Gyümölcskosár 12.: Építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról érdekesen
Tizenkettedik részével folytatódik a Gyümölcskosár sorozat, amelyben a Molyos értékeléseim közül gyűjtöm össze azokat, amelyek másokat is érdekelhetnek.

12. Építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról érdekesen
Szerepelt már a gyümölcskosarak között olyan, amely a művészetről szólt, s olyan is, ami a festészetről. Most viszont olyan újabb fejezettel bővül a sorozat, amely építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról megjelent könyveket gyűjt egybe: azokat, amelyek az elmúlt néhány hónapban épp a kedvenceim voltak.
Jó olvasást hozzájuk!

Csorba Csaba – László János: Kolostorok Magyarországon
Ha lett volna a szövegnek egy lektora, aki kiirt egy-két-nyolc melléütést, akkor ez az olcsó, de gyönyörű könyv bármely igényes könyvgyűjtő méltó ajándéka lehetne… Bár – én még így is megvettem.
Csodás részletfotók, okos szöveg az ország legszebb, többnyire középkori kolostorairól, amelyek a légifotókon minden alaprajznál szebben és áttekinthetőbben rajzolódnak ki.
Remek könyv.

Csorba Csaba – László János: Falusi templomok
A Kolostorok Magyarországon kötet testvére.
Kiváló válogatás, remek album és okos szöveg. (Bárcsak ne lennének benne elgépelések itt és ott.) Minden kedvenc falusi templomomat megtaláltam benne, többnyire apró, az Árpád-kor óta álló, fehér falú egyházakat, ahol jó volt lenni, vagy ahová jó lenne elmenni. Nagyon szép és szeretni való könyv.

Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei
Olvasmányos és képes bemutatása a középkori palota építéstörténetének. Eloszlat sok legendát az építés históriájával, a csak hagyományok alátámasztotta apróságokkal, de a régészeti helyreállítás helyesnek tartott módozataival kapcsolatban is. Rengeteg saját rekonstrukciót, rekonstrukciós rajzot és kutatási eredményt tartalmaz a Vitéz(?)-studiolótól a királyok csarnokán át a konyha tűzhelyének kürtőjééig. Megvételre, tanulmányozásra érdemes mindenkinek, aki rajong a magyar középkorért.
Branczeiz Zsuzsa: A székesfehérvári királyi bazilika – A Szűz Mária prépostság és temploma – Középkori romkert
Gyönyörű, jól áttekinthető, csodás rajzokkal teli képes album, metszetrajzokkal, látványképekkel, kinagyított részletekkel, okos magyarázó szöveggel, fotókkal. Így igazán el lehet képzelni a bazilika különböző építési fázisait, átalakításait, de a magyar középkor egyházi, udvari világát is.
Élmény magaddal vinni a kiábrándító kőrengetegben és felfedezni - hogy az emlék-múzeumcsarnokot rossz helyre építették... Felnézhetsz az égre kezedben a könyvvel és elképzelheted, hány és milyen boltív borulna föléd Szent István vagy az Anjouk korában... Nagyon jó játék, a rajzok pedig teljesen megbízhatóak, hiszen a pontos régészeti felmérésen alapulnak.
Tudtommal a könyv Székesfehérváron, a turisztikai boltokban, múzeumokban biztosan kapható, nevetségesen olcsón. Érdemes utánajárni!

Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái
Nagyon sokáig kerestem ezt a könyvet. Az Árpád-kori körtemplomok témája az egyik kedvencem: gyűjtöm a fotóikat, buzgón bámulom az alaprajzukat, s nem egyben jártam már. Bár ez a mű már „régi”, keveset avult. Bár azóta több új adat került elő, ez a rendszerező, ötletelő, óriási szakmai bázison nyugvó kötet alapmű.

G. Aggházy Mária: Leonardo lovasszobra
Kiváló összefoglalása egy művészettörténeti „nyomozásnak” – kissé avult történelmi bevezetővel és rengeteg képpel. Bár a titok azóta sem változott bizonyossággá, talán, esetleg, tényleg igaza van a kötet szerzőjének és van egy pici Leonardo-szobrunk... De ha nem, a művészettörténeti séta akkor is megérte.

Ybl Ervin: Verrocchio
Nagyon értékes és élvezetes kis könyv. Átfogó, el nem avuló bemutatása Verrocchiónak, s nem hagyja, hogy a nagy tanítvány, Leonardo elhomályosítsa a kötet főszereplőjét. Sok képet más kiadványokban sem láttam még.
Érdemes elolvasni a kiskönyvet.

Héjjné Détári Angéla: Régi magyar ékszerek
Kedves könyvecske középkori, reneszánsz és barokk ékszerekről, sok korabeli irodalmi idézettel. Ma persze már színes képekkel lenne csak érdemes kiadni.
Ez és az alábbi négy könyv az Iparművészet sorozat tagja.

Kovács Éva: Limoges-i zománcok Magyarországon
A szerző művészettörténész. Az Árpád-kori ötvösség című könyvéhez (lásd lejjebb) hasonlóan ismét a legkorábbi magyar művészet nyomába ered. A limoges-i mintára készült, illetve az onnan behozott zománcozott tárgyak, díszek, ékszerek még fekete-fehér képeken is csodálatosak, a kísérő tanulmány pedig igazán érdekes.

