Ha ókori Róma, akkor gladiátorok. Ez a képzettársítás legalább
kétszáz éves, hiszen már a 19. század történelmi festői is
előszeretettel ábrázolták a napperzselte homokkal fedett porondot, ahol
magas és izmos, félmeztelenül küzdő, karjukon, lábukon viszont pompás
vértet, fejükön aranyosan fénylő sisakot viselő harcosok vívnak
egymással életre-halálra.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHIHAkZVTKL62gHisZNUX652pLW3VsDrJr89ZN9InepZs0nunY5cLFFUAVVlyn7wpJydg51ax9qniw7ATW5AAoXzUHLSchlnHk4YoO140RzzmqS0DSyHzB2aRUybz6AEN6x31FWHHUFfQ/s1600/Image21.jpg) |
Jean-Léon Gérôme: Pollice Verso, 1872 (link) |
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq9M6NoQEzk4He1k7-LAZXHH-sjwAs2V7H0CNaCEanr3vLsflykAKpLZEGNY4S4cRVw3qCdLiF-vMtGwHyqQK_0RtjTBzhATiTJqE68pILh-gknChvbdaVmgwvxO65cqX7StMU7qag5lg/s1600/Image22.jpg) |
E. B. Leighton: Gladiátorfeleség, 1884 (link) |
Egyes kutatók szerint még azt a
közhiedelmet is a mintegy kétszáz éves festményábrázolásoknak (például
Jean-Léon Gérôme közismert
Pollice Verso című képének)
köszönhetjük, hogy mindenki tudni véli, a halálos ítéletet lefelé, a
kegyelmet meg felfelé fordított hüvelykujjal lehetett kérni a vesztes
gladiátor számára – valójában ugyanis erről semmilyen biztos tudomása
nincs az ókortörténészeknek. A rengeteg Spartacusról és más
gladiátorokról szóló film, tévésorozat, képregény és könyv elhiteti
velünk, hogy mindent tudunk az időszámítás fordulójának e különös,
halálra szánt harcosairól. Pedig még az sem igaz, hogy valamennyiüket
halálra ítélték volna.
Roland Auguet
Kegyetlenség és civilizáció: A római játékok
című kötete régi kiadás: franciául 1970-ben, magyarul 1978-ban jelent
meg. Ám ha valaki érdekes és megbízható ismeretekre vágyik a
gladiátorokról, ráadásul szórakoztatóan elmesélve, sok-sok képpel
kísérve, még mindig ez az egyik legolvasmányosabb és legkevésbé avult
könyv magyarul. Elsősorban azért, mert gyakorlatilag mindent
megtalálhatunk benne, amit a játékokról tudni szeretnénk. Megismerhetjük
a gladiátorok típusait a tráktól a myrmillóig, bejárhatunk egy római
arénát a pincétől a lelátó legmagasabb emeleteiig. Olvashatunk korabeli
plakátszövegeket és visszaemlékezéseket is a játékokról. Megtudhatjuk,
milyen célból és hogyan rendeztek viadalokat politikusok és császárok az
ókori Rómában. Végigkísérhetjük a különböző ókori vállalkozókat
beszerzőútjaikon, amelyekről gladiátoriskolákba való reménybeli
gladiátorokkal vagy épp egzotikus vadállatokkal tértek haza. Kiderül,
milyen szabályai voltak a gladiátorpárbajoknak, mi történt a vesztessel,
a nyertessel és a sokszoros győztessel. Találkozhatunk gladiátornőkkel,
szabad gladiátorokkal, vértanú keresztényekkel és színészkedésre
kényszerített halálraítéltekkel.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8mo8VMaCNPr5h7r8LY0juFmB0VtUwowmR32iT6DjvHfZpPtOZ3_wN4m7CFaT_F4L-8jAIESqRvgG6uL5TvbaKzMifx4TpJUMtuJ-k7p1q5d219CRhABmL0PZRmvojc2s_zrempthcpso/s1600/Image24.jpg) |
L-M. Faivre: Gladiátorok, 1880 (link) |
A könyv második
érdekessége, hogy minden olyan dolgot tárgyal, ami csak előfordulhatott
az arénákban és a hippodromban: állatviadalokat, kivégzéseket,
színielőadásokat, eljátszott tengeri csatákat, kocsiversenyeket és
paródia-előadásokat. Így a szokásos feldolgozásoknál sokkal színesebb
képet kapunk arról, hogyan és min is szórakoztak a rómaiak. És ha már
itt tartunk – s ez a könyv harmadik előnye –, annak is teret szentel a
könyv, hogy elgondolkoztasson: vajon a rómaiak voltak elképesztően
kegyetlenek, embertelenek, civilizálatlanok, netán szadisták, hogy
képesek voltak kedvüket lelni a gladiátorjátékokban, vagy mi ismerjük
őket és magunkat félre, mégpedig végletesen?
Az izgalmas
könyvet több mint ötven kép, bibliográfia és szójegyzék egészíti ki,
továbbá egy Tóth István írta fejezet a magyarországi
gladiátoremlékekről. Annak, akit érdekel Róma történelme, feltétlenül
érdemes beszereznie.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8MX8i-gjkKCu2DdEw_kRBRCluD2CSR6506hOypkuflN-rI2ushMtlqLqwjxVs7oXxtbeuwhW7wvqOZ9KBacQJKCnALTDV-HjrZb1-hCj8UxVzMaz_5qDHztBswh8pHdIRBL6Ot4mKMWI/s1600/Image25.jpg) |
J-S. Berthélemy: A gladiátor halála, 1773 (link) |
A cikk az Ekultura.hu-n:
Roland Auguet: Kegyetlenség és civilizáció - A római játékok
Más Ekultura.hu-s ajánlóim:
Ekultura.hu és én