2025. január 21., kedd
Eredeti cím: Seduction
Eredeti megjelenés: 1990
Magyar megjelenések: 1991, 1994, 1997, 2017
Fordító: Keszthelyi Klára
Értékelés: 6 szívecske a 10-ből
Műfaj: történelmi romantikus regény bűnügyi szállal
A történet kezdete: A megözvegyült Julian, Ravenwood grófja második feleséget keres: azt reméli, ezúttal olyan nőre talál, aki engedelmeskedik neki, erényes, tiszteletreméltó, megfelelő örökössel ajándékozza meg, és nyugalmat biztosít az otthonában. Sophy Dorring azonban, a választottja, önálló gondolodású, intelligens, bátor, valódi egyéniség, és sokkal többet akar egy házasságtól: szerelmet, megbecsülést, partnerséget. Továbbá meg akarja találni azt a férfit, aki miatt meghalt a húga.
Időpont vagy időtartam, amikor a regény játszódik: Az 1810-es évek második fele.
A datálás indoklása: A gróf a napóleoni háborúk idején Wellington hadseregében harcolt a kontinensen, de a háború már néhány éve véget ért.
A cím magyarázata: A gróf feleségül veszi Sophyt és elhatározza, hogy a házasság folyamán fogja elcsábítani és megismertetni a szerelem szépségével. (Aha.)
Gyanús halálesetek száma: 1+2
Gyilkosok száma: 1
Főhősnő: Miss Sophy Dorring
Főhős: Julian Richard Sinclair, Ravenwood grófja
A főhősnő érdekes tulajdonságai: Nagyon szeret olvasni: érdeklik az ókori klasszikusok, a tudomány, a mezőgazdasági találmányok és elméletek, a füvészkönyvek, szereti Byront és nagy véleménnyel van Wollstonecraft A nők jogainak védelmében című könyvéről. Kiválóan ért a gyógyfüvekhez és a gyógyításhoz. Barátságos és kedves a szolgákkal, őket is örömmel gyógyítja, figyel rájuk és kiáll értük. Mindig valami félreáll a külsején, de bájosan: egy toll, egy hajtincs, egy ruhadarab. A húgát várandósan elhagyta a férfi, akit szeretett, a lány ezért öngyilkos lett: így Sophynak nagyon rossz a véleménye a férfiakról, a házasságról és a szexualitásról. Szülei kamaszkorában a tengerbe vesztek, ezért nagyszülei, egy lord és felesége nevelték fel, meglehetősen szabadon. A haja vörösesbarna, az arca kissé pisze, a szeme türkiz, aranyszín pettyekkel. Nagyon nyílt a tekintete, és mindig látszik rajta, ha hazudik.
A főhős érdekes tulajdonságai: Erős, büszke, türelmetlen. Az arca nyers vonású, a haja fekete, a szeme smaragdzöld. Szívesen visel fekete ruhákat. A napóleoni háborúk idején Wellington hadseregében harcolt a kontinensen. Az emberek félelmetesnek és kegyetlennek tartják, közismert gúnyneve: a Sátán. Pedig szívén viseli a bérlők érdekeit, és jó a szolgáihoz. Első felesége érzelmileg labilis volt, gonosz és erkölcstelen: a házasság botránya mindenki előtt közismert volt, a férfinak pedig mindezekért nagyon rossz a véleménye a nőkről. Nem szereti a verseket és szemétnek tartja Wollstonecraft A nők jogainak védelmében című könyvét. Ha rossz a kedve, portóit iszik és elhomályosul tőle a tekintete: az első és utolsó olyan Quick-hős, aki kacérkodik az alkoholizmussal.
Szerelem: A regény azok közé a Quick-kötetek közé tartozik, amelyekben a történet elején-közepén megköttetik a házasság is a főhősök között: itt már a 2. fejezetben. Az első szerelmi jelenet a 7. fejezetben olvasható a 20-ból.
A történetben megjelenik a feleségszelídítés gondolata, de inkább férjszelídítés, pontosabban egy jó házasság kialakítása történik a könyvben. Sophy tizennyolc éves kora óta szerelmes Julianbe, a férfi azonban észre sem vette őt és a szerelmét. Most, amikor a férfi jó feleséget keres, úgy kiválasztva, mint egy szép tenyészkancát, Sophy először nem akar hozzámenni, azután pedig nem akar "beletörni" a házasságba. Haladékokat kér magának becsületszóra, amelyeket a férje nem szeretne betartani, mert úgy véli, képes elcsábítani a tőle félő feleségét, akinek (egyébként tényleg) nincs oka a félelemre. Sophy igen eredeti módon kerüli el a nászéjszakát: nem akar manipulálni, csak félelemből reagál. Julian csak önmagára összpontosító viselkedése 35 távlatából nem feltétlenül vonzó. Megjegyzendő azonban, hogy ötletes cselekményvezetésével Quick elkerüli a korszakban írt hasonló témájú regények csapdáját, amelyekben az elvileg remek szerető és gondoskodó férj türelmetlenségében végeredményben megerőszakolja vonakodó feleségét az első éjszaka, hogy azután sok-sok bűntudat és a nő - érthetetlen - elfogadása után mégis "egymásra találjanak". Itt végül mindkét főhős változik: de Julian, aki olyan formálhatónak gondolta a feleségét, talán többet.
