Hármaskönyv 18. - Könyvsaláta - kiegészítve
A Könyvsaláta az ekultura.hu egy rovata, amelyben rövidebb írások jelennek meg könyvekről. Mivel ezúttal az egyikbe két kötettel is bekerültem szerzőként, gondoltam, ezeknek az írásoknak is szentelek egy blogbejegyzést. A párost viszont kiegészítettem még egy saját véleménnyel, amely az oldalon nem volt olvasható.

Guy Adams: Dr. Moreau serege
Szukits, 2018
Aki Sherlock Holmes kalandjait szereti, rossz ember nem lehet. És aki Sherlock Holmes kalandjait szereti, az bizonyára őszintén hálás a Szukits Kiadónak. Ők azok ugyanis, akik fáradhatatlanul jelentetik meg az újabb és újabb történeteket a nagy detektívről, legyen szó akár Sir Arthur Conan Doyle műveinek kötetenkénti, avagy összkiadásáról, akár kortárs szerzők a Holmes-univerzumban játszódó írásairól. A Szukits jegyzi az Új Sherlock Holmes-sorozat néven emlegetett, steampunk beütésű regénysorozatot is, amelyben angolul eddig tizennégy kötet látott már napvilágot, magyarul pedig immár négy: James Lovegrove Lidércnyomása, Guy Adams Isten lehelete című könyve, George Mann Lélekdoboza, most pedig egy második Guy Adams-regény, amely méltó párja az előzményének.
Aki olvasta H. G. Wells Dr. Moreau szigete (más címen Szörnyetegek szigetén) című, 1896-os könyvét, az tudja, hogy a csipetnyi természetfeletti helyett ezúttal egy őrült professzor különös kísérletei adják az alapot Sherlock Holmes nyomozásához. A regény azonban más legendás, korabeli művek előtt is tiszteleg: így Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regénye, Edgar Rice Burroughs magyarul sajnos lefordítatlan Pellucidar-sorozata, H. G. Wells Emberek a Holdban című könyve, sőt, a Holmesot oly sok sikeres - és ma is őszintén élvezhető - filmben eljátszó Basil Rathbone árnya is megjelenik a könyv értelmezési horizontján. Az egyik legfontosabb mellékszereplővé pedig Challenger professzor válik, aki maga is Doyle-alak, bár az író életében sosem hozta össze egy kötetben, szereplőként detektívjét és tudósát. Akinek azonban ennyi jó esetleg már túl sok is volna, az a Dr. Moreau seregével egyszerűen kap egy izgalmas krimit, amely a londoni utcákon és a Temzében felbukkanó, szétmarcangolt holttestektől vezet némi politikai ármánykodáson keresztül egy igazán meglepő végkifejlethez.
A sorozatból eddig nekem Guy Adams előző műve, az Isten lehelete volt a kedvencem, most azonban hajlamos vagyok az új regényhez átpártolni. A sorozat egyébként James Lovegrove A háború istenei című, 1913-as könyvével folytatódik majd.

