A mai poszt két kötetét egyetlen dolog kapcsolja össze. Mindkét szerzőtől már nagyon régen vágyakoztam egy új könyvre, s most, amikor megjelent, épp olyat kaptam, amilyet szerettem volna: újszerűt, érdekeset és különlegeset.

Stephen Hawking: Fekete lyukak - A BBC Reith előadásai
Akkord, 2017
Az idő rövid története, A tér és az idő természete, A nagy, a kicsi és az emberi elme, Einstein álma és egyéb írások, A Világegyetem dióhéjban, Az idő még rövidebb története, A mindenség elmélete: A Világegyetem eredete és sorsa, A nagy terv: Új válaszok az élet nagy kérdéseire, Az én rövid történetem, George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz, George kozmikus kincsvadászata, George és az ősrobbanás... A lista nem hosszú, de egy fél élet van bennük: ezek azok a tudományos ismeretterjesztő könyvek (és az a három ifjúsági regény), amelyekkel a vitathatatlanul zseniális tudós, Stephen Hawking ellátta a világot, s amelyek kivétel nélkül mind megjelentek magyarul is. Most egy újabb csatlakozik hozzájuk, a Fekete lyukak, amely a BBC két, tizenöt perces rádióadásában tartott érdekfeszítő előadást foglal egyetlen könyvbe magyarázó ábrákkal és okos kiegészítésekkel.
Ahogyan a korábbi könyvekben is szerkesztők és alázatos társszerzők segítettek abban, hogy Hawking gondolatai a megfelelő, közérthető formában jussanak el az olvasókhoz (Roger Penrose-tól Leonard Mlodinowon át Lucy Hawkingig), ezúttal is van egy kalauzunk Hawking szövegében: David Shukman, tudományos szakíró és a BBC News tudományos szerkesztője szólal meg olykor-olykor, a lapszélen, hogy kifejtsen néhány olyan dolgot, amit Hawking nagyvonalúan ismertnek tekint, egy kezdő olvasónak viszont segítő információul szolgálhat. Az eredmény: egy inspiráló tudományos ismeretterjesztő kötet, amelyből mindent megtudhatsz a fekete lyukakról, amit valaha is tudni akartál.
A könyv használata két fontos figyelmeztetést igényel. Ez egy népszerű munka, amely mindössze félórányi rádióelőadást dolgoz fel: vagyis senki se egy vaskos szakenciklopédiát várjon, amikor - például az interneten, látatlanban - megveszi. A 116 kis oldal, amely látványos vizuális megformálásával, szellős tagolásával és ötletes magyarázó ábráival hívogat egy kis tudományos olvasgatásra, részben az idén hetvenöt éves Hawking kedves köszöntése és ünneplése, részben pedig olyan kis könyvecske, amelyet már egy érdeklődő kamasz is a kezébe vehet. Másrészt a könyv élvezete igényel egy kis játékosságot: legalább annyit, amennyit egy másik kedvenc, apró természettudományos könyvecském, Paul Davies Hogyan építsünk időgépet? című opusza. Aki nem nyitottan és érdeklődve közelít Hawking sajátos humorral előadott gondolataihoz, az mindig kételkedni fog bennük, mégpedig morogva. Nekem viszont nagyon tetszett a Fekete lyukak, s csak ajánlani tudom.

Kertész István: A görög-római hadművészet fejlődése - A trójai háborútól Julius Caesar koráig
Zrínyi, 2017
Amikor megláttam a Könyvfesztiválon ezt a kötetet (ráadásul kedvezményes áron), úgy éreztem, Kertész István szövege most kapott igazán méltó külsőt. A nagyalakú, kemény táblás, fényes papírra nyomott, számos térképpel és számítógéppel készült, professzionális ábrákkal ellátott, majdnem kétszázötven oldalas kötet olyan hadtörténeti összefoglaló a szerzőtől, amilyenre már régen szükség lett volna.
Az ókortörténész első tudományos ismeretterjesztő kötete, A hódító Róma 1983-as megjelenése óta folyamatosan foglalkozott azzal, hogy a tudomány eredményeit ne csak neves szaklapok sokszor mégis alig olvasott hasábjain publikálja, hanem megossza az amatőr, nem szakmabeli érdeklődőkkel és azokkal, akik az iskolában tanulnak róla (kötelező anyagként vagy épp hadtörténeti, ókortörténeti szakkörökön, versenyekre készülve). E törekvés legfontosabb eredményei voltak pompás uralkodó- és politikusarcképei (Híres és hírhedt római császárok, Hellén államférfiak), és az eredetileg még a Tankönyvkiadó gondozásában megjelent, majd sok-sok ábrával megújult hadtörténelmi összefoglalói, az Ókori hősök, ókori csaták és az Antik harcmezőkön. Aki ezeket a könyveket szerette, annak valószínűleg már a beleolvasáskor is tetszeni fog az új kötet, A görög-római hadművészet fejlődése, mivel a téma természetesen közös. Az új, albumszépségű összefoglaló is az ókori történelem azonos csomópontjait veszi sorra a trójai és a görög-perzsa háború eseményeitől a peleponnészoszi háborún és a hellenizmus nagy csatáin át a pun háborúk, Marius hadseregreformja és Caesar hódításai koráig. Végigkísérhetjük benne a fegyverzet és a harcászat fejlődését a görög sötét kortól a pharszaloszi csatáig. Tanulmányozhatjuk a klaszikus görög és a makedón phalanx közti különbségeket, vagy épp a manipulus-hadviselés és a Marius kori hadseregszervezet eltéréseit. Külön tanulmányok mutatják be a legfontosabb ütközeteket Marathóntól Artemiszionig és Szalamiszig, Khairóneiától Gaugamélán át Rhodosz ostromáig, Cannaetól Zamán át Alesiáig.
A kötetben ráadásul egy megváltozott világhoz illően nem(csak) művészi rajzokat, hanem számítógépes rekonstrukciókat láthatunk a különféle korok harcosainak felszereléséről, viseletéről és páncéljairól, a hajókról és a korabeli ostromeszközökről. A különböző ütközeteket és hadmozdulatokat részletes ábrákon is tanulmányozhatjuk. Összefoglalva tehát: izgalmas és látványos olvasmányt vehetünk kézbe az ókortörténelemről.

Linkek
Könyvpárok 1. - Boleyn Anna és a Romanovok
Könyvpárok 2. - Két könyv 1956-ról a Jaffától
Könyvpárok 3. - Kultusz és emlékezet
Könyvpárok 4. - Harcosok ösvényén Kínában és Japánban
Könyvpárok 5. - Szerelmek és turanizmus, avagy csevegő történelem 
Könyvpárok 6. - Népszerű és tudományos
Könyvpárok 7. - Két egyszervolt kiállítás
Könyvpárok 8. - Hazai és külföldi csalódások
Könyvpárok 9. - A gyűjtő öröme 
Könyvpárok 10. - Képfilozófiák kétszer 
Könyvpárok 11. - Normannok és angolszászok 
Könyvpárok 12. - Új fordítás, új fény
Könyvpárok 13. - Ókori dekameronok
Könyvpárok 14. - Tehetséges magyarok
Könyvpárok 15. - Tudományról táviratban
Könyvpárok 16. - Török kötetek
Könyvpárok 17. - Történelmi nyomozások