Először csak A fáraók katonáit vettem meg - mert minden érdekel, ami az ókori Egyiptomról szól. Aztán felfigyeltem a Gladiátorokra - mert még az interneten sem találtam ilyen részletes elemzést az egyes arénabeli küzdők fegyverzetéről és harcmodoráról. Aztán megláttam A templomos lovagok képeit - és ezt is beszereztem. Végül nem volt megállás: túl a Kelta harcosokon és a Női szamurájokon elmondhatom, hogy egyelőre teljes a sorozatom. Ez a széria a Harcosok, a Delta Vison remek, új ismeretterjesztő kötetsora.

Érdemes odafigyelni mostanában a Delta Vision kiadóra. Homályos, régi emlékeim mindenféle - időnként extrém-bizarr borítójú - fantasysorozatokról szóltak, amilyen a Klán, a Forgotten Realms és a Dragon Lace - ezek egy cseppet sem érdekeltek engem, bár nem kétlem, hogy sokan nagyon boldogok voltak, hogy egy kiadó megbízhatóan forgalmazza kedvenc sorozataikat. Az utóbbi három évben azonban az idén tizenhét éves kiadó nyitott más területek felé is. Olyan különlegességek jelennek meg náluk, mint a Warcraft-regények, David Gemmell minden boltban keresett Trója-sorozata, Terry Pratchett Korongvilága vagy épp különféle (néha legendás) társasjátékok. Emellett pedig két új, nekem nagyon kedves szériát is elindítottak: a MesterMűveket és a Harcosokat.

A MesterMűvek a sci-fi, a fantasztikus elbeszélés és a rémtörténet klasszikus szerzőinek terméséből válogat, így jelentek meg benne pl. Ursula K. Le Guin, M. R. James vagy A. C. Doyle művei. (Utóbbi kettőről itt írtam.) Mindegyik fordítás egészen kiváló, a jegyzetek, bevezetők élményt és ismeretet egyszerre adnak, s maga a válogatás is hiánypótóló. Ám a Harcosok talán még inkább olyan sorozat, amilyen nem volt eddig a magyar könyvpiacon. A neves angol Osprey hadtörténeti kiadó sorozatából eddig öt kötet jelent meg, s nemsokára várható a hatodik. Van miből válogatni, hisz mindeddig 168 kötet látott napvilágot angol nyelven. Én pedig alig birok a várakozásommal, hiszen e kötetek között ott szerepel az angol középkori lovagokról, a harcos indiánokról, a bizánci hadseregről, sőt, az angol privateerekről szóló is... Minden könyvet a téma szakértői írnak, akik hol rangos egyetemi tanárok, hol hosszas tanulmányutakon és hagyományőrző csoportokkal együttműködve nagy tudásra szert tett szakértői a témának. Minden mű ad történeti áttekintést, tartalmaz fogalom-, évszám- és irodalomjegyzéket. Ám a legizgalmasabb a konkrét hadtörténeti rész rengeteg képpel, ábrával és egész oldalas, gyönyörű és szemléletes festményekkel.

A magyarul kiadott öt kötet közül a legrészletesebb címre biztosan a Gladiátorok pályázik. Aprólékosan, ám cseppet sem unalmasan ismerhetjük meg belőle az egyes gladiátortípusokat, azt, hogy hogyan, milyen fegyverekkel és miféle egyéb védőeszközökkel felszerelkezve léptek az arénába. A kötet foglalkozik a kiképzéssel, a mindennapi élettel és a "nyugdíjas", vagyis felszabadított, új életet kezdő gladiátorok sorsával is. Leszámol számos tévhittel, amilyen az, hogy a gladiátorjátékok etruszk hagyományból alakultak ki, hogy a harc mindig halálig tartott, hogy a gladiátorok mind rabszolgák voltak, vagy hogy a női gladiátorokkal ugyanúgy bántak, mint a férfiakkal. A könnyed, izgalmas szöveg hitelességét fokozzák a szerző által készített rajzok, a magyar olvasó számára ismeretlen, számos, Britanniából származó lelet, s az olyan fényképek, amelyen például rekonstruálva láthatjuk egy korabeli gladiátornő hajviseletét. (A könyvről itt is írtam.)

A forrásokban leggazdagabb kötet a Kelta harcosok. Mivel a "vad" keltákat rengeteg mítosz övezi, s ezek a hiedelmek nagyrészt a római feljegyzésekből származnak, nagyon izgalmas a szerző vállalkozása, amikor könyvében egymás mellé állítja a forrásszemelvényeket és a régészet eredményeit. Bár a mű a hadtörténetre koncentrál, mégis ízelítőt ad egy kissé a kelták életmódjára és hitvilágára vonatkozó modern kutatások eredményeiből is. Megtudhatjuk, hogyan hatott a kelta társadalom szerkezete a harcmodorra, hogy miért volt fontos a kelták számára a lakoma a csata előtt és a párharc a csata kezdetén, hogy mi történt a csatában szerzett rabokkal, s hogy mi köze a túlvilágról és a harcról vallott kelta hiedelmeknek a mocsarakban talált olyan halottakhoz, mint a lindow-i ember - akinek arcrekonstrukcióját is láthatjuk a kötetben. A legérdekesebb téma mégis talán a filmekből ismert, a csatába magukat meztelenül belevető harcosok, a gaiszatészok kiléte.

Szívemnek legkedvesebb, s a legkülönlegesebb témaválasztású kötet a sorozatból A fáraók katonái. A legtöbb Egyiptomról szóló könyv vagy a piramisépítő, napimádó Óbirodalom vagy a hódító, Aton-reformáló, Hatsepszutot, a királynőt, s a Nagy Ramszeszt kitermelő Újbirodalom iránt érdeklődik. A Középbirodalomról általában mint valamiféle átmeneti, érdekes, de kevéssé lényeges időszakról esik szó, több tankönyv még csak nem is ír róla, nem is beszélve a népszerűsítő gyerekkönyvekről... Ezzel szemben ennek a kötetnek mind a hetvenkét oldalát csak és kizárólag a középbirodalmi hadsereg, hadszervezés, katonai kiképzés, hadjáratok és határvédelem témájának szentelte szerzője. A sok-sok mozaikdarabból, a források, képek, sírfestmények, szobrok, s nem utolsósorban az edinburghi Royal Museum előttünk, magyarok előtt jórészt ismeretlen leleteinek összképéből izgalmas kép áll össze e távoli világról. (A könyvről itt is írtam.)

A legtitokzatosabbnak tűnő témája A templomos lovagok című kötetnek van. Róluk manapság mindenki tudni vél valami nagyon misztikusat, annyira, hogy az őket állítólag boszorkánymesterségükért, ám valójában a vagyonukért máglyára kergető Szép Fülöp francia király örömmel dörzsölné össze a kezét ezt látva. Ez a könyv azonban a valódi templomosokról szól: a harcos rendről, amelynek a kialakulása szorosan összefüggött a keresztes hadjáratokkal, az Outremer, a Jeruzsálemi Királyság erődeinek megszületésével, s amelynek tagjai nemcsak a rend vagyonának gyarapításából, de az arabok elleni harcból is kivették a részüket hol hősiesen, hol fanatikusan. Hogyan képezték ki őket a harcra? Kiből válhatott egyáltalán templomos? Honnan kapta a rend a nevét? Milyen volt öltözetük, s hogyan változott a lovagi harcmodor alakulásával párhuzamosan? A számos építészeti, régészeti leletet is felsorakoztató könyv minden kérdésre választ ad.

Végül a kötet, amelyet kis érdeklődéssel vettem a kezembe, ma azonban a személyes kedvencem, a Női szamurájok. Fogalmam sem volt róla, hogy a téma ilyen szerteágazó és izgalmas lehet: tulajdonképpen az egész japán történelmet bekalandozzuk, mindig a szamurájok asszonyait követve a rendkívül változatos, ám könnyen érhető szöveg segítségével. Ez a kötet ráadásul az előzőekkel szemben nemcsak nyolc vagy tíz színes képtáblát tartalmaz fekete-fehér ábrák, képek és fotók mellett, hanem teljesen, minden oldalán színes, tele szemkápráztatóan szép távol-keleti ábrákkal és festményekkel. Hogyan verte vissza 1201-ben Hangaku Godzen Toriszaka várának ostromlóit kecses naginatáját, vagyis rövid pengéjű fegyverét forgatva? Hogyan harcolt kelet Jeanne D'Arcja, Curuhime, a tengeri hercegnő szárazon és vízen sinto-szentélye védelmében 1541-ben? Számos ismeretlen, ám megkapó sorsú, igazi hősnő legendás történetét tudhatjuk meg a remek kötetből.

Utolsó megjegyzésként el kell mondani, hogy ráadásul a köteteket kiválóan sikerült magyarra fordítani. Nem csak szépen vannak szedve és értelmes magyar nyelven szólnak, de szinte kifogástalanul szakszerűek is. Az egyes nevek, nyelvek átírásai a magyar szabályoknak köszönhetően történtek meg, a latin auktorok vagy az ókori keleti források a megszokott, szakszerű magyar kiadások szövegét átvéve szólalnak meg magyarul, a szakirodalom-jegyzéket pedig szinte tökéletesen egészítették ki magyar nyelvű irodalommal. Így kell népszerűsítő szakkönyvet kiadni! Épp ezért a rajzok ellenére ezek nem ifjúsági képeskönyvek, hanem felnőtteknek szólnak - bár biztos vagyok benne, hogy egy, a hadtörténet iránt érdeklődő kamasz is örömmel olvassa őket.

Így mindenkinek bátran és szeretettel ajánlom a sorozat köteteit. Én biztos, hogy vevője maradok a következő években is.

Link:
A hatodik kötetről: Az év szeretni való megjelenései
Az Osprey - Harcosok hadtörténeti sorozat magyarul