A lány, aki kámforrá vált

Eredeti cím: The Other Lady Vanishes
Eredeti megjelenés: 2018
Magyar megjelenések: 2018
Fordító: Bánki Bálint

Értékelés: 10 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Adelaide Blake tudja, hogy épelméjű és azt is, hogy sosem ment férjhez. Az első lapokon mégis egy elmegyógyintézetből, a Rushbrook Szanatóriumból kell megszöknie, ahol mindenki úgy hiszi róla, ő Mrs. Massey, egy aranyifjú üzletember neje, aki a nászéjszakáján annyira megzavarodott, hogy azóta is kezelésre szorul. Amikor legközelebb találkozunk vele, már Burning Cove-ban árulja kiváló gyógyteáit. A múltja azonban ide is követi. Még szerencse, hogy találkozik Jake Truett-tel, az idegeit pihentető teakedvelővel, aki maga is kutat valami után...

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1937-ben.
A datálás indoklása: A Burning Cove sorozat nyilvánvalóan az 1930-as évek második felében játszódik. A dátumra ebben a regényben nem igazán van konkrét utalás, de az előző és következő kötet alapján meggyőződésem, hogy a három részhez csak az 1936-os és 1937-es év jöhet szóba időpontként. Raina A lány, aki túl sokat tudott végén még csak elindul, ebben a regényben viszont már "pár hónapja" Burning Cove-ban él. Irene szintén elindul egy hosszabb nászutazásra az utolsó lapokon, itt viszont már férjes asszony és Burning Cove-ban lakik ismét. Lehet, hogy annak is kellene valamit sugallnia, hogy a regényben nagyon sokszor van köd, de az nem derül ki a kötetből, hogy melyik évszak van. Ami tény, hogy a következő regény, a Halálugrás, szintén "pár hónappal" később játszódik, s annál majdnem biztos vagyok benne, hogy már 1937 a dátum. Ezért ezt a regényt, már csak a háborúra készülődéssel kapcsolatos utalások miatt is, 1937 elejére tenném.
A cím magyarázata: Az eredeti cím elegáns utalás Ethel Lina White eredetileg The Wheel Spins címen 1936-ban kiadott regényére, amelyet az 1938-as Hitchcock-film tett halhatatlanná The Lady Vanishes-re átkeresztelve. Másfelől azért is találó, mert rejtett utalást tartalmaz arra, hogy Adelaide csak a kettes számú páciens, s az egyes is eltűnt valahová...

Gyanús halálesetek száma: 5+1+1
Gyilkosok száma: 3

Főhősnő: Miss Adelaide Blake (Brockton)
Főhős: Mr. Jake Truett

A főhősnő érdekes tulajdonságai: A szülei tudósok voltak: az anyja botanikus, az apja kémikus. De nem pénzért dolgoztak, hiszen az apa nagyon gazdag családból származott: fő céljuk új tudományos eredmények, hatásos gyógyszerek előállítása volt. A szülők utolsó felfedezése, az Ábránd, amelyet eredetileg a mentális betegek nyugtató kezeléséhez fejlesztettek ki, mellékhatásai miatt fenyegetőnek bizonyult, ám mire ez kiderülhetett volna, mindkét tudós meghalt egy laboratóriumi robbanásban. Adelaide, aki érdeklődött a könyvritkaságok iránt, könyvtárban kezdett dolgozni. Itt ismerkedett meg a férfival, aki el akarta jegyezni: amikor nemet mondott neki, az elmegyógyintézetben ébredt... Kiválóan ért különféle gyógyteakeverékek készítéséhez, s bár hatalmas vagyont örökölt, ebből szeretne élni.

