Ahogyan az már kilencedik éve hagyomány, idén is összeírtam 33 idei kiadású, 2022-es könyvet, amelyek az év kedvencei lettek. Itt láthatóak még egyszer.

Ebben az évben a listaposztot két részre bontottam. Az elsőben olvasható maga a lista, néhány szubjektív megjegyzéssel együtt. Itt pedig a szokásos áttekintés következik szerzőkről és kiadókról.

Hemingway

2022-ben keveset blogoltam, de sokat olvastam. Viszont nagyon sok olvasmányom angol nyelvű volt: erről az új év több posztja is tanúskodik majd. Épp ezért a magyar nyelvű kötetek összeírásakor először attól féltem, nem lesz elegendő, 33 kedvenc könyv köztük. Végül azonban a lista szinte magától alakult ki, s őszintén sajnált lemaradók is voltak, így például végül nem fért rá sem Frank Tallis idei monarchiás krimije, a Szörnyeteg, sem Zajácz D. Zoltán harmadik retró krimije, a Dermesztő Balaton, sem Dermot Turing remek életrajza, Az igazi Alan Turing, nem is beszélve Chrétien de Troyes a L'Harmattannál hét év után végre megjelent Percevaljáról és az Attraktor kiadó izgalmas novellásköteteiről... Nem panaszkodhattam tehát: idén is remek olvasmányok közül tudtam válogatni.

2022-ben 27 szépirodalmi mű került a kedvencek közé és 6 non fiction. Utóbbiak ebben az évben kivétel nélkül történelemmel kapcsolatos kötetek voltak, mivel idén sem tudományos, sem irodalommal foglalkozó könyv nem volt igazán meghatározó számomra.

Updike

A szépirodalom 27 könyvének összesen 36 szerzője van: amennyiben az óegyiptomi Anit, akinek papíruszán a Halottak könyve most lefordított változata fennmaradt, tiszteletbeli szerzőnek tekintem, akkor 37. Két művel szerepel Ernest Hemingway és Agatha Christie, viszonylag új, és régi-régi kedvencem. Két szerzője van az új Reacher-regénynek, illetve 12 a friss Miss Marple-novellákat tartalmazó antológiának.

A 37 szépirodalmi szerző közül csak 17-en nők (és ebből 12 az említett elbeszélésgyűjtemény tucatnyi szerzője): így elmondható, hogy idén kevés szépirodalmi kedvencem származott írónőktől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna számomra fontos a nők munkássága. A non fiction könyveknél talán épp ezért fordított a helyzet: a 6 kötet összesen 7 szerzője közül 4-en nők.

Abgarjan

A férfitöbbség fő oka az lehet, hogy idén sok klasszikus került a kedvenceim közé: pl. az ókori Halottak könyve és a Tavasz-ősz kalendárium, a 14. századi Három királyság, a végre az Európánál is kiadott Szép remények, az új fordítást kapott Háború és béke, a több mint száz év után végre magyarra fordított A tenger farkasa, de a remek krimik szerzői, Maurice Leblanc, Poe vagy Simenon, sem ma éltek. Az pedig, hogy a 21. Század életműsorozatának köszönhetően Hemingway nagy kedvencemmé vált, további férfikönyveket hoz a listára minden évben.

A fikciós művek közül 18 regény, 6 novella- és mesegyűjtemény, 1 dráma, 2 pedig klasszikus ókori gyűjtemény. A regények között van monumentális, mint Tolsztoj az első helyezést megszerző Háború és békéje (három kötetben), vagy Updike magyarul eddig ki nem adott remek könyve, az Emlékek Gerald Ford elnökségéről, és rövid, szinte kisregény-számba vehető, mint Böszörményi Gyula A hullaházi skandalum című kötete. Utóbbi a legfrissebb regény is a listán, míg a legújabban írt gyűjtemény Zalka Csenge Virág mesekönyve: mindkettő magyar szerzőtől. A külföldi regények közül a legújabb a 2021-es Inkább a halál és a szintén 2021-es Enola Holmes - A fekete batár esete, a novelláskötetek között pedig a 12 új Miss Marple-sztori vezet, amely angolul is idén jelent meg először.

