2017. április 8., szombat
Ezt a kis középkori könyvhatározót az olvasmányélményeim alapján állítottam össze. Igaz, a címe kissé csalóka, hiszen természetesen az alábbiakban a 20. század második és a 21. század első felében megjelent könyvek szerepelnek majd. Tartalmuk azonban immár ötszáz-kilencszáz éves, s ha elolvassuk, meghallgatjuk valamelyiket, az élményben olyan ismeretlen emberekkel osztozhatunk, akik I. (Szent) László, III. Béla, IV. Béla, I. (Nagy) Lajos, Zsigmond vagy Mátyás királyunk külföldi kortársai voltak...
Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta: Bernáth István, Északi Források - Fontes Boreales, Corvina, 2019 (korábbi kiadása: Három izlandi történet (Hrafnkels saga, Gísli saga, Bandamanna saga: Hrafnkel története, Gísli története, Ófeig története) címen, Olcsó Könyvtár, Szépirodalmi, 1973)
A sorozat ötödik kötetében három izlandi saga olvasható, amelyeket az 1200-as évek második vagy az 1300-as évek első felében jegyezhettek le. Az első egy fogadalom és rituális gyilkosság, a második egy különös bűntény, a harmadik pedig egy ravasz hős története.
A kötetet írta, jegyzetekkel ellátta, a benne szereplő sagákat és történeteket fordította Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 4., Corvina, 2018
A kötet tartalma unikum! Egyrészt három teljes, 13. századi, izlandi történelmi sagát és egy novellát tartalmaz Grönland történetével kapcsolatban. Másrészt első felében egy olvasmányos kompilációt is találni a szinoptikus sagákból, történelmi, kulturális, térképészeti és irodalmi kommentárokból összeszőve, amely érdekesebb, mint egy Verne-regény!
Fordította: Szalai Virág, L'Harmattan - Könyvpont, 2018
A magyarul először, ám furcsa módon fordított sorrendben megjelenő Vulgáta-ciklusnak, vagyis az Artúr királyról íródott leghíresebb és legteljesebb, 13. századi regényfolyamnak ezzel már a második darabja vehető kézbe gyönyörű külsőségekkel. Az időrendileg ötödik könyvben a főszereplő a királynéba reménytelenül szerelmes, őt ellenfelei elől megszöktető, királyához mégis mindhalálig hűséges Lancelot és a bukása felé elindult Artúr.
Fordította: Jeney Zoltán, L'Harmattan - Könyvpont, 2017
A Vulgáta-ciklus, vagyis az Artúr király és a Kerek Asztal történetéről írt leghíresebb és -teljesebb, 13. századi regényfolyam öt kötetet tesz ki, ezek: A Szent Grál története, Merlin, Lancelot, Artur király halála és a jelen mű, amely időrendileg a negyedik. A sorozatban mégis ez látott először napvilágot, mivel kalandos, teljes és különlegesen modern, jelképekkel teli regény, amely eddig még sosem jelent meg magyarul.
Fordította és a magyarázatokat írta: Márton László, Kalligram, 2017
E kötetben először jelent meg magyarul a középkor leghíresebb lovagköltőjének, Walther von der Vogelweidének az életműve kihagyások nélkül. Mindet közöl a nagy művektől a kétes hitelűekig, szellemes magyarázatokkal kísérve, s a verseket megdöbbentően a mához szóló, mégis filológiailag is hiteles nyelvezettel szólaltatja meg. Olvasása felfedezésértékű, szövege a magyar műfordítás büszkesége. (Itt írtam róla.)
Fordította és a jegyzeteket írta Bernáth István, a bevezetőt írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 3., Corvina, 2017 (korábbi, még átdolgozatlan kiadásai: A fölperzselt tanya címen, egybekötve a Kopasz Grím-fia Egill-lel, Tóni Túra Utazási Iroda, 1995, Vikingfiak címen, Olcsó Könyvtár, Szépirodalmi, 1965)
A mű - Egy 1280-1290 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később 60-70 pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga -, így még sosem jelent meg magyarul. Bernáth István három változatban is elkészítette a szövevényes család- és bosszútörténet fordítását: ez közülük a legutolsó és legjobb.
