Kedvenceim - Rejtő Jenő Összes Prózája (RÖP)

Az alábbi poszt a kedvenceimről szól: mindenről, ami Rejtő.

1. Kedvenc regényeim
Mindent egybevetve 13 olyan Rejtő-regény van, amelyet gyakorlatilag bármikor újraolvasnék és különösen szeretek. Ezek közül 2 kisregény, 11 regény. 5 légiós történet, 2 vadnyugati, 3 szabályos detektívtörténet, 2 cirkálós-Piszkos Fredes, 1 pedig egzotikus-dzsungeles. Az alábbi lista az abszolút sorrendben tartalmazza a címüket.

Rozsdás, Rézgróf, Félix, Bill...
1. számú kedvencek
Az előretolt helyőrség
Az elveszett cirkáló
A csontbrigád
Az ellopott század
2. számú kedvencek
A megkerült cirkáló
Járőr a Szaharában
Vesztegzár a Grand Hotelben
Texas Bill, a fenegyerek

3. számú kedvencek
Az úr a pokolban is úr
A szőke ciklon
A Nevada szelleme
A fehér folt

Egy bolond száz bajt csinál

2. Kedvenc eredeti regényborítóim
Rejtő legtöbb regénye A Nova kalandos regényei sorozatban jelent meg, amelyet sokan legendásnak tartanak. Bevallom, nekem nem annyira tetszenek ezek a könyvek, sokkal jobban szeretem a filmképes fedelű Palladisokat vagy Sebők Imre a Kalandnak rajzolt címképeit. Nem érzem ugyanis úgy (mai kiadásoknál sem), hogy egy Rejtőre, csak azért mert zseniálisan humoros, karikatúraborítót kellene tenni. (Hogy mi a gondom, arra lásd pl. a Bradley Tamás visszaüt kifejezetten rasszistára sikerült piros, vagy a Vesztegzár a Grand Hotelben riasztó, s ki tudja miért, indiai csontvázas sárga Nova-borítóját.) A Rejtő-kisregények a Világvárosi regények füzetsorozatában jöttek ki: ezeken viszont mindig filmkép (és Rejtő saját neve) volt a borítón. Itt látható a 3-3 kedvencem. (Nem Novás és nem Világvárosi eredeti Rejtő-borítók is vannak, de egy szépségversenyen labdába sem rúgnak.)

A három kedvenc Nova-fedelem: Pályi Jenő alkotásai.

A három kedvenc Világvárosi-borítóm: érdekességeikről alább írok.

3. Kedvenc szereplőim

Harrincourt, Fécamp, Lacroix, Vernin...
Kedvenc főhős
1. Jules Manfred Harrincourt (Galamb) (Az előretolt helyőrség)
2. John Hallyburton (Rozsdás) (Az elveszett cirkáló), Henry Fécamp (A csontbrigád)
3. Henry Lacroix (Dauville) (Az ellopott század), Van der Gullen Félix (Vesztegzár a Grand Hotelben)
Kedvenc főhősnő
1. Evelyn Weston (A szőke ciklon)
2. Magde Russel (Az előretolt helyőrség), Kalóz Pepi (dr. Irén Cunnesburry) (A megkerült cirkáló)
3. Lilian Halley (A fehér folt), Maud Borckman (Vesztegzár a Grand Hotelben)
Kedvenc mellékszereplő
1. Earl of Sudessex (Az elveszett cirkáló)
2. Troppauer Hümér (Az előretolt helyőrség), Tuskó Hopkins (Az elátkozott part, A három testőr Afrikában)
3. Puskin Mária Gottfried (Járőr a Szaharában), Vanek B. Eduárd (A tizennégy karátos autó, Vanek úr Párizsban)
Kedvenc kétes szereplő
1. Piszkos Fred (Piszok Alfréd, és nem is kétes, csak épp mindig kavarja...) (Az elveszett cirkáló, Piszkos Fred, a kapitány, Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára, A megkerült cirkáló)
2. A Lord (Texas Bill, a fenegyerek)
3. Bradford százados (Az elveszett cirkáló)

Plusz
Ahogyan a Rejtő-regényeket tematikusan felsoroló posztomban is írtam (Rejtő Jenő Összes Prózája (RÖP) témák szerint), számomra Gary Cooper filmes személyisége az, amelyet meg tudok feleltetni a legtöbb általam különösen kedvelt légiós Rejtő-főhősnek.
Cooper a Moroccóban Francis McDonalddel (Őrmester), 1930
Gary Cooper (1901-1961) elképesztően sok filmben szerepelt, s légionáriust is játszott többször is. Bár Percival C. Wren melodrámai és legendás A Kék Csillag című regényét (Beau Geste, 1924) 1926-ban már megfilmesítették Ronald Coleman főszereplésével, mégis, nagyot növelt a mű népszerűségén, hogy 1939-ben elkészült az újabb, még nagyobb szabású filmváltozat, immár Cooperrel. Ez a történet, könyv és (két) film tette olyan népszerűvé a harmincas években az idegenlégió témáját, hogy megíródhattak az azt komolyan vagy humorosan felhasználó, sokszor magyar ponyva-kalandregények, amelyek közül azután kinőtt a rejtői légiós regény. De Cooper már 1930-ban játszott légióst a Marokkó (Morocco) című moziban, Marlene Dietrich oldalán. (Innen való a fenti két kép.)

Bár a színész a sztárfotóin általában csak "szép" (lásd jobbra), komoly, vagy finoman erotikus, szerencsére a filmjeiben ennél sokkal több oldalát láthatjuk: az általa megformált alakok sokszor ironikusak, szarkasztikusak, máskor kicsit durvák, kamaszosan sértődöttek, s megint máskor nagy játékosok, akiknek a szeme se áll jól. Kifejezetten segítette, hogy a film-Cooper számomra összecsússzon Rejtő-hősökkel, a The Lives of a Bengal Lancer (1935) című mozi, amelynek ugyan tragikus a vége (amilyet Rejtő sose írt volna), s Brit-Indiában játszódik, de McGregor hadnagy pimaszságát, látszólagos nemtörődömségét, bátorságát, jól titkolt kedvességét, sajátos nézéseit (sőt, pofavágásait) és jellegzetes beszédstílusát nem is nehéz egy Rejtő-féle légiós történetbe átképzelni. Maga a film is legalább olyan hullámzó stílusú, mint egy Rejtő: elfogott hőseinket például az egyik jelenetben megkínozzák, mivel nem tesznek vallomást, a következőben viszont már ellenfeleikről elnevezett svábbogarakat versenyeztetnek a börtönben szórakozásképpen, férfias humorral elütve az időt... Vagy: McGregor A rozmár és az ács hallatán dühösen közli barátjával, fogalma sincs, mi a költészet, az ő érzéseit ugyan ki nem fejezi. Majd tragikus, önfeláldozó, mindenkit megmentő halála előtt William E. Henleyt idéz, s utolsó szavai: Ugyan, költészet!
Az 1939-es Beau Geste főszereplői, középen Gary Cooperrel: a kép a Járőr a Szaharában borítóképének egy változata.
Érdekessége még Cooper légiósainak, hogy a Rejtő-könyvborítókon is megjelentek. Bár a fedéltervezők a Világvárosi sorozatában 1939-ig Robert Colemanről válogattak Beau Geste-képeket (ő szerepel A halál fia, Az ellopott század és Az úr a pokolban is úr borítóján, s az El a pokolból! fedélképe is a filmből való), azért a Marokkó filmanyagát is használták. Így a fent látható Vissza a pokolba! címlapján a film Tom Brown légionistája szerepében Cooper látható. A késői kisregény, a Járőr a Szaharában fedelére pedig már az új, 1939-es Beau Geste standfotója került a vidáman menetelő Ray Millanddel (John), Cooperrel (Beau) és Robert Prestonnal (Digby). Nehéz elhinni, hogy a filmben a három testvérből csak egy tér haza élve...

