2017. április 2., vasárnap
Az Északi Források - Fontes Boreales a Corvina Kiadó 2015-ben indult sorozata, amely az izlandi irodalom legpompásabb középkori darabjait gyűjti össze. A kiadói terv szerint a következő híres művek látnak majd napvilágot: a Völsunga saga, az Egils saga, a Njáls saga, a Hrafnkels saga, a Gísla saga, a Bandamanna saga, Vörös Eirík története, a Próza-Edda és az Edda-versek. Ami ezeket a műveket alapvetően összeköti, hogy valamennyit Bernáth István, a közelmúlt egyik legkülönlegesebb irodalmi polihisztora fordította le hűségesen és élvezetesen.
Bernáth István (1928-2012) német-francia-könyvtáros szakon végzett az ELTE Bölcsészkarán. 1951-53 között munkásként dolgozott, esztergályosként és az Orion Rádiógyárban, illetve katonai szolgálatát töltötte. 1953-tól 1955-ig már könyvtárban dolgozhatott, majd végül 1955-ben került első méltó munkahelyére, a frissen megalakult Corvina Kiadóhoz, amelynek 1957-ig volt a szerkesztője. 1958-1960 között a Magyar Helikon szerkesztője lett, majd 1960 és 1968 között a rendszer által is megtűrt szellemi szabadfoglalkozásúként ontotta fordításait és más munkáit, továbbá utazott, s külföldi egyetemeken dolgozott Norvégiában, Dániában, Izlandon, Hollandiában és Belgiumban. 1968-75 közt az ELTE Bölcsészkarának tudományos munkatársaként, majd 1979-92 között tudományos főmunkatársaként, a Skandináv és Németalföldi Tanszék alapítójaként oktatott és kutatott. 1968 és 1995 között a Világirodalmi Lexikon skandináv-németalföldi és elméleti főmunkatársaként összesen 1679 szócikket készített el (96311 sort, 95 ívet, a lexikon teljes anyagának 5%-át!).
Fordított angol, német, francia, holland, flamand, fríz, föroyari, izlandi, norvég, svéd, héber, kínai, afrikánsz nyelvről. Neki köszönhetően jelent meg magyarul Goethe Reineke, a róka című hexameteres eposza, Hauff Meséi, Hölderlin Versei, az Énekek éneke (héberből újrafordítva), a magyarul úttörő három válogatás, a Németalföldi költők antológiája, a Skandináv költők antológiája (amelyekben minden vers nyersfordítását ő készítette, azokét is, amelyeket aztán nem ő formált meg véglegesen), továbbá a tankönyvtári Észak-európai népek irodalma, illetve az Egy Miatyánk Dél-Afrikáért, az első afrikánsz könyv hazánk nyelvén. Az ő jóvoltából vált elolvashatóvá Anne Frank naplója, az igazi és teljes, s Melissa Müller életrajza, az Anne Frank, egy lány élete. Sokan ismerhetik modern regényfordításait is: Halldór Laxness Izlandi pörét, Jostein Gaarder Vita brevisét, William Heinesen Elkárhozott muzsikusokját és Indriði G. Þorsteinsson A 79-es sofőrjét (a Modern Könyvtár e pompás kis kötete a legelső izlandi nyelvről fordított mű volt a magyar könyvkiadásban, a szerző ráadásul a ma oly népszerű krimiszerző, Arnaldur Indriðason apja!).
Az Északi Források azonban műfordítói és tudósi működésének legjavát mutatja (majd) be: a középkori izlandi irodalom legjobb alkotásainak szöveghű és pompásan lefordított darabjait. Az anyag akár hat kötetet is kitehet, melyek közül eddig három jelent meg, de bízom benne, hogy nemsokára követi egy negyedik.
