Ez a bejegyzés kivételesen egyetlen könyvről szól: Tokaji Zsolt A kínai Káma-Szútra című művéről. Az alcím: A klasszikus kínai erotikus és pornográf irodalom története. Most már sejthető, miért lett a fenti címem Pirulós poszt.

A kínai Káma-Szútráról tudni kell, hogy ilyen - nem létezik. Mindenki ismeri azonban, vagy legalább ismerni véli Vátszjájana ind filozófus szerelmi tankönyvét, a Káma-Szútrát. Még 1920-ban jelent meg először magyarul, korlátozott példányszámban, régi hindu ars amatoria alcímmel, Baktay Ervin fordításában, a század második felében pedig rendre a Medicina kiadóhoz volt száműzve, mint minden klasszikus szerelmi tankönyv magyar változata. Ma elég nehéz hozzájutni új kiadásban - nem mintha nem lenne több is. Ám a magyar piacot közben elöntötték az "igazi", illusztrált, fényképes, "mai", "21. századi szeretőknek" szóló ó, borzalom változatok, amelyek meglovagolják azt, hogy a "kámaszutra" a legtöbb olvasónak valami nagyon pajzánt vagy netán nagyon disznót jelent, így meg fog venni minden kötetet, aminek a címében benne van. A sok ilyen-olyan Káma-Szútra között aztán alig találni rá a valódi szövegre. Pedig a többi lehet szép képeskönyv, feldobhatja az ember párkapcsolatát, sőt megtaníthat az egymásra figyelésre is, csak épp a klasszikus indiai irodalomhoz nincs semmi köze. Legfőképpen pedig Vátszjájana második századi művéhez, amelynek anyagát szerzője a kb. i. e. 400 és i. sz. 199 között keletkezett óind szerelmi tankönyvekből gyűjtötte és rendezte össze.

A kínaiak azonban elmulasztottak ilyen szexuális és lelki tanácsadásokat hagyni az utókorra. Pedig - s épp erről szól Tokaji Zsolt kötete - a kínai irodalomban is megvolt az igény, hogy az érdeklődők számára inspiráló és szakszerű gyűjteményeket állítsanak össze a szerelmi technikákról. A Han-kor elején, az i. e. 3. századra például már nyolc ilyen létezett. Ezek azonban nem maradtak fenn úgy, mint Vátszjájana indiai műve. A kínai erotikus és pornográf szövegek ehelyett teljes szétszóratásban leledzenek: sírokban fennmaradt töredékes tekercsek, klasszikus kínai regények, témájukban változatos versgyűjtemények őrzik annak az emlékét, hogy a kínai irodalomnak és kultúrának is izgalmas és örömteli témája volt az egymás iránti szeretetről és szerelemről, az örömszerzés technikáiról, férfi és nő kapcsolatáról vagy épp a mértéktelen szexualitás veszélyeiről írni.

Tokaji Zsolt műve tulajdonképpen egy antológia, melyet modern és érdekes tanulmány kísér. Az idézett szövegek azonban a kínai császárkorok kronológiáját követve belefűződnek, beillesztődnek a szövegbe. Így felváltva olvashatjuk a könyv mintegy negyedét kitevő magyarázó szövegeket és a kötet igazi anyagát adó szemelvényeket. Belőlük áll össze az, amit a szerző kínai Káma-Szútrának nevez.

A szövegek nagy része megjelent magyarul, van olyan is, ami közismert. Több azonban csak A szeretkezés kínai tankönyveiből című, egyetemi szerkesztésű antológiában olvasható, ami megjelenésekor - valljuk be, nyilván - nem keltette fel az átlag Káma-Szútra-rajongó figyelmét. Néhány részlet pedig Tokaji Zsolt fordításában most kerül először kötetbe, ettől lesz különösen jó ez a könyv.