Ha kevésbé katonás, s még szemtelenebb alakokról, netán (volt) úri fiúkról szólnak a Rejtő-történetek, ott általában Phillips Holmes jelenik meg lelki szemeim előtt, igaz, filmes alteregói szőke haját elég gyakran vörösesszőkének képzelem.

Phillips Holmes (1907-1942) fantasztikus és igen sokoldalú tehetség volt. Leghíresebb szerepe a Theodore Dreiser regényéből Josef von Sternberg rendezésében forgatott Amerikai tragédia (1931) főhőse, de játszott csavargót, matrózt, milliomoscsemetét, lordot, katonatisztet, titkos ügynököt, sőt, még bokszolót is. A háború kitörésekor azonban bevonult a kanadai légierőhöz, s 1942-ben meghalt, amikor egy szövetséges gyakorlógép összeütközött a levegőben egy másikkal, amelyen ő is rajta ült. Holmest ábrázolja a poszt első képe a Her Man (1930) című filmben, és a mellékelt sztárfotó is. Nem tudom, Rejtőt mennyire ihlette meg a korabeli mozi (közhelyeivel és innovációival), de nekem ezek a filmek és színészek kapcsolódási pontot jelentenek a Rejtő-regényekhez... Búcsúzóul még egy kép a Her Manből - abszolút Hallyburtonös...

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő Összes Prózája - A RÖP-projekt

Huszonhét évvel ezelőtt történt, hogy végre elolvastam Rejtő Jenő összes prózai művét. A legtöbb regénnyel persze nem ekkor találkoztam először, hanem még hat-hét évesen, az Albatrosz sárga borítós kiadásaiban, s akkori kedvenceim  - Az előretolt helyőrség, A megkerült cirkáló és A szőke ciklon - máig a legkedvesebb Rejtő-kötetek maradtak számomra, még ha melléjük újabbak is társultak. (Ha a best-of-listáim érdekelnek, ez a te posztod: Kedvenceim - Rejtő Jenő Összes Prózája - RÖP.) Ám amikor megérkezett a családba három (majd egy negyedik) piros omnibusz, a Videopont által kiadott első Rejtő-összes, megismertetett számos olyan regénnyel, amelyek létezéséről addig fogalmam sem volt. Furamód például addig még sosem olvastam Az elveszett cirkálót, miközben A megkerült cirkáló már a születésem előtt tizenöt évvel a családi könyvtár sokat forgatott darabja lett. S elolvastam sorra a kisregényeket: ezeket korábban csak Az ellopott század képviselte számomra, amely 1989-es, 50 év utáni első újrakiadásában valahogy bekerült a könyvtárunkba, de többi kilenc társa nem tette...


Végül aztán feltámadt bennem a láz, hogy meglegyen nekem az összes Rejtő-regény, mégpedig, ha lehetséges, nem vaskos omnibuszban, hanem egyenként, szép sorozatban. Megírtam első listáimat, az évszámokkal (a teljességgel téves adatokat tartalmazó irodalmi lexikon miatt) rengeteget szöszmötölve, s elkezdtem a gyűjtést, amelynek kedvezett, hogy a kilencvenes évek végétől új sorozatok indultak, mindenki azokat gyűjtötte, így én szépen és olcsón össze tudtam rakni egy gyűjteményt, alapvetően Albatroszokból és a Göncöl Kiadó kisregény-sorozatából. 1997-ben jelent meg először a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam is. Azóta persze volt, amit változtattam: nem tudtam például ellenállni a Csengőkert gyönyörű, egységes borítójú, kényelmesen forgatható regénysorozatának, így ma már ezek a könyvtáram díszei, s persze immár minden kisregény is külön kötetben vehető le a polcomról.

Mindenesetre huszonhét éve tulajdonképpen elolvastam az összes Rejtő-prózát, s mindjárt feltámadt bennem a vágy, hogy a megismert történeteket csoportosíthassam és összehasonlíthassam egymással. Azóta rengeteg Rejtő-könyvet adtak ki és el Magyarországon, de - leszámítva a Bedekker csavargók számára (2003) tizennégy rövid írását - a Konzílium az őserdőben és a Tatjána című művek alig egy évtizede történt felfedezését kivéve a prózaíró Rejtő ouvre-je nem gazdagodott új művekkel. Én pedig - bár nagyon örülök, hogy egyre többet tudni a színpadi szerző, filmforgatókönyv-író és memoárfogalmazó Rejtőről - igazából a sztorijai, az egyedülálló humorral, nyelvi leleménnyel és logikával megírt prózai történetei iránt érdeklődöm, legyenek bár zseniálisak, tökéletesek, pompásak, vagy csak egész jók. (Mert rossz, szerintem, nincsen köztük.) Ezért volt 1997 jelentős év az összes Rejtő-próza megjelenése és az én olvasóvá növésem szempontjából is. S ezért ebben az évben készültek el azok a cédulák, amelyeket most, megújult formában feltettem a blogra.


Minden könyvről írtam egy kis kártyát, amely az egyik oldalán a cselekmény összefoglalóját tartalmazta, másik oldalán pedig a történet párhuzamait, kapcsolatait, rokonait az életműből. Ekkoriban még nem volt internet mai formájában, sem Wikipédia, adatbázisok, sőt, a Rejtő-lexikon (2012) sem létezett. Nem is beszélve Thuróczy Gergely kutatásairól (kb. 2003-tól), vagy Grób László és Matulay Sándor úttörő munkájáról, a Rejtő Jenő és Nagy Károly kiadott műveit képekkel bemutató A magyar ponyva képes bibliográfiája 9. című kötetről (2016). Már az is problémás volt, hogyan lehet utánanézni annak, miben is szerepel, mondjuk, Henry vagy Edna. (Egyébként A csontbrigádban és a Vissza pokolba! című kisregényben, mindkettőt nagyon szeretem.) A Rejtő-könyveknek általában vagy nem volt fülszövegük, vagy a regényből származó idézetet nyomtak a hátuljukra tartalmi összefoglaló helyett. Az egybekötött kisregényeket még nehezebb volt jól megkülönböztetni. (Minden igyekezetem ellenére évekig kevertem Az ellopott századot és a Járőr a Szaharábant, pedig mindkettőt nagyon szeretem, s markánsan megkülönböztethető, nagyon jó történetek.)

Ezért lett két oldala a céduláimnak. Míg a hátlap az engem leginkább érdeklő témával foglalkozott, a történet kapcsolódásaival, az előlapon írtam egy olyan fülszöveg-félét, ami segített helyre tenni és beazonosítani a könyvet. Ezekben természetesen számos nekem tetsző fülszöveget utánoztam (a Nincs kegyelem esetében például Julian Symons Lee Annácska nevén című könyvének ajánlóját), s nem is sikerült túl változatosan fogalmaznom (most, amikor átírtam a szövegeket, úgy éreztem, ha még egyszer előjön a "kiderül a könyvből / regényből" fordulat, visítok). Mégis: a cetlik be tudták tölteni a feladatuk, mindig segítettek a könyvválasztásban, amikor eszembe jutott, hogy rövid / hosszú / légiós / nyomozós stb. Rejtőket szeretnék olvasni. S mivel minden kötetről külön cédula szólt, remekül lehetett őket sok-sok különféle mintába és sorrendbe összepakolni.


