A bejegyzés két könyvét az köti össze, hogy bármelyiket bátran ajánlanám izgalmas, unalmat űző, nyári olvasmánynak. 

Georges Simenon: Maigret és az Új-fundlandi randevú
Maigret-sorozat, Agave, 2019
Közeledik a pillanat - az az idő, amikor csendben, finoman, minőségien teljessé válik a Maigret-sorozat magyarul... Számomra a Simeon-életmű legfontosabb szelete a 75 Maigret-regény, mivel ezekben a belga író gúzsba kötve táncol, mégpedig a lehető legtökéletesebben. Rendőrkrimit ír, de olyan impresszionista, naturalista, retorikus, metaforikus, sőt, olykor szürreális részletekkel, amelyek miatt minden Maigret-kötet legalábbis duplafedelűvé válik. Hiszen mindegyik pompás, logikus, lebilincselő bűnügyi regény, de egy-egy irodalmi utazás is egyben. S nincsen közöttük két egyforma. Bár nagyon kedvelem Simeon minden "egyéb" művét is, leginkább Maigret érdekel: az ő sajátos, évtizedről évtizedre változóan felépített, innovatív, mégis nosztalgikus és állandó világa - Simenon talán legnagyobb leleménye. Az Agave sorozatának és Kálai Sándor sorozatszerkesztőnek köszönhetően pedig lassanként ez az egész világ feltárul magyarul. A 75 regényből immár a 73. is megjelent kötetben, Barta Tamás kiváló fordításban.
Persze: fontos, hogy minden Maigret-kötet önálló világ. Én nem tudok eltekinteni azzal kapcsolatos boldog rajongásomtól, hogy a Maigret és az Új-fundlandi randevú nemcsak egy remek krimi, de egyben egy újabb puzzle-darab a nagy Maigret-képhez. Semmiképpen sem szeretném azonban, ha valaki azt hinné, hogy ezt a zöldeskék külsejű, vékony kötetet csak ezzel a súllyal a hátunkon lehet kinyitni. Nem: ez egy pompás nyári olvasmány a tengerparti kis kikötőről, ahol egy hajóskapitány kiszállt a bárkájából, és már meg is gyilkolták. A gyenge testalkatú és kissé gyenge jellemű fiatalember azonban, akit a gyilkossággal vádolnak, minden jel szerint ártatlan. Csak Maigret segíthet, aki jön, beszélget, nyaral, italokat hörpölget az Új-fundlandi randevúban, élvezi a tengerparti szelet - s természetesen megtalálja a gyilkost.

Arthur Machen: A fehér népek és a rémület története
Rejtelmes történetek, Attraktor, 2018
Kétszer is elolvastam ezt a könyvet, hogy biztos legyek benne: Arthur Machen egészen másmilyen szerző, mint amilyennek gondoltam - de rabul ejtett. A walesi születésű író 1863-ban született és 1947-ben halt meg, s máig hatóan bevéste a nevét a rémület irodalmába különleges hangulatú és nyelvezetű novelláival, amelyekben a reális világ mögött egy félelmetes, misztikus másik világ rejtőzködik. Stephen King a The Great God Pan című kisregényét a valaha írt egyik legjobb angolszász horrortörténetnek nevezte, az pedig közismert, mekkora hatással volt munkássága H. P. Lovecraftra, akinek A fehér népek (The White People) volt tőle a kedvenc elbeszélése.
Ezt a művet tartalmazza az Attraktor sorozatának kötete, sőt, ez lett a könyv címadója is, így biztos voltam benne, hogy ez lesz a kedvencem, a nagy felfedezés számomra. Nos, a második olvasásra is azt kell mondanom, hogy igazán sokkal inkább a könyv másik elbeszélése, A rémület nyűgözött le. De ez aztán teljesen. Rettenetes bűntényekről értesülünk belőle, amelyek nemcsak megmagyarázhatatlanok, de totálisan, bénítóan ijesztőek is. S a csendes, lassú folyású, gondosan szerkesztett szövegből kiterjeszkedik az olvasóra a Rémület. Pedig a megoldás olyan egyszerű... Remélem, Machen kap még másik könyvet is a kiadótól: már alig várom.

Linkek
Könyvtestvérek 1. - Fantasztikus klasszikusok  
Könyvtestvérek 2. - Történelem először 
Könyvtestvérek 3. - Klasszikus krimik   
Könyvtestvérek 4. - Történelem másodszor  
Könyvtestvérek 5. - Holmes kétszer  
Könyvtestvérek 6. - Könnyű olvasmányok   
Könyvtestvérek 7. - Sherlock Holmes, sokadik folytatás 
Könvvtestvérek 8. - Ugyanaz duplán 
Könyvtestvérek 9. - Történelem, mindennapok, ötvenes évek
Könyvtestvérek 10. - Tudomány, váratlanul  
Könyvtestvérek 11. - Kemény diók, amelyeket érdemes feltörni