A főhős érdekes tulajdonságai: Magas, sudár, izmos férfi, rövid fekete haját magasra nyírva, felfésülve hordja, a szeme színe borostyánsárgába hajló barna, a tekintete hűvös, éber, intelligens. Nagyon nyugodt és higgadt modorú, kellemes társalgó. Irene szerint van benne valami kérlelhetetlen és fenyegető, ha valaha bosszút akarna állni valakin, azt hideg fejjel tenné. Kedvence a zöld tea, cukor nélkül, teasütemény nélkül, fánk nélkül, minden nélkül. Van egy töltőtolla, amely valójában shuriken. Luther Pell szerint olyan jó a golfban, hogy profi sportoló is lehetne. Tizenkilenc éves korában örökölte meg a három generáció óta terjeszkedő Truett-üzletbirodalmat, s csak nemrég sikerült kilépnie belőle. Jelenleg Simon Winslow álnéven kémregényeket ír Cooper Boone-ról. Már volt házas: nagyon gazdag családból származó első feleségéről mindenki azt hiszi, hogy öngyilkos lett, de valójában meggyilkolták.

Szerelem: Amanda Quicknek ez a kötete és maga a sorozat is alapvetően kalandos krimitörténet, amelybe kémregényes és kemény krimis elemek épülnek be. Egy kicsit lassabb menetű és terjedelmesebb, mint A lány, aki túl sokat tudott és a Halálugrás, de a hangulata utánozhatatlan: elmegyógyintézettel, teaházzal, a sztárok fogyasztó tonikjával, báli ruhákkal, gengszterekkel, zsarolással, a sztárok titkos kábítószerkörével...  Más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehetne szemlélni, amely kifejezetten összetett és izgalmas.
Az első szerelmi jelenet csak a 38. fejezetben olvasható a 54-ből, s igazából egyfajta kötelező kör (igen közepesen fordítva). Ezzel szemben egyszerűen zseniális a 28-29. fejezet, amelyben Adelaide rájön, hogy Jake-et valaki elkábította az Ábránddal, együtt menekülnek a parton (Adelaide ezüst körömcipőben), Jake kedélyesen és hősi pózokkal hallucinál, de mégis megőrzi a személyiségét és a kedvességét, s mindeközben gyilkosok vadásznak rájuk.

Egyéb: A regény továbbra is a harmincas évek krimijeit és detektívfilmjeit idézi: van benne csinos parfümös üvegcsében drog, dinamitos gyilkosság, revolverlap, kémkedés, zsarolás, Thelma Leggett pedig szmokingban kíséri a sztárok médiumát...
Ebben a regényben újra találkozni lehet azokkal a fontos mellékszereplőkkel, akik A lány, aki sokat tudott-ban bemutatkoztak. Irene Ward, az előző kötet hősnője immár a Burning Cove Herald bűnügyi tudósítója, férjének, Olivernek a hotele is helyszín, ismét megjelenik Brandon nyomozó, s legfőképpen: elkezd kibontakozni Raina Kirk és Luher Pell egymás iránti vonzódása. Luther Pell-nek, a Burning Cove-i Paradise Klub főnökének, nyilván van valamiféle kötődése az alvilághoz, vitathatatlan azonban, hogy bátor és a maga módján tisztességes férfi, aki ráadásul tehetségesen fest. Szolgált a világháborúban, jelenleg pedig a harmincas évei végén jár, fekete hajába már ősz szálak vegyülnek, makulátlanul öltözködik, és nem fél fegyvert használni. Nemcsak Oliver Ward, de Jake Truett is nagyra becsüli: Luther tud róla, hogy Jake író. A Paradise mellett van egy kaszinója Renóban, azonban a szerencsejáték-hajóját a Santa Monica-öbölben már eladta, mivel "változnak az idők". Bár az embernek az lehet róla a benyomása, hogy gengszter, s olyan összeköttetései vannak, hogy - mint kiderül - Rainát is le tudta nyomoztatni, a nő végül mégis úgy érzi, meg lehet bízni benne. Raina Kirk ugyanis ebben a regényben új foglalkozást választ magának: ő lesz Burning Cove első női (sőt, talán abszolút első) magánnyomozója, s második megbízását éppen Luther Pell-től kapja. A 20. és az 50. fejezet külön kis történetet beszél el: mit derít ki Raina, hogyan fogadja ezt Luther, s miként kerül a két óvatos, gyanakvó ember közelebb egymáshoz. (Az ő történetük a Halálugrásban is folytatódik.)
A mellékszereplők nagyon izgalmasan kidolgozottak: különösen a Hercegnő a szanatóriumban és Vera Westlake, a sztár, aki mindössze három filmben szerepel (az első a Sötét út, a harmadik a Hölgy az árnyékban), hogy végül eltűnjön a titokzatos ismeretlenségben. De Madame Zolanda története is nagyon tipikus, kijózanító és izgalmas.