Ma azonban, a Web 2.0 világában, úgy éreztem, Rejtő-szeretetem és a blog fejlesztése elég ok arra, hogy mindez felköltözzön a digitális világba, posztokba, amelyeket szintén olyan sorrendben nyithatok meg, vagy linkelhetek megjelenési vagy tematikus listákba, ahogyan szeretnék. Ma már biztosan másképp írnék meg jó pár véleményt, gondolatot, talán a történetből is mást emelnék ki néhol. A cetlik anyaga viszont egy lelet a múltból, lezárt és kerek: ezért nem szerettem volna beleírni utólag, minden maradt a huszonhét évvel ezelőtti állapotban. Már csak képekkel kellett kiegészítenem a kártyákat: az egységesség miatt úgy döntöttem, hogy a regények esetében a Csengőkert kiadványainak borítói (terv: Szabó Ferenc), a kisregények esetében viszont az eredeti, háború előtti borítók képe díszíti majd a bejegyzéseket (utóbbi azért, mert a modernebb fedélképek vagy töredékesek, vagy vállalhatatlanul ízléstelenek).

Remélem, lesz, akinek tetszik majd a kezdeményezés.
Mindenkinek jó Rejtő-olvasást kívánok!
Kiválló tiszttelleddel: Te ló! Neduddgi!!

Linkek
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő Összes Prózája (RÖP) témák szerint

RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Az elmúlt néhány hónapot - sok más mellett - Rejtő-újraolvasással töltöttem. Ennek hatására teszem közzé a blogon egy régi-régi írássorozatomat, amelyet Rejtő Jenő Összes Prózájának kereszteltem el
A posztok foglalkoznak Rejtő Jenő összes prózakötetével, legyenek azok regények vagy kisregények, illetve memoárját és novelláit is felidézik. Amikor elkészítettem őket, legjobban a különféle történetek és regényvilágok kapcsolatai érdekeltek: melyik szereplő, szituáció melyik másik szereplőre, szituációra hasonlít, s ezek milyen összefüggésben léteznek. Vajon hatásról (pl. egy kisregény korábbi egy nagyregénynél, s sok eleme beleépült), kölcsönhatásról (pl. egy téma foglalkoztathatta Rejtőt, s rövid idő alatt több változatban is megírta), szokásos motívumról (pl. légiós regények elveszett testvérüket kereső hölgyszereplői, mint sztori-közhely), vagy csak saját (téves) megérzésről van szó?
A zárójeles megjegyzéseket és két pótposztot kivéve az alább linkelt írások huszonhét évesek. Nem nyúltam bele a szövegükbe, annak ellenére, hogy ma már egészen másképp írnék például "fülszövegeket" a könyvekhez. Az írásaim keletkezésének történetéről itt írtam: Rejtő Jenő Összes Prózája - A RÖP-projekt.

Ez a RÖP tartalomjegyzéke, amely lehetővé teszi, hogy különböző sorrendben és variációban váljanak elolvashatóvá a rövid szövegek. 1. RÖP-lista 2. Ábécésorrendes lista.
Ha a regények tematikus csoportosítása érdekel, keresd fel ezt a bejegyzést: Rejtő Jenő Összes Prózája (RÖP) témák szerint. Ha pedig Rejtő iránt érdeklődsz, ennek a posztnak a végén teljes linkgyűjteményt találsz vele kapcsolatban.

Először is: itt található a teljes RÖP-lista, az első kiadásoknak megfelelő sorrendben, a végén a memoárdarabokkal kiegészítve. A nagyregényeket álló, a kisregényeket dőlt félkövér cím jelzi.

1. A Párisi Front (1932, Nyíl)
2. El a pokolból! (1934, Világvárosi Regények, 109.)
3. Gyilkos?! (1935, Világvárosi Regények, 185.)
4. Halálsziget (1935, Világvárosi Regények, 209.)
5. Vissza a pokolba! (1936, Világvárosi Regények, 297.)
6. Vér és mahagóni (1936, Világvárosi Regények, 334.)
7. A pokol zsoldosai (1936, Nova, 26., P. Howard)
8. Akik életet cseréltek (1937, Világvárosi Regények, 361.)
9. Trópusi pokol (1937, Világvárosi Regények, 401.)
10. Jó üzlet a halál (1937, Világvárosi Regények, 447.)
11. Minden jó, ha vége van (1937, Világvárosi Regények, 455.)
12. Menni vagy meghalni (1937, Nova, 52. P. Howard)
13. Legény a talpán (1938, Világvárosi Regények, 490.)
14. Az elsikkasztott pénztáros (1938, Világvárosi Regények, 498.)
15. A Fekete Kapitány (1938, Világvárosi Regények, 518.)
16. Az úr a pokolban is úr (1938, Világvárosi Regények, 539.)
17. A drótnélküli gyilkosság (1938, Világvárosi Regények, 548.)
18. A halál fia (1938, Világvárosi Regények, 587.)
19. A fehér folt (1938, Nova, 68. P. Howard)
20. Az elveszett cirkáló (1938, Nova, 72. P. Howard)
21. Víkend a pokolban (1939, Világvárosi Regények, 603.)
22. A Sárga Garnizon (1939, Világvárosi Regények, 613.)
23. Pipacs, a fenegyerek (1939, Világvárosi Regények, 639.)
24. Az ellopott század (1939, Világvárosi Regények, 643.)
25. A szőke ciklon (1939, Nova, 81. P. Howard)
26. Bradley Tamás visszaüt (1939, Nova, 88. P. Howard)
27. A Nevada szelleme (1939, Nova, 89. Gibson Lavery)
28. Az előretolt helyőrség (1939, Nova, 93. P. Howard)
29. Pokol a hegyek között (1939, Nova, 94. Gibson Lavery)
30. A Láthatatlan Légió (1939, Nova, 96. P. Howard)
31. Texas Bill, a fenegyerek (1939, Nova, 99. Gibson Lavery)
32. Járőr a Szaharában (1940, Világvárosi Regények, 777.)
33. Vesztegzár a Grand Hotelben (1940, Nova, 101. P. Howard)
34. Az elátkozott part (1940, Nova, 105. P. Howard)
35. Piszkos Fred, a kapitány (1940, Nova, 116. P. Howard)
36. Tigrisvér (1940, Nova, 118. Gibson Lavery)
37. A három testőr Afrikában (1940, Nova, 119. P. Howard)
38. A tizennégy karátos autó (1940, Nova, 125. P. Howard)
39. Nincs kegyelem! (1941, Nova, 128. Gibson Lavery)
40. A csontbrigád (1941, Nova, 129. P. Howard)
41. Az ellopott futár (1941, Csillag, P. Howard)
42. Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941, Auróra, P. Howard)
43. A detektív, a cowboy és a légió (1942, Auróra, P. Howard)
44. A megkerült cirkáló (1943, Soóky, Howard, valójában már posztumusz)
45. Egy bolond száz bajt csinál (kéziratban, első megjelenés: 1969, Albatrosz)
46. A Néma Revolverek Városa (kéziratban, első megjelenés: 1969, Albatrosz)
47. Ezen egy éjszaka (kéziratban, első megjelenés: 1969, Albatrosz)
48. A boszorkánymester (kéziratban, első megjelenés: 1970, Albatrosz)
49. Vanek úr Párizsban (kéziratban, első megjelenés: 1986, Népszava, Vanek ur Párisban címen első megjelenés az 1986-os megjelenéstől eltérő kéziratból: 2018, Szépmíves )
50. Konzílium az őserdőben (kéziratban, első megjelenés: 2015, PIM/KIK)
51. Tatjána (kéziratban, első megjelenés: 2017, Szépmíves)
49a.)
52. Rejtő Jenő 13+14 novellája Az utolsó szó jogán és a Bedekker csavargók számára kötetben (kéziratban, első megjelenés: 1967, Magvető, 2003, Szukits)
53. Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (kéziratban, első megjelenés: 1997, Szukits)

Másodszor: ez a művek ábécésorrendes címmutatója. A nagyregényeket álló, a kisregényeket dőlt félkövér cím jelzi.

