Kertész Erzsébet könyvei
Kertész Erzsébet (1909-2005) neve generációk számára fogalommá vált. Mai olvasóinak már a déd- vagy üknagymamái is lehettek az írónő rajongói: s regényes életrajzait ismerve közös témát találhatnak azok, akik a hatvanas-hetvenes és azok, akik a kétezres években voltak fiatal lányok. Kilencvenöt évet élt, s ebből több mint hetvenet végigírt: első könyve, egy elbeszéléskötet 1929-ben jelent meg, utolsó kötete, önéletrajza pedig 2000-ben látott napvilágot.
Összesen ötvenhat könyvet, köztük ötvenkét regényt publikált, művei között találni gyermekkönyvet, bakfistörténetet, lányregényt, képeskönyvet, elbeszéléskötetet és szerelmes-romantikus kalandregényt is. Legnagyobb népszerűségnek azonban tizenhét történelmi tárgyú életrajzi regénye örvend, amelyekben egy-egy híres nőalaknak állított emléket Hugonnai Vilmától Szendrey Júlián át Elizabeth Barrett-Browningig. Magam is ezeket olvasva szerettem meg Kertész Erzsébetet, s biztos vagyok benne, hogy e regényei még hosszú évtizedekig szeretett írójává teszik az egymást követő lánygenerációknak.
Ez a raktárbejegyzés az írónő összes könyveit sorolja fel: műfajok szerint külön-külön, illetve azt is bemutatva, mely könyvei jelentek már meg a jelenleg is futó, Kertész Erzsébet könyvei nevű életműsorozatban.

1. Híres nők élettörténetei

Szonya professzor, 1939
Harriet regénye, 1940
Elizabeth: Elizabeth Barrett-Browning életregénye, 1948 
Vilma doktorasszony, 1965
Teleki Blanka, 1966
Szendrey Júlia, 1969
Az első Gertrudis: Kántorné életregénye, 1970
Csipkebolt Brüsszelben: Jósika Júlia életregénye, 1974
A lámpás hölgy: Florence Nightingale élettörténete, 1976
A tábornok lánya: Alekszandra Kollontaj életregénye, 1978
Úttörő asszonyok: Életrajzi elbeszélések, Gondolat, 1979
Bettina három élete, 1981
Kossuth Zsuzsanna, 1983 
Jenny, Laura, Tussy, 1984
Titkos házasság: Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona élettörténete, 1985 
A fejedelemasszony: Zrínyi Ilona élete, 1986
Zöldfa utcza 38.: Veres Pálné regényes élete, 1987
A három Róza, 1995

Kertész Erzsébet tizenhét életrajzi regényt és regényes életrajzot, továbbá egy híres nők életét bemutató elbeszéléskötetet írt. Az első ilyen regényt még a háború előtt, 1939-ben publikálta, az utolsó pedig az utolsó-előtti megjelent műve volt 1995-ben. A legtöbb (a tizenhét regényből tizennégy) legalább egyszer a Móra Kiadó híres Csíkos könyvek sorozatának is tagja lett, ekkor a korábbi megjelenésű műveit is átdolgozta a szerző: ezekről szól a 9. pont. A listán a regények a legutolsó átdolgozáskor kapott címükön szerepelnek, a korábbi címváltozatok kikereshetők a 2. pont adataiból. Kertész Erzsébet könyvei jelenleg a Móra Kiadó Kertész Erzsébet könyvei nevű életműsorozatában látnak napvilágot: ezekről a 8. pont tájékoztat.

