2019. január 15., kedd
 |
| Auguste De Chatillon: Léopoldine - pirosban |
A Katherine's Bookstore remekül érezte magát mindvégig. December végére átlépte az 580.000 lekérést. Bár a 2017-es év célkitűzését, minden hónapban pontosan tizenegy (vagy legalábbis egyenlő számú) bejegyzés publikálását nem sikerült ismét megvalósítanom, az összes közzétett posztok száma mégis szinte változatlan maradt. 2018-ban 126 írás jelent meg az oldalon, míg egy évvel korábban 132.
A bejegyzések közül 30 született az ekultura.hu-ra, 96 pedig kifejezetten ide, a blogba. Ez változást jelentett az előző évhez képest, amikor tízzel több ajánlót írtam, az először a blogon publikált írások száma viszont öttel kevesebb volt.
A 96 ide készült poszt közül mindössze 18 volt valamilyen könyvlista vagy bibliográfia, 78 pedig arról szólt, ami a világból érdekelt: könyvekről, filmekről, élményekről és az olvasásról. Nagyon nagy kedvem volt egy-egy témát több nézőpontból szemügyre vevő posztsorozatokat írni, így az írások terjedelme is több esetben hosszabb volt a megszokottnál.
Publikálás szempontjából a legnehezebb hónapom a február volt, amikor csak 6 bejegyzés tellett tőlem, a legtöbbet pedig áprilisban sikerült posztolnom: 15 bejegyzést. Persze a számok igen csalókák, hiszen sokat dolgoztam előre, így egyes írások csak egy-két hónappal azután kerültek ki az oldalra, hogy valójában befejeztem őket.
Íme az elmúlt kilenc év statisztikája táblázatban:
2017-ben sok-sok klasszikust fedeztem fel újra a lovagregényektől Dante művein át Walther von der Vogelweide verseiig. Ez a sor 2018-ban Petrarca életművével, Hauff meséivel és izlandi regékkel folytatódott. Írtam régi, nekem nagyon kedves témákról és frissen született rajongásokról is. Több posztban foglalkoztam Agatha Christie-vel és csodálatos, megunhatatlan krimijeivel, Philip K. Dickkel és műveivel, a klasszikus pulp fiction legizgalmasabb, alig ismert szerzőivel, szeretett sorozatom, a MesterMűvek új köteteivel... És persze detektívtörténekkel is: történelmi krimikkel, békebeli krimikkel, Sherlock Holmes-folytatásokkal, különleges krimikkel, magyar detektívregényekkel és külföldiekkel...
 |
| Kloss-képregényfedél - vörösben |
Ennél is sikeresebb volt a Kockázat című lengyel filmsorozatról, s a főszereplő, Kloss kapitány kalandjairól írt bejegyzés-sorozat. Annak ellenére, hogy egy elképesztően hosszú adatlistát és még szubjektív kedvenc-listáimat is megosztottam az olvasókkal, a témáról szóló posztok június óta több mint ezer lekérést kaptak.
Végül, bár egyelőre Kloss kapitány rekordját még nem érte el, úgy tűnik, 2018 legsikeresebb vállalkozása a Roger Moore (szerintem) legjobb filmjeit bemutató, ötrészes sorozat volt, amelynek első darabját december 7-én publikáltam (eredetileg), mégis, a bejegyzések alig több mint egy hónap alatt meghaladták a félezer olvasást. Függetlenül attól, hogy tudom, ennek egyik oka a varázslatos hívószó - James Bond -, mégis örömmel tölt el, hogy a számomra olyannyira fontos témában sokan olvasgatnak nálam.
Az önálló, nem sorozathoz tartozó posztok közül az alábbi öt volt a legnépszerűbb tavaly:
 |
| Robin és Marian - vörösben |
Imádom a jó fordításokat: ebben a februári írásban pedig egy egész csokorra valót gyűjtöttem össze belőlük, valamennyit az általam nagyon kedvelt Helikon Zsebkönyvek sorozatából.
Képeket nézni talán érdekesebb, mint számolgatni: ez a januári poszt még a 2017 kedvenc könyvei és a 2017 és a blog című összegző bejegyzésnél is népszerűbb volt tavaly.
Egy csodálatos nyaralás emléke is mindörökre hozzákötődik ehhez a pompás kötethez, amelyet nagyon késve fedeztem fel: írni pedig szeptemberben írtam róla.
4. Ponyva a javából - Robert E. Howard: Vörös SzonjaEbben az évben számos új pulp-szerzőt fedezhettem fel: a legtöbben mégis ezt a januári posztot olvasták a témáról - és Howardról.
Egy meglepő rekorder: hiszen csak két és fél hónapja, novemberben készítettem el ezt a hétmérföldes írást a legkorábbi Robin Hood-balladákról és egy különleges gyerekkönyvről.
A raktárbejegyzéseim közül 2018-ban a legtöbben Kertész Erzsébet könyveiről olvastak, gondolom, hasonló örömmel és nosztalgiával, mint ahogy én megírtam a posztot. Az először az ekultura.hu-n publikált ajánlóim közül pedig itt, a blogon a legtöbben arra találtak rá, amely Selja Ahava Az égből leeső dolgok című regényéről szól: ez volt 2017-ben a 6. kedvenc könyvem.
 |
| Roger Moore - pirosban |
Ami a jövőt illeti, a terveim jelenleg kissé formátlanok, de nagyon optimisták. Nem is olyan soká egészen biztosan fogok még írni Roger Moore filmjeiről, s a két filmes-könyves világról, amely hozzá (is) köthető - James Bondéról és az Angyaléról. Ezek ugyanis már sokszor elvarázsoltak, most azonban kedvet érzek ahhoz, hogy ne csak rajongjak irántuk, de beszéljek is a rajongásról. Több posztom készülődik Robin Hood kalandjaival kapcsolatban, főképp a nálunk írt, kiadott regényekről, történetekről és a nagy, külföldi klasszikusokról. Adós vagyok még néhány öröm-projekttel: mivel idén végre megtört a jég, és képessé váltam filmekről és tévésorozatokról posztolni, szeretném végre befejezni és közzétenni, amit a Mission Impossible-filmekről, Rafael Sabatini Blood kapitány-történeteiről és megfilmesítéseikről és a második világháború témáját feldolgozó filmekről írok, már hónapok, olykor évek óta. Emellett azt hiszem, 2019 lesz az év, amikor ismét foglalkozom az általam olyannyira nagyra becsült író, Barsi Ödön munkásságával. Egyelőre eddig látok előre, meg persze azt tudom, hogy mintegy harminc könyvről írok / szeretnék írni a közeljövőben, amelyek az olvasmányaim közé tartoztak.
Azt sosem szoktam összeszámolni, hány könyvet is olvastam el az előző évben: sokat. Ami viszont biztos, hogy 2019-ben is így szeretnék tenni: elolvasok, újraolvasok, olvasok... Köszönöm szépen hűséges olvasóimnak, hogy rendszeresen visszajárnak ide
olvasni, s köszönöm minden idetévedőnek és idelátogatónak az
érdeklődését!
2019-ben is szeretettel várok mindenkit!
