Valentin-naphoz közeledve sikerült befejeznem évek óta megvalósítani vágyott tervem első szakaszát. Olvashatóvá szerkesztettem és posztoltam Jayne Ann Krentz Castle amerikai írónő Amanda Quick néven megjelentetett történelmi romantikus köteteinek "rendszerező leírását".

A Quick-könyvek kivétel nélkül történelmi detektívregények, történelmi krimik vagy romantikus történelmi kalandtörténetek bűnügyi szállal. Ami alapján mégis két csoportra bonthatók, az a természetfeletti elem: abban az esetben ugyanis, ha ilyen is beépül a cselekménybe, afféle inspiráló, fantasys módon, akkor a "definícióm" szerint már nem tisztán történelmi detektívtörténetről van szó.

A tisztán történelmi detektívsztorik közé 19 önálló regény tartozik és három sorozat, a Vanza (4 kötet), a Lake & March (3 kötet) és a Burning Cove (7 kötet) regényei. A természetfeletti-fantasys történetek közé pedig két sorozat, a Ladies of Lantern Street (2 kötet) és az Arcane Society (5 kötet) darabjai.

Most az önmagukban álló regényeket sikerült bemutatnom a magam módján, magamnak és másoknak: bár meg kell jegyezni, hogy Amanda Quick összes, sorozatba tartozó regénye is megáll önállóan, önmagában olvasva. Ezek a szóló könyvek a legnagyobb kedvenceim, ahogyan egyszer már felsoroltam, ebben a sorrendben:

1. Mire éjfélt üt az óra
2. Menyasszonyt bérelnék!, Becsület
3. A bajkeverő, A folyó titka, A vakmerő, Botrány, Legenda, Hazugságok kertje, Míg a halál el nem választ

Minden regényt  - Bálint-naphoz illően - értékeltem is kis szívecskékkel. Nem tudtam azonban ellenállni a csábításnak, hogy ne szemléltessem, hogy a legjobb Quick-könyvek közül a legkevésbé jó is jobb, mint sok-sok más kötet. Épp ezért a maximum tíz szívecskéből tizenhármat is meg lehetett kapni... Ahogy itt is látszik, 10 szívből:

6 szív - Csábítás, Seduction, 1990
8 szív - Fegyverletétel, Surrender, 1990
11 szív - Botrány, Scandal, 1991
8 szív - Légyott, Rendezvous, 1991
12 szív - Becsület, Ravished, 1992
11 szív - A vakmerő, Reckless, 1992
10 szív - Legenda, Deception, 1993
8 szív - Bukott Angyal, Dangerous, 1993
8 szív - Emésztő tűz, Desire, 1993
9 szív - A szerető, Mistress, 1994
7 szív - A zöld kristály, Mystique, 1995
10 szív - A bajkeverő, Mischief, 1996
8 szív - Különös kérő, Affair, 1997
12 szív - Menyasszonyt bérelnék!, The Paid Companion, 2004
13 szív - Mire éjfélt üt az óra, Wait Until Midnight, 2005
11 szív - A folyó titka, The River Knows, 2007
9 szív - Alibi jegyesség, Otherwise Engaged, 2014
10 szív - Hazugságok kertje, Garden of Lies, 2015
11 szív - Míg a halál el nem választ, 'Til Death Do Us Part, 2016

Vagy a szívecskék sorrendjében, 10 szívből:

13 szív - Mire éjfélt üt az óra, Wait Until Midnight, 2005
12 szív - Becsület, Ravished, 1992
12 szív - Menyasszonyt bérelnék!, The Paid Companion, 2004
11 szív - Botrány, Scandal, 1991
11 szív - A vakmerő, Reckless, 1992
11 szív - A folyó titka, The River Knows, 2007
11 szív - Míg a halál el nem választ, 'Til Death Do Us Part, 2016
10 szív - Legenda, Deception, 1993
10 szív - A bajkeverő, Mischief, 1996
10 szív - Hazugságok kertje, Garden of Lies, 2015
9 szív - A szerető, Mistress, 1994
9 szív - Alibi jegyesség, Otherwise Engaged, 2014
8 szív - Fegyverletétel, Surrender, 1990
8 szív - Légyott, Rendezvous, 1991
8 szív - Bukott Angyal, Dangerous, 1993
8 szív - Emésztő tűz, Desire, 1993
8 szív - Különös kérő, Affair, 1997
7 szív - A zöld kristály, Mystique, 1995
6 szív - Csábítás, Seduction, 1990

Bízom benne, hogy a lista azoknak is érdekes lesz, akik egészen más sorrendet alkottak magukban.


Persze feltehető a kérdés, miért éppen Amanda Quick. Miért nem Charles Dickens, vagy Jókai Mór, vagy Agatha Christie... Amire csak azt tudom válaszolni, hogy épp most épp erről tudtam anyagot készíteni. Ha valamit megtanultam az utóbbi, nagyon sok munkát adó, de blogot írni ritkán hagyó évekből, akkor az a tanulság, hogy ha van időm, kedvem és alkalmam írni valamiről, akkor ezt ki kell használni. A szép, arányos és egyszerre több olvasói oldalamról megvilágító terveket sosem tudom beváltani maradéktalanul. Így marad a blogom - kaleidoszkóp.

Megjegyzés: képek - AI, amely még mindig vegytiszta és nem boldogul a kezekkel.

Ajánlott link
Amanda Quick regényei

Míg a halál el nem választ

Eredeti cím: 'Til Death Do Us Part
Eredeti megjelenés: 2016
Magyar megjelenések: 2017
Fordító: F. Nagy Piroska

Értékelés: 11 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Calista Langley-t, aki diszkrét társkereső ügynökséget vezet, életveszélyes és bizarr fenyegetések érik: valaki a közeli halálára utaló memento mori ajándékokat küld neki, és betör a lakásába is. Trent Hastings, a népszerű Clive Stone-detektívregények szerzője eredetileg csak azért keresi fel, hogy megtudja, megbízhat-e a hölgyben, aki az ő húgának, Eudorának is társat keres. A következő "ajándék" érkezése után azonban csatlakozik a nyomozáshoz.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: Viktória királynő uralkodásának vége felé. Valószínűleg az 1890-es években.
A datálás indoklása: A kötetben fontos szerep jut a The Flying Intelligencer című, folytatásos regényeket, társasági és bulvárhíreket közlő lapnak. Az első regény, amelyben az újságról szó van, a Mire éjfélt üt az óra. Ez a történet pedig mottója szerint "Viktória királynő uralkodásának vége felé" játszódik. E bejegyzés még egyszer szerepel A folyó titka című kötetben is, amelyben szintén fontos elem az említett lap. Mivel Viktória királynő 1901-ig uralkodott, az újságot említő 19. századi regények valószínűleg kivétel nélkül az 1890-es években játszódnak.
A cím magyarázata: A cím egyszerre utal a memento mori-zaklatóra (gyilkosra) és egyik üzenetére, de Trent és Calista kapcsolatára is.