Fordította: Kiss Sándor, Attraktor, 2016
Ez a középangol, verses lovagregény fordította az érdeklődésem a középkori irodalom különleges darabjai iránt. Kiadása tartalmazza az egész, 1225-1275 között keletkezett művet jegyzetekkel és kísérőtanulmánnyal, továbbá azt a kilenc, a 15. századtól keletkezett népballadát (a Hind Horn-változatokat), amely akkor jött létre a történet egy részletének balladává-íródása által, amikor a lovagregények már kimentek a divatból. (Itt írtam róla.)
Fordította: Daróczi Anikó, Rakovszky Zsuzsa, Károli Könyvek, L'Harmattan, 2016
"Egy apáca szerelmes dalai", azonosította be a kézirat 19. századi felfedezője Hadewijch műveit. Valójában azonban misztikus versekről van szó, amelyek a szent szerelem jegyében a legátélhetőbb érzelmekkel telve zengik Isten szeretetét. Szerzőjük sem apáca, hanem egy 13. századi, tudós begina Antwerpenből. A dalok dallama is ismert: fordításuk akár énekelhető.
Fordította és a jegyzeteket írta: Bernáth István, Északi Források - Fontes Boreales, Corvina, 2016 (korábbi, még átdolgozatlan kiadása Kopasz Grím-fia Egill címen, egybekötve A fölperzselt tanyával, Tóni Túra Utazási Iroda, 1995)
A mű - Egy 1220-1230 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga - a leghíresebb izlandi szkald (költő), Egil Skallagrímsson (910k-990) életét meséli el, a háttérben Izland benépesülésével, tele Egil fennmaradt verseivel, szinte egy jó regényként.
Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta: Bernáth István, Északi Források - Fontes Boreales, Corvina, 2015
Mire e gyönyörű sorozat megindulhatott, Bernáth István (1928-2012), az izlandi sagák egyetlen igazi, magyar fordítója már nem élt. Hagyatékából azonban kilenc mű kiadása várható. Közülük az első ez a pompás saga, amely alcíme szerint Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet. Az izgalmas, szinte modern regényként olvasható történet főhőse Sigurð, a Nibelung-énekben később Siegfriedként megjelenő, sárkányölő, vitézkedő dalia. (Erről és a fenti kötettársáról itt is írtam.)
Fordította, az előszót és a jegyzeteket írta: Bernáth István, Corvina, 2015 (korábbi kiadások: Corvina, 2011, 2005)
A világ lebecsapósabb könyve: címe szerint mitológiafeldolgozás az északi irodalom legtehetségesebb fordítója tollából. Valójában félszáz oldalnyi okos bevezetés után az eredeti izlandi lejegyzésben, a 13. századból fennmaradt északi mitológiai források szerepelnek benne: a Próza-Edda és az Edda-versek, bőséges kommentárral és mitológiai kisszótárral kísérve.
Fordította: Kiss Sándor, Attraktor, 2014
Ez a prózaformában íródott ír eposz valamikor 1160 körül került be abba a kódexbe, amelyben legteljesebb szövege fennmaradt, ám eredetije a 8. századnál is korábban keletkezett, s 1. századbeli eseményeket örökít meg. Címe (A kúlnjai (mai névvel cooley-i) marharablás) jelzi, hogy az epikus harcok fő kirobbantója egy nemes állat, Daire bikájának elorzása. Főhőse pedig a verhetetlen Cú Chullain ('kuhulin'), az írek nemzeti, mitikus hősalakja.
Fordította: Kiss Sándor, Attraktor, 2013
A Robyn Hode kis gesztájához hasonlóan néhány balladát kivéve az "eredeti" Robin Hood-regék is tökéletesen ismeretlenek voltak Magyarországon - e kötet megjelenéséig, amely megismertet a legenda forrásvidékével: az összes középkori és kora újkori rövidballadával, színműtöredékkel és sztorival. Kiss Sándor remek fordításai, jegyzetei és kísérőtanulmánya nagy felfedezés lehet bárkinek. (A két Robin Hood-kötetet itt is említem.)
