Idén már posztoltam egy történelmi krimiről, John Maddox Roberts Királycseléről, amely az SPQR-sorozat 1. darabja magyarul. Ezzel a bejegyzéssel azonban megkezdődik a történelmi krimik - hát, ha nem is áradata, de a jelen pillanatban is még további nyolc tagot számláló - sorozata. És még csak az év felénél vagyunk... Milyen jó, hogy annyira szeretem ezt a műfajt!


Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban
Mrs. Holloway nyomoz 1., Kossuth, 2019
Egy figyelemre méltóan szép kéz simít végig egy káprázatosan szép korláton: egy kéz, amely a sötét ruhaujjból, a fehér kézelőből és a keményített kötényrészletből ítélve egy előkelő ház szolgálójához tartozik: remek borítóterv egy hangulatos történelmi krimihez, amely 1881-ben játszódik Londonban, s benne a fiatal és talpraesett szakácsnő, Mrs. Holloway (Kat Holloway) nyomoz. Nem magyar terv, mivel ez került az eredeti, angol nyelvű kiadás borítójára is, mégis magyar, mivel - sok más külföldi könyv fedélképéhez, így a lejjebb látható Rózsaszobáéhoz hasonlóan ezt is - hazai, Kiss Áron készítette újraalkotásban láthatjuk a kész könyvön - és bízvást mondom, a mi Mrs. Hollowayünk, a kezéből ítélve, szebb...
Egyebekben pedig ő a romantikus regények és történelmi romantikák sokak által legkedveltebb szerzőjének, Jennifer Ashleynek az egyik legújabb hősnője, aki minden szempontból rendhagyó: mivel egy történelmi krimisorozat, nem pedig egy romantikus sorozat főszereplője. Angol nyelven már a teljes trilógiát kiadták a kalandjairól (2018. januárjában, júliusában, a legutolsó kötet pedig idén júniusban került a boltokba), sőt, egy előzménynovella is született a múltjáról (1): tehát úgy tűnik, a külföldi olvasók nagyon megkedvelték. Nálunk sajnos évenkénti vendégnek ígérkezik: a 2. kötetet, a Botrányos műkincsrablást 2020. februárjára ígéri a kiadó.
Addig marad ez a többé-kevésbé önmagában is megálló történelmi detektívregény, amelyben a rendkívül előkelő házba frissen felvett szakácsnő reggel az egyik cselédlány holttestére talál a kamrában. S mivel úgy tűnik, a házban az úrtól és a kisasszonytól kezdve az inason és a házvezetőnőn át a ház úrnőjéig mindenkinek van titkolnivalója, maga ered a bűntény nyomába. Persze neki magának is megvan a saját titka, így nyomozása során nem számíthat másra, csak régi, rejtelmesen viselkedő ismerősére, Daniel McAdamre, akiről nehéz eldönteni, hogy álruhás arisztokrata, fölényes kormányügynök, vagy csak nagyon bátor és jóképű fiatalember. Mindenesetre inasnak beállva a háztartásba együtt nyomoz a szakácsnővel... Közben pedig megismerhetjük a viktoriánus háztartás ezer apróságát a köményes sütemény megsütésétől a briósdagasztáson át a szárnyastöltésig.


Pauline Peters: A rózsaszoba titka
Victoria Bredon 2., Kossuth, 2018
Erről a történelmi krimiről borítószempontból csak annyit, hogy ahogyan az első kötetnél, úgy a másodiknál is sokkal jobban tetszett nekem Botos Tamás hazai borító-utántervezése, mint az eredeti, német fedélkép.  Ráadásul az efféle, tájképes borító kiválóan alkalmas a "keresd-a-különbséget"-játék játszására is...
A beltartalom pedig egy kiváló, izgalmas hangulatú történelmi detektívregény, amely 1907-ben játszódik Londonban és a német vidéken. A rubinvörös kamra című kötetből már ismerős Victoria Bredonnak ez a második nyomozása: németül jelenleg négy ilyen létezik - s bízom benne, hogy idén év végéig mi is megkapjuk még a harmadikat is... A Könyvtestvérekben egyszer már értekeztem a regénysorozatok hasznáról és káráról: s amit ott leírtam, erről a szériáról is elmondható. Nyújt-e többet A rózsaszoba titka, mint A rubinvörös kamra? Igen is, meg nem is. Ebben a második kötetben pontosan ugyanazt a szereplőhármast kapjuk: a fiatal, okos, bátor fényképészlányt, a titokzatos hátterű, de feltétlenül megbízható fiatalembert, a szerelmét, s a feddhetetlen jellemű és tökéletes modorú inast, aki Victoria pótpapája is egyben a maga szemérmes és tekintélytisztelő módján. Persze egyéni kapcsolatuk kissé fejlődik, s sok kaland esik meg velük, de - lévén ez egy áthidaló, második kötet - átütő változás egyelőre nem várható, még a szerelem terén sem. A helyszín és az időpont is szinte azonos, bár a második kötet nagy találmánya, hogy elutaztatja Victoriát Coblenzbe, a nagyanyjához. Így a korabeli német valóságot is megismerhetjük. Végül: a bűnesetnek ezúttal szorosan köze van Victoria múltjához, amelyet az előző kötetben még csak éppen elkezdett felfedezni.
Összefoglalva tehát, akinek tetszett az első kötet, vagy kedveli a békebeli krimiket, esetleg olvasott történelmi detektívregényeket Daisy Dalrymple-ről, Maisie Dobbsról vagy Lady Georgianáról, biztosan élvezni fogja Pauline Peters könyvét, s alig várja majd az újabb(ak)at.

Linkek
Könyvtestvérek 1. - Fantasztikus klasszikusok  
Könyvtestvérek 2. - Történelem először 
Könyvtestvérek 3. - Klasszikus krimik   
Könyvtestvérek 4. - Történelem másodszor  
Könyvtestvérek 5. - Holmes kétszer  
Könyvtestvérek 6. - Könnyű olvasmányok   
Könyvtestvérek 7. - Sherlock Holmes, sokadik folytatás 
Könvvtestvérek 8. - Ugyanaz duplán 
Könyvtestvérek 9. - Történelem, mindennapok, ötvenes évek
Könyvtestvérek 10. - Tudomány, váratlanul  
Könyvtestvérek 11. - Kemény diók, amelyeket érdemes feltörni
Könyvtestvérek 12. - Maigret és Machen
Könyvtestvérek 13. - Helikonos borzongás
Könyvtestvérek 14. - Történelem negyedszer 

(1) Biztosan vannak az ilyennek jogi akadályai, de nagyon boldog lennék, ha ezt a 2015-ben született kisregényt (A Soupçon of Poison, 127 oldal e-könyvben) is elolvashatnám valamelyik kötet függelékeként, főleg, hogy ha van hibája a Gyilkosság a cselédfertályon cselekményvezetésének, akkor az az, hogy amikor Mrs. Holloway visszagondol a múltjára és első találkozására Daniellel, nem fogalmaz elég egyértelműen és részletesen - nyilván, mert az írónő számított rá, hogy olvasói már ismerik ezt az elbeszélést, amelyet korábban publikált...