2024. február 1., csütörtök
2013-ban készítettem egy raktárbejegyzést Történelmi krimik gyűjtőhelye címmel, amelyben megkíséreltem összegyűjteni az összes Magyarországon megjelent történelmi detektívregényt. Tíz
évvel később a bejegyzés a sok új megjelenésnek köszönhetően már olyan hosszúra nyúlt, hogy - szerintem - kezelhetetlenné vált. Ezért az egykori poszt jelentősen kibővült
részleteit 2024. januárjában áttöltöttem hét külön bejegyzésbe, amelyek linkjei továbbra is a régi helyen találhatók meg.Ebben a rendhagyó, nyolcadik posztban azt szeretném röviden meghatározni, én mire gondolok, amikor egy regényt történelmi kriminek vagy történelmi detektívregénynek nevezek. Mivel minden ilyen gyűjtés vagy válogatás kicsit szubjektív, fontosak lehetnek a szempontok, amelyek alapján a hét listát elkészítettem és a jövőben tovább bővítem majd. Így annak, aki esetleg nem találja meg valamelyik kedvencét rajtuk, érdemes ezt a bejegyzést elolvasni indoklásért.
Szerintem a történelmi krimi...
1. Nem egyszerűen történelmi regény, hanem elsősorban krimi.
Ezért a középpontjában valamilyen kinyomozandó titok, rejtély vagy bűneset áll. A bűneset leggyakrabban gyilkosság, de lehet rablás, eltűnés, lopás, vagy mindezek kombinációja. Nem tartoznak viszont a történelmi krimik közé azok a történelmi időkben játszódó kötetek, amelyekben esetleg történik haláleset, netán gyilkosság (vagy rablás, eltűnés, lopás) a cselekmény részeként, de azt senki sem nyomozza ki, elkövetője ismert vagy nem fontos. Ez különösen igaz a szépirodalom magasabb tartományába tartozó olyan regények esetére, mint Umberto Eco A rózsa neve vagy Bánki Éva Aranyhímzés című regénye, amelyeket sokszor szintén neveznek történelmi kriminek, semmilyen detektív-vagy rendőrregényes hagyománynak nem felelnek meg azonban (és nem is akarnak megfelelni), a bűnügyi rejtély pedig nem kerül megfejtésre bennük. Szintén nem történelmi krimik a könyvek, amelyekben a "nyomozás" valamilyen eszmei dologgal kapcsolatban folyik, így például Jézus történetével, mint Mika Waltari Az ország titka vagy Eduardo Mendoza Pomponius Flatus különös utazása című regényeiben.
2. Teljes egészében egy adott korban játszódik.
Nem tartoznak tehát ide a részben a jelenben, részben a múltban játszódó, két szálon futó thrillerek, mint például Robert Masello A Medúza-amulett című könyve, amelyeket mások bízvást történelmi kriminek neveznek, én viszont nem szeretnék.
3. Kifejezetten detektívregény. Vagyis valóságos és valószerű történet (nem sci-fi, nem fantasy), nem egyszerűen csak kalandregény, és nem is alternatív történelem (vagyis megtörtént eseményekre, környezetbe építi fel a fikciót).
Sherlock Holmes-folytatások esetén tehát nem tartoznak a történelmi detektívtörténetek körébe azok, amelyekben okkultizmus, sci-fi vagy fantasztikus elemek magyarázzák meg a bűnesetet, mint például a Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai című kötet novelláinak egy részében, vagy Guy Adams Dr. Moreau serege című kötetében. Az olyan kalandregények, amelyekben van némi halvány nyomozás, de a cselekményszövés valójában kizárólag a kalandról szól, szintén nem tartoznak ide: ilyen például Elizabeth Peters Óvakodj a a múmiától! című könyve, vagy Clive Cussler - nem tudom, miért - "esetek"-nek nevezett Isaac Bell-regényei. Nem történelmi detektívregény (legalábbis a listámra nem kerül fel) Baráth Katalin remek Aki gróf úr akar lenni című regénye sem, mert nem a valóságos, hanem egy alternatív történelemben játszódik.
4. Valóban a múltat eleveníti fel. Vagyis legalább harminchárom évvel a megírása, megjelenése előtt játszódik.
Nem tartoznak tehát ide az olyan művek, amelyek múzeumivá öregedtek eredeti, kortárs voltukból, így például az eredeti Sherlock Holmes-történetek.
5. Történelmi romantikus regény is lehet. Vagyis a zsánerkeverés önmagában nem akadály, egy történelmi romantikus könyv is lehet történelmi detektívregény, ha a szerelmi szál mellett cselekményére kivétel nélkül igazak a fentiek.
