2022. január 1., szombat
1960-tól kezdve, amikor megjelent az első kötet, amely Boronkay Iván római mondafeldolgozásait tartalmazta, számos generáció gyerekkori, fiatalkori élménye volt a találkozás valamelyik regés-mondáskönyvvel. A kötetetek, amelyek szinte a rendszerváltásig fekete vászonkötésbe burkolóztak (bár kezdetben szélesebbek, később karcsúbbak és magasabbak voltak), a kilencvenes évek derekától megújított sorozatban jelentek meg: az okos előszók egy-két marxista ízű részlete már kimaradt, a borítók színesebbek és hívogatóbbak lettek, a külső kemény táblás papírkötésessé változott. A 2010-es éveknek teljesen új borítótervvel és új kötetekkel futott neki a széria: kár, hogy - úgy tűnik - épp ekkor végül mégis megszűnt. 1960 és 2015 között összesen 13 kötet jelent meg a keretében, ezek közül azonban mára a kiadó oldalán már csak öt, a könyvesboltokban pedig csak egy kapható (érdekes módon ez épp az egykori sorozatkezdő, a római tárgyú kötet, amelynek 2018-ban jelent meg az utolsó utánnyomása).
Én a legjobban a sorozat azon köteteit szeretem, amelyek a mondák magyar feldolgozójának egyéni ízlését, összegzőképességét és irodalmi tehetségét is tükrözik, vagyis a fordított-válogatott daraboknál többre értékelem azokat, amelyek kifejezetten nekünk készültek, úgy, hogy egy magyar szerző maga feldolgozta a rendelkezésére álló anyagot. Van azonban kivétel is: a Cseh és morva regék és mondák (bár szövegeinek cseh írónő a szerzője) nagyon sok kellemes pillanatot okozott olvasás közben, a Lengyel regék és mondák pedig (még Alvó lovagok címen) igen kedves emléke a gyerekkoromnak.
Mégis, az abszolút kedvenceim: 1. Római regék és mondák 2. Germán, kelta regék és mondák 3. Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák 4. Görög regék és mondák 5. Buddhista regék és mondák. Mindenkinek szeretettel ajánlom a sorozatot!
Móra, 2018, 2013, 2008, 2005, 2003, 2001, 1999, 1997, 1995, 1988, 1984, 1980, 1974, 1965, 1962, 1961, 1960
Feldolgozta Boronkay Iván. A sorozat első kötete.
Baktay Ervin: Indiai regék és mondák
Móra, 2004, 2000, 1995, 1986, 1979, 1977, 1963
Feldolgozta Baktay Ervin. A sorozat második kötete.
Dobrovits Aladár - Kákosy László: Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák
Móra, 2012, 2006, 2003, 2001, 1998, 1995, 1964 (a Bábel tornya - Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái című kötet első fele)
Az egyiptomi mítoszokat és mondákat feldolgozta Kákosy László. A mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat feldolgozta Dobrovits Aladár. Az eredeti, 1964-es könyv valószínűleg azért nem lett azonnal a Regék és mondák sorozat része, mert valójában inkább mítoszokat tartalmazott, bár ez az indiai kötet számos szövegére is igaz. Az 1995-ös, "elfelezett" kiadás végre hivatalosan is beillesztette a szériába. Így lett a megújult sorozat hatodik kötete.
Móra, 2003, 2000, 1964 (a Bábel tornya - Az ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái című kötet második fele)
Feldolgozta Komoróczy Géza. Alcíme: A Bibliából, ez jelzi, hogy nem a zsidó hagyomány és folklór mondáit tartalmazza a kötet, hanem az Ószövetség anyagát. Az eredeti, 1964-es könyv valószínűleg azért nem lett azonnal a Regék és mondák sorozat része, mert valójában inkább mítoszokat tartalmazott, bár ez az indiai kötet számos szövegére is igaz. Az Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák 1995-ös megjelenését csak 2000-ben követte az eredeti mű második fele önálló kiadásban, s a borítókép, az eltérő cím ("mítoszok és mondák") ellenére, végre hivatalosan is beillesztette a szériába. Így lett a megújult sorozat hetedik kötete.
Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák
Móra, 2007, 2005, 2003, 2001, 1998, 1995, 1982, 1979, 1976, 1965
Feldolgozta Dömötör Tekla. A sorozat harmadik kötete.