A boszorkánymester (kéziratban, első megjelenés: 1970, Albatrosz)
A csontbrigád (1941, Nova, 129. P. Howard)
A detektív, a cowboy és a légió (1942, Auróra, P. Howard)
A drótnélküli gyilkosság (1938, Világvárosi Regények, 548.)
A fehér folt (1938, Nova, 68. P. Howard)
A Fekete Kapitány (1938, Világvárosi Regények, 518.)
A halál fia (1938, Világvárosi Regények, 587.)
A három testőr Afrikában (1940, Nova, 119. P. Howard)
Akik életet cseréltek (1937, Világvárosi Regények, 361.)
A Láthatatlan Légió (1939, Nova, 96. P. Howard)
A megkerült cirkáló (1943, Soóky, Howard, valójában már posztumusz)
A Néma Revolverek Városa (kéziratban, első megjelenés: 1969, Albatrosz)
A Nevada szelleme (1939, Nova, 89. Gibson Lavery)
A Párisi Front (1932, Nyíl)
A pokol zsoldosai (1936, Nova, 26., P. Howard)
A Sárga Garnizon (1939, Világvárosi Regények, 613.)
A szőke ciklon (1939, Nova, 81. P. Howard)
A tizennégy karátos autó (1940, Nova, 125. P. Howard)
Az elátkozott part (1940, Nova, 105. P. Howard)
Az ellopott futár (1941, Csilag (sic!), P. Howard)
Az ellopott század (1939, Világvárosi Regények, 643.)
Az előretolt helyőrség (1939, Nova, 93. P. Howard)
Az elsikkasztott pénztáros (1938, Világvárosi Regények, 498.)
Az elveszett cirkáló (1938, Nova, 72. P. Howard)
Az úr a pokolban is úr (1938, Világvárosi Regények, 539.)
Bradley Tamás visszaüt (1939, Nova, 88. P. Howard)
Egy bolond száz bajt csinál (kéziratban, első megjelenés: 1969, Albatrosz)
El a pokolból! (1934, Világvárosi Regények, 109.)
Ezen egy éjszaka (kéziratban, első megjelenés: 1969, Albatrosz)
Gyilkos?! (1935, Világvárosi Regények, 185.)
Halálsziget (1935, Világvárosi Regények, 209.)
Járőr a Szaharában (1940, Világvárosi Regények, 777.)
Jó üzlet a halál (1937, Világvárosi Regények, 447.)
Konzílium az őserdőben (kéziratban, első megjelenés: 2015, PIM/KIK)
Legény a talpán (1938, Világvárosi Regények, 490.)
Menni vagy meghalni (1937, Nova, 52. P. Howard)
Minden jó, ha vége van (1937, Világvárosi Regények, 455.)
Nincs kegyelem! (1941, Nova, 128. Gibson Lavery)
Pipacs, a fenegyerek (1939, Világvárosi Regények, 639.)
Piszkos Fred, a kapitány (1940, Nova, 116. P. Howard)
Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941, Auróra, P. Howard)
Pokol a hegyek között (1939, Nova, 94. Gibson Lavery)
Tatjána (kéziratban, első megjelenés: 2017, Szépmíves)
Texas Bill, a fenegyerek (1939, Nova, 99. Gibson Lavery)
Tigrisvér (1940, Nova, 118. Gibson Lavery)
Trópusi pokol (1937, Világvárosi Regények, 401.)
Vanek úr Párizsban (kéziratban, első megjelenés: 1986, Népszava, Vanek ur Párisban címen első megjelenés az 1986-os megjelenéstől eltérő kéziratból: 2018, Szépmíves )
Vér és mahagóni (1936, Világvárosi Regények, 334.)
Vesztegzár a Grand Hotelben (1940, Nova, 101. P. Howard)
Víkend a pokolban (1939, Világvárosi Regények, 603.
Vissza a pokolba! (1936, Világvárosi Regények, 297.)
Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam (kéziratban, első megjelenés: 1997, Szukits)
Rejtő Jenő 13+14 novellája Az utolsó szó jogán és a Bedekker csavargók számára kötetben (kéziratban, első megjelenés: 1967, Magvető, 2003, Szukits)

Linkek Rejtő Jenővel kapcsolatban
Rejtő Jenő összes regénye és kisregénye
Láttad már? - Rejtő Jenő-sorozat
Rejtő Jenő: Tatjána
Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben
Rejtő Jenő: Vanek ur Párizsban
Rejtő Jenő: Légió mindhalálig - Elveszettnek hitt művek
Jouvain: Az elveszett közlegény
Nagy Károly - Az elfelejtett légiós, avagy az elsodort író
Nagy Károly (Charles Lorre) modern kiadásban megjelent művei
Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia - Rejtő Jenő emlékére

Ha érdekel, nekem melyek a kedvenc regényeim, olvasd el ezt a posztot: Kedvenceim - Rejtő Jenő Összes Prózája (RÖP).
A második képen Rozsdás és Kölyök Az elveszett cirkálóból Korcsmáros Pál képén.

Rejtő Jenő: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam - RÖP 53.

Tartalom: Egy fiatalember elindul... Bécs, Berlin, Hamburg, Párizs, kikötők, országutak, nagyvárosi nyomor. Csupa olyan tabló, helyzet és életpillanat, amelyet még véletlenül sem várna senki Rejtő Jenőtől, a nagy nevettetőtől. Ez a kötet kétségbeejtően valódi és megkapóan szomorkás: azt a nyomorúságos, idegen világot mutatja, amely elől leginkább elmenekülni volna érdemes A szőke ciklon, Az előretolt helyőrség vagy Az elveszett cirkáló díszletei közé. A töredékes útirajz-fejezetek segítségével azonban jobban megismerhetjük az annyira szeretett regényvilágok kiötlőjét, Rejtő Jenőt, az embert.

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Ha megjelenik, ez lehetett volna az első Rejtő-regény. Bevallom, örülök, hogy nem lett az, mert akkor ma talán nem is hallottunk volna az íróról. Bár a különleges nyelv és a szatirikus humor ezeket az emlékezéseket is jellemzi, írójuk nincs még kész arra, hogy szerzővé váljon, még annyira sem, mint az El a pokolból! megjelentetésekor. Az igazi Rejtő ez után született meg! (2024-es megjegyzés: azért érdemes rögzíteni, hogy - természetesen - milyen közel áll ez a szöveg a novellákhoz és A Párisi Fronthoz (1932), de később sok-sok elem beépült a különböző, "igazi" Rejtő-művekbe, ide és oda, legutoljára a Vanek úr Párizsban cselekményébe.)

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő 13+14 novellája - RÖP 52.

Tartalom: Csavargók a Riviérán - csavargóélet. Dokk - egy nap a marseilles-i kikötőben. A Biscayán - csendőrök és verekedés egy hajón. Altona - szerelmi dráma, amely áthallatszik a falon. Kopó - szerelmi dráma, a Tatjána ősszövege. Légió! - Marseilles, 1930. Börtön - talán a svájci kaland lenyomata. Sötét utasok - a hajófenéken. Exitus lethalis - két közönnyel fogadott halál. A menekülő leány - érzékeny helyzetrajz. Doktor Bakó - "filmnovella" egyetlen mondatért. Az utolsó szó jogán - sötét, kiábrándult, befejezetlen vallomás, valahogy mindig a Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam rokonaként olvasom. H. G. Wells - a szerző és az úgynevezett társadalmi törekvések megvetése: hogy novella-e, nem tudom. A Baldian család és Kalmár esete, A karti, A lengyel fiú, Ajaccio, Bedekker csavargók számára, Chateau d'If, Döcög a koporsó, Fogják meg!, Főlépcsőházi lakásunk volt Párizsban, Garni, Idegenek, Kikötő, Menedékhely, Rothschildhoz megyek - további tizennégy írás, amelyek tekinthetők novellának is.