Kovács Éva: Árpád-kori ötvösség
Könnyen olvasható, izgalmas kalandozás a magyar művészet kezdeteiről. A középkori bronzművesség… és a Limoges-i zománcok… című kötetekkel együtt szinte teljes képet ad a korszak – egyáltalán nem érdektelen – művészeti felvirágzásáról. Látjuk, hogyan hatott a külföldi import a magyar művészetre, láthatunk professzionális és szerény minőségű „utángyártott” kereszteket, körmeneti corpusokat, pecséteket, ékszereket, ereklyetartókat – szemünk előtt születik meg a magyar ötvösség legkorábbi képe azokból a szerény mozaikdarabkákból, amelyek az idők során megőrződtek.

Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség emlékei Magyarországon
A bronzművesség által létrehozott legkorábbi magyar alkotásokra kevésbé szokás odafigyelni, mint a látványos, aranyból, ezüstből készült ötvöstárgyakra. Aki azonban végigolvassa ezt a kötetet tele keresztelőkutakkal, gyertyatartókkal, templomi és állat- vagy emberalakos kézmosó kancsókkal, keresztekkel és műves füstölőkkel, becsülni fogja ezeket az alkotásokat is és nagyon izgalmas, hatásokkal magyarázott képet kap a legkorábbi magyar művészetről.

Rostás Péter: Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon
Elképesztően gyönyörű, modern, képes kalandozás a biedermeier bútorművészetben: zenélő és intarziás írószekrények, kecses hátú székek, bájos kis vitrinek, szépséges állóórák, kényelmes kanapék és csodás bútorszövetek között.
Kiderül, mit tudunk és mit tudunk rosszul a korszak lakberendezéséről, ízléséről, formatervezéséről, kik voltak a magyarországi mesterek, s arra a kérdésre is választ kapunk, van-e sajátságosan magyar biedermeier. (Van!)

Rédey Judit: Hideg nyalat és spanyol tekercs – A fagylalt, a jégkrém és a parfé története
Nagyon élvezetes kultúrtörténeti kalandozás. Kicsit nagyobb képekkel, dupla ennyit legközelebb, kérem!
Eddig még sehol sem láttam, csak a Vendéglátóipari Múzeumban. De érdemes elmenni érte odáig!

Rudolf Broby-Johansen: Az öltözködés története
Alkalmam volt most gyakorlatilag párhuzamosan olvasni ezt a könyvet a cseh Képes divattörténet az ókortól napjainkig cíművel.
Az ember azt hinné, hogy ha egy könyvnek több szerzője van, mint annak, vagyis összeállítása szerkesztés eredménye, akkor a szerkezet kevésbé lesz arányos, követhető, míg ha a könyv egyszerzős, mint ez, akkor egy sajátos, logikus, szubjektív látásmód kerekedik ki belőle. Sajnos azonban Az öltözködés története esetében épp fordított a helyzet. Bár látszólag ez a kötet is végiggyalogol a nálunk nyolc évvel később megjelenőhöz hasonlóan az öltözködés történetének, az emberi történelemnek a korszakain, de sokkal felületesebb, kapkodóbb. Nagyon sokszor kevés tény alapján von párhuzamokat olyan dolgok közt, amik – egy kicsit részletesebben ismerve a kort – már nem is tűnnek olyan szín egyformának. A 19. század divatját különösen kurtán-furcsán intézi el, a jövő divatjával kapcsolatban pedig ma (negyven év múlva) már nevetségesnek ható tippeket ad és kétes várható eredményeket konstruál. A rekonstrukciós rajzok leegyszerűsítettek. A képanyag jó, de a másik könyv ebből a szempontból is jobb.
Ettől függetlenül a kor hangulatáért ma is érdemes kinyitni ezt a könyvet is.
Mellé ajánlom Milena Lamarová – Olga Herbenová – Ludmila Kybalová Képes divattörténet az ókortól napjainkig című emlegetett albumát, amiről a 6. Gyümölcskosárban írtam.

Dr. Flórián Mária – Urai Erika: Magyar népviseletek
Sok Búvár zsebkönyv, illetve korábbi állapotában Kolibri zsebkönyv bukik meg ma azon, hogy képei nem voltak igazán szépen, gondosan kidolgozottak, s az új, látványközpontú könyvvilágban kicsit szánalmasnak tűnnek. A Magyar népviseletek – szerencsére – nem ilyen. Gondosan, szépen, életszerűen megmintázott szereplők viselik a színpompás, különleges ruhákat, s a válogatás a lehető legtöbb magyar tájra és népviseleti vidékre elvezeti az érdeklődő olvasót. Nekem legjobban a debreceni, a szegedi és az ajaki viselet tetszik, bár ez természetesen teljesen szubjektív döntés. Egyetlen kritikai megjegyzésem, hogy nemigen értem, mi döntött a népviseletek sorrendjéről a könyvben: mivel számomra összevisszák, jó lett volna egy térkép, amelyen bejelölik őket – de ez persze szétfeszítette volna a sorozat kereteit.

Más gyümölcskosarak:
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 2.: John Lukacs a történelemről
Gyümölcskosár 3.: Történelem találomra
Gyümölcskosár 4.: Jó olvasmányok
Gyümölcskosár 5.: Antonia Fraser munkái
Gyümölcskosár 6.: Művészet mértékkel
Gyümölcskosár 7.: Klasszikus magyarok
Gyümölcskosár 8.: Klasszikusokról röviden
Gyümölcskosár 9.: Sok-sok világirodalom
Gyümölcskosár 10.: Mindenféle magyarok
Gyümölcskosár 11.: Festészetről, festményekről 
Gyümölcskosár 13.: Egy kis tudomány 
Gyümölcskosár 14.: Gyerekirodalom, amit szeretek
Gyümölcskosár 15.: 13+1 ifjúsági regény
Gyümölcskosár 16.: Történelmi tallózás
Gyümölcskosár 17.: Öt ország történelme
Gyümölcskosár 18.: Egy kis magyar történelem
0 Responses