Három szépirodalmi könyvről

Ebben a posztban egy kortárs novelláskötet, egy különleges gyerekkönyv és egy klasszikus elbeszélésgyűjtemény szerepel. Mindegyiket bátran ajánlom a jó könyvek kedvelőinek.

Ivana Dobrakovová: Anyák és kamionsofőrök
Typotex Világirodalom, Typotex, 2020

Mindig lenyűgöznek azok a szerzők, akik erős és eredeti novellákat írnak, s túlbeszélt napjainkban takarékosan, sűrítetten és sötéten képesek igazat mondani a körülöttünk lévő világról. A szlovák írónő, Ivana Dobrakovová pontosan ilyen elbeszéléseket ír: eddig kiadott négy kötetéből három novellagyűjtemény, melyek közül a Halál a családban és a Toxo magyarul is megjelent.
Minden könyve bejutott hazája legfontosabb irodalmi díjának, az Anasoft Literának a shortlistjére, az Anyák és kamionsofőrökért pedig elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Nem véletlenül: a fegyelmezetten megkomponált, öt írást tartalmazó, s bennük öt sorsot bemutató könyv nagyon európai, mégis tökéletesen egyéni hangú. A György Norbert fordításának köszönhetően magyarul is rendkívül hitelesen megszólaló szövegei nőkről szólnak, akik felnőnek, vágyakoznak valami értékes után, kiábrándulnak, vagy kudarcot vallanak. Családokról, amelyek szétesnek, nem működnek, vagy igazán létre sem jöttek. Meg szexről, érzelmekről, kényszerekről, dühökről…
Játszódjanak bárhol Európában, tükröt tartanak elénk, töprengésre ösztönöznek, s keserűen, ironikusan vagy megdöbbentően szembesítenek azzal, milyenek is vagyunk.

Ana María Matute: Mezítlábország
Typotex Világirodalom, Typotex, 2021

Napjainkban sok gyerekkönyv küzd az olvasók figyelméért. Köztük mégis érdemes egy halk szavú, kedves regényre figyelni: Ana María Matute spanyol írónő számos díjjal kitüntetett klasszikusára.
A Mezítlábország mindennél fontosabb témával foglalkozik: főhőse, Gabriela magányos és szomorú gyerek, s azon töpreng, szereti-e őt egyáltalán valaki. Azután már megint elhagyja az egyik cipőjét – s ez végre belépőt jelent számára egy csodálatos másik világba, ahol ott áll a titokzatos Tükör, ragyog a Tengerszem, képzelt virágok ragyognak az Öreg Tölgy közelében. Itt, törpeceruzák és számemberkék között Gabriela végre megtalálja önmagát, megtanul szánkózni, gondolkozni és örülni. A varázslatos történet egyszerre idézi meg az Alice Csodaországban szimbólumokkal teli univerzumát, s az Andersen-mesék bánatos hangulatait és különös tárgyait az Öreg Teáskannától a Kis Fekete Serpenyőig. Ám nem hiányzik belőle a modern meseregények világábrázolása sem földhözragadt, a hőst leértékelő-büntető beavatatlanokkal (afféle muglikkal), s a Gabrielához hasonló, küldetést találó és végül értékes felnőtté váló kiválasztottakkal.
A már kisiskolásoknak is ajánlható, bölcs mesét Fölföldi Fruzsina bájos rajzai illusztrálják.

A legnagyobb ajándék és más klasszikus karácsonyi történetek

Harmat, 2020

A tavalyi karácsonyra különleges ajándékkönyv látott napvilágot a Harmat kiadásában: az ízléses és finom külsejű kötet nyolc angolszász elbeszélést tartalmaz a prózairodalom szeretett klasszikusaitól, olyat, amelyek mindegyike valamiképpen az ünnephez köthető.
Bár advent tájékán általában tele a könyvesbolt karácsonyi történet-válogatásokkal, amelyek szebbnél szebb borítók mögött (hóesés, kávésbögre, betlehemi csillag) sokszor felejthető, vagy elképesztően közhelyes novellákat tartalmaznak, A legnagyobb ajándék az ilyen dömpingben is kiemelkedő különlegesség. A Győri Anna válogatta, Szabadi István fordította, ízléses megformálású kötetben ugyanis csupa olyan novella és elbeszélés sorakozik, amelyeknek gyakorlatilag még sosem létezett magyar fordítása, így nincsenek elkoptatva a hazai olvasók előtt, nem jönnek szembe hetente az interneten, s bárkit képesek meglepni pusztán már történetük fordulataival is.
Ennél azonban jóval nagyobb élmény lehet megismerni őket, hiszen szerzőik híres-neves, valóban klasszikus írók. Olvashatunk történetet olyan neves prózaíróktól, mint Charles Dickens, Elizabeth Gaskell, a nálunk kevésbé ismert Henry van Dyke vagy épp O. Henry. De szerepel novella Louisa May Alcott (Kisasszonyok), Lucy Maud Montgomery (Anne-sorozat, Avonlea-sorozat) és Harriet Beecher Stowe (Tamás bátya kunyhója) tollából is. A címadó történet pedig igazán különleges csemege: Philip Van Doren Stern 1943-ban, a Karácsonyi énektől megihletve írta meg hosszabb elbeszélését, majd magánkiadásban, kétszáz példányban nyomtatta ki barátai számára. Később hivatalos kiadásban is megjelent: addigra azonban a történet már filmen is elindult világhódító útjára. Az egyik kis füzet adta ugyanis az ötletet Frank Caprának, hogy megírja és megrendezze Az élet csodaszép (It's a Wonderful Life) című, 1946-ban bemutatott filmjét, amely azóta felejthetetlen, varázslatos karácsonyi klasszikussá vált, a főszerepben James Stewarttal és Henry Traversszel.
Véleményem szerint a könyvet nemcsak karácsony előtt és alatt, télen, hóesésben, éjszakában, ropogó kandallótűz közelében érdemes kézbe venni, hanem bármikor, így akár tavasszal is. Számomra igazi, nagy meglepetés, örök olvasmányélmény lett, s ezt kívánom másoknak is!

Megjegyzés: az első és a második vélemény a korábban itt megjelent szövegek változata.

Linkek
Három téli találkozás Agatha Christie-vel
Három könyv krimikedvelőknek

Három regény a Typotextől, kékben
Három népszerű könyv a történelemről
Három szakszerű könyv a történelemről
Három találkozás Sherlock Holmesszal
Három érdekes könyv a történelemről
Igaz szépség s szép igazság - három könyvben

1 Response
  1. gyuszi64 Says:

    Behúzó értékelések. :)