Fordította: Kiss Sándor, Attraktor, 2013
A fordító és a kiadó igazi missziót teljesít puszta élvezetből. A magyar irodalom jól áll a kínai regények, az ókori egyiptomi irodalmi művek vagy éppen a barokk eposzok dolgában: sok ilyen olvasható fordításban. A középkori művek nem prózai-novellisztikus vetületének nagy része viszont alig ismert, vagy ismeretlen nálunk. Így ez a pompás ballada is, amely a 16. század legelején jelent meg nyomtatásban, de biztosan kissé korábbi.
Fordította: Seláf Levente, Kalligram, 2013
Mielőtt a Könyvpont és a L'Harmattan belevágott volna a Vulgáta-ciklus megjelentetésébe (lásd fentebb), már volt egy izgalmas próbálkozás a 13. századi Artúr-történetek egyikének magyar kiadására. Ez a már ófrancia prózában íródott regény magát Merlint állítja a középpontba, a hatalmas varázslót, s a kőbe zárt kard és a fiatal Arthur király történetének elbeszéléséig jut el. (Itt is említem.)
Fordította: Kiss Sándor, Attraktor, 2012
Gondolkoztam egy ideig, felvegyem-e ezt a kötetet a középkori irodalom kis könyvhatározójába, de végül győzött. Igaz ugyan, hogy egy történeti munkának szánt mű kiragadott részletéről van szó, a 12. századi Historia Regum Britanniae Artúr királyt bemutató darabjáról, de ebben az időben szépirodalom és tudományos irodalom még nem válik el egymástól, s a a leírás számos későbbi Artúr-történet ihlető forrásává vált. (Itt is említem.)
Fordította: Rakovszky Zsuzsa, Daróczi Anikó, Olla Vogala, L'Harmattan, 2012
A mű az egyik leghíresebb, már középholland nyelvű középkori Mária-csodatörténet, alig harminckét oldal, mégis örök olvasmányélmény maradhat. Daróczi Anikó és Réthelyi Orsolya 2009-től egy nemzetközi kutatási program keretében vizsgálta a szövegét, keletkezés- és recepciótörténetét, így születhetett meg ez a kötet, amely Rakovszky Zsuzsa pontos és élvezetes műfordításában, finom színes képecskék, jegyzetek és érdekes tanulmányanyag kíséretében tartalmazza a különleges regét. (Itt is említem.)
Fordította: Báthori Csaba, Napkút, 2011
Több, mint harminc trubadúr szerelmes versei a 11-13. századból Báthori Csaba válogatásában és fordításában. Bájos, kis képecskékkel díszített könyvecske, amelyben rövid életrajzi bemutatás kíséretében szerepelnek a leghíresebb provanszál és ófrancia lovagköltők és énekmondók egy-két költeménnyel. Ötletesen fordított gyűjtemény, amelyet nem mindennapi élmény egybevetni a Trubadúrok és trouvère-ekkel és a "Vágyba felöltözve, ruhátlan"-nal. (Itt is említem.)
Fordította: Kácsor Lóránt, General Press, 2009 (a Guest-fordítás alapján készült Farkas Bíborka fordítása: Castellanum, 2008)
A kötet tizenegy eredeti walesi rege (és nem mese/legenda - tales) gyűjteménye, amelyet két 14. századi kódex őrzött meg az utókornak, s először 1849-re fordított angolra Lady Charlotte Guest. Jelen kötet azonban már a legjobb angol fordítás, Sioned Davies munkája alapján készült. Benne a legszebb kelta regék és walesi Arthur-történetek sorakoznak.
A Nibelung-ének - Ónémet hőskölteményFordította: Szász Károly, Attraktor, 2008 (további kiadások: Attraktor, 2017, 2004, Lampel, 1908, 1905, Athenaeum, 1892, Ráth, 1868)
Ha egy hőskölteményt lehet csak mondani a világirodalomból, legtöbbünknek a Nibelung-ének jut eszébe. Annál különösebb, hogy a műnek modern fordítása nincs: Szász Károly lassan 150 éves szövegét lehet csak ajánlani azoknak, akiket nem Richard Wagner variánsai, hanem a valódi, 1200 körül lejegyzett verssorok érdekelnek. Bár e fordítás, szerencsére, élményadó.