Völsunga saga
Völsunga saga - A Völsungok története
Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet
Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 1., Corvina, 2015
Egils saga
Egils saga Skalla-Grímssonar - Kopasz Grím-fia Egil története
Egy 1220-1230 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga
Fordította és a jegyzeteket írta Bernáth István, a bevezetőt írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 2., Corvina, 2016
Brennu - Njáls saga
Brennu - Njáls saga - A fölperzselt tanya története
Egy 1280-1290 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később 60-70 pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga
Fordította és a jegyzeteket írta Bernáth István, a bevezetőt írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 3., Corvina, 2017
Vörös Eirík története
Vörös Eirík története avagy Grönland és Amerika felfedezése a 10-11. században
Az izlandi, latin és rúnaírásos szövegforrások fordításaival, történelmi, hajózási és kartográfiai magyarázatokkal
A kötetet írta, jegyzetekkel ellátta, a benne szereplő sagákat és történeteket fordította Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 4., Corvina, 2018
A könyvben a következő teljes művek találhatók: Vörös Eirík története (Eiríks saga rauða), A grönlandiak története (Grænlendinga saga), Az első grönlandi püspök története (Grænlendinga þáttur), Auðun és a a jegesmedvebocs története (Auðunar þáttur vestfirska)
Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga
Hrafnkels saga Freysgoda, Gísla saga Súrsonar, Bandamanna saga
Hrafnkel története, Gísli története, Ófeig története
Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 5., Corvina, 2019
Bernáth 1965 óta foglalkozott ezekkel a művekkel: ekkor jelent meg Vikingfiak címen a Njáls saga az Olcsó Könyvtár sorozatban, két részben. Ezt követte 1973-ban három elbeszélés-terjedelmű kisebb saga magyar fordítása, Három izlandi történet címen, szintén Olcsó Könyvtárban: a Hrafnkels saga, a Gísla saga és a Bandamanna saga (Hrafnkell története, Gísli története, Ófeigr története név alatt). Ezek után jelent meg 1995-ben, a Tóni Túra Utazási Iroda kiadásában a Kopasz Grím-fia Egill - A fölperzselt tanya című kötet, amely az Egils saga első változatát és a Njáls saga második, az 1965-ös változathoz képest teljesen újrafordított szövegét tartalmazta. Végül 2005-ben csatlakozott e művekhez a Próza-Edda és az Edda-versek anyaga, amely Bernáth kései, eredeti munkája, a Skandináv mitológia részeként jelent meg a Corvinánál (nagy siker volt: 2011-ben és 2015-ben újra kiadták). Ugyanakkor Bernáth haláláig dolgozott a Völsunga saga és a Vörös Eirik története tökéletes precizitással, elképesztő mélységű kutatások nyomán megszülető magyar változatán, illetve javította és formálta tovább valamennyi korábbi saga-fordítását is. A Vörös Eirík története című kötet, amely végül 2018-ban jelent meg először, végül nemcsak egyszerűen két, a témához kapcsolódó izlandi sagát tartalmaz: ezeket ugyanis Bernáth nemcsak lefordította eredeti formájukban, de - mivel szinoptikusak - egy térképészeti, történelmi és kulturális jegyzetekkel és számos más korabeli mű idézeteivel összeszövött, rendkívül olvasmányos kompilációt is készített belőlük.
Ennyi elhivatott munka után nem csoda, hogy a Vikingfiakra megkapta Reykjavík irodalmi díját, 2003-ban pedig elnyerte az Izlandi Köztársaság Sólyomrendjének lovagkeresztjét. Szintén 2003-ban jutalmazták a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2008-ban pedig életművéért miniszteri dicsérő oklevelet kapott.
Sajnos a sorozat megindulását már nem érhette meg, de valahányszor a gyönyörű külsejű (a Szép Magyar Könyv versenyén 2015-ben díjat is elnyert) köteteket kézbe veszi valaki, s élvezettel lapozza fel a kalandos-harcos-mitologikus, meglepően modern és regényes sagákat, Bernáth István szelleme tovább él.