2. A híres nők élettörténeteinek összes kiadásai

Szonya professzor, 1939
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2016
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2006
Csíkos könyvek, Móra, 1977
Csíkos könyvek, Móra, 1962
Hungária, 1939 (Szonja címen)
Harriet regénye, 1940
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2013
Csíkos könyvek, Móra, 1967
Dante, 1940 (A szabadság angyala: Harriet Beecher-Stowe életének regénye címen)
Elizabeth: Elizabeth Barrett-Browning életregénye, 1948
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2016
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2007
Móra, 2001
Csíkos könyvek, Móra, 1971
Csíkos könyvek, Móra, 1964
Hungária, 1948 (Elisabeth: Elisabeth Barrett Browning életrajza címen) 
Vilma doktorasszony, 1965
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2017
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2008
Lepke könyvek, Jelenkor, 1998
Csíkos könyvek, Móra, 1972 (Az első magyar orvosnő életregénye alcímmel)
Csíkos könyvek, Móra, 1969 (Az első magyar orvosnő életregénye alcímmel)
Csíkos könyvek, Móra, 1965 (Az első magyar orvosnő életregénye alcímmel)
Teleki Blanka, 1966
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2010
Lepke könyvek, Jelenkor, 1998 (Szeretném Blankát boldognak látni: Teleki Blanka életregénye címen)
Csíkos könyvek, Móra, 1983 (Életrajzi regény alcímmel)
Csíkos könyvek, Móra, 1978 (Életrajzi regény alcímmel)
Csíkos könyvek, Móra, 1966 (1806-1862 alcímmel)
Szendrey Júlia, 1969
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2012
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2008
Móra, 1998
Csíkos könyvek, Móra, 1969 (Életrajzi regény alcímmel)
Az első Gertrudis: Kántorné életregénye, 1970
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2012
Csíkos könyvek, Móra, 1970
Csipkebolt Brüsszelben: Jósika Júlia életregénye, 1974
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2014
Móra, 2002
Csíkos könyvek, Móra, 1982
Csíkos könyvek, Móra, 1974
A lámpás hölgy: Florence Nightingale élettörténete, 1976
Holnap, 2001
Csíkos könyvek, Móra, 1976 (Florence Nightingale életregénye alcímmel)
A tábornok lánya: Alekszandra Kollontaj életregénye, 1978
Csíkos könyvek, Móra, 1978
Úttörő asszonyok: Életrajzi elbeszélések
Gondolat, 1979
Bettina három élete, 1981
Lepke könyvek, Jelenkor, 2000
Csíkos könyvek, Móra, 1981
Kossuth Zsuzsanna, 1983
Holnap, 2006
Nők a történelemben, Kossuth, 1983
Jenny, Laura, Tussy, 1984
Csíkos könyvek, Móra, 1984 
Titkos házasság: Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona élettörténete, 1985
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2014
Holnap, 2001
Csíkos könyvek, Móra, 1985
A fejedelemasszony: Zrínyi Ilona élete, 1986
Holnap, 2007
Kossuth, 1986
Zöldfa utcza 38.: Veres Pálné regényes élete, 1987
Csíkos könyvek, Móra, 1987
A három Róza, 1995
Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2011
Móra, 1995

A listán az egyes művek megírásuk időrendje szerint a legkorábbitól kezdve szerepelnek, az egyes könyvek kiadási adatainál viszont legfelül mindig a legfrissebb kiadás adatai találhatók, mivel sok esetben ezek szerezhetők be vagy kölcsönözhetők ki a legkönnyebben. A kiadási adatoknál először mindig a sorozatcím szerepel (ha van), majd a kiadó neve és a kiadás éve.

3. Regények, ifjúsági regények, elbeszélések és gyerekkönyvek

A, Saját néven kiadottak
Úrilányok, Holnapután, 1929 (elbeszélések)
Gyönyörű nyár, Franklin, 1936, Móra, 1991, Pöttyös könyvek, Móra, 2004, Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2006
Júliusi szerelem, Jó könyvek, Pantheon, 1936 (regény)
A családi pensió, Pantheon, 1937 (regény)
Nagylányok, Franklin, 1938
Kislányok a nagyvárosban, Tolnai, 1939
A ligeti nagytanács, Tolnai, 1939
Kandi és Bandi az állatkertben, Officina mesekönyvek, Officina, 1939
Vidám vakáció, Eleven képeskönyvek, Pantheon, 1939
Riporterkisasszony, Pantheon, 1941
Testvérke, Pantheon, 1941
Négylevelű Lóhere, Pantheon, 1942, Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2008
Csévi-utca 11/d, Pantheon, 1947
Mint fűszál a réten..., Pantheon, 1950
Szamóca-lányok, Móra, 1957, 1959 (Kaland a Szamócában címen), Csíkos könyvek, Móra, 1973,  Kertész Erzsébet könyvei, Móra, 2009