Fordította: F. Kováts Piroska, Kalligram, 2008
A Kalligram gyönyörű külsejű, igényes válogatása tökéletes gótikus hangulatot teremt az olvasó köré. Az ízléses könyvdíszek, a bájos miniatúrarészletek, a finom fogású könyv, a mértéktartó jegyzetek, amelyek beavatnak a középkori szerelmi költészet szimbolikájába, egy teljesen ismeretlen világot tárnak fel a magyar olvasó előtt: a cseh világi költészetet, amely kissé megkésve, ám pompás fényben mutatja be a cseh "trubadúr"- és "vágánsvilágot". (Itt is említem.)
Szerkesztette: Bánki Éva, Kairosz, 2004
Ez a páratlan gyűjtemény hatszáz oldalon át nyújt átfogó válogatást a középkori költészetből. Szerepelnek benne provanszál trubadúrok, észak-francia trouvère-ek, középkori itáliai költők, szefárd verselők, galego-portugál, katalán és spanyol nyelven író szerzők, német minnesängerek, továbbá ó- és középangol költők költeményei is. Elképesztően bő válogatás, bájos kódexképekkel díszítve.
Fordította Tandori Dezső, Cháris Könyvek, Kláris, 2004
A monumentális, kétkötetes kiadás hiánytalanul és gyönyörűen fordítva tartalmazza a 13. századi német lovagköltő teljes eposzát, sok-sok jegyzettel és kommentárral, Vízkelety András okos utószavával, nagyon csúnya képekkel és egy számomra értelmezhetetlen, modern misztikus elemzéssel a második kötetben. Különös külseje ellenére csak hála illetheti az alkotókat és a kiadót: nélkülük nem is lehetett volna remélni, hogy ez a mű valaha napvilágot lát magyarul.
Fordította: Csehy Zoltán, Polgár Anikó, Kalligram, 2001
A modern műfordítás két megkerülhetetlen alakja és igazi művésze, a Csehy Zoltán - Polgár Anikó házaspár Babits Mihály Amor Sanctusának és Sík Sándor Himnuszok könyvének nyomdokain haladva a középkori latin nyelvű költészet újabb mesterműveit mutatja be magyarul, egy gyönyörű, képes könyvben. A szerzők között megjelenik két nő is, a merész képeket alkalmazó Hrotsvitha és Bingeni Szent Hildegard is, akitől Babits még némi lesajnálással fordított, Polgár Anikó viszont a szabadversnek kijáró tisztelettel.
Fordította: Képes Júlia, Talentum Diákkönyvtár, Akkord, 2001 (korábbi kiadások Marie de France műve nélkül: Akkord, 2000, Európa - Helikon, 1983)
Az első Trisztán-regék nem maradtak fenn: elveszett Chrétien műve is Izoldáról. A két legkorábbi, töredékes, epikus mű a témában Thomasnak, Aquitaniai Eleonóra udvari költőjének 1170-1175 között keletkezett verses udvari regénye és Béroul, a vándorköltő 1190 körül íródott, szintén ófrancia, de a "köznek" szánt verses regénye. A két töredék kiegészíti egymást, mellettük pedig Franciaországi Mária Trisztánról szóló lais-je olvasható.
Fordította: Gombos Imre, Lazi, 2001 (első kiadás Angol és skót népballadák címen: Magvető, 1955)
Először 1955-ben, másodszor 2001-ben látott napvilágot ez az egyszemélyes válogatás, amelyet a méltatlanul elfeledett Gombos Imre készített, s a kort idéző, fametszet-stílusú illusztrációk tesznek még hangulatosabbá. Az Arany-balladák, s a magyar 19. század nyelvi hangulatát megidéző, ugyanakkor a 14-17. század legpompásabb angol szövegeit magyarító gyűjteményben szerepel Robin Hood, Horn király, de a szép Barbara Allen is.
Fordította: Szegő György, Orpheusz Könyvek, 2000
Szórakoztató és meglepő válogatás, benne négy magyarul még ismeretlen mű. Ezek: egy Orfeusz-történetváltozat (boldog véggel) és egy fergetegesen vidám rege Sir Gawain házasságáról a 15. századból, továbbá egy tanulságos állatmese a rókáról és a farkasról, meg egy kerítőnő története a 13. századból. Csengő-bongó rímelés, parádés magyar szöveg, öröm olvasni.
