A Holnap Kiadó 2015-ben indította el végül A magyar művészet- és művelődéstörténet fejezetei címre keresztelt, fiataloknak szóló sorozatát. A kötetek között azóta akadt remekbe szabott és tiszteletreméltó is: A magyar festészet története fiataloknak például véleményem szerint a második kategóriába tartozik, A magyar építészet rövid története pedig eredeti látásmódjával talán az elsőbe... Hogy a Galeria.hu címet kapott, tavaly év végén megjelent kötet beletartozik-e ebbe a sorozatba, nem tudom (mérete, ismeretterjesztő szándéka alapján igen, a kiadó honlapja szerint nem). Mindenesetre én szerettem volna írni róla, mivel úgy gondolom, hogy Horváth Andrea és Sirató Ildikó olyan könyvet készített, amely három szempontból is kedvence lehet a művészet iránt érdeklődőknek.

Bene Géza: Art deco csendélet szőlővel, kancsóval, mintás terítővel, 1931

1. A könyv képműfajok, azokon belül pedig időrend szerint haladva mutatja be a magyar festészet nagy alkotóit és témáit az akttól a zsánerképekig, az arcképektől a tájképekig, a csataképektől az enteriőrökig. Ilyen könyvről nem tudok az elmúlt évtizedekből: egyéni szemlélete pompás összehasonlításokra, trendek és újítások felismerésére, hatások keresésére és a variációkban való gyönyörködésre egyformán alkalmassá teszi, egyúttal pedig a műfajokat bemutató és elmagyarázó kislexikonként is szolgál.

Patkó Károly: Csendélet fehér liliomokkal és kék kalappal, 1931

2. A korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően a könyv példáinak legalább a fele a huszadik századi magyar festészetből való, különös tekintettel a század első ötven évének sokszor csak napjainkban (újra)felfedezett alkotóira. A bejegyzést épp ezért illusztráltam a Csendélet fejezet képeivel: nem hinném, hogy a poszt nézegetői közt akadna olyan, aki mind a négyet jól ismerte, hiszen egyáltalán nem unásig elkoptatott, sokszor reprodukált darabok. (Ha akadt mégis ilyen tájékozott olvasó, akkor nagy tisztelet a kivételnek.) Ebben a fejezetben egyébként az itt bemutatottakon kívül a következőktől szerepel még festmény: Szinyei Merse Pál, Bogdán Jakab, Ferenczy Károly, Tihanyi Lajos, Fényes Adolf, Czigány Dezső, Krizsán János, Patkó Károly, Kmetty János, Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Berény Róbert, Vaszary János, Medveczky Jenő, Ilosvai Varga István, Gadányi Jenő, Gruber Béla.

Kontuly Béla: Csendélet kaktusszal és narancsokkal, 1933

3. Az izgalmas műelemzéseket és a fogalmi tisztázást az írók életrajzi kislexikonja egészíti ki, s különösen érdekes része a könyvnek az olyan témák körbejárása, mint a Festő és modellje vagy a Művészet a művészetben. Több mint 250 gyönyörű, színes reprodukció látható a a kötetben, amelyet mindenkinek csak ajánlani tudok!

Kádár Béla: Csendélet rózsákkal és gyömölcsökkel, 1937 k.

(Ui: Kedves Kiadó! Ha a kötet megjelenik második kiadásban, én a következőkön változtatnék. 1. Egyáltalán nem jó ötlet a festők életrajzait azután az alfejezet után közölni, ahol először szerepel művük. Ez a lapozgatós nézelődést abszolút megnehezíti: az egész életrajzlistának egyben, egyetlen ábécérendben hátulra volna érdemes kerülni, a függelékbe, hogy bármikor, bárhonnan elérhető legyen. 2. Van festők jegyzéke és címmutató, de ami eszementen hiányzik, egy olyan hátsó mutató, amelyben látható, hogy egy festőtől hány és mely művek szerepelnek, s melyik oldalon. Ezek az adatok most, oldalszám nélkül a szerteszét található festőéletrajzok végén hevernek, pedig érdekes lenne egyben látni, hogy míg például Csók Istvántól két, Csontvárytól pedig három alkotás szerepel, az általam nagyon szeretett Molnár C. Páltól például négy, Kontuly Bélától pedig hat került a kötetbe: hiszen ez is bizonyítja az egyéni szemléletét. 3. Néha kissé megmagyarázhatatlan, miért kap némely alkotó egész oldalas, míg más néhány soros életrajzot. 4. Jó lenne a tartalomjegyzékben is látni a fogalmi alfejezetek hierarchiáját. 5. A cím már nyilván nem fog megváltozni, de nem volt valami nagyon szerencsés az ékezet miatt. Hiszen magának a kiadónak az oldalán is nagybetűvel, ékezettel szerepel, mint Galéria.hu, a könyvön galeria.hu, a belső borítón pedig galeria.hu az akttól a zsánerképig... Kész bibliográfiai öröm. - De: mindez szerkesztési kérdés. Nem változtat rajta, hogy a könyv egyszerűen kiváló.)