Bevallom, nem mindig gondoltam így, s annak ellenére, hogy sok detektívrejtélyes történelmi romantikust olvastam és szerettem, eredetileg nem vettem fel őket ezekre a listákra. De egyre inkább látom, hogy ilyen előítélet alapján nehéz megkülönböztetni köteteket: sokszor ugyanis ha nő ír valamit, ami történelmi és nyomozásos, de a könyv romantikus sorozatban lát napvilágot, azonnal elsődlegesen történelmi romantikus besorolást kap, míg ha egy férfi író krimiregényében szerelmeskednek olyan sokat és töprengenek a test ügyeiről annyit, hogy az már megállítja és félreviszi a krimicselekményt, attól az még történelmi krimi marad a legtöbb olvasó szemében. Ezért folyamatosan bővítem a listákat olyan történelmi romantikus könyvekkel, amelyek elsősorban mégis krimik: ez főleg például Amanda Quick életművének egy részére igaz. A történelmi romantikus műfajú regényeket azért külön jelöltem a listákon.
6. Nem írója kilététől függően történelmi bűnügyi regény.
Ezért előfordul, hogy egy szerzőtől szerepel a listán könyv, de nem mindegyik műve, mert nem voltak igazak mindre a fenti meghatározások. Agatha Christie számos detektívregénye közül mindössze egy történelmi krimi, az És eljő a halál, de az pompás. Brigitte Riebének, Borisz Akunyinnak vagy R. Kelényi Angelikának sok-sok kötete megjelent magyarul, de nem mindegyik történelmi krimi, így nem is mindegyik szerepel a listáimon.
7. Lehet ifjúsági regény vagy gyerekregény is.
Elég csak az Irene Adler-könyvekre, Enola Holmes kalandjaira, vagy M. E. Matje A művészinasára gondolni. Az ilyen műfajú regényeket azért külön jelöltem a listákon, a kissé megtévesztő, de rövid "gyerekkönyv" besorolással.
8. Akkor is lehet történelmi detektívregény, ha a végén a nagy leleplezés, hm, történelmi zöldség.
Sokáig haboztam, szerepeltessek-e olyan összeesküvéseket leleplező történelmi krimitörténeteket is, amelyek nagy záró leleplezésének történelmi értéke és hitelessége alulmúlja a nullát. Végül ezeket is felvettem, de megjelöltem a "hiteltelen" besorolással. Véleményem szerint ugyanis más azt állítani, hogy tudom, ki szúrta le Christopher Marlowe-t (aki tényleg meghalt, és úgy, ahogy a regényben áll, csak megölésének oka ismeretlen "hivatalosan") és más azt sejtetni, hogy a világtörténelem eseményei mögött elképesztően titkos szervezetek tagjainak összeesküvése áll (ami egyszerűen zöldség). Az utóbbit igazából nem nevezném történelmi kriminek, de hát legyen...
Remélem, hogy elfogadhatók számodra a fenti szabályok és sok örömed leled majd a történelmi krimik listájában.
Szerintem a történelmi krimi...
1. Nem egyszerűen történelmi regény, hanem elsősorban krimi.
Ezért a középpontjában valamilyen kinyomozandó titok, rejtély vagy bűneset áll. A bűneset leggyakrabban gyilkosság, de lehet rablás, eltűnés, lopás, vagy mindezek kombinációja. Nem tartoznak viszont a történelmi krimik közé azok a történelmi időkben játszódó kötetek, amelyekben esetleg történik haláleset, netán gyilkosság (vagy rablás, eltűnés, lopás) a cselekmény részeként, de azt senki sem nyomozza ki, elkövetője ismert vagy nem fontos. Ez különösen igaz a szépirodalom magasabb tartományába tartozó olyan regények esetére, mint Umberto Eco A rózsa neve vagy Bánki Éva Aranyhímzés című regénye, amelyeket sokszor szintén neveznek történelmi kriminek, semmilyen detektív-vagy rendőrregényes hagyománynak nem felelnek meg azonban (és nem is akarnak megfelelni), a bűnügyi rejtély pedig nem kerül megfejtésre bennük. Szintén nem történelmi krimik a könyvek, amelyekben a "nyomozás" valamilyen eszmei dologgal kapcsolatban folyik, így például Jézus történetével, mint Mika Waltari Az ország titka vagy Eduardo Mendoza Pomponius Flatus különös utazása című regényeiben.
2. Teljes egészében egy adott korban játszódik.
Nem tartoznak tehát ide a részben a jelenben, részben a múltban játszódó, két szálon futó thrillerek, mint például Robert Masello A Medúza-amulett című könyve, amelyeket mások bízvást történelmi kriminek neveznek, én viszont nem szeretnék.