Móra, 2016, 2012, 2009, 2008, 2006, 2005, 2003, 2002, 2001, 1999, (Lord, 1995, 1994, Kriterion, 1990) 1988, 1985, 1982, 1979, 1976, 1973, 1967
Feldolgozta Trencsényi-Waldapfel Imre. A sorozat negyedik kötete, és vitathatatlanul a legnépszerűbb. Az egyetlen kötet, amelynek anyaga a rendszerváltás után egy időre elvándorolt másik kiadóhoz a Mórától.
Domokos Péter: Finnugor regék és mondák
Móra, 2012, 2004, 2002, 1984 (Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák címen, még bővebb anyaggal)
Válogatta Domokos Péter. Az első olyan kötet a sorozatban, amelynek csak összeállítója lehet, igazi szerzője nem, mivel a kiválasztott szövegek nem feldolgozások, hanem szó szerinti fordítások a gazdag külföldi szakirodalom begyűjtötte eredeti forrásanyagból. A könyv 1984-es ősváltozata még inkább a szakmának készült, egyetemi használatra, nagy tudományos apparátussal. A megújult változat ennek rövidítése, de még mindig tartalmaz tudományos jegyzeteket és irodalmat. A megújult sorozat nyolcadik kötete.
Móra, 2010, 1988 (Alvó lovagok címen)
Feldolgozta Jerzy Snopek. Bár első kiadásában még eltérő címen jelent meg, de külseje alapján már akkor is a sorozat része volt, így a sorozat ötödik kötete. Az első könyv a szériában, amelynek mondafeldolgozásait nem magyar szerző készítette.
Petrovácz István: Keleti szláv regék és mondák
Móra, 2003
Feldolgozta Petrovácz István. Előzménykötete az 1989-ben a kiadónál Az Isten, a Sátán és a Muzsik címen megjelent könyv, amelynek alcíme Keleti szláv regék és mondák I. volt. Második kötet a rendszerváltás miatt sosem jelent meg, pontosabban úgy tűnik, ez a könyv a második kötet, bár ezt semmi sem jelzi rajta, s anyaga is jóval teljesebb: sok szöveget tartalmaz az előzménykötetből, de nem mindet, viszont a friss szövegeinek a száma többszöröse az első kötetének... Ez a sorozat kilencedik kötete.
Móra, 2011, 2006, 2005
Feldolgozta Royall Tyler. A sorozat tizedik kötete. A második könyv a szériában, amelynek monda- (és mítosz)feldolgozásait nem magyar szerző készítette. Elkeserítő módon azonban a kötet belső címoldaláról teljességgel lemaradt a szerző neve, aki angol születésű, Amerikában végzett és doktorált japanista, aki egész életében a canberrai egyetemen tanított ázsiai tudományokat, s a japán irodalom számos kultúrkincsét fordította le, illetve dolgozta át angol nyelvre. Még az OSZK is csak - az egyszerűen fordítói munkát végző - Bazsó Dénes neve alatt tartja számon a kötetet...
Maróczy Magda: Buddhista regék és mondák
Móra, 2009, 2008
Feldolgozta Maróczy Magda. A sorozat tizenegyedik kötete. Kambodzsai, thaiföldi (sziámi), laoszi és burmai (mianmari) regéket és mondákat tartalmaz. Az utolsó olyan könyv, amelyben magyar szerző saját szemléletű mondafeldolgozásai vannak.
Móra, 2013
Válogatta és fordította Balázs Andrea a cseh írónő, Alena Ježková öt rege- és mondafeldolgozásokat tartalmazó könyvének anyagából. A sorozat tizenkettedik kötete, és a harmadik olyan, amelynek mondafeldolgozásait nem magyar szerző készítette.
Csokonai Attila: Németalföldi regék és mondák
Móra, 2015
Válogatta Csokonai Attila, fordította németalföldi mondáskönyvek anyagából Csokonai Attila és Csóti Magdaléna. A sorozat tizenharmadik, mindmáig utolsó kötete, ennek a mondafeldolgozásait sem magyar szerző készítette.
(A kötetek a felsorolásban a bennük szereplő szöveg első megjelenésének sorrendjében szerepelnek.)