Lindsay Jayne Ashford: Rejtély az Orient expresszen
Könyvmolyképző, 2017
2017 pompás év volt Agatha Christie kedvelőinek, hiszen a Helikon Kiadónál újraindult az életműsorozat, a mozikban bemutatták Kenneth Branagh rendezésében és főszereplésével a Gyilkosság az Orient expresszen című filmet – a Könyvmolyképző pedig kiadta Lindsay Jayne Ashford Rejtély az Orient expresszen című regényét.
A krimiszerző és regényíró Ashford 2016-ban írta meg eredetileg The Woman on the Orient Express című könyvét, amelynek nem más a főszereplője, mint a fiatal Agatha Christie… Az írónő a krimikirálynő legjobb regényeinek és önéletrajzának gondos tanulmányozása után talált ki egy történetet arról az 1928-as utazásról, amelybe a csalódott és magányos Agatha menekült első házassága kudarca, a válása után, s találkozásáról két rejtélyes, különleges asszonnyal. Egyikőjük az erős jellemű, félelmetesen intelligens, fiatal özvegy, Katharine Keeling, aki később hozzáment Leonard Wooleyhoz, a híres régészhez – s akiről Christie valószínűleg megmintázta a Gyilkosság Mezopotámiában Louise Leidnerét. Másikójuk maga a titok: a nagyon boldogtalan és elbűvölő Nancy Nelson, aki rettenetes terhet hordoz, s nem tudja, mit kezdjen az életével. A korhű atmoszférájú, egy távoli világot, s idegen kultúrát bemutató regény fordulatos és lebilincselő olvasmány: elbűvölő könyv hiteles nőalakokkal.
Csak egyetlen problémám volt vele: hogy a történet minden pontja fikció. Ahogyan azt a rendkívül becsületes utószó is elárulja, Agatha Christie valójában nem a regényben leírt módon és csak egy évvel később ismerkedett meg leendő második férjével, Max Mallowannal. Katherine-nek a történetben feltárt tragikus titkaiból egy szó sem igaz, s Nancy Nelson sosem létezett. Mindez persze szépirodalom esetében nem volna gond: mégis, eltöprengtem rajta, vajon akkor is kézbe vettem volna-e a könyvet, ha Miss V. A. Lacky lett volna a főszereplője, aki épp a történet folyamán ismerkedik meg Tommal, Dickkel vagy Harryvel…

Lars Kepler: Lesben
Animus, 2018
A legtöbben azt mondják, hogy Lars Keplernek (vagyis az ezen a közös álnéven alkotó svéd íróházaspárnak, Alexandra Coelho Ahndorilnak és Alexander Ahndorilnak) a Lesben a legjobb könyve. Ami nagy szó, hiszen a Joona Linna nyomozót felléptető sorozatuk immár hét kötetet számlál, s ez az eredetileg 2014-es regény volt köztük az ötödik. Nagy a szerencséje az Animus Kiadónak, amelyik éppen most, ezzel a regénnyel vette át a Lars Kepler-sorozat gondozását: hiszen azokat is megszólíthatják vele, akik – mint én – eddig még nem olvastak semmit a szerzőtől.
A Lesbennek méltó helye van a lassanként legendássá váló Skandináv krimik sorozatban: tipikus és ötletes tagja a műfajnak. Főhőse, Joona Linna, az egyszerre finn és svéd gyökerekkel rendelkező, rendkívül jóképű és vonzó, mégis, kissé elátkozott sorsú detektív ugyanis a regény első lapjain még fel sem tűnhet: mindenki azt hiszi róla, hogy halott. Ennek köszönhetően jobban megismerhetjük a többi nyomozót, segítőtársait, s munkatársát, Bark doktort, a hipnotizőr bűnügyi pszichiátert, aki segít abban, hogy a könyvbeli bűntények tanúi visszataláljanak az emlékeihez. Ezúttal valaki brutálisan gyilkol meg nőket, ráadásul tettét a végrehajtás előtt videóüzenetben adja a rendőrség tudtára, mintegy párbajra híva a bűnüldözőket. Azután végre feltűnik Joona: az ügy azonban csak egyre sötétebbé és félelmetesebbé válik…
Az élvezetes, gyors tempójú, mégis monumentális (néha kicsit túl monumentális) regény valóban nehezen engedi el az olvasóját, s az ábrázolt kendőzetlen brutalitással is a székhez szegezi a krimikedvelőt. Nekem azonban ez utóbbiból egy kicsit soknak bizonyult a Lesben lapjain fellelhető mennyiség. Emellett nagyon furcsának találtam a majdnem ötszáz oldalon át folyamatos jelen idejű elbeszélésmódot, amely igencsak tünékennyé tette a szöveget. Ettől függetlenül bátran ajánlom a könyvet a skandináv krimi rajongóinak.