3. Kifejezetten detektívregény. Vagyis valóságos és valószerű történet (nem sci-fi, nem fantasy), nem egyszerűen csak kalandregény, és nem is alternatív történelem (vagyis megtörtént eseményekre, környezetbe építi fel a fikciót).
Sherlock Holmes-folytatások esetén tehát nem tartoznak a történelmi detektívtörténetek körébe azok, amelyekben okkultizmus, sci-fi vagy fantasztikus elemek magyarázzák meg a bűnesetet, mint például a Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai című kötet novelláinak egy részében, vagy Guy Adams Dr. Moreau serege című kötetében. Az olyan kalandregények, amelyekben van némi halvány nyomozás, de a cselekményszövés valójában kizárólag a kalandról szól, szintén nem tartoznak ide: ilyen például Elizabeth Peters Óvakodj a a múmiától! című könyve, vagy Clive Cussler - nem tudom, miért - "esetek"-nek nevezett Isaac Bell-regényei. Nem történelmi detektívregény (legalábbis a listámra nem kerül fel) Baráth Katalin remek Aki gróf úr akar lenni című regénye sem, mert nem a valóságos, hanem egy alternatív történelemben játszódik.
4. Valóban a múltat eleveníti fel. Vagyis legalább harminchárom évvel a megírása, megjelenése előtt játszódik.
Nem tartoznak tehát ide az olyan művek, amelyek múzeumivá öregedtek eredeti, kortárs voltukból, így például az eredeti Sherlock Holmes-történetek.
5. Történelmi romantikus regény is lehet. Vagyis a zsánerkeverés önmagában nem akadály, egy történelmi romantikus könyv is lehet történelmi detektívregény, ha a szerelmi szál mellett cselekményére kivétel nélkül igazak a fentiek.
Bevallom, nem mindig gondoltam így, s annak ellenére, hogy sok detektívrejtélyes történelmi romantikust olvastam és szerettem, eredetileg nem vettem fel őket ezekre a listákra. De egyre inkább látom, hogy ilyen előítélet alapján nehéz megkülönböztetni köteteket: sokszor ugyanis ha nő ír valamit, ami történelmi és nyomozásos, de a könyv romantikus sorozatban lát napvilágot, azonnal elsődlegesen történelmi romantikus besorolást kap, míg ha egy férfi író krimiregényében szerelmeskednek olyan sokat és töprengenek a test ügyeiről annyit, hogy az már megállítja és félreviszi a krimicselekményt, attól az még történelmi krimi marad a legtöbb olvasó szemében. Ezért folyamatosan bővítem a listákat olyan történelmi romantikus könyvekkel, amelyek elsősorban mégis krimik: ez főleg például Amanda Quick életművének egy részére igaz. A történelmi romantikus műfajú regényeket azért külön jelöltem a listákon.
6. Nem írója kilététől függően történelmi bűnügyi regény.
Ezért előfordul, hogy egy szerzőtől szerepel a listán könyv, de nem mindegyik műve, mert nem voltak igazak mindre a fenti meghatározások. Agatha Christie számos detektívregénye közül mindössze egy történelmi krimi, az És eljő a halál, de az pompás. Brigitte Riebének, Borisz Akunyinnak vagy R. Kelényi Angelikának sok-sok kötete megjelent magyarul, de nem mindegyik történelmi krimi, így nem is mindegyik szerepel a listáimon.
7. Lehet ifjúsági regény vagy gyerekregény is.
Elég csak az Irene Adler-könyvekre, Enola Holmes kalandjaira, vagy M. E. Matje A művészinasára gondolni. Az ilyen műfajú regényeket azért külön jelöltem a listákon, a kissé megtévesztő, de rövid "gyerekkönyv" besorolással.
8. Akkor is lehet történelmi detektívregény, ha a végén a nagy leleplezés, hm, történelmi zöldség.
Sokáig haboztam, szerepeltessek-e olyan összeesküvéseket leleplező történelmi krimitörténeteket is, amelyek nagy záró leleplezésének történelmi értéke és hitelessége alulmúlja a nullát. Végül ezeket is felvettem, de megjelöltem a "hiteltelen" besorolással. Véleményem szerint ugyanis más azt állítani, hogy tudom, ki szúrta le Christopher Marlowe-t (aki tényleg meghalt, és úgy, ahogy a regényben áll, csak megölésének oka ismeretlen "hivatalosan") és más azt sejtetni, hogy a világtörténelem eseményei mögött elképesztően titkos szervezetek tagjainak összeesküvése áll (ami egyszerűen zöldség). Az utóbbit igazából nem nevezném történelmi kriminek, de hát legyen...
Remélem, hogy elfogadhatók számodra a fenti szabályok és sok örömed leled majd a történelmi krimik listájában.