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Ezek a novellák nem jók. A groteszk szenveleg, a lényeg elsikkad, nem megy a mélység. Mégis: nagyon megrázó lenyomatok, amelyek figyelmeztetnek törekvésekre, hangsúlyt adnak a "vidám" regények egyes részleteinek. Általuk néha úgy tűnik, mintha beazonosíthatók volnának olyan, itt még nyers, átalakítatlan, eltolást még nem alkalmazó élmények, amelyek aztán feltűnnek a későbbi, frenetikus, nagy regények cselekményében. (2024-es megjegyzés: az első 13 novella először 1967-ben, Az utolsó szó jogán kötetben jelent meg, egybekötve A detektív, a cowboy és a légióval (1942), ez utóbbi azonban már Rejtő életében megjelent, nem posztumusz mű. A Bedekker csavargók számára 2003-as kötete 18 írást tartalmazott, ebből 4 Az utolsó szó jogánban is benne volt (Csavargók a Riviérán, A dokk, Légió, Sötét utasok).)

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: Tatjána - RÖP 51.

Tartalom: Ennek az 1935-ben írt, de csak 2017-ben megjelent kisregénynek köszönhetően a Rejtő-olvasók végre ellátogathatnak Valpareiso párás és fullasztóan ködös kikötőjébe, ahol drágák a titkok és olcsó az emberélet. Szurkolhatunk a névtelen narrátor-főhősnek, aki ki akar keveredni a szélhámos-életből, amire a nyomor kényszerítette, és aki megvívni kényszerül szerelméért, a rejtelmesen viselkedő Tatjánáért, aki „markáns, kissé durva, de mégis szomorúan szép nő volt”. Titkos iratok tűnnek el, valaki megöl egy orosz tábornokot – a kisregény végére azonban minden titokra fény derül.

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Thuróczy Gergely irodalomtörténész munkájának köszönhetően került elő és nyomdába ez a Rejtő-kémkisregény, amelyről bővebben itt írtam. Ha megjelent volna, valószínűleg a Halálszigetet követi, Rejtő ötödik köteteként. Ehelyett az író következő könyve a Vissza a pokolba! lett, már igazi rejtői hangon, amely azután Az elveszett cirkálóhoz (1938) adott ötletet. Körülbelül ez lehetett az a pillanat, amikor Rejtő megtalálta a stílusát.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: Konzílium az őserdőben - RÖP 50.

Tartalom: Ebből az 1941-ben írt, de csak 2015-ben megjelent kisregényből megismerhetjük Morbicert, az orvost, aki Tökász varázslóval ellentétben talán tényleg képes meggyógyítani a gyomorfájós bennszülött királyt, Mifurgit. Eközben szóba kerülnek petróleum-lelőhelyek, egy zord szívű hölgy a múltból, s egy jó barát, aki tizenöt éve azzal ment el, hogy mindjárt visszajön... Rejtő könyve a korabeli Afrika-történetek vidám paródiája, ám nemcsak vicces könyv – torokszorító is helyenként. Fergetegesen groteszk és szomorúan jelképes híradás egy megvadult, reménytelen, háborús világról, ahonnan el kellene menekülni, de még azt sem lehet…

Év:
posztumusz

Kapcsolatok: Thuróczy Gergely irodalomtörténész munkájának köszönhetően került elő ez a késői Rejtő-mű, amelyről bővebben itt írtam. 1941-ben kezdte el megírni az őserdei varázsló és a titokzatos Morbicer, a fehér doktor könnyfakasztóan mulatságos történetét. Hagyatékában hét változat maradt fenn a szövegből, melyek közül kettőt nyugodtan lehet kész, rövidebb és hosszabb előzménynovelláknak nevezni, a harmadik pedig már egy fél kisregény: azért csak fél, mert bár van cselekménye, íve és lezárása, érezhető, hogy Rejtő még számos bővítést tervezett rajta itt és ott, amelyek azután a regény kiadatlansága, s az író egy év múlva bekövetkezett halála miatt sosem készültek el. Biztos, hogy kapcsolatot tart más afrikai történetekkel, mint a Minden jó, ha vége van (1937) vagy a Víkend a pokolban (1939), de ha elkészül, valami egészen új lett volna.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: Vanek úr Párizsban - RÖP 49.

Tartalom: Gorcsev Iván és Vanek úr visszatér! A fergetegesen vidám regényben minden ott folytatódik, ahol A tizennégy karátos autóban abbamaradt. Két kalandot is átélhetünk: a szökött légionáriusok börleszkfilmbe illő vándorlását, aminek során megalakul az Első Számú Legvegyesebb Brigád, majd tökéletesen felszívódik a Szahara közepén, és Almási Péter izgalmas párizsi történetét, aki számtalan különös fordulat után megoldja a kaszinó rejtélyét és Vanek úr lakásgondjait, sőt, még Gorcsev Iván becsületét is visszaadja.

Év: posztumusz

Kapcsolatok: A regény A tizennégy karátos autót (1940) folytatja, bár Gorcsev alakját illetően némiképp ellentmondásba kerül az abban leírtakkal. Saját két része sem függ össze különösebben, az első légiósregény Gorcsevvel, de valódi főszereplője Sába, a színész, a második résznek viszont nincs köze a légióhoz, hanem A Párisi Front (1932) alakjaiból bontja ki a kártyabűntény történetét, keverve egy kicsit Az előretolt helyőrség (1939) bűnügyével. Az első rész brigádeltűnése Az ellopott század (1939) trükkjét veszi át. A könyv igen összevissza és szerkesztetlen (eredeti, Vanek ur Párisban formájában is), de Sába egyszemélyes sivatagi rádiózása igazán remek. Gorcsev váratlanul szolgálati tisztnek bizonyul, de alig nyomoz a történetben, hiszen ez inkább Sába könyve.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: A boszorkánymester - RÖP 48.

Tartalom: A Trombita Szálló elé két mentőkocsi hajt oda gyors egymásutánban. Az elsőben Szofi főhercegnő érkezik, hogy vacsorázzon, a másodikat a gyomormérgezéses eladónőért, Kovács Ágnesért küldik. Mi történik, ha a két hölgyet összecserélik? Képzelhetni. És ez még csak a kezdet: hiszen a Lakos Szanatóriumban számtalan szerelmi bonyodalom, félreértés, féltékenységi ügy és egy ékszerlopás is kibogozásra, tisztázásra és megoldásra vár. De szerencsére ott van Szofi főhercegnő pizsamában, fél pár tűsarkú cipőben és a titokzatos képességű Wallenstein főorvos, a boszorkánymester...

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Itt az igazi, Rejtő-féle orvosregény! Kicsit túlbonyolított, a poénért mindet odadobó, a végén kicsit olvadékony, de zseniális. Főhősnője, a főhercegnő egy kicsit Prücsök Az ellopott futárból (1941), de leginkább Félix a Vesztegzárból (1940)... Onnan lehet ismerős az éjszakai, pizsamás vándorlás, a törölköző, az álöltözetek és álorvoskodás (-nővérkedés), a szanatórium egyes alakjai és az esküvő elől szökés. De a szanatórium az Egy bolond száz bajt csinálban is hasonló (pl. szerelmi ügyek). A főhercegnő fogyatkozó méltósága a Piszkos Fred, a kapitány (1940) főhercégéére emlékeztet (lásd udvartartás), ugyanígy az összecserélt lányok esete is. A lopás a maga zűrzavarosságával szintén Vesztegzáras, de jóval kevésbé fontos: fő a bonyolódás.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: Ezen egy éjszaka - RÖP 47.