Linkek 
Hármaskönyv 1. - Krimi háromszor 
Hármaskönyv 2. - Luther Márton háromszor
Hármaskönyv 3. - Sherlock Holmes háromszor
Hármaskönyv 4. - Messzi világok üzennek
Hármaskönyv 5. - Történelmi életrajz háromszor
Hármaskönyv 6. - Jane Austen árnyékában
Hármaskönyv 7. - Typotex Világirodalom háromszor 
Hármaskönyv 8. - Három hazai történelmi detektívregény
Hármaskönyv 9. - Békebeli krimi háromszor

Hármaskönyv 10. - Történelmi arcképek háromszor
Hármaskönyv 11. - Nők és világirodalom háromszor
Hármaskönyv 12. - Kádár János és kora háromszor 
Hármaskönyv 13. - Három folytatásról röviden 

Hármaskönyv 14. - Írek, skótok, angolok - és mind klasszikusok
Hármaskönyv 15. - Szép irodalom háromszor
Hármaskönyv 16. - Torokszorító izgalmak
Hármaskönyv 17. - Három regény a német ellenállásról 
Ekultura.hu - Andrea Camilleri: Montalbano – Egy hónap a felügyelővel
Közismert, de nem lehet elégszer elmondani, olyan érdekes: a Montalbano szerzője, az olasz Andrea Camilleri hatvankilenc évesen jutott el odáig, hogy krimit kezdjen el írni. Persze író volt már korábban is: díjazott regény-, dráma- és forgatókönyv-szerző, valamint színházi és televíziós rendező. Mégis tény, hogy bár 1925-ben született, csak 1994-ben írta és jelentette meg élete első krimijét, amely Szicília egy fiktív városkájában, Vigàtában játszódik, s főszereplője Salvo Montalbano felügyelő. A víz alakja című első regénye azután óriási siker lett, s további több mint harminc történetet eredményezett.

Andrea Camilleri tavaly betöltötte kilencvenkettedik életévét, nyugodtan mondható hát, hogy immár élő legenda. Olasz nyelven legfrissebb kötetét, egy regényt 2017-ben adta ki Montalbano felügyelőről: vagyis semmit sem fáradt és semmit sem változott az ínyenc és földhözragadtan zseniális detektív kitalálása óta eltelt több mint húsz év alatt. Közben hőse önálló útra kelt, hiszen a róla szóló könyveket lefordították többek közt angolra, németre, franciára, spanyolra, portugálra, törökre és oroszra, s kalandjairól – magának az egykori tévés szakértő Camillerinek az irányításával – remek tévéfilmsorozat is született Olaszországban Luca Zingaretti főszereplésével, amelyet már Magyarországon is vetített a televízió. Fontos viszont tudni, hogy a könyvek felügyelője nem kopasz – és talán még a filmekben megjelenőnél is szárazabb a humora…

A magyar olvasók azonban mindeddig elég kevéssé ismerhettek meg Camilleri Montalbanójának világát: ugyanis két kiadónál mindössze négy regényt adtak ki magyarra fordítva, s az sem mostanában (címük: A víz alakja, Az agyagkutya, Az uzsonnatolvaj és A hegedű hangja). Szerencse, hogy ez épp az első négy Montalbano-könyv, amelyekben a hős annak idején megszületett: s 1998-ban egy különleges novelláskötet követte őket, benne harminc rövid, tömör, csattanós és elképesztően művészien megkomponált krimitörténettel. Ez a Montalbano – Egy hónap a felügyelővel, amely nemrég végre magyarul is megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában, s – bízom benne, hogy – új életre támasztotta a magyar Montalbanót.

A felügyelőről ugyanis nagyon is érdemes olvasni. Camilleri Salvo Montalbano személyében olyan hőst alkotott meg, amilyen még nem volt a krimitörténetben. Például szicíliait: ha megismerkedünk vele, többé nemcsak a maffia fog eszünkbe jutni erről a gyönyörű szigetről, hanem többek között gazdag történelme és kultúrája, különös nyelvjárása, vagy remek konyhája. Montalbano független szellem, okos, intelligens, jóképű férfi, ha muszáj, kiváló verekedő, s jó a humora. Mégsem a tökéletesség mintaképe: olykor lusta, rendetlen, féltékeny vagy pimasz, néha kifejezetten örömmel trágárkodik, hogy pukkassza a jónépet, emellett utálja a hatalommal való visszaélést, s ilyen esetekben a legnagyobb örömmel renitenskedik. Igazi ínyenc, rajong a különféle tengeri herkentyűkért, de nem veti meg az alkoholt sem. Szereti a barátnőjét, de néha örül, hogy nem kell vele együtt élnie, így találkozásaik ritka és különleges pillanatok maradnak. Nagyon sokat tud az emberekről, de olykor nincs türelme megérteni őket. Rendkívül emberi és szerethető karakter tehát.