Linkek
Kis középkori könyvhatározó
Bernáth István kiváló honlapja életrajzzal, emlékekkel, képekkel, műfordításokkal
Két kiváló ismertetés Profundus Librum blogján: Völsunga saga
Egils saga
Bernáth István (1928-2012) német-francia-könyvtáros szakon végzett az ELTE Bölcsészkarán. 1951-53 között munkásként dolgozott, esztergályosként és az Orion Rádiógyárban, illetve katonai szolgálatát töltötte. 1953-tól 1955-ig már könyvtárban dolgozhatott, majd végül 1955-ben került első méltó munkahelyére, a frissen megalakult Corvina Kiadóhoz, amelynek 1957-ig volt a szerkesztője. 1958-1960 között a Magyar Helikon szerkesztője lett, majd 1960 és 1968 között a rendszer által is megtűrt szellemi szabadfoglalkozásúként ontotta fordításait és más munkáit, továbbá utazott, s külföldi egyetemeken dolgozott Norvégiában, Dániában, Izlandon, Hollandiában és Belgiumban. 1968-75 közt az ELTE Bölcsészkarának tudományos munkatársaként, majd 1979-92 között tudományos főmunkatársaként, a Skandináv és Németalföldi Tanszék alapítójaként oktatott és kutatott. 1968 és 1995 között a Világirodalmi Lexikon skandináv-németalföldi és elméleti főmunkatársaként összesen 1679 szócikket készített el (96311 sort, 95 ívet, a lexikon teljes anyagának 5%-át!).
Fordított angol, német, francia, holland, flamand, fríz, föroyari, izlandi, norvég, svéd, héber, kínai, afrikánsz nyelvről. Neki köszönhetően jelent meg magyarul Goethe Reineke, a róka című hexameteres eposza, Hauff Meséi, Hölderlin Versei, az Énekek éneke (héberből újrafordítva), a magyarul úttörő három válogatás, a Németalföldi költők antológiája, a Skandináv költők antológiája (amelyekben minden vers nyersfordítását ő készítette, azokét is, amelyeket aztán nem ő formált meg véglegesen), továbbá a tankönyvtári Észak-európai népek irodalma, illetve az Egy Miatyánk Dél-Afrikáért, az első afrikánsz könyv hazánk nyelvén. Az ő jóvoltából vált elolvashatóvá Anne Frank naplója, az igazi és teljes, s Melissa Müller életrajza, az Anne Frank, egy lány élete. Sokan ismerhetik modern regényfordításait is: Halldór Laxness Izlandi pörét, Jostein Gaarder Vita brevisét, William Heinesen Elkárhozott muzsikusokját és Indriði G. Þorsteinsson A 79-es sofőrjét (a Modern Könyvtár e pompás kis kötete a legelső izlandi nyelvről fordított mű volt a magyar könyvkiadásban, a szerző ráadásul a ma oly népszerű krimiszerző, Arnaldur Indriðason apja!).
Az Északi Források azonban műfordítói és tudósi működésének legjavát mutatja (majd) be: a középkori izlandi irodalom legjobb alkotásainak szöveghű és pompásan lefordított darabjait. Az anyag akár hat kötetet is kitehet, melyek közül eddig három jelent meg, de bízom benne, hogy nemsokára követi egy negyedik.
