellett az is nagyon meg tudott fogni, hogy a pontos leírásoknak köszönhetően városon és vidéken is lesétálható, le-tömegközlekedhető volt sok-sok helyszíni jelenet és kaland (mint amikor a Budapest a diktatúrák árnyékábant olvastam), illetve nagyon meglepett egy-egy jól megválasztott név. A női szereplőket is izgalmasnak, találóan jellemzettnek találtam, még a néhány jelenetben kis szerepet játszókat is. Belém vágott a mondat, hogy "Az ÁVH-ból nem lehet csak úgy leszerelni." Végül erősen hatott rám sok olyan, alig, de nyitva hagyott kérdés, mint pl. hogy helyes volt-e a kényszerű döntés a Vadászat végén, s etikus-e egy korábbi benne, vagy hogy a Szibériai csapda legfiatalabb fontos szereplője vajon miként élte tovább az életét, s miért nem kérdezett semmit, vagy épp, hogy mi történhetett A Szabadság hadművelet vége után, mondjuk, 1 évvel... Nem is beszélve A vörös báró zárásáról...

Éppen ezért mindenkinek csak ajánlani tudom Cserhalmi Dániel ÁVH-regényeit. S alig várom a következőt: a forma még nagyon sok különféle típusú regényt képes lehet befogadni, amelyek esetleges krimiségük "ellenére" már réges-régen a szépirodalom kupacába valók, pakolják is akárhová őket aktuálisan egy Libri-boltban.

Talán érdekes lehet, mikor játszódnak az egyes könyvek:
Csengőfrász - 1950. január 23. - március 17. (egy fejezet: 1947)
Szibériai csapda - 1950. április 2-24.
A Szabadság-hadművelet - 1950. április 18.-június 15.
Vadászat - 1950. április 10.-augusztus.
A vörös báró - 1950. augusztus 6.-szeptember 7. (egy-egy fejezet: 1969, 1989, 2003, 2007)

A regények kiadási adatai

Csengőfrász, Atlantic Press, 2018, Alexandra, 2022
Szibériai csapda, Alexandra, 2020
A Szabadság-hadművelet, Alexandra, 2023
Vadászat, Alexandra, 2024
A vörös báró, Alexandra, 2026

Utolsó frissítés: 2026.05.10.

Több mint egy év eltelt már azóta, hogy posztoltam a blogon az Amanda Quick (Jayne Ann Krentz Castle amerikai írónő) történelmi romantikus regényeit rendszerező sorozatom első összefoglaló bejegyzését a "szóló könyvekről", valamint pedig az írónő 19 önálló regényének részletes bemutatását. Ideje folytatni a szériát, ezúttal a Burning Cove sorozat darabjaival.

A Quick-könyvek kivétel nélkül történelmi detektívregények, történelmi krimik vagy romantikus történelmi kalandtörténetek bűnügyi szállal. Ami alapján mégis két csoportra bonthatók, az a természetfeletti elem: abban az esetben ugyanis, ha ilyen is beépül a cselekménybe, afféle inspiráló, fantasys módon, akkor a "definícióm" szerint már nem tisztán történelmi detektívtörténetről van szó.

A tisztán történelmi detektívsztorik közé 19 önálló regény tartozik és három sorozat, a Vanza (4 kötet), a Lake & March (3 kötet) és a Burning Cove (7 kötet) regényei. A természetfeletti-fantasys történetek közé pedig két sorozat, a Ladies of Lantern Street (2 kötet) és az Arcane Society (5 kötet) darabjai.

A Burning Cove sorozatot azért szokás e néven emlegetni, mivel erre a névre keresztelte azt a Los Angeleshez közel eső, de - látszólag - ártatlanul bűbájos amerikai kisvárost Amanda Quick, ahol ezek az izgalmas, 20. század közepi detektívtörténetek játszódnak.

Joggal használtam velük kapcsolatban ezt a műfaji megnevezést, mivel a széria magyarul kiadott első három kötete valójában nem történelmi romantikus könyv, sokkal inkább történelmi krimi, a javából. Bár megjelenik bennük Amanda Quick korábbi köteteinek sok-sok jellegzetessége, ez nem újrafelhasználásként, hanem világteremtésként működik. Szerintem a sorozat mindegyik története olyan, mint egy-egy izgalmas, utólag kiszínezett, harmincas évekbeli hollywoodi mozidarab. A cselekményben vannak kemény krimis, kalandregényes, kémtörténetes és - nem természetfeletti - horrorelemek is, a bennük szereplő helyszínek és emberek - titokzatos gengszterek, hollywoodi filmsztárok, titkos ügynökök, hírnévről álmodozó pincérnők, korrupt üzletemberek, kissé bumfordi rendőrök, mulatótulajdonosok, magándetektívek - pedig mintha a filmvászonról léptek volna le.