Tartalom: "A kínai császár vadul szitkozódott, mert koronázási bíborpalástja hónaljban kissé bevágott." E komoly problémával kezdődik a regény, amely zseniális és frenetikusan kacagtató bepillantást nyújt a háború előtti magyar kabaré groteszk világába. Minden azzal kezdődik, hogy Birsics Ferenc bankhivatalnok megírja A sorsjegy című villámtréfáját, s ezzel átváltozik Bányai kabaréíróvá. De vajon mit kezd majd a művészek, énekesnők, szerzők, rendezők és ideg-összeroppanást kapó öltöztetőnők színes forgatagában? Elcsábíthatja-e Piroska a bagdadi tolvajt? Vagy inkább Istenőrizzterka mellett várja a kalandos jövő? Kicsoda a Pólyakalifa, dr. Halász és Csali Baba? S lesz-e valóban nagy író Bányaiból? Minden kérdésre választ ad a történet, amelyről Rejtő így ír: "ez a regény műfajára nézve villámtréfa. Esetleg villámtragédia. A villám szó azonban kötelez. Gyorsaságra és viharra."

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Nagyon különös regény, műfaja A detektív, a cowboy és a légióhoz (1942) közelít, megoldása Az elsikkasztott pénztároshoz (1938). Valóságnak, kulcsregények kevés, groteszknek sok.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: A Néma Revolverek Városa - RÖP 46.

Tartalom: 13. Pác Tivaldnál nincsen szerencsétlenebb betörő és kasszafúró. Élete egyetlen pechsorozat. Épp menekülése közben kerül olyan patthelyzetbe, hogy elfogadja egy titokzatos alak ajánlatát: arcműtét segítségével szerepet, életet cserél vele. Mint Benjamin Walter érkezik azután meg szülővárosába, Filliponba. Miért nevezik e kedélyes texasi helységet a Néma Revolverek Városának? Miért akarja a doktor folytonosan megölni Pácot? És miért szemléli ezt belenyugvással a város népe? Ki a titokzatos Prentin? Mi a lakáj keresztneve? A sok-sok félreértés és bonyodalom után végül minden kérdésre választ kapunk.

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Utánozhatatlan és összevissza. A "még semmit sem tudni"-rész túl hosszú, ismételt poénokkal. Nehéz elvarrni a sok feldobott szálat, kivezetni a sok bevezetett nevet. Az alapötlet már az Akik életet cseréltekben (1937) feltűnik, de itt egészen más. Cődlinger táblái Bulldogosak (Texas Bill, a fenegyerek, 1939).

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: Egy bolond száz bajt csinál - RÖP 45.

Tartalom: Sir Felix Hontings, az ifjú angol nemes szörnyű tettre vetemedik: feleségül óhajtja venni Ellen Grace-t, az elbűvölő és okos  revütáncosnőt. Családja minden erővel megpróbálja megakadályozni a frigyet, még úgy is, hogy az ifjú lordot elmegyógyintézetbe záratja. Csakhogy egy történelmi név viselőjét nem lehet ilyen könnyen megállítani. A családi birtokon hamarosan páncélos lovagok jelennek meg, Ellen kísérteni kezd a bolondokházában mint kétszáz éves hazajáró lélek, Felix bravúros szökést hajt végre, majd betörő hírébe keveredik, s végül gyilkosság is történik a szanatóriumban. Még szerencse, hogy az ápoltak közt feltűnik a csücsörítő Hicks felügyelő.

Év: posztumusz

Kapcsolatok: Szabályos, vidám bűnügyi történet rengeteg poénnal. Ellen Grace az egyik legreálisabb, mégis legabszurdabb Rejtő-hősnő: kicsit Anna Livingstone-ra hasonlít, meg Evelyn Westonra, de nem jut folyton bajba (A Láthatatlan Légió, 1939, A szőke ciklon, 1939). Olyan remek, kerek történet, hogy csodálom, miért nem került annak idején kiadásra.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló - RÖP 44.

Tartalom: A Piszkos Fred-történetek negyedik kötetében ismét fontos szerep jut a Balmoral - vagyis Radzeer - cirkálónak. Megint elvész ugyanis, de csak miután elindult az André de Rémieux nevű, eltűnt "kirándulóhajó" felkutatására. Keresésére a Vakapád nevezetű tengerjáró legénysége vállalkozik, élén Fülig Jimmyvel, a titokzatos és spanyolos Rézgróffal és Kalóz Pepivel, a kapitánynővel. A rejtélyekre magyarázatot és a feszült helyzetre megoldást azonban csakis egy ember hozhat: Piszkos Fred, a kapitány.

Év: 1943

Kapcsolatok: A történet vidám, a bűnügy kalandos, a szöveg zseniális. A Rézgróf Gorcsev és Kréta (no meg Galamb) rokona, Kalóz Pepi a szolgálat legcsinosabb tagja. Fülig Jimmy immár harmadszorra ír leveleket. (2024-es megjegyzés: A Piszkos Fred-saga egyes darabjai közül véleményem szerint legjobban az első és az utolsó hasonlít egymásra: mind Az elveszett cirkáló (1938), mind A megkerült cirkáló kerek, önmagában is megálló, logikus kalandtörténettel is bír, s közben felvonultat számos abszurd, felejthetetlen, egyedi, teljesen Rejtő-féle figurát is. A második részben, a Piszkos Fred, a kapitány (1940) című könyvben van egy igen bonyolult rejtély, de egészen sajátosan kerül elbeszélésre, a fókusz átkerül az abszurd karakterábrázolásra és a nyelvi leleményre. A Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941) című könyv is nagyon élvezetes, de kevéssé tudok vele mit kezdeni, mint történettel. Ezért izgalmas, hogy Rejtő hogyan fordul vissza a kiegyensúlyozottabb szerkesztéshez, amelynek olvastán a ponyvakedvelő és a bravúrfigyelő énem egyformán elégedetten dől hátra a karosszékben. Sokkal gazdagabb, abszurdabb, őröltebb, rejtősebb sztori a Megkerült cirkáló, mint az Elveszett, de ismét kerek történet is.) Felfoghatatlan, hogy mire ez a remek Rejtő-regény az üzletekbe került, az írót már megölte egy tömeggyilkos diktatúra.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: A detektív, a cowboy és a légió - RÖP 43.

Tartalom: Rejtő egyik leghíresebb történetében, paródiájában és önparódiájában beavatja az olvasót a kávéházi ponyvakörmölés műhelytitkaiba. megtudhatjuk, hányféleképpen ölhet a krimiíró, mire való a középfordulat-szállító, mi az a légió ("vidám, vakmerő, durva és menetelő katonai alakulat"), miért nem fogja a golyó a vadnyugati idegent, hány túróst ér egy zsaroló levél és hogyan hathat egy tartalmas ember őszinte és emberi megnyilvánulása alkalmas pillanatban és megfelelő papíron. Mellesleg kiderül az is, reménytelen-e S. O. S. Johnson és Nany, a kenyereslány hirtelen támadt szerelme.

Év: 1942

Kapcsolatok: Ezt elolvasva az ember elkezdi számolgatni, hány tábla is szerepel a Piszkos Fred közbelépben... Nagyon, nagyon jó! (2024-es megjegyzés: mennyivel többet értek ebből a szövegből huszonöt évvel később... A kisregény Az utolsó szó jogán kötetben jelent meg könyv formában, 1967-ben.)

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára - RÖP 42.

Tartalom: A Piszkos Fred-történetek harmadik kötete is csupa meglepetés. Szereplői: Mr. Theo, az életkedvét vesztett megnyerő ifjú, Gustav Bahr, az el nem veszett földrajztudós, akinek a felkutatására expedíciót szerveznek, Fülig Jimmy, néhai uralkodó, civilben fregattfőhadnagy és verekedő, Lilian Winter, azaz Gustav Bahrné, ha ezt el lehet hinni neki, továbbá egy pestishajó, a Brigitta, s végül, de nem utolsósorban a kékszakállú Wagner úr. A mulatságos expedíció zűrzavart zűrzavarra halmoz, miközben megpróbálja elkerülni Piszkos Fredet és barátait, akik ezúttal a Na, mi újság van, Wagner úr? fedélzetén bonyolítják az eseményeket.

