A sok-sok történelmi krimisorozat közül kiemelkednek Di bírónak, a valóban élt középkori kínai nyomozónak a kalandjai, melyek közül ez az első. Aki szeretne kísértetjárásról, koreai-kínai ellentétről, buddhista kolostorokról és konfucianista törvénykezésről olvasni, annak érdemes kézbe vennie a holland szerző regényét.

Robert van Guliknak (1910-67), a ma igencsak divatos történelmi detektívregény egyik ősapjának az élete legalább olyan érdekes, mint a regényei: a holland író Indonéziában nőtt fel, diplomataként megfordult Kínában, Japánban, az Egyesült Államokban, Indiában, Malajziában és Libanonban. Egy császári mandarin lányát vette feleségül, s Kínában úgy tisztelték, hogy még nevet is adtak neki (Gao-Lo-pej). Indológiát végzett az egyetemen, később mégis jobban érdekelte Kína és Japán. Több mint húsz tanulmányt írt a kínai és japán képzőművészetről, vallásról, jogtörténetről és írástörténetről, az erotikus japán fametszetekről, a szanszkrit ábécéről, a kalligrafikus íráshoz használatos tuskövekről. A nagy nyugati nyelvek, mint az angol mellett tudott szanszkrit, kantoni, mandarin, maláj, jávai, tibeti, ógörög, latin, orosz, arab, és egy indián nyelven is. Nem csoda, hogy fordított is: óind drámát, kínai regényt – ez utóbbi, a Di bíró nyomozásairól szóló, 18. századi Di Gong An adta az ötletet, hogy a Tang-kori Kínában játszódó detektívregényeket írjon. Az elhagyatott templom titka időrendben az első ezek közül.

Di (az angolban Dee) bíró valóban létezett. Di Dzsen-csie 630-700-ig élt, vidéki járásfőnökségek vezetőjeként kezdte, élete végén azonban már egész Kína igazságügy-minisztere volt, aki nagy befolyással bírt a politikában is, s sikerrel óvta meg a birodalmat egy anarchiát ígérő, udvari hatalmi harctól. Igazságosságának, bölcsességének és sikeres nyomozásainak emlékét megőrizte a kínai hagyomány, így születhetett halála után ezer évvel regény róla. Ezerháromszázhúsz évvel világrajötte után pedig Gulik ajándékozta meg egy újabb detektívkalanddal, hogy aztán összesen tizenhat kötetet szenteljen a kínai magisztrátus emlékének. A róla szóló sorozatot kétszer próbálták már elindítani magyarul: A kínai haranggyilkosság esetében nevét még Tinek fordították, majd a sorozat időrendben utolsó könyve, a Gyilkosság Kantonban Dee-ként emlegette. A 2011-ben megkezdett új sorozat azonban, mely Di életének időrendje szerinti egymásutánban tartalmazza a könyveket, s Az elhagyatott templom titkával indul, méltó csak igazán Gulik könyveihez. Mind a fordítás igényessége, a névhasználat következetessége, a szerző megjegyzéseinek és utószavának közlése, mind a könyvek szép külseje, a Gulik által a Ming-kori fametszetek stílusában megrajzolt illusztrációk és várostérképek reprodukciójának remek minősége arra hív, hogy váljunk Di nyomozásainak állandó olvasójává, s a sorozat gyűjtőjévé.

A bíró ebben az első könyvben még meglepően fiatal: épp harminchárom évesen foglalja el első járásfőnöki állását Peng-lai képzelt kikötővárosában. El kell fogadtatnia magát új szerepében, s azonnal számos ügyben kell igazságot tennie. Az előző járásfőnököt, akinek a helyébe lép, meggyilkolták, így elsőként ezzel az esettel kell foglalkoznia. Hamarosan újabb gyilkosságokkal, eltűnésekkel is szembesül. Végül – mint minden Di bíró-regényben – összesen három bűntényt kell kinyomoznia, A meggyilkolt járásfőnök, Az eltűnt fiatalasszony és A meggyilkolt korrupt hivatalnok esete azonban igencsak összefonódik, a látszat folyton csal, s a bírónak talán azt a legnehezebb kiderítenie, hogyan is függnek össze az események. Szerencsére segítségére van a két volt bandita, a hősies és bátor Csiao Tai és a mackós, kedélyes Ma Dzsung, akik félelmetes verekedők és furfangos nyomozósegédek. Az igazi detektív azonban a bölcs, jószívű és ötletes Di, aki egyformán ügyesen forog a prostituáltak, bölcsészdoktorok, szolgák, buddhista szerzetesek és üzletemberek körében is, s sikerrel nyomozza ki a bonyolult bűnügyek megoldását.

A lebilincselő, fordulatos regény azonban több, mint egy történelmi krimi. Megismerhetjük belőle a középkori kínai kultúrát, a mindennapi élet apró részleteit, a kor jogi szabályozásait, a kínai igazságszolgáltatás működését, a kereskedők szokásait vagy a női divatot is. Megtudhatjuk, hogyan hamvasztották el a halottakat, milyen volt egy hölgyekkel megrakott vízi találkahely, azaz virágos hajó, ehetünk Divel az elegáns ínyenceknek való Rákvendéglőben és a segédekkel a csavargótanyán. A hagyományos kínai konfucianizmus és a császári udvarban egyre nagyobb befolyást szerző buddhizmus vetélkedésnek idejében játszódó történet filozófiai, politikai érdekességeket is kínál, eközben azonban Gulik egy percre sem téveszti szem elől a nyomozást, a kalandos bűnügybonyolítást. Így aztán a könyv csemege lehet a kínai kultúra és történelem kedvelőinek, krimifalóknak, s azoknak is, akik egyszerűen jó olvasmányt, érdekes regényt keresnek.

Akit érdekel Kína az ópium és a copfviselés (vagyis a Ming-kori hatások) előtt, aki szeretne hiteles történelmi háttér előtt játszódó, kellemes, könnyed, néhol kicsit erotikus kalandokat olvasni, aki vágyik egy olyan történelmi krimire, amiben apró térképen követheti az eseményeket, – vegye kezébe Di bíró első történetét. Érdemes!

A Di bíró nyomozásairól szóló sorozat a következő kötetekkel folytatódik:
2. A faragott paraván rejtélye
3. Az elátkozott tó legendája
4. A kísértetjárta kolostor
A teljes sorozat bibliográfiája: Robert van Gulik kínai detektívtörténetei Di bíróról
A cikk az Ekultúrán: Robert van Gulik: Az elhagyatott templom titka
Más Ekultúrás ajánlóim: Az Ekultúra és én