Helyszín: Köln, a virágzó kereskedőváros, kalmárok, iparosok, hajósok hazája, büszke polgárok otthona. Idő: a 15. század eleje. A téma: rejtélyes gyilkosságok sorozata, egy fiatal és okos kalmárfeleség titkos szerelme és egy az orvostudomány iránt érdeklődő fiatalember útkeresése. Ezekkel az adatokkal lehet összefoglalni Andrea Schacht német írónő Alyss-sorozatát, amelynek hazájában tavaly év végén jelent meg a záró, ötödik kötete; nálunk, Magyarországon pedig most látott napvilágot az utolsó előtti része, a Hamis büszkeség.

Az első Schacht-regényt azért vettem kezembe, mert épp akkor kezdtem el érdeklődni a történelmi detektívregények iránt, sorozatáról pedig azt olvastam, kedvez a műfaj rajongóinak. Ám sokkal többet találtam A kölni rejtélyben, s folytatásaiban, a Hozományban és A sólyom visszatérben, mint amit történelmi krimitől várhatna az ember. A sorozat sokkal inkább bonyolult, kalandos és történelmileg megdöbbentően hiteles családtörténet, s bár a rejtélyek kedvelői sem unatkozhatnak, amikor olvassák, sokkal különlegesebb, hogy minden regény egy-egy színes és ismeretlen szeletét villantja fel az európai érett középkor világának. Egyszerre szólnak érzelmekről és kalandokról, egyszerre alapulnak széles körű történelmi kutatásokon, pontos rekonstrukciókon, s merész fantáziajátékon, s egyszerre olvasmányosak, izgalmasak, s számíthatnak mégis igazi szépirodalomnak. Andrea Schacht a régi Köln kiváló ismerője: macskákról írott könyvei mellett életművét számtalan történelmi regény alkotja, amelyek bevezetnek a német város tizenkilencedik, tizenhatodik, tizenötödik, sőt, még időszámításunk előtti történetébe is. Aki tehát szeretné regényes és izgalmas módon megismerni a régmúltat, a legjobb kalauzt találja meg személyében.

Új könyve, a Hamis büszkeség megjelenését már nagyon vártam, hisz a három előző kötet nem csak lebilincselő volt, de nagyon kellemes élményeket és emlékeket hagyott bennem. Bár nem csak a fényt, de az árnyékot is ábrázolta, mégis derűsen és élményszerűen mutatta meg, hogyan élt hatszáz évvel ezelőtt egy okos, független és bátor fiatal nő; miként igazgatta városi „birodalmát”, ahol számtalan szolgát kell bölcsen irányítani, sok fiatalt kedvesen és határozottan szorgalomra nevelni, s bonyolult üzleti ügyeket intézni; hogyan jött rá arra, hogy a férje csak kihasználja, s hogyan sikerült elérnie, hogy megszabaduljon a zsarnokságtól, s maga vezethesse a saját és a hozzá kötődők, benne bízók életét. Ez a nő, a sorozat főszereplője, Alyss, aki mindig bátran helytáll, legyen szó akár egy gyilkosság kinyomozásáról, akár egy nehéz szülésben való segédkezésről, akár a kettős könyvelés megtanulásáról, akár a legújabb borszállítmány vagy szőlőbérlemény lekötéséről.

A Hamis büszkeségben életének legrosszabb pillanatában találkozunk vele: méltatlanul viselkedő, a városból kitiltott férje ismét előkerül, ám holtan – egy kölni utcán találják meg a tetemét. Vajon miért tért vissza ismét a városba? Mit akart elérni, kivel találkozott? Mi köze a halálához Matsnak, a farkastorkú késélező-mesternek, a mester lányának, a szépséges Gislindisnek, vagy épp Catarinnak, Alyss fogadott testvérének, a segítőkész beginának? Ki kit kábított el és kit lopott meg? Mit hallott a patikus és a felesége? Mit tud a fürdőmester? Ki miatt kerül veszélybe Lore, az ágrólszakadt csavargólány, Alyss gyámolítottja?

Miközben a gyilkosság tovaburjánzó ügyében nyomozunk, a történet két másik szállal is gazdagodik. Egyrészt ott van Marian, Alyss testvére, aki olyannyira érdeklődik az orvostudomány iránt, hogy korábban még bábának is elszegődött, természetesen női álruhában. Vajon most sikerrel jár-e, kitanulja-e a fürdőmesterséget? S valóban csalódást okoz-e apjának, aki kereskedővé szeretné nevelni? Másrészt ismét találkozhatunk a vonzó és romantikus John of Lynne-nel, az angol posztókereskedővel, aki sólymot ajándékozott Alyssnak és titkon szereti, ám aki épp emiatt Arndt mester, az elűzött férj egyik ellensége. Vajon mi köze a bűntetthez?

Miközben a Hamis büszkeséget olvastam, rá kellett jönnöm, hogy talán még az előző három könyvnél is jobb. Emellett pedig kiválóan alkalmas arra, hogy ha valaki még nem ismeri Andrea Schacht történelmi sorozatát, ezzel a részével kezdje az ismerkedést. Igaz, a regény leleplez néhány titkot a korábbi könyvekből, viszont cselekménye önmagában is megáll, s mivel A sólyom visszatérben egy komoly rejtély-kör épp lezárult, a szerzőnő a Hamis büszkeségben még a – korábbi trilógia olvasóinak már ismerős – szereplők újra-bemutatásáról is gondoskodik.

Érdemes tehát ellátogatni Andrea Schachttal a régi Kölnbe. Biztosan találunk ott egy fehér vadászsólymot, egy pimasz fekete kakast és egy öntudatos fekete kandúrt, aki a Beste névre (nem) hallgat, ám mindent megtenne Alyssért. Ám főképp találhatunk egy olyan színes és különleges képet is a legkevésbé sem sötét középkorról, amilyen jót csak kevesen tudnának festeni egy történelmi regényben.

A cikk az Ekultura.hu-n: Andrea Schacht: Hamis büszkeség
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én   

Link
Történelmi krimik gyűjtőhelye