Év: 1941

Kapcsolatok: Történet: az szinte nincs is. A regény teljesen a helyzetkomikumra, a mulatságos poénok halmozására épül. A megkerült cirkáló ez után egy visszatérés lesz a regényszerű regényhez! Theo életuntsága Teddyéhez (Bradley Tamás visszaüt, 1939), Lilian jelleme A Láthatatlan Légió (1939) Annájának, a jó ügyért szélhámoskodó kalandornőnek a jelleméhez hasonlít. Ebben a regényben jelenik meg először Rézgróf (bár még nem sok szerepe van) és Pepita Ofélia, s egyben több korábbi szereplő is visszatér az előző két kötetből. Fülig Jimmy folyton leveleket ír, folytatva a Piszkos Fred, a kapitány (1940) hagyományait. Gustav Bahr ládája és Fülig Jimmy díszszemléje átvétel a Piszkos Fred vonatkozó részeiből.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: Az ellopott futár - RÖP 41.

Tartalom: A tizenöt éves Prücsköt - civilben Mata Hari, Zöld Kacaj és a Tuskólábú húga - egy nap háromszor is kidobják különböző helyekről. Az Álmos Elefántról (alias Ész Lajos) kiderül, tele van jogi bölcsességgel. Doktor Mervin volt vizsgálóbíró botrányba keveredik a tiszti kaszinó bálján, nagyot téved, majd helyszíni szemlét tart az alvilágban. A kedves Debouiler százados egyre meszesebb, többször fejbe vágják, de szerelmes lesz. És közben örvénylenek az ellopott irattáskák, elcsavart fejű futárok, elcserélt üzenetek, megtalált régi szerelmek és Prücsök rendkívüli toalettjei. Alvilági figurák színes kavalkádjában végül a múlt minden rejtélye megoldódik, s még Vérfürdő Bill kilétére is fény derül.

Év: 1941

Kapcsolatok: Felfokozott Piszkos Fred, a kapitány... Mindent a fordulatért: bár a bűnügy elég rejtélyes, van ellopott levél, becsületét védő katona, kinyomozandó gyilkosság, három-négy leleplezett múlt, de legfőképp sok a figura és a poén, mert ezúttal csak ez a lényeg. Debouiler Verninként indul (Járőr a Szaharában, 1940), de már nem lehet - és kell - komolyan venni. Ahogy semmit és senkit sem. Vérfürdő Bill levelei Török Szultánosak (Az elátkozott part, 1940).

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: A csontbrigád - RÖP 40.

Tartalom: Henry Fécampot, a légi 68-as közlegényét kétszeres gyilkosság, rablás és kémkedés bűntette miatt halálra, majd kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára ítélte a katonai bíróság. Csakhogy Fécamp ártatlan. Mi veszi rá mégis, hogy szilárdan kitartson a bűnössége mellett? Miért kerül a Csontbrigádba, a megátkozott Hiénák közé? S mi köze a sorsához egy különös ötsousnak, egy Jakab nevű kecskének és az Írásnak, Ami Nincs?  A megdöbbentő atmoszférájú regény választ ad ezekre a kérdésekre.

Év: 1941

Kapcsolatok: Néhol egészen gyönyörűen irodalmi, máshol igen melodramatikus történet izgalmas bűnügyi szállal és sok, ráadásul sokdimenziós lélekrajzzal. Fécamp a "becsületkereső" tisztek távoli rokona, hegedűje Galamb harmonikájára emlékeztet (Az előretolt helyőrség, 1939). A "kecske-elem" már ott szerepel a Járőr a Szaharában (1940) megoldásában. A csontbrigád azonban egyedülálló az összes Rejtő-könyv között: fantasztikus, borzalmas, látnoki. (2024-es megjegyzés: a könyv címe minden modern kiadásban már Csontbrigád.)

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő jenő: Nincs kegyelem - RÖP 39.

Tartalom: Wardes csendbiztos, a Denveri Kopó azért érkezik a Vadnyugatra, hogy felszámolja a gyilkos rablóbandákat, s véget vessen a titokzatos bandita, Holdvilág Teddy uralmának a vidéken. Ám szinte azonnal meggyilkolják. Helyébe a különös múltú Mexikói Suhanc lép, akinek egyetlen vágya megmérkőzni Holdvilág Teddyvel. Véres, kalandos történet veszi kezdetét, amely a megközelíthetetlen Felhőösvényen fejeződik be és három revolverlövés tesz pontot a végére.

Év: 1941

Kapcsolatok: Tobzódik a romantikában a kötet - és nagyon sok rokonságot mutat más vadnyugati regényekkel és más Rejtő-történetekkel. Penn múltja az Akik életet cseréltek (1937) Johnéjára emlékeztet (és Penn személye ugyanolyan ellentmondásos). A Halál Árnyéka leginkább A Nevada szelleme (1939) jelenésének paródiájaként hat, bár az sokkal jobb! Penn önfeláldozása néhol szintén Tom Wheeleres. Találkozása Wardesnével a Vissza a pokolba! (1936) és Az elveszett cirkáló (1938) részleteit idézi. Holdvilág Teddy története sokban közös a Tigrisvér (1940) Robinéjával, vagy A Fekete Kapitány (1938) Johnéjával. De itt a vér örökségének gondolata bizonyított (és ezért hiteltelen is), nem pedig félreértésen alapul. Lilian sokban a Pokol a hegyek között (1939) Virginiájára emlékeztet (lásd még: megjavult rabló). Holdvilág Teddy "keleti múltja" Texas Billes (Texas Bill, a fenegyerek, 1939), s a Húsos Farkas is hasonlít Austinra. Maga a regényötlet túlbonyolított (dupla szerelem, megjavulások, szinte komikus feliratok és párbaj meg farkas minden mennyiségben) - mégis hatni tud. De mennyivel jobb a Texas Bill!

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó - RÖP 38.

Tartalom: Gorcsev Iván, a világcsavargó bármire képes a szép Anette Laboux szerelméért:párbajozni vetélytársával, báró Lingeströmmel, verekedni a leendő apósával... A báróról azonban kiderül, nemcsak kérő, de nemzetközi kém is, aki rá akarja tenni a kezét a címben szereplő különös járműre, s megszerzése érdekében még Anette-et is képes elrabolni. Sajnos eddigre Gorcsev már teljesítette Laboux feltételét: ha el akarja nyerni a lánya kezét, beáll a légióba. Most azonban cselekednie kell, nem töltheti az idejét Afrikában. Szerencsére már korábban felfogadta titkárának Vanek urat... A mulatságos regényben sorozatos névcserék, eltűnések, Gorcsev halála és feltámadása, s Vanek úr groteszk kalandjai után oldódik csak meg a tizennégy karátos autó rejtélye.

Év: 1940

Kapcsolatok: Nagyon zavaros regény, de zseniálisan poénos. Gorcsevet egy percre sem lehet komolyan venni. Úgy csöppen az alvilágba, mint a herceg a Piszkos Fred, a kapitányban (1940). Múltja, mint Rozsdásé (Az elveszett cirkáló, 1938). Privát Elekék úgy próbálják megmenteni a légiótól, mint Galambot a tengertől Yvette (Az előretolt helyőrség, 1939). És úgy oldja meg a rablási ügyet és menti meg az afrikai királyságot, ahogyan az újabb sivatagi viszályt és kártyaügyet fogja a folytatásban, a Vanek úr Párizsban című regényben. Vanek úr légiós viselkedésének előképe a Járőr a Szaharában (1940) Puskin Mária Gottfriedje: Vanek is éppúgy kap becsületrendet. Anette olyan alig-rajzolt, hogy nem találni párhuzamát. De ebben a könyvben a légió is inkább csak poénok díszlete. Vanek úr névpróbálkozásai (Tigris, Kabóca, Oroszlán) pedig Barker handabandázásait idézik a Tigrisvérből (1940).

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában - RÖP 37.