Gyanús halálesetek száma: 2+10+12
Gyilkosok száma: 3

Főhősnő: Miss Calista Langley
Főhős: Mr. Trent Hastings

A főhősnő érdekes tulajdonságai: A haja gesztenyebarna. Trent szerint mesterkéletlen, elbűvölő, érdekes, a pályaválasztása pedig kifejezetten eredeti. Kiváló szeme van a részletekhez, jó megfigyelő és ügyes elemző, amelyet elegáns partnerközvetítő ügynöksége nyilvántartásának vezetésekor is hasznosít. A történet kezdete előtt egy évvel majdnem elvette őt (a nem létező) örökségéért egy hozományvadász, de még idejében sikerült megmenekülnie. A szülei szerelmi házasságot kötöttek, miután az apja megszöktette az anyját, ezért modern nőnek nevelték, kiváló oktatást adva neki.

A főhős érdekes tulajdonságai: Az arca bal oldalán, az állán, a nyakán és a bal vállán is tűztől vagy savtól származó forradások húzódnak végig. Sötét haja és arannyal pettyezett zöld szeme van. A családja attól fél, hogy elkövetett egy gyilkosságot, még ha nemes indokból is, de ez természetesen nem igaz. A Clive Stone-detektívtörténetek szerzője, amelyek a The Flying Intelligencerben jelennek meg. Pl. Clive Stone és az éjféli találkozó esete, Clive Stone és az eltűnt menyasszony esete, Clive Stone és a gyilkológép esete. Ingatlan-befektetésekből szerzett vagyont. Ismeretségben áll Jonathan Pell-lel, az alvilág egy főnökével, aki a regényei rajongója.

Szerelem: Amanda Quicknek talán ez a kötete van a legtávolabb a szerelmes regénytől és a történelmi romantikustól. Más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehetne szemlélni, amely kifejezetten csavaros és izgalmas.
Az első szerelmi jelenet csak a 42. fejezetben olvasható a 69-ből. Szexis, gyakorlatias, visszafogott és kedves: s bár a főhősnő a szüzességét veszti el benne, ezzel kapcsolatban semmiféle dráma nem jelentkezik.
Inkább az a kérdés, hogy a nyomozótársak, akik kutatás közben egymásba szerettek, képesek-e megbízni egymásban és vállalni, hogy nemcsak szex van köztük, hanem szerelem is.

Egyéb: A könyvből érdekes részleteket lehet megtudni a férjes asszonyok Viktória-korabeli öröklésének szabályozásáról, a memento mori ajándékok és a biztonsági koporsóharangok témáiról, a szellemidéző szeánszok divatjáról, a reformruhák első generációjáról. Harry Hastings pszichológiai érdeklődésű orvosként segíti a nyomozást.
Ez mindmáig a legutolsó olyan Amanda Quick-regény, amely a 19. században (vagy régebben) játszódik. 2017 óta az írónő Quick néven kizárólag a Burning Cove sorozatba tartozó történelmi krimiket ír, máig hetet összesen, amelyek cselekménye a 20. század harmincas éveiben történik.

Rokon regények: Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Alibi jegyesség, Hazugságok kertje (korszak), A folyó titka, Alibi jegyesség (sorozatgyilkosság), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Alibi jegyesség (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), A vakmerő, Menyasszonyt bérelnék!, Mire éjfélt üt az óra (regényíró szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

Hazugságok kertje

Eredeti cím: Garden of Lies
Eredeti megjelenés: 2015
Magyar megjelenések: 2016
Fordító: Sóvágó Katalin

Értékelés: 9 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: A titkárnő-közvetítőt vezető Ursula Kernnek meggyőződése, hogy barátnője és alkalmazottja, Anne Clifton halálát nem váratlan rosszullét vagy öngyilkosság, hanem gyilkosság okozta. Csak megerősíti ebben, hogy a nő rejtjeles üzenetet hagy neki, amely egy gyorsírófüzethez, egy parfümös üvegcséhez, néhány ékszerhez és két tasak maghoz vezet. A nő nyomozni kezd, de előző munkaadója, a titokzatos Slater Roxton nem hagyhatja, hogy egyedül rohanjon a veszélybe.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: Viktória királynő uralkodásának vége felé. Valószínűleg az 1890-es években.
A datálás indoklása: A kötetben fontos szerep jut a The Flying Intelligencer című, folytatásos regényeket, társasági és bulvárhíreket közlő lapnak. Az első regény, amelyben az újságról szó van, a Mire éjfélt üt az óra. Ez a történet pedig mottója szerint "Viktória királynő uralkodásának vége felé" játszódik. E bejegyzés még egyszer szerepel A folyó titka című kötetben is, amelyben szintén fontos elem az említett lap. Mivel Viktória királynő 1901-ig uralkodott, az újságot említő 19. századi regények valószínűleg kivétel nélkül az 1890-es években játszódnak.
A cím magyarázata: A cím több értelmezési síkon is egy kertre, egy üvegházra és egy versre utal a történetből.

Gyanús halálesetek száma: 1+7
Gyilkosok száma: 3

Főhősnő: Mrs. Ursula Kern
Főhős: Mr. Slater Roxton

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Zöldesbarna szeme van. Egyszerre gyakorlatias és romantikus. Jó szeme van a részletekhez, jó megfigyelő és fontosnak tartja a nők önállóságát, ezért tudja jól vezetni titkárnő-közvetítő ügynökségét. A valódi neve Mrs. Grant, s azért hord álnevet, mert két évvel korábban ő volt a teljesen vétlen és botrányos válóok egy lord válásában.

A főhős érdekes tulajdonságai: A szeme zöldes-aranyos színű. Drótkeretes pápaszemet visel, pedig nincsen rá szüksége. Mindig teljesen fekete ruhát hord. Vegetáriánus. Kiváló régész, de nem a kincsek érdeklik, hanem a tudomány, valamint az az erkölcsi-filozófiai tanítás, amelyet a Lázrózsa-szigeten megismert. Remek szeme van ahhoz, hogy felismerje a hamisított "antik" tárgyakat. A történet kezdete előtt kalandor-nyomozóként dolgozott, aki eltűnt és elrabolt műkincseket kutatott fel. Lord Roxton házasságon kívül született fia, akire apja a halála előtt rábízta a vér szerinti gyermekeit és a második feleségét. (Ebben van hasonlóság a Különös kérő főhősével.) Az édesanyja Lilly Lafontaine, a visszavonult színésznő és amatőr drámaíró. A szolgái állástalan vagy visszavonult színészek, akiknek azzal segít, hogy munkát ad nekik.

Szerelem: A könyv közel áll ahhoz, hogy más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehessen szemlélni, bár azért a két nyomozó érzelmi közeledésének is elég nagy szerepe van benne.
Az első szerelmi jelenet a 22. fejezetben olvasható az 58-ból. A feszültségét többek közt az adja, hogy Ursula már volt házas, viszont elsőre meglehetősen meglepődik  a "katartikus paroxizmustól", amikor előfordul vele: de fontos, hogy ezt a regény egyáltalán nem nevetségesen ábrázolja.
Az összes szerelmi jelenetek könnyedek és kedvesek.