B, A Nova Kiadó Ingrid Holsen-sorozatának kötetei
Zsuzsi vakációja, Nova, 1942, 1944, Gondolat, 1991 (Kertész Erzsébet néven)
Zsuzsi az intézetben, Nova, 1942, 1944
Zsuzsi Virágospusztán, Nova, 1942, 1944 
Zsuzsi a Vadrózsa Szövetségben, Nova, 1943, 1944
Zsuzsi pénzt keres, Nova, 1947
Zsuzsi menyasszony lesz, Nova, 1947
Zsuzsi férjhez megy, Nova, 1947

Kertész Erzsébet összesen tizenkilenc ifjúsági- és gyerekregényt, két gyerekeknek szóló képeskönyvet és egy ifjúsági elbeszéléskötetet írt. A Gyönyörű nyár volt az első megjelent regénye 1936-ban. (Néhány életrajz a Júliusi szerelemről állítja ezt, de helytelenül.) Első kiadott könyve az Úrilányok című volt 1929-ben, ez azonban még nem regény, hanem egy hatvannyolc oldalas novelláskötet.
Az írónő művei közül a két háború között adott ki a Franklin, a Tolnai, az Officina, a Holnapután (regényes életrajzot pedig a Hungária és a Dante is), mégis, legtöbb saját nevén megjelent ifjúsági regénye a Pantheonnál látott napvilágot (nyolc a huszonkettőből).
Hét ifjúsági regénye külön sorozatot alkot: főhősük Zsuzsi, s látszólag egy bizonyos Ingrid Holsen könyveiből dolgozták át őket magyarra. A Zsuzsi-sorozatot azonban valójában szintén Kertész Erzsébet írta, s eredeti művekből áll: csak a Nova Kiadó kérésére szerepelt a könyvekben szerző helyett fordítóként. Az utolsó három regény fedelén épp ezért már Kertész Erzsébet nevét írták nagyobb betűkkel, s az álnév csak zárójelben állt.
Az első négy könyv Zsuzsi kislány- és kamaszkorát mutatja be, a háború után kiadott három kötetben pedig a lány már majdnem felnőtt, s végül révbe ér (hasonlóan Tutsek Anna Cilikéjéhez, Clara Nast Csöppikéjéhez és Henny Koch Bébijéhez, akik eredetileg még a kilencszázas és a tízes években születtek meg, de még a harmincas-negyvenes években is nagyon népszerűek voltak nálunk). Az első Zsuzsi-könyvek erős rokonságot mutatnak Kertész Erzsébet korai regényeivel: a Gyönyörű nyárral és a Nagylányokkal. 1991-ben az első Zsuzsi-regény ismét megjelent, immár Ingrid Holsen nevének bármiféle megemlítése nélkül.
A könyvkiadás államosítása után Kertész Erzsébet az életrajzi regények írása felé fordult, 1957-ben mégis született még egy igazi lányregénye, a Kaland a Szamócában (későbbi címén: Szamóca-lányok). Ezzel tökéletesen bizonyította, hogy nemcsak a két háború között divatos bakfisregény, de a modern lányregény műfajához is ugyanolyan kiválóan ért. 

4. Önéletrajz

Fiút vártak, lány született: Ez az életem, Móra, 2000, Móra, 2002

Az írónő utolsó, ötvenkettedik regénye (s ötvenhatodik önálló kötete) 2000-ben jelent meg, amikor Kertész Erzsébet már elmúlt kilencvenéves. Ekkor írta meg regényes önéletrajzát, amely egész pályáját bemutatja.