Tartalom: A három jó barát, a romantikus múltú Senki Alfonz, a civil légionárius, Tuskó Hopkins és a szelíd természetű író, Csülök kalandjai folytatódnak. Ezúttal egy nagyszabású vasútépítési szélhámosságra kell fényt deríteniük. Pedig először csak annyi történik, hogy Tuskó Hopkins épp egy légiós közlegény ruháját lopja el a poggyászszekérről. Így kerül hozzá Yvonne Barré levele, aki a fivérét keresi a légióban, s így indul a hihetetlen kalandsorozat, amely egy rendhagyó büntetőtáborban kezdődik, a Szaharában folytatódik és Marokkóban, fényes fogadással ér véget.

Év: 1940

Kapcsolatok: Nagyon jó regény. Folytatja Az elátkozott partot (1940), de Csülök mesélőkéje jobb. Az alaptörténet egy kicsit A Sárga Garnizonból (1939) ismerős (Hopkins a pálmán, Jimmy a vödörrel, a testvérét / légióst kereső hölgy), de emlékeztet Az elveszett cirkálóra (1938) és ősére, a Vissza a pokolba! (1936) című kisregényre is (lásd Rézfejű a fogadáson, fiúruhás lány). A Török Szultán levelei Fülig Jimmy és Vérfürdő Bill (Az ellopott futár, 1941) irományainak rokonai, bár vitathatatlanul még kevésbé olvashatók. A szélhámosság Az ellopott században (1939) szereplőre, Senki Alfonz a Járőr a Szaharában (1940) Verminjére is hasonlít.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: Tigrisvér - RÖP 36.

Tartalom: Robin, a lágyszívű fiatalember nem való a Vadnyugatra. Mindenki gyávának tartja, s valóban, még ahhoz sincs bátorsága, hogy udvaroljon a lánynak, akit szeret. Ám egy nap nevelőapjától megtudja az igazságot: ő nem a gyáva Robin Olsen, hanem a hírhedett rablóvezérnek, a Tigrisnek a fia. Apja nagy feladatot hagyott rá: bosszút kell állnia azokon, akik anyja haláláért és apja elfogatásáért felelősek. Robin el is indul egy kalandos úton, szembekerül azonban saját erkölcsi elveivel és érzelmeivel. Hová vezeti a "tigrisvér"? Ki felel majd a gyilkosságokért? Megépül-e a duzzasztógát? S találkozik-e Robin még egyszer az apjával? A romantikus, izgalmas cowboyregényben végül mindenre fény derül.

Év: 1940

Kapcsolatok: A sztori A Fekete Kapitány (1938) alapötletére épül. Nagyon sokban A Nevada szelleme (1939) rokona (Molly alakja, a nagy célok, a titokzatos bűnügy). Barker és katonái egyszerre idézik fel Piszkos Fred deus ex machina közbelépését és Holborn porszívóügynököt A Nevada szelleméből. A könyv inkább romantikus, mint humoros, de szerencsére igen sok benne a szenzációs, bravúros Rejtő-párbeszéd.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány - RÖP 35.

Tartalom: A regényben újra találkozhatunk Piszkos Freddel, a titokzatos múltú, lehetetlen szakállú, zseniális csavargóval és tengerésszel, aki ezúttal arra kényszerül, hogy több mint három hétig tótágast állva rostokoljon egy ládában a hajófenéken. És ez még csak a kalandok kezdete. Sok mindennek kell történnie ahhoz, hogy Fülig Jimmyből Boldogság Sziget uralkodója, St. Antonió főhercegből Vadsuhanc és Piszkos Fredből királyi rokon váljék. Mellesleg egy trónválság is megoldódik, Pedró pedig nyakig merül az alvilágba és a tengervízbe.

Év: 1940

Kapcsolatok: Ezzel a könyvvel folytatódik Az elveszett cirkáló (1938). Piszkos Fred főszereplővé lép elő, megjelenik Fülig Jimmy és naplót ír, s megismerhetjük az alvilági népséget, akik a két további kötetben is szerepelnek: Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (1941), A megkerült cirkáló (1943). A járványnak a harmadik könyvben is fontos szerep jut, a bevezető párbeszéd pedig legalább olyan híres, mint Wagner úré A megkerült cirkálóból.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: Az elátkozott part - RÖP 34.

Tartalom: "A Török Szultán már két napja nem ment ki az utcára, mert valaki ellopta a nadrágját." Hogyan vezet ez az esemény Tuskó Hopkins (ál)halálához, Senki Alfonz nagy titkának lelepleződéséhez, Csülök és Potrien felelgetősdijéhez és Laméter kapitány szökéséhez? Csak a légió három testőrén múlik, hogy fény derül egy nagy csalásra, megoldódik egy állítólagos kémkedési és hazaárulási ügy, s horogra akad egy gyönyörű és veszedelmes kémnő. Gyémántok, rubinok, a hajlíthatatlan, büszke tábornok leánya, blöffök, kártya, menekülés - minden adott egy kitűnő Rejtő-történethez.

Év: 1940

Kapcsolatok: John Fowler, a Csülök, Senki Alfonz (La Rochelle gróf), Tuskó Hopkins, a Török Szultán és Kvasztics első kalandja. Tökéletes szórakozás és légiósregény-paródia (lásd Potrient). Csülök alakja, stílusa, szelídsége és skótsága a Legény a talpánból (1938), Kvaszticsék szinte a Piszkos Fredből (1940), a menekülés a légióba a Trópusi pokolból (1937), a "lehet-e tévedni" kérdése és megoldása a Járőr a Szaharában (1940) végéről (Vernin) lehet ismerős. Laméter a becsületüket vesztett becsületesek (Toulet, Lacroix, Vernin, Bannisford öccse, Bradley, Fécamp, Tom Leven, Fred Marshall - A pokol zsoldosai, 1936, Az ellopott század, 1939, Járőr a Szaharában, 1940, A szőke ciklon, 1939,  Bradley Tamás visszaüt, 1939, A csontbrigád, 1941, Az elveszett cirkáló, 1938, A fehér folt, 1938) karót nyelt, de kedves rokona. Senki Alfonz egészen olyan néha, mint Rozsdás (Cirkáló). A Török Szultán levelei egyszerre idézik Fülig Jimmyt és Vérfürdő Billt (Piszkos Fred, a kapitány, 1940, Az ellopott futár, 1941). A nagy átverés hasonlít Az ellopott századéhoz, Laméter viselkedése a fogságban pedig az Earl of Sudessexéhez (ismét a Cirkáló), a fekete Végrehajtó Bizottság pedig a Víkend a pokolban szálloda-államára (1939). S persze, az egész regény Dumas A három testőrének paródiája is. Nem csoda, hogy folytatása következik A három testőr Afrikában (1940) cím alatt...

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben - RÖP 33.

Tartalom: "Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott." Így kezdődik a hihetetlen bűnügy története, amelynek bonyolódása során hatan vallanak be egyetlen gyilkosságot, bubópestis tör ki egy jávai szigeten, a fent említett úr, Félix arra kényszerül, hogy idegen fürdőszobákba és erkélyekre osonjon ki és be, Maud pedig szerelmes lesz. De sok kaland, izgalom és váratlan fordulat után győz a zseniális Elder főfelügyelő, aki szerint: "nem én vagyok nagy, hanem az igazság."

Év: 1940

Kapcsolatok: Szabályos krimi és krimiparódia, amelyben három bűnügy kapcsolódik össze egy nagy szélhámossággal. A bennszülött alapítás kissé a Víkend a pokolban (1939), s egy kicsit a Minden jó, ha vége van (1937) afrikai országára hasonlít. De a történet egyszerűen utánozhatatlan: az összes klisét az abszurditásig fokozza, mégis tökéletesen összeáll detektívrejtélyként is. A szerelmi cselekmény és Elder főfelügyelő pedig kifejezetten Edgar Wallace-os.

Link
RÖP - Rejtő Jenő Összes Prózája