Fordította: Vaskó Péter, Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 1999, Prae, 2020
A verses lovagregények mesterének ez a műve szinte egyszerre jelent meg Az Oroszlános Lovag (Yvain) című, ugyanakkor írt Chrétien-regény magyar fordításával (az 1998-as): stílszerűen, hiszen Chrétien együtt, párhuzamosan dolgozott rajtuk 1177-1181 közt. Mindkét fordítás jelenleg is kapható a költő nálunk 2011-ben lefordított, korai lovagregényével, az Erec és Enide-del együtt, bár a Lancelothoz kicsit könnyebb hozzájutni. És érdemes: hiszen ez a legismertebb, legalapvetőbb Chrétien-mű.
Fordította: Képes Júlia, Balassi, 1996
Életem első verseskötete, amelyet én választottam magamnak. Csodálatos kétnyelvű válogatás a legnevezetesebb 11-13. századi trubadúrok és trobairitzek, azaz trubadúrnők műveiből Képes Júlia pompás, ötletes, zengzetes, a trubadúrköltemények rejtvényszerű rímképletét és strófaszerkezetét a legmesszemenőbbekig megtartó fordításában. Különleges összevetni a Trubadúrok és trouvère-ekkel és a Hódolat és hódítással.
Fordította: Tellér Gyula, Háttér, 1996 (további kiadások: Háttér, 1998, Magyar Helikon, 1970)
Az autentikus lovagregény, Mallory lovag veretes prózájú kompilációja az általa olvasott sok-sok Artúr történetből. Találkozhatunk Launcelottal, Tristrammal és Izolddal, Gawaine-nel, Galahaddel, Percivale-lal, Balinnal, Merlinnel, Guiniver királynéval, az Excaliburral és a Grállal. Sajnos a kötet válogatás: jó lett volna egy teljes, főképp, mert érthetetlenek a kihagyások.
Fordította: Szegő György, ELTE Anglisztika Tanszék, 1994 (további kiadások: ELTE AT, Bp., 2004; J. R. R. Tolkien angol prózafordítását tartalmazó kiadás: Beowulf: fordítás és kommentár, fordította: Nagy Andrea, Tótfalusi István, Európa, 2015)
10. századi óangol eposz, egy 6. századi király, Beowulf hőstetteit mutatja be, tele betűrímmel, pazar leírásokkal, szörnnyel és sárkánnyal. Tolkien ide vagy oda, én csak ezt az eredetiből készült magyar szöveget szeretem.
Fordította: Baranyi Ferenc, Illyés Gyula, Rónay György, Somlyó György, Szabó Lőrinc, Vas István, Felfedezett klasszikusok, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994
Sokáig vártam erre a karcsú kötetre, de megérte. A szerző mindenkinek ismerős, ő Villon hercege. De valójában csodás költő, aki megénekelte huszonöt évig tartó rabságát, s maga is balladát írt a blois-i költőversenyre.
Fordította: Babits Mihály, Adams, 1993 (további kiadások: Polis, 1996, Zrínyi Nyomda, 1992, Helikon, 1988, Officina, 1948, Magyar Szemle Társaság, 1933, szemelvények: Interpopulart, 1993)
Öröm, hogy ez a kis gyűjteményt a képen látható kiadásban birtoklom: ez a pici kötet méltó a Babits Mihály által nemcsak válogatott és lefordított, de bájos kis könyvvé is alkotott középkori himnuszgyűjteményhez.
Fordította: Pap Gábor, Móra, 1990 (további kiadások: 1. önállóan: Európa - Helikon, 1966, Szépirodalmi, 1962, Új Magyar Könyvkiadó, 1956, még más fordításban: Kultúra, 1920 2. egybekötve az Aucasin és Nicolete-tel: Olcsó Könyvtár, Szépirodalmi, 1977)
A francia irodalomtörténész professzor regényírói bemutatkozása, a Trisztán-regék valamennyi töredékes darabjának meséjét egybefűző, archaizáló regény 1900-ban jelent meg, de nem a ma divatos újramesélő könyvek közé tartozik. Joggal tekinthető "tiszteletbeli" középkori műnek.