Egyéb: A könyvből érdekes részleteket lehet megtudni a 19. századi írógépekről, a reformruhák első generációjáról, a pollenallergiáról, valamint a kor hisztéria- és orgazmusfelfogásáról.
A Lázrózsa-sziget hasonlóan kitalált, titokzatos felfedeznivaló, mint Zamara A bajkeverőben. Ám amíg Colchester tudásra tesz szert a szigetkirályságban, Roxton szigete erkölcsi-filozófiai tanítást ad, s lehetővé teszi a hősnek, hogy tudatosabban és jobban élje le az életét. Colchestert a társa meg akarta ölni Zamarán, Roxtont viszont azért hagyta ott az övé a Lázrózsa-szigeten, mert azt hitte, már halott.
A regényben fontos mellékszereplő lesz a The Flying Intelligencer újságírója, Gilbert Otford, aki a Mire éjfélt üt az órában tűnt fel.

Rokon regények: Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (korszak), Botrány, Becsület, Legenda, Bukott Angyal, A bajkeverő (kincskeresés, felfedezés, régészet), Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A zöld kristály, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Alibi jegyesség (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

Alibi jegyesség

Eredeti cím: Otherwise Engaged
Eredeti megjelenés: 2014
Magyar megjelenések: 2016
Fordító: Kelly Ágnes

Értékelés: 9 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és erős romantikus szállal

A történet kezdete: Amity Doncaster kis híján áldozatul esik a londoni sorozatgyilkosnak, a rettegett hírű Vőlegénynek: csak lélekjelenléte és különleges védelmi legyezője menti meg az életét. Az őrült azért szemeli ki "menyasszonyának", mert egy utazása során megmentette Benedict Stanbridge életét, s ennek eredményeként az a gonosz pletyka kelt szárnyra Londonban, hogy a férfi szeretőjévé tette. A hazatérő Stanbridge erkölcsi kötelességének érzi, hogy megvédje a nőt és kinyomozza, ki végezne vele.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: Viktória királynő uralkodásának vége felé. Valószínűleg az 1890-es években.
A datálás indoklása: A kötetben fontos szerep jut a The Flying Intelligencer című, folytatásos regényeket, társasági és bulvárhíreket közlő lapnak. Az első regény, amelyben az újságról szó van, a Mire éjfélt üt az óra. Ez a történet pedig mottója szerint "Viktória királynő uralkodásának vége felé" játszódik. E bejegyzés még egyszer szerepel A folyó titka című kötetben is, amelyben szintén fontos elem az említett lap. Mivel Viktória királynő 1901-ig uralkodott, az újságot említő 19. századi regények valószínűleg kivétel nélkül az 1890-es években játszódnak. Ezt erősíti, hogy ebben a történetben komoly szerep jut a britek, oroszok, franciák és amerikaiak politikai játszmáinak és háborús-gazdasági (de még nem nagyon sietős) készülődésének.
A cím magyarázata: A cím utal Amity és Benedict eljegyzésére, amivel a férfi meg akarja védeni a nőt a gyilkosától, de utal a Vőlegény nevű sorozatgyilkos mániájára is, aki a "menyasszonyait" öldösi.

Gyanús halálesetek száma: 2+9
Gyilkosok száma: 3

Főhősnő: Miss Amity Doncaster
Főhős: Mr. Benedict Stanbridge

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Sötét haja, mogyorószínű szeme és erőteljes orra van, amely a családban az önálló, bátor és hírhedt nők körében öröklődik. Ő is bátor és talpraesett, ráadásul hölgyutazó, a mindenféle, akár világ körüli utak szakértője, az Utazási és Felfedezési Társaság tagja. Járt a Vadnyugaton és a dzsungelben, utazott tevén és elefánton, szenvedett hajótörést és fogott el tolvajt. Mr. Galbraith vállalatánál kiadásra vár kifejezetten nőknek írt útikönyve, a Hölgyek Világjáró Kalauza. Gyakran közöl úti beszámolókat a The Flying Intelligencerben. Jól ért az orvosláshoz, mivel az apja doktor volt. Érdeklik a tudomány és a technika újdonságai. Fiatalabb korában botrány részese volt: kis híján rábeszélték egy titkos viszonyra, majd amikor nemet mondott, a férfi tönkretette a jó hírét.

A főhős érdekes tulajdonságai: Éjsötét haja van, amely a homlokán éles V alakban indulva nő. A szeme világosbarna. Amikor Amity először találkozik vele, épp sebesült és haldoklik az utcán. Mérnök, gyáros és a Korona megbízott diplomáciai és titkos ügynöke. Érdeklik a tudomány és a technika újdonságai, mint a fotofon és a napmotor. Van egy saját kísérleti laboratóriuma. Nem szereti a verseket. Fiatalabb korában botrány részese volt: a jegyese az oltárnál hagyta el, hogy megszökjön a valódi szerelmével. Teljes mértékben megértette a döntését és azóta is támogatja.

Szerelem: A cselekmény fontos része a két főhős érzelmi vonzódása és taszítása. Ettől függetlenül könnyen lehet romantikus-kémes krimiként szemlélni.
Az első szerelmi jelenet a 16. fejezetben olvasható  a 46-ból: Amity rendkívül bájosan azzal veszti el a szüzességét, hogy a dolog "semmiképp sem rosszabb, mint tevegelni". Benedictet egy ideig zavarja, hogy fogalma sem volt róla, hogy a nőnek még sosem volt viszonya: hiszen olyan "világi nőnek" tűnt. Mint mindent megtervező ember, azzal vádolja magát, hogy nem készített tervet. A későbbiekben mindketten képesekké válnak spontán módon boldogok lenni, aggodalmak és tervezés nélkül.
A könyvben előkerül a korabeli védekezés témája is.

Egyéb: A könyvből érdekes részleteket lehet megtudni a reformruhák első generációjáról, továbbá a korabeli óvszerekről és a védekezésről. Tetszik, hogy előjön a kérdés, ha a nő megkezdi élete egyik legtitokzatosabb utazását (a szerelemben), talán nem kellene heteken belül teherbe is esnie.
Nagyon megkedveltem Logan felügyelőt és Pennyt. Utóbbi múltjával kapcsolatban megjelenik a házasságon belüli erőszak témája, ráadásul egy olyan környezetben, ahol az ilyesmivel senki sem foglalkozik, mert minden a jó házasság látszata. Declan Garraway, aki eredetileg üzleti titkokat akart kiszimatolni, végül pszichológiai érdeklődésével segíti a nyomozást.
Tetszik a Kipling-féle Nagy Játszma fogalom alkalmazása a brit-orosz politikai-gazdasági háttérjátszmákra. Érdekes, hogy a nyomozás során egyszerre keresnek őrült gyilkost és egy gyilkos orosz kémet, s ahogy a két szál összefonódik. Kár, hogy a fordítónő az amúgy kiváló magyar szövegben nyak helyett minden helyen torkot fordít.

