Ez a bejegyzés négy történelmi kötetről szól. Mindegyik nagyon jó, s bárkinek ajánlható, az első és a negyedik azonban külön felkerült a 2021. év szerintem legjobb könyveit összegyűjtő listámra is.

Budai Lotti
Rizsporos hétköznapok
A női szexualitás története
Álomgyár, 2021
Divattörténetként kezdődött. A Rizsporos hétköznapok blogból és Facebook-posztsorozatból kinövő, álomszép albumsorozat első kötete a Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból címet viselte, s benne remek részletfotókon, izgalmas, ritkán látott képeken, gyönyörű festményeken lehetett végigszemlélni, miként is alakult a női ruhadarabok története az 1700-as évektől napjainkig. Okos, érdekes és humoros volt a szöveg, olvasóbarát, pedig alapos kutatások nyomán elkészített, gondosan hivatkozott kultúrtörténeti mű az egész könyv. Azután jött a második kötet, a Női életutak és mindennapok a történelemben, sok mikrotörténelemmel, s gondos históriai és szociológiai áttekintéssel, amely ugyanakkor már görbe tükröt tartott azok elé, akik a hagyományokra és a történelmi-társadalmi meghatározottságra (rendre, normalitásra...) hivatkozva képviselik - sajnos, sokszor ma is - a nők alacsonyrendűségének, alárendeltségének, s a nekik elsősorban férfiak által kijelölt leányi-asszonyi-anyai helyeknek a mítoszát.
Azt azonban valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy a sorozatból végül az lesz, ami: bátor, szemléletformáló, nyíltságra törekvő, önismeretet ajánló összefoglaló minden nő számára. A friss, harmadik kötet elsőrendűen A női szexualitás története, ahogyan az alcím is írja. Valójában azonban tűpontos, olykor metszően ironikus, máskor szelíden humoros, elképesztően adatgazdag, s különlegesen illusztrált vitairat, amely szeretné rádöbbenteni olvasóit, hogy elég sok dolog nincsen rendben a környezetünkben, vagy akár a saját gondolkodásunkban. Megszabadulhatunk mítoszoktól, mint a G-pont létezése, a vaginális orgazmus mindenek felett állása, az ép szűzhártyának tulajdonított szimbolikus jelentések. Ledönthetünk tabukat, mint hogy a férjes és erkölcsös nők pusztán a tőlük elvárt viselkedésminták alapján aszexualissá válhattak (lásd a viktoriánus angyalokat), hogy a pornófilmek valójában edukálnak, tehát hatásuk jótékony, hogy a családszeretet automatikusan kizárja és mindig is kizárta a születésszabályozás szorgalmazását. Olvashatunk az abortusz, a fogamzásgátlás, a prostitúció, az erőszak és a misztikus magasságokba emelt szüzesség történetéről, megtudhatjuk, miként "kezelték" orvosi eljárás keretében csonkítással a maszturbáló, vagyis egyszerűen saját testüket ismerő nőket a 19. és 20. századi Európában és USA-ban, s hogyan kapcsolták össze tények helyett atavisztikus félelmekre alapozva a klitorisz változatos méretét a legkülönfélébb létező (epilepszia) és nem létező betegségekkel. A kötet ismerteti a kialakuló szexológia úttörőinek, Alfred Kinsey-nek, a Masters-Johnson házaspárnak, Shere Hite-nak és másoknak az eredményeit (és igen objektíven a tévedéseit is). Miután pedig feldolgozza annak történetét, miért tekintenek még a 21. századi nők is többségükben szégyenkezéssel saját szexualitásukra, végigvezet azon is, miként tabusítódik napjainkban is a női test.
Hogy miért érdemes megismerni a kötetet, azt számomra jól indokolja a két befejező mondat (190.). "Az önbecsüléssel bíró férfi és alávetett nő fogalma kizárja egymást. Azaz a férfiaknak el kell fogadniuk: az, hogy a nők visszaszerzik a hatalmat a saját testük és saját szexualitásuk fölött, nem merénylet, nem támadás, de még csak nem is lázadás vagy forradalom - hanem visszatérés a természet normális rendjéhez."

Veszprémy László Bernát
1921
A Horthy-rendszer megszilárdulásának története
Modern magyar történelem, Jaffa, 2021
A Jaffa Kiadó Modern magyar történelem sorozata 2021-ben is négy új kötettel gazdagodott. Hatos Pál Rosszfiúk világforradalma című könyve a Tanácsköztársaság történetét dolgozta fel rengeteg adatra támaszkodva, lényeglátóan, mégis olvasmányosan. Apor Péter Forradalom a hátsó udvarban című műve a második világháború utáni kommunista átalakulás eddig teljesen periférikusan kezelt kérdéseihez közelített egészen új nézőpontokból. Bartha Ákos Véres városa a budapesti fegyveres ellenállást mutatta be. Veszprémy László Bernát pedig a Gyilkos irodák után, amely a német megszállók és a magyar közigazgatás kapcsolatának változatait rajzolta meg a magyar holokauszt idején, ezúttal egy "évfordulós" könyvet írt 1921-ről, a Horthy-korszak berendezkedéséről.
Ebben az évben minden ott van valamilyen módon, ami majd a Horthy-rendszer (bár rendszer-voltát a kötet éppen cáfolja) jellemzője lesz. Trianon és a revíziós törekvések. Királykérdés és az antiszemitizmus kérdésköre. Kibontakozó kultúrharc és konszolidációba ütköző fehérterror. Forradalom és megegyezés. Történelem és társadalom. Közben felmerülnek olyan kérdések, mint hogy politikai analfabéta volt-e Horthy vagy netán államférfi, illetve hogy elegendő idő-e 12 hónap egy rezsim megszilárdulásához, későbbi arculata alapvonásainak kialakulásához.
Izgalmas, adatolt és magát olvastató kötet, méltó a sorozat elvárásaihoz és a szerző előző könyvéhez.