A könyvben szó van a korabeli védekezésről, s egyértelmű, hogy Sophy nem szeretne azonnal gyermeket, Julian azonban igen, ezért soha nem védekeznek, mert az számít, amit ő akar. (Igaz, a történet végén Sophy is nagyon örül a gyerekének.) Ezt érdemes összevetni pl. az Alibi jegyesség 24 évvel későbbi, eltérő felfogásával.
Szintén érdekes, hogy ez az egyetlen olyan Quick-regény, amelyben a főhős az első perctől egyértelműen nagyon rokonszenves szereplő, és mégis négy alkalommal is utalás történik arra, hogy akár meg is verhetné a feleségét. Először akkor gondol erre, amikor a nő szócsatázni mer vele a házasság elhálásával kapcsolatban, másodszor Sophy érezné akár azt is jogosnak, ha a férje bántaná, mivel félrevezette, harmadszor és negyedszer pedig az merül fel, hogy bármely férj akár meg is verhetné a neki nem engedelmes feleségét. Másfelől a könyv innovációja, hogy épp azért, mert Sophy többször is kerül olyan helyzetbe, amikor a férjének "joga" lenne megütni, megverni, de nem teszi, később tökéletesen biztos abban, hogy csak hazug rágalom, hogy Julian verte az első feleségét, s az emiatt a kegyetlenség miatt lépett félre annyiszor és tartott szeretőket. A hagyományos felfogás szerint Julian gyönge férj volt, mert nem tudta "visszafogni" az első feleségét, a könyv felfogása szerint viszont türelmes és elfogadó volt, mert nem bántotta a nőt, és elviselte olyannak, amilyen. Ráadásul a rossz első házassága valamennyire magyarázza Julian vaskalapos házasságképét is: azért akarja "nevelni" Sophyt, mert végre valakit formálhat, és mert másodszorra nem akar tévedni. (Megjegyzés: három további korai Quick-könyvben is megjelenik még az "el kellene fenekelnem" kifejezés, de csak az "ejnye-bejnye, aggódtam Önért" megfelelőjeként, hangsúly nélkül. Később már nem jellemező. Ami fontos, mert nem jó dolog keverni az incselkedést a bántalmazással.)
Talán ez az egyetlen olyan Quick-könyv, amely még hívható tisztán történelmi romantikus regénynek, mivel elképesztően sok időt tölt egy reálisnak ábrázolt (vagy inkább ábrázolni próbált) 19. század eleji házastársi kapcsolat alakulásának bemutatásával. De Quick már ekkor sem tudja megtagadni magát: a regény utolsó harmada felvetett problémáit tekintve teljes mértékben átmegy krimibe, ha a két, érzelmeivel elfoglalt nyomozó főszereplő nem is vállalja fel egészen, hogy detektívként viselkedik, ráadásul összefogva.
Érdekes téma, hogy amikor Julian kimutatja megvetését egy nagyhatalmú félvilági hölgy mesterkedései és személye iránt, akinek fiatalon, régen a szeretője volt, s azt mondja, szeretőt tartani a "nő számára üzlet, a férfi számára kényelmes megoldás", Sophy szóvá teszi, hogy ez "úgy hangzik, mint a házasság". Ezzel szemben kitűnik, hogy Charlotte, a szerető a maga módján becsületes nő, és a nők között nem csak versengés van, de összetartás is. A kötetben megjelenik a lehetőség, hogy a függetlenségre vágyó nők modernebb, boldogabb életről beszélgethessenek és dönthessenek: de ehhez idősebb, tekintélyesebb hölgyek pártfogása kell (lásd Fanny és Harry szalonja).
Bár egy kissé túlírt, feltétlenül teljesen egyéni ízű könyv: nem véletlen, hogy rangot és népszerűséget szerzett az írónő új nevének és írói világának.
Rokon regények: Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Bukott Angyal, A szerető, A bajkeverő, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék! (korszak), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Bukott Angyal, Emésztő tűz, A zöld kristály, A bajkeverő (házasság a főhősök között a történet folyamán), Fegyverletétel, Botrány, Légyott, Becsület, A vakmerő, Legenda, Emésztő tűz, A szerető, A zöld kristály, Különös kérő, Menyasszonyt bérelnék!, Alibi jegyesség, Hazugságok kertje (tudós, tudományos, gyógyító főszereplő)
Ajánlott link
Amanda Quick Összes - Szóló regények
Amanda Quick regényei