Fordította: Csorba Győző, Helikon, 1989 (a fordítás korábbi, még átdolgozatlan kiadása: Janus Pannonius Társaság, 1940)
Ez az első olyan könyv ezen a listán, amit nem én találtam magamnak, hanem egy kedves olvasóm ajánlotta itt, lenn, kommentben. A korához képest modern, mégis vérfagyasztóan középkori, vigasztalanul vigasztaló Halál-ciklus szigorúan szabályos, mégis nagyon zenei ötven strófájával kifejezetten különleges olvasmányélmény.
Fordította: Sík Sándor, Helikon, 1989 (első kiadás: Szent István Társulat, 1943)
A tudós papköltő és avatott tollú fordító mintegy harmincöt év munkájának eredményeként majd' 150, főképp középkori himnusz fordítását készítette el. A gyűjtemény azonban - az Amor Sanctus és fordítója iránti tiszteletből - csak Babits halála után jelent meg. Nagy művészek munkáit nehéz összehasonlítani, s talán nem is szabad, de számomra Sík fordításai nem egy esetben találóbbak, az egyházi nyelvet pontosabban megidézők, nagyobb élvezettel olvashatók. A két könyv együtt teljes képet ad a műfajról.
Fordította: Szabics Imre, Európa, 1987
Önmagáért sosem figyeltem volna fel a könyvre, hisz külseje egyszerű, rajzai ellentmondásosan modernek, címe pedig pajzán kis történeteket sejtet. Az Almásderes című kötetet ismerve azonban már tudtam, csodás trubadúr- és lovagi novellákkal találkozom majd benne, amelyek a 12-15. század között keletkeztek. Továbbá sárkányokkal, tündérrel, a fehér szarvasra vadászó lovaggal, s egy álruhásan leánykérőbe induló francia királlyal.
A világirodalom klasszikusai, Európa, 1987 (korábbi, szűkebb anyagú kiadások: Európa, 1961, Móra, 1959, Franklin, 1950)
Chaucer, az angol irodalom nagymestere utolsó nagy munkájaként dolgozott ezen a monumentális, kerettörténetes verses mese- és elbeszélésgyűjteményen. 1387-1400 között csak mintegy a felével készült el, de ez is több mint tizenhétezer verssort jelent. Bár három olyan könyv is megjelent magyarul, amely a Canterbury mesék címet viseli, ez a kiadás tartalmazza egyedül a teljes művet, az összes "mesét".
Fordította: Képes Júlia, A világirodalom gyöngyszemei, Kozmosz Könyvek, 1986
A Canterbury mesék szerzőjének gyönyörű verses regénye a trójai háború egy, a középkorban "kitalált" epizódját bontja ki: Troilus herceg és a városát a görögöknek eláruló trójai férfi szépséges leánya, Criseyde (Cressida) tragikus szerelmi történetét. A téma Shakespeare-t is megihlette. A regényként olvasható, pompás fordítás mindenben követi az eredetit.
Fordította: Szabics Imre, Európa, 1985
Antoine de La Sale (1386-1469) hamisítatlan francia lovag volt, a provence-i herceg, majd a luxemburgi gróf gyermekeinek nevelője, udvari ünnepségek és lovagi tornák szemtanúja és részese. Könyve is e világ utolsó tökéletes lovaghőséről, a kis Santré lovagról szól, aki minden asszonyi ármánykodás ellenére megőrizte becsületét. A fülszöveg furamód a műfaj paródiájának, fintorának, kinevettetőjének ábrázolja a művet. Pedig ez egyszerűen egy késői lovagregény: s az egyetlen magyarul, amely prózában íródott.
Európa, 1985 (további kiadások: Kötet, 1996, Magyar Helikon, 1979, 1960, továbbá szűkebb anyagként Égi-földi szerelem címen: Interpopulart, 1994, 1993)
Nehezen barátkoztam meg a Carmina Burana címet viselő kötetek külsőségeivel. Így könyvtáramba először egy diákkönyvtári válogatást vettem fel. Ám míg abban huszonkilenc, ebben már hatvanegy mű szerepel a mintegy kétszázból, amely a leghíresebb latin nyelvű vágáns versgyűjteményben fennmaradt. Érdemes őket Orff zeneművét hallgatva is olvasgatni. Kedvencem az In taberna quando sumus.
