Csak annyit írnék: Hemingway, Updike, Shakespeare...

Ernest Hemingway: Fiesta - A nap is felkel
21. Század, 2021
A kiadó életműsorozatának negyedik kötete talán nem annyira közismert regény itt, Magyarországon. Egyrészt, mert mindössze háromszor jelent meg eddig, de talán a címe miatt is. Hemingway 1926-ban még a The Sun Also Rises címet adta neki, 1927-ben viszont, angol kiadásban már Fiestaként jelent meg. Így magyar nyelven is két különböző címen adták ki Déry Tibor remek fordítását: 1962-ben még A nap is felkel volt, 1980-ban és 1997-ben viszont már Fiesta. E döntésnek köszönhetően azután mindenkiről, akivel csak beszéltem róla, kiderült, hogy a fiesta szó miatt teljesen összekeveri a Halál délutánnal... (Pedig ez nem "a bikaviadalos könyv", hanem sokkal inkább olyasmiről szól, aminek 1938-ban, az első magyar fordításban Németh Andor elkeresztelte: Különös társaság.) A 21. Század kiadása segít az azonosításban: az elegáns fekete borítóra mindkét cím felkerült.
És valóban ráillik a regényre mindkettő. Mert a regény szereplői tényleg mindenféle turistalátványosságokat járnak végig, azonban rájuk illik a Prédikátor könyvének siralma is: "Minden hiábavalóság! Mi haszna az embernek a munkájából, ha munkálkodik a nap alatt? Nemzedékek jönnek-mennek, de a föld örökké megmarad. És a nap is felkel..." (1,2-5 kihagyásokkal, modernizálva) A könyvben mindenki az elveszett generáció tagja, akikről Fitzgerald is ír A nagy Gatsbyben vagy a Szépek és átkozottakban. Azok a kallódó, önkereső, életmódjukban és érzelmeikben általában dekandensnek ábrázolt emberek, akiknek egy tökéletesen megújult világban, a viharos húszas években kellene ismét kitalálni vagy újra megtalálni önmagukat. Ahogy azonban az Hemingwaynél megszokott, a regény teljesen eredeti ábrázolást nyújt: sosem azok a gyengék és az erősek például, akiktől ezt várhatnánk. Bár a szorosan vett cselekmény másból sem áll, mint hogy a kiválóan jellemzett szereplők jól megválasztott kettősökben, vagy többesekben isznak, beszélgetnek, sportolnak, utaznak, csábítanak, szerelmeskednek vagy verekszenek, végül mégis kibontakozik egy egész korszak telve erkölcsi illúziótlansággal, bűzlően erős boldogtalansággal és mindennek ellenére meztelen szenvedéllyel és vad akarással.
Másfelől igencsak különös könyv ez: az olykor csak független nőként vagy különcként, de máskor szinte szexuális ragadozóként viselkedő Lady Brett Ashley-vel, a velejéig férfias, de a háborúnak köszönhetően impotens Jake Barnesszal, a valószínűleg meleg Bill Gortonnal, aki egy némiképp homofób társaság legmaszkulinabb tagjának a teljes mértékben elfogadott legjobb barátja, vagy Robert Cohnnal, a zsidó íróval, akihez a többiek sokszor tulajdonképpen antiszemita módon, kiközösítően viszonyulnak, viszont bármelyiküket bármikor legyőzi az ökölharcban, ráadásul Jake folyton hozzá mérve határozza meg önmagát... Iszonyú sokat lehet gondolkozni a könyvön.
Bár továbbra is az Akiért a harang szól a kedvenc Hemingway-regényem, és a Búcsú a fegyverektől követi, A nap is felkel most egészen biztosan felkerült a harmadik helyre az Az öreg halász és a tenger elé. És: alig várom az újabb Hemingway-köteteket...

Eddig csak az 1957-es filmért rajongtam: Tyrone Power (Jake), Ava Gardner (Brett), Errol Flynn (Mike), Mel Ferrer (Robert), Eddie Albert (Bill)

John Updike: Nyúlszív
21. Század, 2021
A 21. Század másik életműküldetése, John Updike regényeinek a kiadása újabb nagyregénnyel lett teljesebb. A sorozat hetedik kötete egyben a Nyúlról szóló regényfolyam negyedik, tulajdonképpen lezáró darabja a Nyúlcipő, a Nyúlketrec és kedvencem, a Nyúlháj után, ismét Gy. Horváth László remek fordításában.
Bevallom, ezt a könyvet mindig is nehezebben tudtam kedvelni, mint három elődét. Talán, mert közelebb állt a saját koromhoz, amikor először olvastam, és nem akartam a körülöttem lévő világra ismerni benne? Talán azért, mert koránál fogva ez később jelent meg az Európa Kiadónál, így nem Európa Zsebkönyvek formájában volt meg nekem eredetileg, és nem illett a polcra? Vagy mert ráadásul valaki Updike-ot rajzolta a fedelére, teljesen tévesen azonosítva őt a főhőssel? Nem tudom. A legvalószínűbb válasz, hogy azért állhatott távolabb tőlem, mert félek az öregedéstől és a haláltól, 1995-ben, az első olvasáskor meg pláne féltem. Ami fura, hogy tipikus, Updike-féle szókimondása már akkor sem zavart, habár megállapítottam, hogy a testbeli témák terén Harrynak kimondási és jellemzési láza van, még én inkább csak néznék és látnék.
Az újraolvasáskor, most a legtöbbet talán Janice-en gondolkoztam. Illetve azon a közhelyen, hogy "együtt öregszünk meg és egymáshoz öregszünk". Ha egy pillanatra azt állítom, hogy Harry Angstrom élt és létezett, és minden valóság, akkor azt is gondolom, hogy Nyúlnak még a Nyúlcipőben el kellett volna hagynia Janice-t. Nem Ruth miatt. És nem is azért, mert annyival kiválóbb, jobb vagy többre érdemes ember lett volna nála. Hanem azért, amilyen ember Janice. Harry békével mondja ki, hogy "nem is olyan szörnyű", de én helyette is utálom szegény Janice-t örökre. És még ő az, aki megbocsát...

