Gyönyörű kiállítású könyvecske a ritkaságok kedvelőinek, izgalmas, kalandos, misztikus regény a cseh romantika időszakából irodalmi ínyenceknek, jó regény – mindenkinek. Jakub Arbes hősei az 1860-as évek Prágájában erednek egy titokzatos oltárkép nyomába.

Ha az ember a kezébe veszi ezt a finom külsejű, kedves kis keménytáblás könyvet, azonnal egy másik világba képzelheti át magát. A borítón szépséges, 19. századi prágai városképet látni, az előzéklapon egy finom rajzú látkép-festményt. Mindkettő főszereplője maga az ódon Prága, annak is a Kisoldal (Malá Strana) nevű városrésze, ahol a Szent Miklós-templom barokkos kupolája emelkedik a házak fölé. Időben és térben visszautazva a 19. század második harmadába bonyolult és rejtelmes történet beavatottjaivá válhatunk, csak követnünk kell a szerzőt a nagy történelmi múltra visszatekintő város díszletei közé. Jakub Arbes 1873-ban írt rejtelmes és romantikus kisregénye nem lenne ugyanaz a titkait és hangulatait ma is ugyanúgy őrző város díszletei nélkül. A Szent Xavér történetét mintha maga Prága sugalmazta volna a cseh írónak.

A regényben szereplő események egy különleges tehetségű cseh festő, Balko a Haldokló Szent Xavérról készített oltárképe körül játszódnak, amely a Szent Miklós-templom dísze a könyvben. Vajon mit rejthet a titokzatos festmény? Családi titkok megoldását? Kulcsot az üdvözüléshez, a misztikus elragadtatáshoz? Egy művészettörténeti rejtélyt? Vagy épp kincskeresők térképét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a nyughatatlan lelkű főszereplő, Xavér, akit valami tántoríthatatlanul hozzákapcsol a képhez és a lelkes, ám mégis szeretni valóan földhöz ragadt elbeszélő, aki afféle értetlenkedő Watsonként vezet végig minden olvasót különleges barátja történetén. A könyv múltidéző betételbeszélések, ódon papirosok tanúságtétele, építészeti és művészeti leírások apróságai mellett egy hamisítatlan kísértethistóriával, a festő halálának misztikus történetével, s jó néhány végletes, romantikus belső monológgal is megörvendezteti olvasóját. Közben nyomozhatunk elveszett kincsek és Xavér lelki nyugalmának titokzatos megrontója után is. S mindezt összesen 96 kis oldalon…

A romantikától és a századvég irodalmától nem állt távol, hogy ember és képmása, a valóság és művészet vagy épp a misztikus múlt és a racionálisnak tűnő jelen ellentétezésével teremtsen új regényvilágokat. Elég arra gondolni, hogyan bontja ki Victor Hugo egyetlen épület történetéből az egész virágzó, fanatikus, színes francia középkort A párizsi Notre-Dame-ban, vagy hogyan mutatja be Oscar Wilde mélységes szimbolizmussal egy lélek romlását a Dorian Gray arcképében. Az sem lehet meglepő, ha Arbes könyve olyan fantasztikus látomásokat, különös nézőpontokat és misztikus eseményeket kínál fel értelmezésre, amelyek Edgar Allan Poe tollára illenének leginkább: maga is fordította és tisztelte az amerikai mester műveit. Az viszont már elképesztő, hogyan ötvözte a gótikus regény, a kísértettörténet, a detektívregény és a szimbolikus lélektani elbeszélés jellemzőit úgy, hogy az eredmény egy teljesen sajátos hangú, különös hangulatú kisregény legyen, amely egyszerre izgalmasan nyomozós és sokértelműen filozofikus. (E hangulatot még csak erősíti az 500 példányban elkészült magyar kiadás külsőségeinek kettőssége: a már említett, szép látképek, Jaroslav Šetelík ódon rajzai mellett vibráló, groteszk belső illusztrációk – színesek és fekete-fehérek – szerepelnek, František Tichý munkái.)

A Szent Xavér műfaji besorolása szerint talán nem is regény, csak regényke, ahogy szokás hívni: romanetto. Szerteburjánzó romantikus cselekményét jó tempóérzékkel megszerkesztett, változatos hangvételű, rövid fejezetek sora tárja az olvasó elé, a befejezést pedig legalább háromféleképpen lehet értelmezni. Modern, költői, misztikus és racionalista könyv egyszerre. Mindezeket az irodalmi játékokat azonban úgy kapjuk meg, mellesleg, hogy a mű szövege – köszönhetően az avatott tollú fordításnak, de az eredeti történetszövésnek is – csak úgy visz előre: a könyvet megfelelő hangulatban egy lélegzetre is el lehet olvasni.

A múlt század elismert cseh írói, Hrabal, Hašek, Kundera vagy Čapek mellett elsikkadnak a modern cseh irodalom 19. századi kezdetei. Jakub Arbes könyve azonban megismertet a világirodalom egy újabb olyan szeletével, amit jó ismerni. Ráadásul a könyvet keretbe foglaló, Béccsel kapcsolatos két epizód arra is emlékeztetheti a magyar olvasót, hogy az a Csehország, amelyben az 1840-ben született és 1914-ben elhunyt író alkotott, s amelyben a Szent Xavér játszódik, az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A kötet fantasztikus eseményei tehát nemcsak prágaiak, de sajátosan közép-európaiak, Monarchiabeliek is. A Szent Xavér így kissé személyes könyvünk lehet: megérdemli, hogy bekerüljön a könyvtárakba.