5. Fordítások és átdolgozások

James Oliver Curwood: Szerelem a hómezőkön, Milliók könyve, Singer és Wolfner, 1937 (Szerencsés hasonlatosság címen), Nesztor, 1990
Gerda Schmitt: Két szív egymásra talál, Milliók könyve, Singer és Wolfner, 1937
Daniel Defoe: Robinson Crusoe utazásai és kalandjai, Nova, 1942 
Báró Münchhausen utazásai és kalandjai, Nova, 1943
Vlagyimir Germanovics Ligyin: A nagy folyó, Új Magyar Könyvkiadó, 1954
N. Kalma: Liftes Jim, Ifjúsági, 1954
Sz. Mogilevszkaja: A pintyőke, Ifjúsági, 1954
Lev Kasszil: A napsugár szerelmese, Ifjúsági, 1956
Nyikolaj Nyikolajevics Noszov: Hurrá, itt a nyár!, Móra, 1960

Az írónő fordított angolból, németből és oroszból is. Kilenc könyv jelent meg, amelynek ő volt a fordítója, ezek közül kettőnek (a Münchhausennek és a Robinsonnak) ő volt az ifjúsági átdolgozója, tehát tulajdonképpen szerzője is. Ifjúsági fordításai nagyobbik felét az ötvenes évek közepétől addig készítette, amikor már ismét megjelenhettek saját regényei.

6. Romantikus füzetes regények 

Dráma az Andesekben, a szerző kiadása, 1940 (Marjorie Wyne)
Hiába: szeretlek!, Mátyás Könyv- és Lapterjesztő Vállalat, 1941 (Marjorie Wyne) 
Afrikai éjszakák, a szerző kiadása, 1941 (Marjorie Wyne)
Doktorkisasszony szerelme, a szerző kiadása, 1941 (Marjorie Wyne)
Visszahív a préri, a szerző kiadása, 1941 (Marjorie Wyne)
Asszonyszeszély, Duna, 1941 (Marjorie Wyne)
Szegény leány férjhez megy, Auróra, 1941 (Marjorie Wyne)
Csókzivatar, Modern Könyvterjesztő Vállalat, 1941 (Marjorie Wyne)
A vágyak asszonya, Auróra, 1941 (Marjorie Wyne)
A kalandornő szerelme, Aurora, 1941 (Marjorie Wyne)
Cowboycsapda, Duna, 1941 (Elbert S. Payne)  
Hamis szerelmek, Duna, 1941 (Marjorie Wyne)
Szerelemből kitűnő, Duna, 1942 (Marjorie Wyne)
Riport és szerelem, Csillagos regény, 1942
Nincs hozománya!, Csillagos regény, 1942

Viszonylag kevesen tudják egyik kedvenc írónőjükről, hogy életművének majdnem egyharmadát teszik ki az olcsó kiállításban megjelent, szerelmes-kalandos füzetes regények, amelyek legnagyobb részét angol írói álnéven publikálta 1940 és 1942 között. Tizenöt ilyet írt (regényes életrajzi munkája tizennyolc van, gyermek- és ifjúsági könyve pedig huszonkettő): többségük az Aurora és a Duna tízfilléres regénysorozatában jelent meg, a legdrágább magánkiadású sem volt drágább húsz fillérnél. Ezek a harminckét-hatvannégy-százhuszonnyolc oldalt számláló kisebb füzetek nagyon népszerűek voltak a korszak kevésbé igényes olvasóközönsége körében. Ezekben is megmutatkozik Kertész Erzsébet mesélő tehetsége és írói fantáziája.
A legtöbbet (tizenkettőt) a Marjorie Wyne álnéven adta ki, egyszer használta az Elbert S. Payne nevet, két műve pedig saját neve alatt jelent meg. Ezzel "igazi" regényei mellett egy hasonló "ponyvaéletművet" is létrehozott, mint az általam nagyra tartott Barsi Ödön, a sokak által tisztelt Hamvas H. Sándor, a magyar sci-fit megálmodó Leleszy Béla, vagy a sokoldalú Havas Zsigmond. Legjobban talán a pompás történelmi regényeivel máig ható, kiváló irodalmár Erdődy Jánoséhoz lehet hasonlítani Kertész Erzsébet teljesítményét: fiatalon, a két világháború között mindketten számos remek ponyvát írtak, közben azonban folyamatosan publikáltak "komoly" műveket is, majd a Kádár-korszak kezdetétől egy-egy jellegzetes műfaj lett a sajátjuk (Erdődynek a történelmi regény, Kertész Erzsébetnek a történelmi-életrajzi regény), s ebben alkottak maradandót. (Egyébként azonos évben születtek.)