A Montalbano 30 történetében pedig egyúttal remek nyomozónak mutatkozik, hiszen a kötetbe került mesternovellákban a gyilkosságtól a gyilkossági kísérleten át a tolvajlásig és a régi bűnök hosszú árnyékának felderítéséig számtalan különleges esetben bizonyíthatja rátermettségét. A gyűjteményt olvashatjuk afféle minden napra egy meseként, takarékosan beosztva, de be is falhatjuk a rövid elbeszéléseket, egy csapásra. Mindkét esetben remekül szórakozunk. Camilleri stílusa ugyanis abszolút feledhetetlen: minden sorából hatalmas, mégis szerényen leplezett életbölcsesség sugárzik. Néhány szóval képes olyan frappánsan jellemezni egy-egy szereplőt, hogy már szinte látjuk is magunk előtt a maga valójában. Olykor finom, máskor harsány humora pedig a legsavanyúbb krimikedvelő ajkán is mosolyt fakaszt.

Montalbano felügyelőt előbb-utóbb muszáj megkedvelni, ha az ember találkozott vele. Ebben pedig sokat segít, hogy a most kiadott kötet Kürthy Ádám igaz rajongásból született, s egyszerűen remek fordításában látott napvilágot magyarul. A magam részéről csak bízni tudok benne, hogy Montalbano és a napsugaras Szicília sokak kedvencévé válik, s talán nemsokára újabb elbeszéléskötetet is kézbe vehetünk majd erről a szeretnivaló fiktív univerzumról.

Linkek
A cikk az Ekultura.hu-n: Andrea Camilleri: Montalbano – Egy hónap a felügyelővel
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én

Újdonságok ajánlója 9.
Bár ez az újdonságajánló tíz helyett egyelőre még csak kilenc könyvet tartalmaz, mégis posztolom: hiszen amilyen tempóban megindult az új megjelenések bejelentése, bizonyos, hogy nemsokára kibővíthetem. (És meg is tettem.)

Philip K. Dick: Kamera által homályosan
Agave, megjelenés: szeptember 6.
Érdekes arról olvasni itt és ott, kinek mi a véleménye az Agave Dick-életműkiadásának borítóiról. Az én véleményem: a - főleg Faniszló Ádám-féle - újabbak tökéletesek. Ahogyan az előző széria - Kuszkó Rajmund-féle - fedelei is tökéletesek voltak. Ezt a könyvet a régi kiadásban még csak olvastam: így a gyűjteményembe bekerülni az új külsővel fog. Alig várom. Itt írtam róla.

Lee Child: Eltűnt ellenség
General Press, megjelenés: szeptember
Az ígéret szép szó, és a General Press mindig betartja. Minden év egyik első, februári könyvújdonsága a legújabb regény Jack Reacherről, amelyet a szerző, Lee Child angol nyelvterületen előző ősszel kiad: ez volt idén az Éjféli szállítmány. S minden évben vannak - a szép külsejű, új életműsorozatban - utánnyomások: idén a 61 óra és a Hiba nélkül után jön az Eltűnt ellenség. Itt írtam róla.

Rejtő Jenő: Légió mindhalálig - Elveszettnek hitt művek 
Szépmíves Könyvek, megjelenés: augusztus 27.
A Tatjána és a Konzílium az őserdőben után újabb Rejtő-zsebkiadás, különleges újdonságokkal a Szépmíves Könyvektől. A Vanek ur Párizsban lappangás után előkerített, végleges gépirat-változata után újabb eddig elveszettnek hitt művek megosztása a rajongókkal és az érdeklődőkkel. Csak ez a borító, csak ezt lehetett volna feledni... Eddig olyan jól néztek ki ezek a könyvek... Itt írtam róla.