Majling

Meg kell azonban említenem, hogy 2017 a külföldi kötetek szempontjából különleges: eredetileg ugyanis ekkor jelent meg az Oroz klazzika, a Medici Mária, A Jane Austen-küldetés és A mélység titka is. Az Élni tovább 2018-as, az új Melchior-krimi 2014-es. Vagyis egy olyan minta is kirajzolódik, amely szerint a listámon szinte ugyanolyan arányban vannak régi klasszikusok (9) és 21. századi könyvek (11), közöttük pedig ott áll néhány (7) 20. századi klasszikus: Hemingway, Updike, Simenon, Dick és Christie. A 37 szépirodalmi szerző közül jelenleg 22 él még: a 6 történelemkönyv viszont kivétel nélkül (7) kortárs szerzőtől való.

Az összesen 44 (37+7) szerző közül 36 külföldi - amerikai, angol, észt, francia, izlandi, szlovák, óegyiptomi, olasz, orosz, örmény és svéd -, 8 pedig magyar. Megjegyzendő azonban, hogy a 37 szépirodalmi szerző között csak 3 magyar található: Böszörményi Gyula, Vörösmarty Mihály és Zalka Csenge Virág. Elég fura olvasó vagyok: valahogy magyar kortárs szerző (és nem költő) ritkán kerül be ezekre a listákra... Ahogy idén német nyelvterületről való könyv sem lett igazi kedvencem. A nyolc magyar szerző közül hárman nők. A 36 külföldi közül tizennégyen.

Dickens

A kiadók terén nincs nagy változás. A 33 könyv közül a legtöbbet, négyet a 21. Század és a Helikon Kiadó adott ki. Három kötettel szerepel az Európa, kettővel az Agave, a Gabo, a General Press, a Jaffa és a Typotex. Egy-egy könyv szerepel a listán a következő kiadóktól: Alexandra, Álomgyár, Animus, Athenaeum, Caeta, Carta TEEN, Digi-Book, Könyvmolyképző, Magvető, Metropolis Media, Móra, Open Books. (Zárójelben megjegyezném, hogy bármennyire is jó a Medici Katalin-életrajz, sokáig gondolkoztam a megvételén, mivel felháborít, hogy az Alexandra tavaly év végén úgy tért vissza, és úgy hasít azóta is, hogy nem vállal felelősséget önmaga/cégelődje sokmilliárdos adósságáért, amellyel megkárosította a magyar könyvkiadókat.)

Idén is nagyon fontos néhány könyv esetében a fordítója, gondozója. Vörösmarty drámája például azért kedvenc, mert Nádasdy Ádám készítette a kiadását és magyarázó szövegváltozatait. Pék Zoltán két remek kötetet, Updike-ét és Dickét is jegyzi ezen a listán. A legfontosabb azonban talán az, hogy a Háború és béke különlegességét Gy. Horváth László új fordítása adja: az Anna Karenyina (2021), az Apák és fiúk (2019) és a Senilia (2018) után egy újabb (orosz) klasszikus újjászületésének lehetünk tanúi.

Tolsztoj

(Végül: az idei kedvenclistámban kicsit benne van a történelem. Akár a Háború és béke, vagy a szlovák Majling szatirikus-groteszk "orosz" elbeszélései is segíthetnek megérteni valamit, ami épp most történik és megérthetetlen. De leginkább Abgarjan háború-novellái kínálkoznak metaforaként. Vele értek egyet: "Az orosz nyelv (...) nem felelős azért, ami most történik Ukrajnában. Nem azonos Putyinnal, Lavrovval, meg, amit ők mondanak oroszul. A kultúra folytatódik, s a gondolkodni képes emberek nem adják fel, ami értékes nekik." Bármennyire is nehéz ez... Nekem, innen, a karosszékből persze könnyebb...)

Linkek
2021 - 2021 kedvenc könyvei
2020 - 2020 kedvenc könyvei
2019 - 2019 kedvenc könyvei
2018 - 2018 kedvenc könyvei
2017 - 2017 kedvenc könyvei
2016 - 2016 kedvenc könyvei
2015 - 2015 legjobb könyvei
2014 - A legjobb könyvek 2014-ben
2013 - A legjobb olvasmányok 2013-ban
2012 -  Az év szeretni való megjelenései
2011 -  2011 legjobb 13+1 könyve