Bartha Ákos
Véres város
Fegyveres ellenállás Budapesten 1944-1945
Modern magyar történelem, Jaffa, 2021
Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. KISKA (azaz Kisegítő Karhatalmi Alakulatok). Vörös Brigád. Prónay Különítmény Görgey Artúr Egyetemi Zászlóalj. Kiss János altábornagy. Bajcsy-Zsilinszky Endre. Ságvári Endre. Zsabka Kálmán. Ilyen és ehhez hasonló tulajdonneveket sorolhatunk elő, ha az 1944-45-ös magyar ellenállásra gondolunk. Ám ahhoz képest, hogy immár tankönyvi állítás is, hogy igen, valóban létezett magyar ellenállás 1944-45-ben, valószínűleg kevesen vannak, akik mind a négy szervezet és mind a négy személy tevékenységéről hosszabban be tudnának számolni. Mivel a magyar ellenállás létezése és összetettsége 1945 óta mindig elsősorban emlékezetpolitikai kérdés volt, s sajnos mindmáig az maradt, fehér holló ritkaságú az olyan mű, amely nem menteget és nem válogat, hanem valóban a teljes magyar ellenállást igyekszik bemutatni.
Pedig amikor 1944. március 19-én Magyarországot megszállták a németek, a kormányzó, Horthy pedig nem mondott le, ezzel szemben megbízta a kormányalakítással Sztójay Dömét, aki "német védnökség alatt" kezdte meg tevékenységét, egy végzetes határvonal rajzolódott ki. Ettől kezdve színt kellett vallani: mindenkinek döntést kellett hoznia, a nyilas és német elnyomókkal tart, vagy a másik oldalra áll. Ám a hazáért, függetlenségért, békéért és életekért küzdők soraiban meglepő társak találtak egymásra: kommunisták és egykori fajvédők, antifasiszták és szélsőjobboldaliak, szociáldemokraták és kisgazdapártiak, liberálisok és konzervatívak, zsidó munkaszolgálatosok és kiugrott nyilas párttagok, polgárok és munkások, katonák és civilek. És a kiállás sem volt idealistán egyszerű: olykor a passzivitás támogatta az igazul tenni akarókat, a kollaboratív cselekvés pedig a népirtókat, máskor a látszólagos kollaborációval lehetett életeket menteni. Néha az igaz értékekért fanatikusan, vonalasan vagy ostobán harcba indulók okozták saját vesztük mellett másokét is: tragédiájuk ettől még megkérdőjelezhetetlen, mégis, az utólagos ítélet alapján néha a látszólagos kaméleonok tudtak többet segíteni. Aki vállalta a fegyveres ellenállást, az az érvényes törvények alapján köztörvényes bűnözőnek számított, miközben a törvényes oldal bűnözői büntetlenül gyilkolhattak. A bátor ellenállók között pedig sajnos ott voltak az árulók, a provokátorok és a politikai és egyéb kalandorok is.
Bartha Ákos könyve elképesztő mennyiségű forrást dolgoz fel, amelyek közül sok szinte egyáltalán nem jelent még meg a téma feldolgozásaiban. Adataival, magyarázataival, összegző áttekintésével talán segíti a tisztánlátást is: a valóban létezett magyar fegyveres ellenállást mutatja be ellentmondásaival, gyengeségeivel, sikereivel és kudarcaival, szerencséivel és tragédiáival, valódi összetettségében. Sem csak kommunistaként, sem csak nemzetiként, sem csak cionistaként, sem csak németellenesként, sem csak fajvédőként, hanem mindezek bonyolult és folyton változó arányú kombinációjaként. Bátor magyarok ellenállásaként. Erre kellene emlékeznünk.

Majtényi György
Egyetértés vadásztársaság
Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai
Open Books, 2021
Túl az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon, az agancskapun, a kitömött kölykökön, a falnyi agancsfogason, a huzivoni állatszobron, a vérben tocsogó műdisznón és a trófeasimogató politikusokon - ez a kötet még mindig érdekes.
Majtényi György ugyanis aktuális, bátor és elgondolkodtató könyvet írt, de épp olyan megbízhatót, érdekeset, sok írásos és szóbeli forrásra támaszkodót és szemléletes stílusút, mint korábbi kötetei, amelyek közül a harmadik a kedvencem.
Ezek:
K-vonal - Uralmi elit és luxus a szocializmusban (2009)
Vezércsel - Kádár János mindennapjai (2012)
Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010 (Majtényi Balázzsal) (2012)
Egy forint a krumplis lángos - A Kádár-kor társadalma (2018)
Az új, nagyalakú, gazdagon illusztrált kötetből mindent megtudhatunk Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászatairól, vadásztársaságairól, uralmi elitjéről - vadásznézőpontból. Anekdotákkal és kritikával, különbségekkel és hasonlóságokkal.

Linkek
Négy könyv a Typotextől 1.
Négy könyv a Typotextől 2.
Négy történelmi krimi
Négy természettudományos kötet
Négy remek könyv, amelyről nem tudok írni