8. A Móra Könyvkiadó jelenleg futó Kertész Erzsébet könyvei életműsorozatában megjelent kötetek 

A három Róza
Az első Gertrudis
Csipkebolt Brüsszelben
Elizabeth
Gyönyörű nyár
Harriet regénye
Négylevelű lóhere
Szamóca-lányok
Szendrey Júlia
Szonya professzor
Teleki Blanka
Titkos házasság 
Vilma doktorasszony

A Balassa Anna szerkesztette sorozat 2006-ban indult: egy évvel azután, hogy a kilencvenötödik évét is betöltött Kertész Erzsébet elhunyt.
Az elmúlt tizenhárom évben tizenhárom regény jelent meg a gyönyörű, egyszerre modern, mégis kissé nosztalgikus külsőt kapott szériában.
Az első években három klasszikus lányregény is napvilágot látott újra: a Gyönyörű nyár, Kertész Erzsébet első megjelent regénye, amellyel a sorozat indult, a Szamóca-lányok, az írónő legkésőbb publikált ifjúsági könyve, és - talán mintegy kísérletként - a negyvenes évek egyik jellemző kötete, a Négylevelű Lóhere, amelynek 1942, az első megjelenés óta nem volt újabb kiadása.
A sorozat alapvetően mégis Kertész Erzsébet legkiválóbb és - talán - leginkább értékálló műveire, a történelmi életrajzokra koncentrál. A tizenhét életrajzi regényből eddig tíz látott napvilágot: a legkorábbi nyolc regény, amelyek 1939 és 1974 között születtek eredetileg, a mind közül talán legnépszerűbb, 1985-ös Titkos házasság és az írónő utolsó regényes életrajza, az 1995-ös A három Róza.
Nem került még újra-kiadásra hét regény: A lámpás hölgy, A tábornok lánya, a Bettina három élete, a Kossuth Zsuzsanna, a Jenny, Laura és Tussy, A fejedelemasszony és a Zöldfa utcza 38. Bízom benne, hogy mielőbb ezek is bekerülnek a sorozatba: most, hogy - úgy tűnik - ismét a teljes életművet a Móra Kiadó gondozza.
Míg ugyanis a rendszerváltásig egyértelműen a Móra (s ezen belül a Csíkos könyvek híres sorozata) adott helyet Kertész Erzsébet műveinek, 1995 után a helyzet összetettebbé vált. 1996 és 2001 között a Móránál mindössze egyetlen Kertész Erzsébet-regénykiadás (az 1998-as Szendrey Júlia) jelent meg. Ezzel szemben először a Jelenkor, majd a Holnap Kiadó indított Kertész Erzsébet-sorozatot. A Jelenkor Lepke könyvek nevű sorozatában 1998-2000 között a Vilma doktorasszony, a Teleki Blanka és a Bettina három élete jelent meg, a Holnap pedig 2001-2006 között A lámpás hölgy, a Titkos házasság, a Kossuth Zsuzsanna és A fejedelemasszony című könyveket adta ki újra.
2002-ben azonban, az írónő önéletrajzának megjelentetése után ismét a Móra vette fel a kiadás fonalát. A más kiadónál megjelent  hét regényből azóta a Móránál is ismét kiadásra került három. Így bízom benne, hogy a többi négy sem várat már sokáig magára a jellegzetes sorozatköntösben
De szívesen látnám azt a három regényt is friss megjelenésként, amely eredeti kiadása (1978, 1984, 1987) óta még soha, semmikor nem jelent meg újra: A tábornok lányát, a Jenny, Laura és Tussyt és a Zöldfa utcza 38.-at. Bízom benne, az, hogy az első Alekszandra Kollontájról, a második pedig Karl Marx lányairól szól, nem fogja visszafogni a szerkesztő kezét, hiszen az első diplomatanő, s az egyik első feminista, illetve Marx családjának története ma is izgalmas témát nyújthat az olvasónak. Veres Pálné élettörténete pedig méltán csatlakozhat Teleki Blankáé vagy Szendrey Júliáé mellé.