Rokon regények: A lány, aki túl sokat tudott, Halálugrás (korszak), A lány, aki túl sokat tudott, Halálugrás (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), Halálugrás (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő), A lány, aki túl sokat tudott, Halálugrás (kémkedés), csak ebben a regényben (regényíró szereplő), csak ebben a regényben (spiritizmus és szellemtan mint áltudomány) 

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Burning Cove sorozat
Amanda Quick regényei

A lány, aki túl sokat tudott

Eredeti cím: The Girl Who Knew Too Much
Eredeti megjelenés: 2017
Magyar megjelenések: 2017
Fordító: Sóvágó Katalin

Értékelés: 11 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Irene Glasson újságíró-gyakornok, akinek az előkelő Burning Cove Hotel úszómedencéje mellett adott esti randevút egy leendő interjúalanya: a helyszínre érkezve azonban már csak a holttestét találja meg a vízben úszva. Mivel négy hónappal korábban már belekeveredett egy gyilkosságba ártatlanul, s épp emiatt menekült Kaliforniába, Irene úgy érzi, tehetetlen. Szerencsére segítségére siet Oliver Ward, a hotel jóképű, titokzatos és furcsa kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosa, akinek azonban megvan a saját célja is...

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1936-ban.
A datálás indoklása: A Burning Cove sorozat egyértelműen az 1930-as évek második felében játszódik. A könyvben számos utalás történik a klasszikus hollywoodi hangosfilmkészítés fénykorának eseményeire, például, hogy Stanley Bancroft "pár éve, a hangosfilmek hajnalán (...) kiütött a nyeregből egy hősszerelmest, akinek reszelős fejhangja volt", most viszont a karrierje már gyorsan hanyatlik, mert a korszak új sztárja Nick Tremayne. Nick pedig "csak mellékszereplő volt az első filmjében, az Árnyak tengerében, de sikerült ellopnia minden jelenetet, amelyben feltűnt. A második, a Fortuna zsiványa egy csapásra sztárrá tette." Ilyenkor nem lehet nem klasszikus filmes példákra gondolni, például (minden konkrét megfeleltetés nélkül) Errol Flynn semmiből történő feltűnésére. Azért épp őt említem (bár Tremayne sötét hajú, inkább Clark Gable-féle idol, csak fiatalabb kiadásban), mert a címe alapján a Fortuna zsiványa biztosan hangos kalandfilm, de talán lehet az az Árnyak tengere is. Márpedig ilyet a valóságban 1934 előtt nem csinált egyetlen stúdió sem. Talán a The Count of Monte Cristo számíthat annak, de tulajdonképpen az első fecske az 1935-ös Blood kapitány volt. Ezért gondolom, hogy a regény 1936-ban játszódhat. Ezt erősíti, hogy a későbbi könyvek mintha 1937-re utalnának, márpedig e regény és A kámforrá vált lány között csak hónapok telnek el.
A cím magyarázata: Az eredeti cím lehet egyfajta tisztelgés Alfred Hitchcock 1934-es filmje, a The Man Who Knew Too Much előtt. De természetesen arra is utal, hogy Irene veszélyes titkok tudója.

Gyanús halálesetek száma: 2+4+2+1+1
Gyilkosok száma: 5

Főhősnő: Miss Irene Glasson (Anna Harris)
Főhős: Mr. Oliver Ward

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Tanyán nőtt fel, de mára már nagyvárosi nő. Kisgyermekként elvesztette a szüleit, így a nagyapja nevelte fel, míg 14 éves korában el nem árvult. Ezután két évre árvaházba került, majd Gilbert-lány lett, titkárnőképzőt végzett. A nagy gazdasági válság idején még nem volt húsz éves, vagyis a történet idején kb. huszonhat lehet. Volt már menyasszony, de a vőlegénye becsapta. Kecses mozgású, szépen öltözködik.