A legkorábbi időkből ízelítőt olvashatunk a Dalok könyvéből. A korai középkor rejti az igazi meglepetéseket, mivel ekkorról ismerni néhány szerelmi tankönyv darabjait. Egy Han-kori bibliográfia függelékétől (amely gondosan elmagyarázza, hogy a tökéletes Tao eléréséhez szükséges megszerezni a jártasságot a "hálószoba-tevékenységben") Tung-hszüan mester (Tung-hszüan-ce) 7. századi írástudó és orvos minden témára kiterjedő szerelmi tankönyvééig juthatunk el. Nemcsak a tökéletes együttlét technikáiról ír, de felsorol harminc gyakori pózt is, amelyek olyan költői nevekre hallgatnak, mint a fedetlen kopoltyúk, a sárkánykunkorodás, a főnixek páros tánca, a szálló pillangók, vagy a fehér tigris ugrása. E két mű között olvashatnuk még erotikus novellát a 2-3. században keletkezett Halhatatlanok történetei (Lie hszien csuan) című gyűjteményből, taoista beszámolót a 3-4. századi Ko Hung A természetes egyszerűséget magához ölelő mester című írásából és izgalmas kérdezz-feleleket a 6. században keletkezett Az Egyszerű Lány Könyvéből (Szu-nü-csing) és A Titokzatos Lány Könyvéből (Hszüen-nü-csing), melyekben a hölgyeket maga a mitikus emlékezetű Sárga Császár vallatja arról, hogyan lehet asszonyt választani, mi a jin és jang egyesülésének helyes mértéke, s hogyan lehet megerősíteni a jáderudat... A fejezet legérdekesebb része azonban három írástöredék, melyeket a hetvenes évek elején fedeztek fel egy mavangtuji sírban, s i. e. 168-ra keltezhetők. A Tíz kérdés (Si ven) szintén a Sárga Császárt szerepelteti, s megtudni belőle, hogy a tavaszi verébtojás, a kakashere és a gabonacsíra igen jó potencianövelők, vagy hogy mi az összefüggés a nő öt hangja és a hosszú élet titka között. Ezután A jin és a jang egyesítése (Ho jin-jang) fennmaradt részletei következnek, melyben olyan remek nevű pózok említettnek meg, mint a tapadó kabóca, az öklelő szarvas vagy a bandukoló tigris. A sort Az égalatti legnagyobb tanításáról (Tien-hszia cse tao tan) zárja, amely a Vátszjájanáéhoz hasonló anatómiai leírásokat közül - bár természetesen kínai módra. Íme, el lehet rajta töprengeni, melyik női tájék a rejtőzködő bogár vagy a díszes kő... Az eddig leírtakból is kiderül és fontos kiemelni, hogy azért lehetnek e kora középkori szövegek olyan gyakorlatiasak, mert még a szorosan vett technikai leírások is filozófiaként, teológiaként is olvastatják magukat. A tökéletes gyönyör egyúttal út a taoista halhatatlanság felé, férfi és nő rendjén való egyesülése harmóniába hozza a jint és a jangot - ez azért igazán megnyugtató...

A Szuj- és a Tang-kort, vagyis a 6-10. századot bemutató fejezet is sok meglepetést tartogat. Benne a szerelmi tankönyvek után főleg a költészeté a főszerep, de a nagyon is erotikusé. Tu Fu és Po Csü-ji versei és a kor novellisztikájának érdekes bemutatása mellett igazi ajándék Po Hszing-csien A leghatalmasabb gyönyör dala (Ta lo fu) című, 9. századi versciklusának fordítása, melyet Tokaji Zsolt készített. Olvashatunk bennük az emberi élet korszakairól, a házasság, nászéjszaka, házasélet, ágyastartás, fiúszerelem, magányos vágyakozás témáiról, sőt, a romlott szerzetesek, a szolgálólányok és a titkos szeretők is szóba kerülnek. Mindezt játékosan, költőien és nagyon erotikusan. Így játszik például az úr a szolgálólányokkal: "Ám szája keblükre téved, / emel csípőt, megköt térdet. / A sárkány tekereg, / hernyó bogoz selymet. / Tompán nyitják szemük, / lábuk sután remeg." Itt abbahagyom.

A rövid, Szung-kori verses kitérő, a 14. századi Vang Si-fu A nyugati szoba című színdarabjának részletei után a további fejezetek már a prózában jeleskednek. Számos szemelvényt olvashatunk a Ming-kori Szép asszonyok egy gazdag házbanból (Csing Ping Mej, 16. század), és a nagyon élvezetes, Li Jü írta A szerelem imaszőnyegéből (Zsou pu tuan, 1634). Utóbbi nagyon merész történet, nincs téma, amiről ne szólna, izgalmas viszont, hogy a fél világot körbebujálkodó Éjfél Előtti Tanítvány, a főszereplő, valójában a megtérés útját keresi a hálószobákban, s a kötet végén remetévé válva meg is találja azt. Így az erotikus utazás egyben szellemi fejlődésregény is.

A könyv zárófejezete, mely a Csing-dinasztia korát idézi, még tartogat egy utolsó meglepetést. A 18. századi, nálunk is jól ismert regény, A vörös szoba álma (Hung lou meng) és Pu Szung-ling szintén több kiadásban olvasható novelláinak részletei után beleolvashatunk egy igazi, kínai erotikus albumba. Több regény is leírja, amint a szereplők izgató képgyűjteményeket nézegetnek az ágyban, ahol a szemléletes rajzokat rövid, szókimondó, mégis szimbolikus versek kísérik. A könyv tizenkét ilyennel zárul (a szerző fordításában) a Virágtábor-Brokáthadrend (Hua-jin Csin-csen) című gyűjteményből, melyet nem más szerzett be titokban Kínában, és ismertetett meg a Nyugattal, mint a Di bíróról szóló detektívtörténetek írója, a tudós sinológus, Robert van Gulik. S hogy az illusztrációkat se nélkülözzük, nemcsak ezt a fejezetet, de az összeset klasszikus, kínai erotikus képek illusztrálják, szám szerint huszonhét darab.

Igazi kulturális kalandozás tehát a könyv, elég pajzán, elég bájos és elég szép kiállítású ahhoz, hogy a téma iránt fogékonyaknak akár ajándékul is szolgáljon. Alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést a (nemcsak erotikus) klasszikus kínai irodalom iránt, de az is találhat benne új kedvenceket, aki úgy érzi, már mindent tud a kínai regényekről és versekről.

Ha a Káma-Szútra a szerelem tudományát és művészetét jelenti, ez a könyv valóban a kínai Káma-Szútra.

Megjegyzés: a bejegyzést Li Jü Ming-kori festő tekercsképei díszítik.

Linkek
Kínai költészet - kedvenceim
A mesés Kelet - a Terebess-világ