9. Kertész Erzsébet könyvei a Csíkos könyvek sorozatában 

1962 - Szonya professzor 
1964 - Elizabeth 
1965 - Vilma doktorasszony
1966 - Teleki Blanka
1967 - Harriet regénye
1969 - Szendrey Júlia
1969 - Vilma doktorasszony (II.)
1970 - Az első Gertrudis
1971 - Elizabeth (II.)
1972 - Vilma doktorasszony (III.)
1973 - Szamóca-lányok
1974 - Csipkebolt Brüsszelben
1976 - A lámpás hölgy
1977 - Szonya professzor (II.)
1978 - A tábornok lánya
1978 - Teleki Blanka (II.)
1981 - Bettina három élete 
1982 - Csipkebolt Brüsszelben (II.)
1983 - Teleki Blanka (III.)
1984 - Jenny, Laura, Tussy
1985 - Titkos házasság
1987 - Zöldfa utcza 38.
(1995 - A három Róza - "olyan, mintha" Csíkos könyvek)
(2004 - Gyönyörű nyár - Pöttyös könyvek)

Ez a lista Kertész Erzsébetnek azokat a regényeit sorolja fel, amelyek a méltán híres Csíkos könyvek sorozatban jelentek meg. Egyelőre ugyanis az olvasóknak, rajongóknak az a többsége, aki nem épp ma fiatal lány, hanem inkább nosztalgiával emlékszik vissza az írónő regényeire, még a rendszerváltás előtti kiadásokhoz kötődik: vagyis számára Kertész Erzsébet és a Csíkos könyv sorozat egyet jelent.
Összesen tizenöt Kertész Erzsébet-regényt adtak ki a Csíkos sorozatban. Ezek közül egy lányregény (Szamóca-lányok), a többi tizennégy történelmi életrajz volt. Utóbbiak közül ötnek második, egynek harmadik kiadása is megjelent a sorozaton belül (a római számok a Csíkos könyvek megjelenéseit számlálják, nem az összeset, azokért lásd a 2. pontot!): ez is bizonyítja népszerűségüket.
1962 és 1987 között, huszonhat év alatt az írónőnek huszonkét különböző megjelenése volt a Csíkos könyvek sorozatában.
Ezekhez járul még két kakukktojás: 1995-ben, már a sorozat megszűnése után, de erősen rá emlékeztető borítóval jelent meg A három Róza című regény, 2004-ben pedig a Pöttyös könyvek sorozatba került be egy Kertész Erzsébet-lányregény (a Gyönyörű nyár). Érdekes módon ugyanis a kiadó a Pöttyös sorozatot a Csíkos befejezése után is megőrizte, s így az ma is létezik: 2006-tól viszont Kertész Erzsébet regényei már nem ebben, hanem külön életműsorozatban jelennek meg (amelyről lásd a 8. pontot).
0 Responses