A főhős érdekes tulajdonságai: Szállodatulajdonos, övé a Burning Cove Hotel, eredetileg azonban bűvész és illuzionista. Két évvel a történet kezdete előtt majdnem meghalt, amikor egy bűvésztrükk közben rálőttek. Magas, markáns arcú, széles vállú, jó mozgású, izmos férfi, aki nem úgy jóképű, ahogy a mozisztárok, de nagyon erős a vonzereje. A szeme sötét borostyánsárga, a haja sötét. Irene szerint hatékony, ravasz, intelligens és nagylelkű, nyers erő árad belőle, amivel szinte megbabonázza azt, akivel találkozik, de van benne valami könyörtelen vonás is. Az egyik lábára sántít és bottal jár, köszönhetően a gyilkossági kísérletnek, amelyet elkövettek ellene. Volt már vőlegény, de a menyasszonya becsapta, elhagyta és megszökött egy munkatársával. A legjobb barátja is becsapta, majd öngyilkos lett: mégis azóta is ő gondoskodik a férfi családjáról.

Szerelem: Amanda Quicknek ez a kötete és maga a sorozat is alapvetően kalandos krimitörténet, amelybe kémregényes és kemény krimis elemek épülnek be. Hiába van magyarul a borítójára írva, hogy Amanda Quick "a romantikus regény királynője" (angolul a borítóin az szokott lenni: "a New York Times bestseller-írója"...), ez nem romantikus-szerelmes sztori. Sőt, más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehetne szemlélni, amely kifejezetten bonyolult és izgalmas.
Az első szerelmi jelenet a 37. fejezetben olvasható a 68-ból. Hatalmas ötlet, hogy Irene és Oliver a bűvész kelléktárát keresik fel benne, s addig próbálgatják az illúziókat, míg végül egymást bűvölik el. A 66. fejezetben Oliver megkéri Irene kezét, az utolsó részben pedig nászútra indulnak.

Egyéb: A regény már az első olvasáskor nagyon erősen felidézte bennem a harmincas évek detektívtörténeteinek, s fekete-fehér krimifilmjeinek a világát. A revolverlap, a Hollywoodi Susmus, a pályakezdő újságírónő nyomozása, a titokzatosnak tűnő sztárok jelenléte, a Burning Cove Hotel hangulata pl. azonnal eszembe juttatta Erle Stanley Gardner első Doug Selby államügyészről szóló, 1937-es regényét, a The D. A. Calls It Murdert (Harmadik emelet 321.), de nyilván számos példát lehetne mondani. Természetesen 2017-ben ilyesmiről írni nem feltétlenül eredeti, de úgy, ahogyan Amanda Quick kinyitja errefelé az írói világát, az mégis annak tekinthető.
A regény rendkívül kényelmesen olvasható, érthető és követhető szövegű, pedig a benne rajzó ügyek kifejezetten kaotikusak. Két különböző, jelenbeli gyilkossági szál kapcsolódik össze benne egy múltbeli gyilkossági szállal, miközben ott van a kémkedés is, amelynek tétje abszolút korabeli: "felhasználhatók-e a rádióhullámok nagy távolságra levő repülőgépek és hajók érzékelésére".
Ebben a regényben már bemutatkoznak olyan fontos mellékszereplők, akikkel több Burning Cove-regényben találkozunk majd. Miközben Irene Ward (később már ezen a néven) mindig a Burning Cove Herald első számú bűnügyi tudósítója lesz majd, férjének, a hoteltulajdonos Olivernek a barátja egyre nagyobb szerepet kap. Luther Pellről kiderül a regényből, hogy az Angliában játéktermekkel, kocsmákkal, mulatókkal nagy vagyont szerző, majd Amerikába visszavonult, regényrajongó Jonathan Pellnek (Míg a halál el nem választ) a fia. A történet idején van egy pompás mulatója Burning Cove-ban, a Paradise, egy kaszinója Renóban és egy szerencsejáték-hajója a Santa Monica-öbölben. Bár az embernek az lehet róla a benyomása, hogy gengszter és gengszterek cimborája, Olivernek mégis jó barátja, és a nyomozásban Irene-t is segíti. Ráadásul szépen fest, ami nem igazán egy gengszterfőnökhöz illő hobbi. (Még több derül ki róla A lány, aki kámforrá váltban és a Halálugrásban.) Fontos szereplő még Chester Ward, Oliver bácsikája, aki feltaláló, és a kémügyben nyújt tudományos segítséget. A Burning Cove-i rendőrséget a megbízható és igazságos Brandon nyomozó vezeti. Feltűnik még a könyvben Raina Kirk, az egyik szereplő titkárnője, akinek a későbbi könyvekben fontosabb szerep is jut majd.
Nick Tremayne, a frissen befutott hollywoodi sztár figurája szerintem az egyik legjobban kidolgozott mellékszereplő a sorozatban. (Vera Westlake-et hasonlítanám még hozzá A lány, aki kámforrá váltból.) Sok valóságos személyre emlékeztet, mégis egyedi. Ráadásul kicsit úgy érzem, hogy a 65. fejezetet róla és Irene-ről akár Agatha Christie is írhatta volna (a szituációt mondjuk a Basil Blake-et illető, mindent tisztázó jelenethez hasonlítanám a Holttest a könyvtárszobábanból).