John Maddox Roberts: Királycsel - S.P.Q.R. 1.
Művelt Nép: megjelenés: november 26.
Azt hiszem, Steven Saylor és Gordianusról szóló, az ókori Rómában játszódó történelmi krimisorozata, a Roma Sub Rosa igazi klasszikussá vált, s a magyar olvasók is nagyon szeretik. Fura azonban, hogy John Maddox Roberts S.P.Q.R.-szériája régebbi: egy évvel Saylor sorozata előtt, 1990-ben indult, s 20 év alatt tizenhárom kötetet ért meg (amelyhez talán most íródik egy újabb). Alig várom, hogy megismerjem Decius nyomozásait... Itt írtam róla.

Ian Fleming: Casino Royale
Művelt Nép, megjelenés: december 3. (közben 2019!)
Még júniusban írtam róla, hogy decemberben újabb James Bond-tisztelgés érkezik meg a magyar olvasókhoz, Anthony Horowitz Örökké meg egy nap című regénye. Közben azonban kiderült, hogy a Művelt Nép egy valódi Bond-sorozatba is belekezd, s mindjárt a legendás első könyvvel, a Casino Royale-lal. Csak abba ne hagyják! Szívesen elolvasnám magyarul azt a hét Bond-könyvet is, amely még sosem jelent meg magyarul...

Horváth Andrea - Sirató Ildikó: Galéria.hu
Holnap, megjelenés: november 27.
A kiadó főképpen fiataloknak szánt enciklopédia-sorozatában jelent már meg könyv a magyar festészetről, de nem nyerte el maradéktalanul a tetszésem. Ez a kötet azonban sokkal izgalmasabb ötletre épül: magyarázó szövegekkel ellátott tematikus válogatás a magyar festészet nagyjainak munkáiból, legyen szó akár aktról, csendéletről vagy zsánerképről. Nagyon izgalmasnak ígérkezik, s bár ettől elég nehéz, de igen szép papírra is nyomták. Itt írtam róla.

Rüdiger Vaas: Egyszerűen Hawking!
Rüdiger Vaa: Egyszerűen Einstein!
Cser, megjelenés: szeptember 4.
Meglehetősen nehéz elfogadni, hogy Stephen Hawking elhunyt. Olyan sokáig küzdött sikeresen szörnyű betegségével, hogy kezdett hihetetlenné válni a tény, ő is halandó. Emléke előtt is tiszteleg a Cser Kiadó, amikor elindítja az Egyszerűen... sorozatot, amelyben híres tudósok életművét magyarázzák el érdekesen fiatalok számára. A könyv szerzőjétől magyarul elérhető egy "felnőtt" Hawking-pályakép is. A kötetnek egy testvére is megjelent, amely Einstein gondolatainak állít emléket, talán egy kissé kevésbé személyes hangon, de nem kevésbé ötletesen és mulatságosan. Itt írtam róla.

Dan Moore: Sherlock Holmes - Rejtélyek könyve
Kossuth, megjelenés: november 13.
Több éve elhatároztam, hogy egyszer majd írok az ilyesféle feladványos könyvekről, mert nagyon szeretem őket. Ám ez azóta is elmaradt. Így csak ajánlani tudom ezt a jónak ígérkező, logikai feladványokkal teli kötetet, amely - remélem - gyűjteményem újabb pompás tagja lesz majd, miközben kiszolgálja a Sherlock Holmes iránti rajongásomat. Itt írtam róla.

Keith Roberts: Gőzkorszak - Pavane
Metropolis Media, megjelenés: szeptember 16.
Tudtommal Keith Robertsnek ez lesz az első magyarul megjelenő könyve. Ami azért érdekes, mert az 1935-ben született, 2000-ben elhunyt író négy alkalommal nyerte el a British Science Fiction Association Awardot, s további kétszer nevezték rá, továbbá nevezettje volt a Nebula-, a Hugo- és a John W. Capmbell Emlékdíjnak is. Ez az 1968-as műve, egybefüggő történetek gyűjteménye külön hírnévre tett szert. Így - alig várom. Itt írtam róla.

Linkek
Újdonságok ajánlója 1.
Újdonságok ajánlója 2.
Újdonságok ajánlója 3.
Újdonságok ajánlója 4. 

Újdonságok ajánlója 5. 
Újdonságok ajánlója 6.
Újdonságok ajánlója 7. 
Újdonságok ajánlója 8.