Az idő begyógyítja a sebeket
Mégiscsak szeretem az internetet és a netes blogolást. Már igencsak tavalyi hó, de talán néhány olvasó még emlékezhet rá, hogy tavaly július végén ráleltem két tőlem plagizált, elemelt szövegre. A Mamanet oldalára Kedvenc tévhiteim Agatha Christie-ről című, 2011. január 23-án megjelentetett blogbejegyzésem került fel úgy, hogy kicsit átírogatták s 2012. május 4-én Tévhitek Agatha Christie-ről címen feltöltötték a Nagyvilág rovatukba. A Konkrét Könyvek haldokló weboldalának új frissítései közé pedig azonos címen A rabbi egész héten nyomozott című blogbejegyzésemet rakták fel minden szerzőjelzés nélkül 2012. április 16-án, ez az írás 2012. február 6-án született meg itt, a blogomon. Akkor levelek sokaságát írtam mindkét helyre, hogy megkérjem az oldalak fenntartóit, szedjék le a hozzájárulásom nélkül átvett, alig-átírt, nagyon is saját szövegeimet - hiába. Írtam az esetről egy bejegyzést is (Saját szöveg? - Az internetes blogolás és a kopipaszt), s ennek kapcsán sokan küldtek nagyon kedves, támogató, vigasztaló üzeneteket.

Akkor nagyon utáltam az internetet és nagyon sajnáltam magamat... Azóta persze láttam, hogyan tud valaki lopni magának egy egész olvasmányblogot, főképpen Heloise remek bejegyzései segítségével, s kezdtem rájönni, hogy nemcsak nem vagyok egyedül a keservemmel, de tulajdonképpen velem szinte nem is történt semmi másokhoz képest.

Most azonban már teljes az örömöm: a Konkrét Könyvek új tulajdonost kapott, megszüntette a régi weboldalát, mert inkább a Facebookra koncentrál, s ha jó volt a keresésem, rabbis cikkem így már mintegy fél éve eltűnt engedélyezetlen helyéről. Ma pedig véletlenül és csodálkozva tapasztaltam, hogy már a Mamanet sem létezik, legalább is jelenleg semmilyen módon sem elérhető. Így végre az Agatha Christie-vel foglalkozó írásom is visszatalált a blogomra: és már csak nálam, az írójánál olvasható.

Így a plagizálásos kalandomnak egy nagy és közhelyes tanulsága volt: az idő minden sebet begyógyít. Bár elég sok megalkuvást kíván annak az igazságnak az elfogadása: hiába, hogy igazán mindent megpróbáltam, hogy a szövegeimet levetessem máshonnan, valójában semmit nem értem el, a cikkek eltűnését pedig csak a véletlen segítette elő. Mégis örülök, hogy  a dolog megoldódott. Borzasztóan elégedett vagyok. És remélem, az is maradok.

(... Hacsak jelenleg máshol nem hányódik egy-két olyan szöveg, amit hasonlóképp "kölcsönvett" tőlem valaki...)

Megjegyzés: az első képen az a pin up girl, amivé Earl Moran alakította át a fiatal Marilyn Monroe-t a negyvenes években. A másodikon és a harmadikon MM a pózolás közben. Talán egy kicsit kövérkésebb és kislányosabb, de sokkal bájosabb, mint a másolat. Ezért is: szavazz mindig az eredetire!
Források: a három kép sok helyen megtalálható a neten (és merészebbek is), ezek a példányok innen, innen és innen vannak.
2 Responses
  1. Beau Says:

    Ilyenkor mindenképpen megéri addig menni, és akkora hírverést csapni a lopott dolgok körül, ameddig csak az erőd bírja:)
    Kirakni blogra, megírni imélben, osztani fészbúkon és nem megilletődni ha még a tolvajnak áll feljebb - mert lehet hogy akkora aza rca, hoyg úgy kell kisebbre verni.
    :)
    Sok szerencsét a jövőre nézve és ez ne vegye el a kedved az internettől.


  2. Köszönöm a tanácsokat és a biztatást!