Rokon regények: Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Hazugságok kertje, Míg a halál el nem választ (korszak), A folyó titka, Míg a halál el nem választ (sorozatgyilkosság), Légyott, Legenda, Különös kérő (kémkedés), Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A zöld kristály, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Hazugságok kertje (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Míg a halál el nem választ (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

A folyó titka

Eredeti cím: The River Knows
Eredeti megjelenés: 2007
Magyar megjelenések: 2008, 2017
Fordító: F. Nagy Piroska

Értékelés: 11 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Louisa Bryce és Anthony Stalbridge az előkelő Hastings-ház emeletén találkozik. Előbbi azért lopózott fel, hogy megtudja, igaz-e, hogy a ház urának érdekeltsége van egy hírhedt bordélyban. Utóbbi annak a bizonyítékát keresi, hogy menyasszonyát egy évvel korábban Hastings gyilkolta meg. Miután egy testőr felfedezi őket, össze kell fogniuk: közös nyomozásukat azonban folyamatosan fenyegeti Louisa múltjának hosszú árnyéka.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: Viktória királynő uralkodásának vége felé. Valószínűleg az 1890-es években.
A datálás indoklása: A történet mottója szerint "Viktória királynő uralkodásának vége felé" játszódik. Mivel Viktória királynő 1901-ig uralkodott, a cselekmény valószínűleg az 1890-es évekbe helyezhető.
A cím magyarázata: Az eredeti cím inkább A folyó tudja (az igazságot), de ez nem hangzana túl jól magyarul. A cím arra utal, hogy a regény kezdetén néhány nap alatt három nő is a folyóba vész elvileg, valójában azonban mindhármukkal más történik.

Gyanús halálesetek száma: 6
Gyilkosok száma: 2

Főhősnő: Mrs. Louisa Bryce
Főhős: Anthony Stalbridge

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Titokban a The Flying Intelligencer sikeres riportere I. M. Phantom néven: célja, hogy igazságot szolgáltasson, megtévesztések, csalások ügyében oknyomozzon. Mindig nála van a riporteri jegyzetfüzete, amelyet kis ceruzával együtt a muffjába rejtve hord. Özvegynek adja ki magát. Az álcáját, a sötét hajú, szürke kisegér társalkodónőt aranykeretes szemüveggel és unalmas, rossz szabású ruhákkal teremti meg, hogy információkat gyűjthessen. A szemüvegre tényleg szüksége van a látáshoz. Egyik informátora egy kiöregedett színésznő, a másik pedig egy hírhedt és tisztelt alvilági főnök. Eredeti neve Joanna Barclay. Előkelő származású, de apja öngyilkossága után elszegényedett hölgy, aki könyvkereskedésből próbált megélni, amíg össze nem akadt egy sorozatgyilkos lorddal: ezért hord álnevet. Új személyazonossága felvételéhez elhitette, hogy öngyilkos lett a folyóba ugorva.

A főhős érdekes tulajdonságai: Homlokból hátrafésült sötét haja van, ért a küzdősportokhoz. Amikor először találkozik Louisával, az úri betörőnek, ékszertolvajnak hiszi. Igaz, tényleg képes feltörni különleges páncélszekrényeket és széfeket, mivel azokat az apja tervezte. Nemesi származású, de még nem visel címet, mivel él az édesapja. Anyja művész, a húga drámaíró, az apja feltaláló, trükkmester és mérnök. Egy éve kettős botrány részese volt: a jegyeséről közvetlenül az esküvő előtt tudta meg, hogy mást szeret, és oda is adta magát a szerelmének. Veszekedésük után a nő a folyóba ugorva öngyilkos lett (legalábbis ez a közvélekedés). A társaság egyes tagjai ezért őt tartják a nő gyilkosának, bár ez természetesen nem igaz. Ingatlanbefektetésekből szerzett vagyont, ezzel (és nem ékszerrablással) sikerült majdnem tönkrement családja anyagi helyzetét is jóra fordítania.

Szerelem: A könyv közel áll ahhoz, hogy más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehessen szemlélni, bár azért a két nyomozó érzelmi közeledésének is elég nagy szerepe van benne.
Az első szerelmi jelenet a 20. fejezetben olvasható a 49-ből: kulcseleme, hogy mindkét fél másra számít. Louisa kissé naivan, telve kíváncsisággal olyan szellemi érzésre, amilyenről a tiltott szenvedélyt ábrázoló regényekben olvasott ráutaló módban; Anthony viszont egy tapasztalt özvegyre. A jelenet azonban nem marad meg a szüzességgel való szembesülés drámájánál: nemcsak bohókás, de igen őszinte és szerethető párbeszéd következik a két szereplő közt. Ez a játék később is tovább folytatódik, szórakoztatóan, de tapintatosan és kedvesen, miközben a felek egymáshoz idomulnak.
A könyvben előkerül a korabeli védekezés témája is.

Egyéb: A könyv egyik legeredetibb része, amikor Anthony ellátogat egy rég történt gyilkosság magánmúzeumába, vagyis a házba, ahol az eset történt, s amelyet tulajdonosának családja azóta is mutogat az érdeklődőknek ponyvaízű "tárlatvezetéssel" fűszerezve. A még rendelkezésre álló nyomok alapján fel is göngyölíti az ügyet.
A történetben ezúttal nemcsak a gyilkosságok, hanem a gyilkossági kísérletek és majdnem-gyilkosságok is kifejezetten jelentősek, utóbbiakból 5 van. Ezen kívül a zsarolás számos módját is bemutatja a cselekmény.
A könyv érdekesen ábrázolja a korabeli védekezés témáját, s nagyon tetszik, hogy a viktoriánus óvszert francia levélnek nevezi a fordító. A történetben szerepet játszik egy hírhedt bordély, a Főnix Ház, és egy rejtett menedékház is, az Ügynökség, ahová befogadják az elmenekült, biztonságra vágyó prostituáltakat, s megtanítják gépelni, hogy később titkárnők lehessenek, s önállóan tarthassák el magukat a modern világban. A cselekmény eleve kiemelten foglalkozik azzal, milyen könnyű a korabeli társadalomban lecsúszni és kitartottá, prostituálttá válni egy nőnek. Nagyon kedves szereplő Fowler nyomozó: nem sokban hasonlít Logan felügyelőre, de a módszereiben igen.

Rokon regények: Mire éjfélt üt az óra, Alibi jegyesség, Hazugságok kertje, Míg a halál el nem választ (korszak), Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (sorozatgyilkosság), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Mire éjfélt üt az óra, Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

Mire éjfélt üt az óra

Eredeti cím: Wait Until Midnight
Eredeti megjelenés: 2005
Magyar megjelenések: 2005, 2016
Fordító: F. Nagy Piroska

Értékelés: 13 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Caroline Fordyce, a sikeres regényírónő részt vesz Mrs. Delmont spiritiszta szeánszán, hogy tapasztalatot gyűjtsön a regényéhez. Amikor Adam Hardesty másnap agyonverve találja a médiumot, arcán vérfoltos menyasszonyi fátyollal, keblén fekete zománcos gyászmelltűvel, élettelen ujjai mellett pontban éjfélkor megállt zsebórával, azonnal nyomozni kezd. Első útja a szeánsz vendégeihez vezet: kíváncsi rá, Caroline-t is zsarolta-e valamivel az elhunyt Mrs. Delmont.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: Viktória királynő uralkodásának vége felé. Valószínűleg az 1890-es években.
A datálás indoklása: A történet mottója szerint "Viktória királynő uralkodásának vége felé" játszódik. Mivel Viktória királynő 1901-ig uralkodott, a cselekmény valószínűleg az 1890-es évekbe helyezhető.
A cím magyarázata: A cím utal a szeánszok és szellemidézések legjobb időpontjára, s egyben a holttestek mellett fellelt bűnjelek egyikére is.