Rokon regények: A lány, aki kámforrá vált, Halálugrás (korszak), A lány, aki kámforrá vált, Halálugrás (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), A lány, aki kámforrá vált (regényíró szereplő), A lány, aki kámforrá vált, Halálugrás (kémkedés)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Burning Cove sorozat
Amanda Quick regényei

Egyszerűen rajongok a klasszikus kemény krimikért.

Ez az a detektívregény-műfaj, amely eredetileg amerikai folyóiratok hasábjain születik meg az 1920-as években, s Varga Bálint szerint egyik ihletője az individualizmus, "az amerikai lélek egyik legfontosabb jellemzője", a másik pedig az az - eredetileg a jó vadnyugati történetektől megörökölt - etikai alapvetés, amelynek lényege "a helyes döntés meghozatala és végrehajtása". Hősei, akik nagyvárosi környezetben mozognak, rendet keresve és teremtve a modern világ káoszában, "hisznek abban, hogy saját eszükre, szívükre hallgatva még akkor is helyesen kell cselekedniük, ha ezzel a többiek nem értenek egyet, esetleg a közfelfogás ellenzi."

Ezek az új hősök a legtöbb kemény krimiben a magándetektívek, akik a kőkemény realitás világában, valós társadalmi-gazdasági környezetben, piti bűnözők, nagystílű gengszterek, nyomornegyedben élők, aggódó átlagemberek, erkölcsös polgárok és botrányosan élő polgárpukkasztók között keresik az igazságot. Három leghíresebb klasszikus képviselőjük Dashiell Hamett névtelen ügynöke és Sam Spade-je, illetve Raymond Chandler Philip Marlowe-ja. Az e mintára írt könyvek receptje például így foglalható össze: "A fikcionális magándetektív kemény fickó, aki egy ócska irodát bérel, és nincs titkárnője. Ha van, akkor se nagyon veszi hasznát. Amikor felvállal egy ügyet, nem az számít, hogy mennyit keres vele, hanem az, hogy segítsen a bajbajutotton. Fegyvert ritkán hord, egyszerre egy ügyön dolgozik, és legalább egyszer alaposan megverik a regényben, amiért természetesen kiadós bosszút áll. Nagyvárosban él és dolgozik, mert itt az utcák mocskosak, a nők erkölcse  feslett - és mert itt van rá a legnagyobb szükség. (... S)zeretjük tudni, ki a jó és ki a rossz, és azt is, hogy van valaki, egy magányos detektív, aki képes és hajlandó kilépni a szürkén egybemosódó hétköznapokból, és azt mondani: ez a helyes, az meg a helytelen." (1) E mintát követve igen sokan írtak és írnak klasszikus vagy épp megújított kemény krimit Ross Macdonaldtól James Hadley Chase-en és Mickey Spillane-en át Lawrence Blockig és Sara Paretskyig.