Völsunga saga
Völsunga saga - A Völsungok története
Egy 13. század közepi, izlandi pergamenkódexbe leírt hőstörténet
Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 1., Corvina, 2015
Egils saga
Egils saga Skalla-Grímssonar - Kopasz Grím-fia Egil története
Egy 1220-1230 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga
Fordította és a jegyzeteket írta Bernáth István, a bevezetőt írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 2., Corvina, 2016
Brennu - Njáls saga
Brennu - Njáls saga - A fölperzselt tanya története
Egy 1280-1290 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később 60-70 pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga
Fordította és a jegyzeteket írta Bernáth István, a bevezetőt írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 3., Corvina, 2017
Vörös Eirík története
Vörös Eirík története avagy Grönland és Amerika felfedezése a 10-11. században
Az izlandi, latin és rúnaírásos szövegforrások fordításaival, történelmi, hajózási és kartográfiai magyarázatokkal
A kötetet írta, jegyzetekkel ellátta, a benne szereplő sagákat és történeteket fordította Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 4., Corvina, 2018
A könyvben a következő teljes művek találhatók: Vörös Eirík története (Eiríks saga rauða), A grönlandiak története (Grænlendinga saga), Az első grönlandi püspök története (Grænlendinga þáttur), Auðun és a a jegesmedvebocs története (Auðunar þáttur vestfirska)
Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga
Hrafnkels saga Freysgoda, Gísla saga Súrsonar, Bandamanna saga
Hrafnkel története, Gísli története, Ófeig története
Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Bernáth István, az utószót írta Voigt Vilmos, Északi Források - Fontes Boreales 5., Corvina, 2019
Bernáth 1965 óta foglalkozott ezekkel a művekkel: ekkor jelent meg Vikingfiak címen a Njáls saga az Olcsó Könyvtár sorozatban, két részben. Ezt követte 1973-ban három elbeszélés-terjedelmű kisebb saga magyar fordítása, Három izlandi történet címen, szintén Olcsó Könyvtárban: a Hrafnkels saga, a Gísla saga és a Bandamanna saga (Hrafnkell története, Gísli története, Ófeigr története név alatt). Ezek után jelent meg 1995-ben, a Tóni Túra Utazási Iroda kiadásában a Kopasz Grím-fia Egill - A fölperzselt tanya című kötet, amely az Egils saga első változatát és a Njáls saga második, az 1965-ös változathoz képest teljesen újrafordított szövegét tartalmazta. Végül 2005-ben csatlakozott e művekhez a Próza-Edda és az Edda-versek anyaga, amely Bernáth kései, eredeti munkája, a Skandináv mitológia részeként jelent meg a Corvinánál (nagy siker volt: 2011-ben és 2015-ben újra kiadták). Ugyanakkor Bernáth haláláig dolgozott a Völsunga saga és a Vörös Eirik története tökéletes precizitással, elképesztő mélységű kutatások nyomán megszülető magyar változatán, illetve javította és formálta tovább valamennyi korábbi saga-fordítását is. A Vörös Eirík története című kötet, amely végül 2018-ban jelent meg először, végül nemcsak egyszerűen két, a témához kapcsolódó izlandi sagát tartalmaz: ezeket ugyanis Bernáth nemcsak lefordította eredeti formájukban, de - mivel szinoptikusak - egy térképészeti, történelmi és kulturális jegyzetekkel és számos más korabeli mű idézeteivel összeszövött, rendkívül olvasmányos kompilációt is készített belőlük.
Ennyi elhivatott munka után nem csoda, hogy a Vikingfiakra megkapta Reykjavík irodalmi díját, 2003-ban pedig elnyerte az Izlandi Köztársaság Sólyomrendjének lovagkeresztjét. Szintén 2003-ban jutalmazták a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2008-ban pedig életművéért miniszteri dicsérő oklevelet kapott.
Sajnos a sorozat megindulását már nem érhette meg, de valahányszor a gyönyörű külsejű (a Szép Magyar Könyv versenyén 2015-ben díjat is elnyert) köteteket kézbe veszi valaki, s élvezettel lapozza fel a kalandos-harcos-mitologikus, meglepően modern és regényes sagákat, Bernáth István szelleme tovább él.
Linkek
Kis középkori könyvhatározó
Bernáth István kiváló honlapja életrajzzal, emlékekkel, képekkel, műfordításokkal
Két kiváló ismertetés Profundus Librum blogján: Völsunga saga
Egils saga