Gyanús halálesetek száma: 1+3
Gyilkosok száma: 2

Főhősnő: Mrs. Caroline Fordyce
Főhős: Mr. Adam Hardesty

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Mrs. C. J. Fordyce néven detektívtörténetek szerzője, amelyek a The Flying Intelligencerben jelennek meg. Pl. A titokzatos úr. Nagynénje és annak barátnője nevelte fel anyja korai halála után, nagyon modern elvek szerint. Tud úszni, egy napernyővel is képes megvédeni magát. Csodálatos fantáziája van, remek regényíró. Mindig jegyezgeti azokat a fordulatokat és részleteket, amelyeket fel szeretne használni a könyveiben. A valódi neve Caroline Connor, s azért hord álnevet, és adja ki magát özvegynek, mert három évvel korábban egy elmebeteg nő meg akarta ölni őt vélt vetélytársaként, bár nem volt az: ez annak ellenére kompromittálta Caroline-t, hogy még meg is mentette a másik nő életét.

A főhős érdekes tulajdonságai: A haja fekete, a halántékán már őszül, a szeme smaragdzöld, az arcvonásai aszkétikusak. Sovány, de férfiasan jó felépítésű. Nyitott ingnyakkal és elegáns, de a legutolsó divatot nem követő öltözetben jár. Caroline szerint fő jellemvonása, hogy elszánt és hajthatatlan. Minden cselekvését önmagának diktált szabályok szerint hajtja végre. Nem szereti a regényeket. Olykor a Mr. Grove álnevet használja. Kiválóan bánik a késsel. Gyermekként elárvult, információk megszerzéséből és továbbadásából tartotta fenn magát, s így igyekezett támogatni három hozzá hasonló árva gyermeket. Végül egy gazdag úr fogadta magához, taníttatva és távoli rokonaiként bevezetve a társaságba, majd örököseivé téve mindannyiukat. Sosem feledte a múltját, ezért rendszeresen járja a szegénynegyedeket és sokakról gondoskodik, közben pedig egy árvaház létrehozásán dolgozik.

Szerelem: Nagyon kedvelem ennek a könyvnek a szerelemképét: olyan boldog, oldott és optimista. Caroline az egyik legidősebb Quick-hősnő a maga 27 évével. Mint sok elődét és követőjét, őt is - alap nélküli vádakkal - kompromittálták, így már nem is számít rá, hogy valaha férjhez megy. Mégis, még kíváncsiságból sem tervez viszonyt a főhőssel, ehelyett egyszerűen a szenvedély sodorja el kettejüket, amikor a férfi megosztja a nővel élete legbensőségesebb titkát.
Caroline azért is egyéniség, mert a szüzességét egyszerre lelkesen és gyakorlatiasan veszti el, ráadásul az íráshoz is rengeteg új ötlete támad az átélt érzelmek hatására. Vagyis - összehasonlítva a többi hasonló hősnővel - ő a legderűsebb és legtermészetesebb szűz az ágyban mind közül.
A könyv közel áll ahhoz, hogy más szerzői-kiadói pozicionálással teljes mértékben detektívregényként lehessen szemlélni, bár azért a két nyomozó érzelmi közeledésének is elég nagy szerepe van benne.
Az első szerelmi jelenet a 16. fejezetben olvasható a 41-ből. Adamet először bántja, hogy fogalma sem volt róla, hogy a nőnek még sosem volt viszonya: hiszen nemrég még özvegynek gondolta. Mint mindig szabályok szerint cselekvő ember, magát vádolja. Caroline viszont hamar megnyugtatja, olyan végtelenül jól érzi magát az új helyzetben.

Egyéb: Ez a kedvenc Amanda Quick-regényem, három okból.
Ez volt az első regény, amelyet valaha is olvastam az írónőtől.
Ennek az egyik újraolvasásakor jutott először eszembe, hogy Amanda Quick, "a romantikus regény királynője" valójában szinte mindig krimit ír romantikával dúsítva, nem pedig krimielemekkel dúsított szerelmes regényt, s hogy milyen aszimmetrikus a hasonló arányokat "kikeverő" férfiregényeket automatikusan kriminek nevezni, míg a szerzőnők könyvét elsősorban romantikus irodalomnak. (S ezen az sem változtat, hogy az írónő más álnevein írt könyveinek jóval kisebb hányada krimi.)
Végül nagyon megragadott a főhős figurája, az, hogy egyszerre tartozik két világhoz, továbbá a kor ábrázolása és a szemfényvesztő spiritizmussal kombinált bűnténysorozat: mintha egy Sherlock Holmes-regényben lennénk Holmes nélkül.
A könyvet más szerzői-kiadói pozicionálással detektívregényként is lehetne szemlélni, bár a két nyomozó érzelmi közeledésének nagy szerepe van benne.
Kifejezetten izgalmas, ahogyan Caroline regényhősei alakulnak az általa átéltek hatására. Eredetileg intrikusnak szánt figurája, Edmund Drake végül bátor főhős lesz. Továbbá jelentősen átformál egy általa már megírt jelenetet, ahol Drake megkísérelné ráerőszakolni magát a regény főhősnőjére. Adam ugyanis, miután megismeri a szituációt, felhívja rá Caroline figyelmét, hogy ilyet csak "egy brutális vadember vagy egy őrült" követne el "kínjában és haragjában", senki más nem találhatna tettére pusztán annyival mentséget, hogy dühös volt és nem gondolkodott. Így a végső szövegváltozatban Drake csak azért viselkedik félreérthetően, mert valaki megmérgezte. Ez a Míg éjfélt üt az óra szövetében fontos részlet, mivel később Caroline az ezzel kapcsolatos kutatásai miatt jön rá időben, hogy valaki meg akarja mérgezni.
A Quick-regények olvasói számára viszont üzenet lehet. A romantikus történeteknek még az ezredfordulón is divatosak az olyan férfi főhősei, akik "jogos" haragjukban, mintegy büntetésül megerőszakolják a főhősnőket, majd a félreértés tisztázása után haragjukra hivatkozva kérnek tőle bocsánatot. Adam és Caroline szerint viszont az ilyen jellemek valójában nem hősök, hanem brutális vademberek, és nem helyes, ha romanticizáljuk, amit "kínjukban és haragjukban" tesznek: mert még akkor sincs joguk az erőszakhoz nyúlni, ha így éreznek.
A regény keretét Gilbert Otford két, a The Flying Intelligencerben megjelenő cikke adja, s Otford röviden szerepel is: az újságíró a Hazugságok kertjében fontos mellékszereplő lesz. A könyvből érdekes részleteket lehet megtudni a viktoriánus gyászkellékekről, illetve a spiritizmus és a szeánszok divatjáról, az okkult jelenségek iránti társadalmi érdeklődésről, továbbá arról, milyen trükkökkel és csalásokkal dolgoztak a korszak médiumai és szemfényvesztői. A történetben fontos szerepet játszik az Okkult Jelenségek Kutatóinak Társasága.

Rokon regények: A folyó titka, Alibi jegyesség, Hazugságok kertje, Míg a halál el nem választ (korszak), Bukott Angyal (spiritizmus és szellemtan mint áltudomány), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, A folyó titka, Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), A vakmerő, Menyasszonyt bérelnék!, Míg a halál el nem választ (regényíró szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

Menyasszonyt bérelnék!