Az alábbi linkgyűjtemény azokat a posztjaimat gyűjti össze, amelyek a kemény krimi klasszikus időszakának szerzőiről és műveiről szólnak: nagyjából az 1920-astól az 1960-as évekig megjelent könyveket ajánlva. Egyben azt is jelzi, hogy a következő bejegyzéseimben újra foglalkozom régi-régi nagy kedvencemmel, Dashiell Hammett-tel, s persze számomra legkedvesebb hősével, Sam Spade-del is. 

Dashiell Hammett
Dashiell Hammett művei magyarul
Dashiell Hammett novellái 1. - A Continental Op
Dashiell Hammett novellái 2. - Sam Spade
Dashiell Hammett novellái 3. - A lidérces álmok városától a Nő a sötétbenig
Dashiell Hammett, az ötkönyvű író
Dashiell Hammett: Véres aratás (2025 egyik kedvenc könyve)
Dashiell Hammett: A máltai sólyom (2018 egyik kedvenc könyve)
Dashiell Hammett: Az üvegkulcs
Dashiell Hammett: A férfi, akit Spade-nek hívtak (novellák)
Dashiell Hammett: A tizedik nyom (novellák, 2013 egyik kedvenc könyve)

Raymond Chandler
Raymond Chandler magyarul kiadott könyvei
Raymond Chandler regényei és novellái magyarul
Raymond Chandler: Örök álom
Raymond Chandler: Asszony a tóban (2020 egyik kedvenc könyve)
Raymond Chandler: Hosszú búcsú
Raymond Chandler: Visszajátszás
Raymond Chandler: A gyöngy bajjal jár (novellák)
Raymond Chandler: Az okoskodó gyilkos (novellák)
Raymond Chandler: Egy angliai nyár (novellák)
Raymond Chandler-könyvek borítói
Töprengés a Hosszú álom egy részletéről
Benjamin Black: A fekete szemű szőke (John Banville Marlowe-regénye)
Raymond Chandler - Robert B. Parker: Philip Marlowe a nevem (a Poodle Springs-kézirat befejezése)
Philip Marlowe visszatér (tisztelgésként íródott Marlowe-novellák)

Ross Macdonald
Ross Macdonald Lew Archer-regényei
Sötét és gyönyörű - Ross Macdonald regényei
Ross Macdonald: A másik férfi
Ross Macdonald: Ki így hal meg, ki úgy
Ross Macdonald: Mindenki ellenség
Ross Macdonald: Mozgó cél
Ross Macdonald-könyvek borítói

Más klasszikus kemény krimik és szerzőik
James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget
James Hadley Chase: Az aranyhal nem bújhat el
James Hadley Chase: Biztosabb, ha meghal
James Hadley Chase művei magyarul
Carroll John Daly: Az üvöltő fenevad
Raymond Leslie Goldman: Az örvény szélén
Mike Hammer, a megállíthatatlan
Mickey Spillane Mike Hammer-regényei magyarul 
John Ball: Forró éjszaka 
Ed Lacy: Feketén-fehéren 

További kapcsolódó (raktár)bejegyzések
A 21. Század Kiadó Klasszikus krimi sorozata
A Magvető kiadó Albatrosz krimisorozatának kötetei
Az Európa kiadó Fekete Könyvek krimisorozatának kötetei
Az izgalom mesterei és a magyar könyvkiadás izgalmai 

(1) Varga Bálint Magándetektívek című kötete (Agave Könyvek, Bp., 2005), amely ugyan izgalmas és oknyomozó feltárása a valódi magyar magándetektívek működésének, de egyben professzionális és részletes bűnügyiirodalom-történet is, minden a téma iránt érdeklődőnek csak ajánlható. Mindig meglep, milyen olcsón hozzá lehet jutni példányaihoz: talán, mert sokan nem tudják, milyen remek könyv, s mennyire megérdemli, hogy ott legyen minden lelkes krimirajongó polcán. A hard boiled krimi témáját a 232-238. oldal tárgyalja, az idézetek a következő oldalakról valók: 233., 237.
Utolsó frissítés: 2026.04.12.

Linkek
Katherine köszön. Katherine 2026-ban is olvas.