Gimesi Dóra - William Shakespeare: Makrancos Kata
Jeli Viktória - William Shakespeare: Rómeó és Júlia
Tilos Az Á Könyvek, 2021
Nagyon szeretném ezt a könyvet mindenkinek ajánlani. Egyúttal nagyon szeretném kettétépni.
Mégpedig pontosan a 108. oldal után. Eddig tart ugyanis A makrancos hölgy alapján született első regény, amely egyszerűen zseniális. Tulajdonképpen minden benne van, ami Shakespeare-ben, beleértve Kata  férjének tett, záró hűségnyilatkozatát, mégis gond nélkül értelmezi át úgy a cselekményt, hogy az nemcsak okos, modern és nőpárti lesz, de inspiráló is, és azonnal látni szeretném színpadon vagy filmen is. Elképesztően könnyedén és okosan humoros, benne Petruchiónál csak Kata szexisebb, a szereplők szóbeli pengeváltásai pedig legalább olyan merészek, botrányosak és erotikusak, amilyennek Shakespeare ma írná meg őket, ha olyan regényt tervezne, amelyet egy tizenegy éves is élvezni fog, de egy felnőtt is örömmel olvas majd... Minden szereplő megtalálja a helyét és a neki való boldog vagy kevésbé boldog befejezést, még azok is, akikről Shakespeare menet közben kicsit elfelejtkezett a drámában... Épp elég van benne Shakespeare-ből Nádasdy Ádám és Jékely Zoltán fordításában, mégis tökéletesen mai nyelven szól. A cselekménye és a nyelve korhű, a témái és a karakterei azonban itt-és-most-ok. Aki arra kíváncsi, azt ellátja háttérinformációkkal a szereplőkről, de van benne romantika meg rejtély is, és minden, ami megtanít rá, hogyan válhatsz kommunikációképtelen, gyanakvó és támadó-védekező valakiből boldog, a másikat fél szavakból értő és elégedett emberré egy jó kapcsolatban.
Nagy kár, hogy a Rómeó és Júlia egyáltalán nem így sikerült, pedig nyilván ez lesz az, amit sokkal többen elolvasnak majd, akár az iskolában is. Nyilván sokkal nehezebb volt a teher és sok az elvárás. De az a könyv, amelyikben Mercutio sztereotip meleggé egyszerűsödik ("drágáim"), Júlia a regény nagy részében lazán tanácsokat ad és diktál Tybaltnak, s jókedvében erősebben káromkodik, mint az őt majdnem kitagadó, dühös apja a nagyjelenetben, a cselekmény meg arra ráér, hogy a dajkát a távoli múltban összehozza Lőrinc baráttal, arra viszont, hogy Rómeó miért öli meg Páriszt, gyakorlatilag semmiféle választ nem ad - egyszerűen nem hiteles. Ráadásul míg a könyv első felében néha ugyanannyi oldalon történik valami prózában, mint Shakespeare-nél versben, a záró, gyorsító montázstechnikának köszönhetően sem Rómeó, sem Júlia öngyilkossága nincsen benne a regényben: se képileg, se hangilag. Őszintén szólva jobban érdekelt volna, hogyan búcsúztak egymástól, mire gondoltak az utolsó pillanatokban, mint hogy miként néz ki Lőrinc barát fűszerkertje, és szerintem ezzel nem vagyok egyedül...
Mindenképpen szeretném, ha a Regényes Shakespeare sorozat folytatódna, de őszintén szólva örülnék, ha egy művet több szerző is megírhatna benne. Például egy másik változatot a Rómeó és Júliára.

Linkek
Három téli találkozás Agatha Christie-vel
Három könyv krimikedvelőknek
Három regény a Typotextől, kékben
Három népszerű könyv a történelemről
Három szakszerű könyv a történelemről
Három találkozás Sherlock Holmesszal
Három érdekes könyv a történelemről
Igaz szépség s szép igazság - három könyvben
Három szépirodalmi könyvről
Három izgalmas kötetről
Három okos kötetről röviden
Három kortárs költőnő
Három történelmi könyvről
Három friss krimi
Három találkozás Arsène Lupin-nel
Kriminovellák és bűnügyi feladványok háromszor
Három színésznő