Eredeti cím: The Paid Companion
Eredeti megjelenés: 2004
Magyar megjelenések: 2004, 2016
Fordító: F. Nagy Piroska

Értékelés: 12 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi detektívregény kalandokkal és romantikus szállal

A történet kezdete: Miután mostohaapja kezén elúszik a teljes öröksége, s vőlegénye is szakít vele, Elenora Lodge Londonba költözik, hogy társalkodónői munkát vállaljon. Önállósága és bátorsága azonban jócskán megnehezíti, hogy elhelyezkedjen: egészen addig, amíg St. Merryn grófja fel nem fogadja, hogy személyesítse meg a menyasszonyát. A gróf ugyanis ki akar térni a férjet kereső ifjú hölgyek rohama elől, hogy zavartalanul kinyomozhassa, ki gyilkolhatta meg szeretett nagybátyját.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1810-es évek.
A datálás indoklása: A könyvben elhangzik, hogy "mindegyik fruska Byron legújabb sületlenségeiről" akar csak csevegni, tehát a költő népszerű és életben van a történet idején. Lord Byron 1788-1824 között élt, igazán népszerűvé az 1810-es évekre vált. Ezért valószínűsíthető, hogy a regény az 1810-es években játszódik. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a valcert egyes lépéseknél ujjfogással, vagyis az évtized divatja szerint, táncolják benne, illetve több empire szabású női ruha is szóba kerül.
A cím magyarázata: Az eredeti cím Fizetett társaság, amely abból a szempontból stílusosabb, hogy visszafogott és ódon: egy az egyben magyarra fordítva viszont sajnos nem volna se frappáns, se értelmes. A magyar változat jól megfelel a történet romantikus rétegének, a detektíves vetületéhez viszont túl nőregényes.

Gyanús halálesetek száma: 3
Gyilkosok száma: 1

Főhősnő: Miss Elenora Lodge
Főhős: Arthur Lancester, St. Merryn grófja

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Rendkívül értelmes, intelligens és kecses nő. Szívesen vitatkozik és büszkén kitart a véleménye mellett. Nagyanyja szabad és kissé botrányos életű színésznő volt, akitől, úgy érzi, sok tulajdonságot örökölt. Van két társalkodónő ismerőse, akikkel véd- és dacszövetséget alkotnak. Amikor munkát keres, sötét ruhákkal, szemüveggel és fegyelmezett konttyal igyekszik konszolidálni a külsejét. Mindig szívén viseli a szolgák érdekeit, figyel rájuk, és kiáll értük.

A főhős érdekes tulajdonságai: Sötétbarna hajú, zöld szemű, merész vonású, határozott állú. Erő, önuralom és intelligencia sugárzik belőle. Nem szereti a regényeket. Bár nagy vagyona van, szívesen foglalkozik üzlettel és befektetésekkel, sikeresen. Egy évvel korábban botrány részese volt: a jegyese szinte az oltárnál hagyta el, hogy megszökjön a valódi szerelmével. Teljes mértékben megértette a döntését, inkognitóban ő szervezte meg a lányszöktetést, később pedig támogatja a párt. A társaság azonban úgy tartja, a hölgy azért szökött meg, mert "rettegett" a vőlegényétől. Másfelől gyávának tartják, mert nem lépett közbe, amikor értesült a lányszöktetésről. Zordon nagyapja nevelte fel, aki sosem bocsátotta meg, hogyArthur apja szerelmi házasságot kötött, s ezért elhagyta nemesi családját.

Szerelem: Ez a regény könnyed, romantikus történelmi krimi, amelyben a nyomozás kissé lassú (bár igazán titokzatos és érdekes), a párbeszédek, csevegések viszont szórakoztatóak, szellemesek és természetesek.
Az első szerelmi jelenet viszonylag későn, a 23. fejezetben olvasható a 39-ből. Arthurt először zavarja, hogy fogalma sem volt róla, Elenorának még sosem volt viszonya: de elég gyorsan túllendül a témán, hiszen Elenora elégedett kettejükkel.
A harisnyakötő keresése és a gróf tervei egy kiterjedt gyűjtemény megalapozásával kapcsolatban, vagy a fogadáskötés - igazán mulatságosak. Nem is beszélve az utószóról, a jelenetről, amelyben Arthur elmondja könyvbeli utolsó eszmefuttatását a közgazdaságtanról.

Egyéb: Ez Amanda Quick utolsó olyan könyve, amely az 1810-es években, a 19. század első felében játszódik. Véleményem szerint képes magában egyesíteni a korábbi könyvek összes erényét, ezért is szeretem nagyon.
Rendkívül hangulatos, gótikus díszlet a regényben a kolostorrom alatti különleges pince, amelyhez ókori romok között folyó csatorna vezet. Hasonló atmoszférája van annak, hogy a cselekményben nagy szerepet tölt be az alkimista megszállottság, amely egy modern, felvilágosodás utáni, a tudományban hívő világgal ütközik össze, a jelképévé pedig egyfajta őslézer válik egy antik, halott civilizáció mementói között.
Fontos mellékszereplő Margaret Lancester, a középkorú özvegy, aki titokban Miss Margaret Mallory néven sikeres írónő, pl. A titkos esküvő és Az ajánlat szerzője, s folyamatosan jegyzetel a társasági összejöveteleken. Nagyon tetszik Roland Burnley története: ahogyan a gyilkos megpróbálja gyanúba keverni, s ami azután történik vele. Elenorának imponál első munkaadója, Mrs. Egan, aki "lelkes követője volt Wollstonecraftnak", vegetáriánus, érdeklik a tudományok és számos helyre elutazott már egyedül. Nagyon kedves szereplő Mr. Hitchins, a Bow Street-i rendőr: sokban hasonlít késői utódára, Fowler nyomozóra. Önmagában igen érdekes Ibbits viselkedése, karaktere, s főképp a jellemzése. A regény bemutatja a cselédek kiszolgáltatott világát is.

Rokon regények: Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Bukott Angyal, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő (korszak), Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A zöld kristály, Különös kérő, Alibi jegyesség, Hazugságok kertje (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő, Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő), A vakmerő, Mire éjfélt üt az óra, Míg a halál el nem választ (regényíró szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

Különös kérő

Eredeti cím: Affair
Eredeti megjelenés: 1997
Magyar megjelenések: 1998, 2009, 2018
Fordító: Szuhay-Havas Ervin