Válogatta: Mezey László, Európai Antológia, Gondolat, 1961
Különös antológia ez: bőséges anyagú és különleges tematikájú gyűjtemény, amelyben egyaránt megtalálhatók vágánsdalok és eposzrészletek, harci indulók és tavaszénekek, trubadúrköltemények és szatírák. Mindezt viszont terjedelmes, nevelő hatású kísérőszöveg fűszerezi. A könyv nem vesz tudomást a (vele nyilván párhuzamosan szerkesztett) Énekelj, aranymadár anyagáról: így számos mű mindkét kötetben, eltérő fordításban szerepel. Mégis szerethető, szép kivitelű darab: ilyet lehetett készíteni 1961-ben.
Válogatta: Lator László, Európa, 1960
A német középkori világi líra első modern szemlélettel szerkesztett, fordított és összeállított antológiája magyar nyelven. Több mint huszonkilenc költő százötvennégy verse pompás fordításban, életrajzokkal, jegyzetekkel egy kecses kis kötetben, amelyet Csillag Vera korhoz illő, gyönyörű képei illusztrálnak. Különleges élmény összevetni a Minnesang - A középkori német világi líra gyöngyszemei című kötettel, amely 38 év múlva lépett a nyomába.
Fordította: Vajda Miklós, Magyar Helikon, 1960
Az első lovagregény, amelyet valaha is olvastam. Középangol verses történet Artúr király legvitézebb lovagjáról. Jelen formájában a 14. század második felében keletkezett, de az Artúr-legendák egyik legrégebbijét teremti újra. A magyar kiadás az angol kritikaiból készült, amely manapság sokat emlegetett, hisz egyik tudós szerzője J. R. R. Tolkien. A mű pedig szépséges olvasmány.
Fordította: Tóth Árpád, Magyar Helikon, 1957 (további kiadások: 1. önálló kötetben: Holnap, 2007, Európa, 1972, Kner, 1921 2. egybekötve Joseph Bédier Trisztán és Izoldájával: Olcsó Könyvtár, Szépirodalmi, 1977)
Bájos ófrancia széphistória a 13. század elejéről, Tóth Árpád alázatosan hű, mégis virtuózan újjáteremtő verses-prózás fordításában. Kiadása minden alkalommal könyvészeti bravúr: a korai Kner-kiadás, az 1972-es minikönyv, a 2007-es és az 1957-es pedig Fritz Kredel pompás grafikáit tartalmazza.
19. század: A Nibelung-ének
1910-es évek: Kudrun (lásd Eötvös Klasszikusok)
1920-as évek: Joseph Bédier: Trisztán és Izolda, Aucasin és Nicolete
1930-as évek: Amor Sanctus
1940-es évek: Himnuszok könyve
1950-es évek: A vízbe fúlt szeretők
1960-as évek: Carmina Burana; Deákok és lovagok, Énekelj, aranymadár; Sir Gawain és a zöld lovag
1970-es évek: Malory: Arthur király...
1980-as évek: Béroul - Thomas: Trisztán és Izolda; Geoffrey Chaucer: Troilus és Cressida; Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék; Hélinand de Froidmont A halál versei; Antoine de La Sale: Jehan de Saintré..., Szibilla királynő édene
1990-es évek: Beowulf; Charles D'Orleans Dalok, rondók, balladák; Chrétien de Troyes: Lancelot; "Vágyba felöltözve, ruhátlan" (és 7 Eötvös Klasszikus)
2000-es évek: A tavaszidő édessége; Illatos kenőcsök háza; Levélbe öltözik a fa; Mabinogion; Orfeo király; Parzival; Skandináv mitológia (és 4 Eötvös Klasszikus)
2010-es évek: A Szent Grál felkutatása; Artúr király halála; Beatrijs; Brennu-Njáls saga; Egils Saga; Geoffrey of Monmouth: Arthur király...; Hadewijch: Dalok; Hódolat és hódítás; Horn király gesztája; Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga; Robert de Boron: Merlin; Robin Hood krónikák 1-2.; Táin Bó Cúailnge; Völsunga Saga; Vörös Eirík története; Walter von der Vogelweide összes versei (és 4 Eötvös Klasszikus)
Az Eötvös Klasszikusok középkori köteteit is beleszámolva (melyekről az alábbi linken lehet olvasni), egyértelműen elmondható, hogy a középkori, s főképpen a világi irodalom iránti érdeklődés az 1980-as évektől élénkült meg nálunk, jelenleg pedig virágkorát éli a középkori irodalmi termés modern, megbízható szövegű kiadása. A példányszámok ugyan sokkal kisebbek, de jóval több új fordítás jelenik meg. Szerencsésnek érzem magam, hogy éppen most szerettem bele a középkor irodalmába.
Linkek
Lovag, hölgy és szerelemkert - Középkori Eötvös Klasszikusok
Egy rajongás forrása - Horn király gesztája
Utóirat: A bejegyzésbe kívánkozna még Gottfried von Strassburg Tristan című kötete. Erről azonban majd egy más alkalommal szeretnék írni, mert egyelőre még nem ismertem meg. (Egyébként 2012-ben jelent meg, így a fentebbi megjegyzés állításait igazolja.)
Kitűnő ez az áttekintés, köszönöm. A régebbi kiadványok közül még ajánlanám:
- Lovagköltõk. Dalok a Minnesang virágkorából (Balogh K.), Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1935
- Hélinand de Froidmont: A halál versei (Csorba Gy.), Pécs: Janus P.Társ. 1940 (és újabb kiadások: 1989)
Szerintem Villon is ide illene.
Említést érdemel, bár az új teljes kiadás felülírja:
Walther von der Vogelweide válogatott versei. Szerk.: Keresztury Dezsõ. Magyar Helikon, 1961
Szamártestamentum. Európa 1962, 1983
(A korábbi Bernáth-fordítások nincsdenek betagolva az időrendbe, de egy másik bejegyzésben szerepelnek, esetleg oda is irányulhatna egy link)
Ének Igor hadáról (Képes Géza), Magyar Helikon, 1974
Akárki. Misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások, Európa 1984
Edda. Óészaki mitológikus és hősi énekek (Tandori D.), Európa 1985
Udvariatlan szerelem. A középkori obszcén költészet antológiája (Bánki Éva – Szigeti Csaba) PRAE.HU, 2006
Ekkehard barát: Vita Waltharii manu fortis – Erős kezű Valter története (Makkay János) (A világ eposzai) L’Harmattan, 2010
Gottfried von Strassburg: Tristan (Márton László) Borda, 2012
További sok sikert!
Köszönöm az ötleteket és az olvasást!
A felsorolás nagyon hasznos volt.
1. Nem tudtam, hogy A halál versei megjelent modern kiadásban: mivel a lista 1950-től megjelent műveket tartalmaz, egyébként nem lenne helye rajta, de így rákerül.
2. Csak szemelvényt ismertem a Tristanból: most nem fogok addig nyugodni, míg nem lesz egy saját példányom.
Ami a többi ötletet illeti:
Ez a bejegyzés 1945-től kezdődik, ezért nincs benne a Lovagköltők. Drámákat nem vettem fel rá, ezért nincs rajta az Akárki, sem pedig olyan novellásköteteket, amelyekről a középkor-reneszánsz elbeszélőknél már írtam (ld. Szamártestamentum, http://katherines-bookstore.blogspot.com/2017/08/europai-tortenetek-novellak-13-16.html). Villonról még nem írtam, de Vogelweide szerepel: és úgy döntöttem, az összes versekkel. Ugyanígy szerepel az Edda is: Bernáth István fordításában. A többi Bernáth-fordítások is bent vannak az időrendben, csak a Három izlandi történet nem, de ennek miértjéről írtam a jegyzetben. És csak a nyugati költészet termékeit vettem fel, legkeletebbre a cseh énekek estek, ezért nincsenek orosz alkotások (Ének Igor hadáról). Hogy az Udvariatlan szerelem miért szerepel: mert - bármilyen nyitottnak érzem magam - ezen elszégyelltem magam és nem vettem meg.:)