A sorozatba a következő könyvek tartoznak:
A lány, aki túl sokat tudott - The Girl Who Knew Too Much, 2017
A lány, aki kámforrá vált - The Other Lady Vanishes, 2018
Halálugrás - Tightrope, 2019
Close Up, 2020
The Lady Has a Past, 2021
When She Dreams, 2022
The Bride Wore White, 2023

Sajnos jól látható, hogy éppen ez volt az a sorozat, amelyet a koronavírus-járvány elsodort itt nálunk. 2019-ig ugyanis a Maecenas Kiadó folyamatosan adta ki és újra Amanda Quick életművét, általában igen jeles fordításokban, így a Burning Cove kötetei is megjelentek már az amerikai kiadásukkal azonos évben magyar nyelven is. Quick életműsorozata volt Danielle Steel és Sandra Brown hasonló szériája mellett az 1987 óta működő kiadó harmadik zászlóshajója. Azonban 2019 óta sem Brownnak, sem Quicknek nem jelent meg könyve, a Maecenas csak és kizárólag Danielle Steel munkásságnak újabb és újabb darabjait adja ki, s 2027-ig is kizárólag ezzel tervez. Ami nyilván jó hír Steel rajongóinak, és önmagában nagyszerű. Viszont sajnos azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy Amanda Quick életműve a Burning Cove 4., 5., 6. és 7. kötete kivételével teljes mértékben elérhető magyarul, valószínűleg remény sincsen rá, hogy ez a négy regény valaha is megjelenik itthon. Pedig úgy tűnik, azzal valóban teljes volna a Quick-ouvre.

De több érdekessége is van még a sorozatnak a fentin kívül. Az első, hogy ez az írónő utolsó történelmi sorozata. A második, hogy lehetséges, hogy ez Amanda Quick "búcsúja" az olvasóktól... A harmadik pedig, hogy egyedülálló módon ez a széria a 20. században játszódik, de nem az írónő aktuális jelenében, mint más kötetei. 

Persze senkinek sem kell megrémülnie a második érdekességtől: az immár 78 (!) éves írónő nemcsak jól van, de fáradhatatlanul publikál is. Azonban 2023, a The Bride Wore White megjelenése óta kizárólag csak úgy, mint Jayne Castle és Jayne Ann Krentz. Az 1948-ban született szerző ugyanis (eltekintve pályája legelejének néhány álnevétől, amilyen a Stephanie James is volt) kizárólag három néven alkot.

Jayne Ann Krentzként (ami a férjezett neve) a jelenben játszódó romantikus regényeket ír (jó hír számomra, hogy köztük is akadnak krimisek). Ezeket a könyveket nálunk alapvetően az Európa Kiadó jelentette meg, s nemsokára írok róluk. A Jayne Castle nevet (ami a rövidített leánykori neve), azóta, hogy kitalálta ezt a zsánert, kizárólag akkor használja, ha a jövőben játszódó, science fiction- és fantasy-elemeket használó romantikus regényeit írja (amelyek közül a leghíresebbek a Harmony bolygón játszódók és a Guinevere Jonesról szólók). Castle-kötet mindössze kettő elérhető magyarul, később ezekről is fogok majd írni.

Végül ott van az Amanda Quick-alterego, aki a történelmi tárgyú könyvek szerzője. Ezek azonban kivétel nélkül vagy az 1800-as, vagy az 1810-es, vagy az 1890-es években játszódnak, illetve két kötet középkori, 12. századi. 20. századi azonban 2017-ig nem volt köztük. 2016-ben a viktoriánus Angliában játszódó Míg a a halál el nem választ című regénnyel - amely nálunk 2017-ben jelent meg, s szabályos történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal -, Quick odahagyta a 19. századot. 2017-ben pedig megteremtette Burning Cove-ot A lány, aki túl sokat tudott-ban, s azóta mind a hét újabb történelmi tárgyú kötete már itt játszódott, ugyanakkor: az 1930-as évek Amerikájában. 

2023-ban viszont a Burning Cove-nak megjelent a máig (?) utolsó darabja, s azóta Amanda Quick egyetlen könyvet sem publikált. Jayne Ann Krentz-nek viszont kijött egy új, háromkötetes sorozata, s egy önálló regénye, Jayne Castle pedig négy, a Harmony sorozatba illő regényt jelentetett meg. Vagyis: az írónő három év alatt (2023 nyarától 2026 nyaráig) nyolc könyvet publikált két név alatt, de egyiket sem Quickként. Így lehetséges, hogy a Burning Cove-regények voltak az utolsó történelmi kötetei.

Elolvasni őket viszont nem a fentebb bemutatott három plusz egy érdekesség miatt érdemes, inkább ezek ellenére. Amanda Quick ugyanis cseppet sem fáradt el, amit már az új sorozat témaválasztása is mutat. A csavaros, fordulatos, izgalmas és bonyolult cselekményű regények tele vannak különlegesen ábrázolt nőalakokkal, okos és logikus megfejtést nyerő detektívrejtélyekkel, s természetesen romantikus férfihősökkel is.

Szóval: felvétel indul! Pontosabban: olvasásra fel!

Ahogyan legutóbbi posztomban, most is értékeltem szívecskékkel a regényeket, s ahogyan legutóbb, úgy most is tíz szívecske volt a maximum, de mivel a legjobb Quick-könyvek közül a legkevésbé jó is jobb, mint sok-sok más kötet, a tíz szívecskéből tizenhármat is meg lehetett kapni... 10 szívből:

11 szív - A lány, aki túl sokat tudott - The Girl Who Knew Too Much, 2017
10 szív - A lány, aki kámforrá vált - The Other Lady Vanishes, 2018
10 szív - Halálugrás - Tightrope, 2019

A linkesített címek alatt olvashatsz az egyes regényekről.

Megjegyzés: a képet mesterséges intelligencia (Chat GPT) felhasználásával készítettem.

Utolsó frissítés (és a 20-22. regényadatlapé): 2026.04.30.

Ajánlott linkek
Amanda Quick Összes - Szóló regények (benne link mind a 19 önálló regény posztjához)
Amanda Quick regényei