Értékelés: 8 szívecske a 10-ből
Műfaj: romantikus történelmi krimi

A történet kezdete: Charlotte Arkendale alig tudta megmenteni húgát egy titokzatos férfitól, aki tönkre akarta tenni. Baxter St. Ives, a tudós kémikus és a Korona kéme alig menekült meg egy titokzatos robbanásból, amely elpusztította egykori barátját, későbbi ellenfelét. A két ember élete évekkel később összekapcsolódik: a nő titkárt és testőrt keres, aki kutatásaiban segítheti, a férfi viszont egy gyilkosság ügyébe nyomoz. Végül mindkettejük közös célja a különös Mrs. Heskett halálának felderítése lesz.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1816
A datálás indoklása: A történet kezdete előtt három évvel Baxter Itáliában leleplez egy kémet, aki Napóleonnak tervezett vegyi fegyvert. Mivel ekkor Itália még a császárság része, az utalás nem vonatkozhat Napóleon visszatérésére, csak 1814 márciusára vagy korábbra. A történet három évvel későbbi kezdetekor viszont Napóleon már a múlté. Így a leleplezés csak 1814 első két hónapjában vagy 1813-ban történhetett (korábban nem, mert akkor még három évvel később is Napóleon uralkodna Európában). Így az esemény valószínűsíthető dátuma 1813, a regény cselekményéé pedig 1816. Ehhez illik az is, hogy Charlotte szereti olvasni a történetben Byron verseit. A fülszöveg tehát téved, amikor "a viktoriánus Anglia rejtélyekkel teli világá"-ról beszél a regénnyel kapcsolatban.
A cím magyarázata: Az eredeti cím tökéletesen megfelelt volna magyarul is: hiszen Viszony/Affér benne a kapcsolat, amelyet a hősnő kezd a hőssel, de szó van az emberek egymással kapcsolatos viszonyáról, továbbá úriemberek közötti afférról is. A választott magyar cím, a Különös kérő, arra utal, hogy a regényben Baxter először a látszat kedvéért kéri meg Charlotte kezét, de a történet sokkal kevesebb rétegére utal, s nagyon nőregényes.

Gyanús halálesetek száma: 2
Gyilkosok száma: 1

Főhősnő: Miss Charlotte Arkendale
Főhős: Mr. Baxter St. Ives

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Fényes barna haja, intelligens, magas homloka van. Byron verseinek rajongója. Miután mostohaapja miatt elveszítette teljes örökségét és minden pénzét, diszkrét vállalkozást alapított, amely keretében lenyomozza és leinformálja a társaság házastársat kereső tagjait, hogy védje sorstársait a hozományvadászoktól és gaztevőktől.

A főhős érdekes tulajdonságai: Esherton earljének és egy főnemesi hölgynek a törvénytelen fia. Rendkívül felelősségteljes: nem csoda, hogy apja azt is rábízta, hogy vigyázzon mostohaanyjára és féltestvérére, s kezelje a törvényes örökös vagyonát a fiú huszonöt éves koráig. (Ebben van hasonlóság a Hazugságok kertje főhősével.) Intelligens, határozott, elszánt, erős szenvedélyek jellemzik, Charlotte szerint veszedelmes: pedig sokan, akik nem ismerik eléggé, unalmasnak tartják. A tudomány embere, legjobban a kémiai kísérletek érdeklik (pl. ásványi sókkal dúsított táptalaj cukorborsó-termesztéshez). Saját laboratóriuma van. Oxfordban tanult, fiatalon kiadott egy könyvet Társalgások a kémiáról címmel, Basilius Valentinus álnéven. Nem szereti különösebben a verseket. Fekete haja van, aranykeretes szemüveget visel, mivel anélkül gyengén lát távolra. A jobb vállán és a hátán nagy, savmarta sebek vannak. Nem tud jól lőni, ezért nem szereti a pisztolyokat: különleges, üvegfiolába zárt villanófényekkel kísérletezik helyette. Jól bánik az álkulcsokkal. Kedvenc szitok-kifejezése: "ördög és pokol".

Szerelem: Ez a könyv könnyed, romantikus történelmi krimi, amiben azonban a legötletszerűbben váltakozik a szerelem fejlődése és a minimálnyomozás. Az első szerelmi jelenet a 10. fejezetben olvasható a 20-ból, de tulajdonképpen már a 8.-ban elkezdődhetne, ha nem volna tendencia, hogy a szereplők nyomozás helyett szeretkeznek, szeretkezés helyett pedig nyomoznak, és e kettőt mindig a legizgalmasabb résznél szakítják meg.
Ettől függetlenül igen szép részek találhatók a cselekményben. Például finom, hogy Baxter, aki hozzá van szokva, hogy a nőket megrémítik a sebhelyei, ezért leoltott lámpával szeretkezik,  különös és boldog tapasztalatot él át, amikor Charlotte nem találja csúnyának.
Ami a szokásos szűzesség-témát illeti, Baxtert zavarja, hogy fogalma sem volt róla, Charlotte-nak még sosem volt viszonya. Ám amiért ez a harmadik legkevésbé szeretett Quick-regényem, annak oka épp azon álprobléma, hogy ez a zavar gyorsan múlik, ezzel szemben Baxter megsértődik azon, hogy elhiszi Charlotte-nak, az csak kísérletezett vele, kíváncsi lévén, milyen lehet nem szűznek lenni. Ez - figyelembe véve, hogy a korban mennyire alapvető volt a szüzesség értékként kezelése - teljességgel hihetetlen feltételezés és konfliktus.

Egyéb: A regény kiemelten foglalkozik a törvénytelen születésű, magas állású szülőkel rendelkező korabeli fiatalemberek választásaival és helyzetével. Sok érdekes dolgot tartalmaz a mesmerizmus avagy állati magnetizmus művelésével, a kártyajóslás és a hipnózis divatjával kapcsolatban.
A történetben szerepet játszik egy titokzatos kártyaklub, a Zöld Asztal, s annak titkos társasága. Nagyon tetszik Hamilton története, az, ahogyan képes változni.
Valami mégsem stimmel ezzel a könyvvel. Bármilyen elképesztően izgalmasak az utolsó fejezetek, az odavezető út sokban logikátlan, mind a krimi-, mind a szerelmi szál összegubancolt, Charlotte munkája hihetetlen, Baxter sértődései szintén azok. A fő rejtély érdekes, de elhúzódó, a megoldása a legvéletlenszerűbb rádöbbenés az egész életműben. Végül a fordítás rossz minőségű bármely másik Quick-kötethez mérten (talán csak a Ne nézz hátra! múlja alul): gond van benne a tegeződéssel és a magázódással, a "finom" utalásokkal és a megszólításokkal is, ami tovább csökkenti a szöveg élvezhetőségét.

Rokon regények: Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Bukott Angyal, A szerető, A bajkeverő, Menyasszonyt bérelnék! (korszak), Légyott, Legenda, Alibi jegyesség (kémkedés), Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A zöld kristály, Menyasszonyt bérelnék!, Alibi jegyesség, Hazugságok kertje (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A bajkeverő, Menyasszonyt bérelnék!, Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei

A bajkeverő

Eredeti cím: Mischief
Eredeti megjelenés: 1996
Magyar megjelenések: 1997, 2004, 2015
Fordító: Varga Monika

Értékelés: 10 szívecske a 10-ből
Műfaj: romantikus történelmi krimi, szatirikus-ironikus stílusban

A történet kezdete: Imogen Waterstone komoly örökséghez jut elhunyt bácsikája után: nemcsak sok pénz, de egy háznyi zamarai régészeti leletet és ritkaság is rá száll. Ezért megkeresi Colchester earljét, Zamara felfedezőjét, hogy katalogizálja és juttassa megfelelő helyre a tárgyakat, s egyben - beváltva az elhunyt nagybácsinak adott szavát - segítsen Imogennek megbosszulni barátnője, Lucy halálát úgy, hogy tönkreteszi a vélelmezhető gyilkost, Lucy egykori férjét, Lord Vannecket.

Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: 1800-as évek első évtizede.
A datálás indoklása: Két úton két következtetéshez jutottam. Az első: a történet szereplői a (kitalált) ókori szigetkirályság, Zamara régészetének és kincseinek kutatói: a korabeli divatos társaság is azon dolgok iránt érdeklődik, amelyek zamaraiak. Ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy "a nemrégiben fellelt rozetti kő egészen más megvilágításba helyezi Egyiptomot", s neki köszönhetően az általános érdeklődés nemsokára Egyiptom felé fog fordulni. Az 1799-ben megtalált kővel 1801-ben kezdett el foglalkozni a brit tudományosság és közvélemény, 1802-ben szállították a British Museumba, s bár Thomas Young első névmegoldása csak 1814-re készült el, Champollion megfejtése pedig csak 1822-re, közben azonban az "egyiptomi" stílus és divat már széles körben kedveltté vált (nyilván háttérbe szorítva a zamarait...). Így a történet az 1800-as évek első évtizedére keltezhető. A második út: Amanda Quick minden korábbi regénye, amely nem a középkorban játszódott, 1810-1816 közé keltezhető, kivéve a Becsületet, amely az 1800-as évek első évtizedében játszódik. Ha a Becsülettel vetem össze A bajkeverőt, akkor már két kivétel van. De az is meglehet, hogy a fenti érv mégis az 1810-es évek elejére datálja A bajkeverőt. Ami nem segít: a regényt sokszor egyszerűen a Régensség korába helyezik el, amely hivatalosan 1811-től, III. György elméjének második elborulásakor kezdődött. György herceg azonban már a konkrét régenssége előtti időben is uralta a korszakot és az udvart (lásd pl. A Vörös Pimpernelt). Mivel valójában nem hinném, hogy egy 12 éve előkerült leletre egy régészeti vonatkozásokat is tartalmazó regényben azt mondanák, hogy nemrég találták, megmaradok az 1800-as évek első évtizedére történő datálásnál.
A cím magyarázata: A címben szereplő bajkeverés sok dologra vonatkozhat a kötetben, a szerelemtől Imogen összetéveszthetetlenül ellenállhatatlan alakjáig.

Gyanús halálesetek száma: 3+4
Gyilkosok száma: 2

Főhősnő: Miss Imogen Waterstone
Főhős: Matthias Marshall, Colchester earlje

A főhősnő érdekes tulajdonságai: Nagyon okos, bátor, természetes és határozott egyéniség, alkatra kissé szegletes. Szívesen visel zamarai színeket (zöld) és motívumokat (delfin). Mindig bátran tör előre, akkor is, ha egy férfi kíséri, a keringőben sosem veszi észre, hogy vezet, néha káromkodik ("fészkes fene"), ha pedig hirtelen mozdulatokat tesz, a legváltozatosabb tárgyakat veri le maga körül. Tudományos cikkeket publikál a Zamarai Hírekben I. A. Stone élnéven, ahol Colchesterrel vannak szakmai vitái. Az apja filozófus volt, az édesanyja nőjogi harcos, ezért szabadon nevelték. A történet kezdete előtt három évvel kompromittálták, ezért a társaság Illetlen Imogennek gúnyolja, természetesen ártatlanul.

A főhős érdekes tulajdonságai: Fekete hajában van egy ezüstös-ősz tincs, amely bizonyítja, hogy Colchester-leszármazott. Mindenki Könyörtelen Colchesternek nevezi, ám Imogennek meggyőződése, hogy gyengék az idegei, nem is túl bátor, és ezért kíméletre szorul. A társaság egyes tagjai többszörös gyilkosnak tartják, bár természetesen nem az. A zamarai expedíciójához úgy szerzett pénzt, hogy megalapította a Tévelygő Lelkek nevű kaszinót, de ott senkinek sem engedte meg, hogy eljátssza az utolsó fillérjeit. Kiváló régész, de a tudomány érdekli, nem a kincsek. Tudományos cikkeket publikál a Zamarai Hírekben, ahol I. A. Stone-nal vannak szakmai vitái.

Szerelem: A regény azok közé a Quick-kötetek közé tartozik, amelyekben a történet elején-közepén megköttetik a házasság is a főhősök között: az utolsó e könyvek sorában.
Külön eltér a szokásostól, hogy a csókok és egyéb játékok utáni első igazi szerelmi jelenet, amely a 9. fejezetben olvasható a 21-ből, mindössze 13 sor, teljesen homályos virágnyelven íródott és kizárólag a férfi szemszögére koncentrál (örül, hogy szűzre talált), a nővel kapcsolatban pedig pusztán egy sikolyt és folytatásért esdeklést emleget. Úgy vélem, ennek az az oka, hogy a könyv ott éppen paródiába fordul át. A korábbi regények sokkal komplexebb hasonló jeleneteihez viszonyítva ez komolyan olvasva kínos visszalépést jelentene egy, már a Csábításban sem alkalmazott mintához: ezért gondolom, hogy a stílus és műfaj ironikus parafrázisa.
A pár a 11. fejezetben házasodik össze, innentől házaspárként nyomoznak együtt, s több alapos és inspiráló szerelmi jelenetük is van később. Azt nagyon szeretem, ahogyan mintegy álomszerűen ráébredve, mit is csinálnak, ölelkeznek a parkban...

Egyéb: Úgy vélem, ez a regény egy kísérlet: átfordulás a krimielemekkel megtűzdelt romantikus kapcsolattörténetből a szerelmes nyomozópárost szerepeltető krimi műfajába. Amanda Quick legszatirikusabb hangon megírt, legironikusabb regénye: néha már-már egészen rejtői megfogalmazásokkal és túlzásokkal, másfelől legalább annyi vadromantikus érzelemmel, mint amennyi egy P. Howard-regényben is található. Egészen kicsit akár a Jane Austen-féle, ifjúkori ironikus hangot is idézheti. A kísérlet eredménye nem tökéletes, de a kötet olyan eredeti az életműben, hogy egyik kedvencem így is.
Nagyon szeretem Hugo Bagshaw történetét, azt, ahogyan képes változni. Madame Maud sztorija is figyelemre méltó.
Zamara hasonlóan kitalált, titokzatos felfedeznivaló, mint a Lázrózsa-sziget a Hazugságok kertjében. Ám amíg Colchester tudásra tesz szert a szigetkirályságban, Roxton szigete erkölcsi-filozófiai tanítást ad, s lehetővé teszi a hősnek, hogy tudatosabban és jobban élje le az életét. Colchestert a társa meg akarta ölni Zamarán, Roxtont viszont azért hagyta ott az övé a Lázrózsa-szigeten, mert azt hitte, már halott.

Rokon regények: Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Bukott Angyal, A szerető, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék! (korszak), Csábítás, Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Bukott Angyal, Emésztő tűz, A zöld kristály (házasság a főhősök között a történet folyamán), Botrány, Becsület, Legenda, Bukott Angyal, Hazugságok kertje (kincskeresés, felfedezés, régészet), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Mire éjfélt üt az óra, A folyó titka, Alibi jegyesség, Míg a halál el nem választ (író, könyvet kiadó, publikáló szereplő)

Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei