2014. március 23., vasárnap
Ha van olyan magyar természettudós, aki képes úgy írni, hogy bármely népszerűsítő műve felvillanyoz egy olyan humán érdeklődésű valakit is, mint én, akkor az biztosan Venetianer Pál.
Az 1935-ös születésű biológus és biokémikus professzor fantasztikus életutat mondhat a magáénak, amely alapvetően a molekuláris biológiáról szól. Dolgozott a SOTE Orvosi Vegytani Intézetében, és az MTA Szegedi Biológiai Központjában, ahol a Biokémiai Intézetet is igazgatta. Az MTA rendes tagja, a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, az Academia Europaea és az European Molecular Biology Organization tagja, utóbbinál a magyar nemzeti bizottság elnöke. Dolgozott többek között az USA-ban (bethesdai Nemzeti Egészségügyi Intézet) és Japánban (Kyoto University) is. Számos magyar és nemzetközi díjat nyert el, szerkesztett több nemzetközi szakfolyóiratot.
Én A DNS szép új világa című könnyed és csevegő hangvételű kötete után határoztam el, hogy amit lehet, elolvasok tőle. Alázat, az olvasó partnernek tekintése, hihetetlenül nagy tudás és szolid szellemesség jellemzi az írásait, amelyek adatokat nyújtanak át, vitára ingerelnek és okos szóval magyaráznak. Az alábbi kötetek mind a molekuláris biológiát népszerűsítik: természetesen az első kettő tényanyaga már avult, ám nekem ezek is tetszettek.
Az 1974-es kötet az új tantervi tartalmakkal összhangban először nyújtott értelmes és át nem politizált bevezetést a molekuláris biológiába. Tudománytörténeti áttekintése és a benne szereplő alapfogalmak meghatározása ma is használható. Az 1978-as kis vitairat pedig inspiráló figyelemfelkeltő, s rendkívül időtállóan ábrázolja a téma morális vetületét. Az újabb öt könyv közül bármelyikkel érdemes megismerkedni: mind a Csillagórák... életrajzai és kutatásképei, mind a Molekulák, gének, sorsok Erle Stanley Gardner krimijei mintájára elkeresztelt esetei hallatlanul izgalmasak. A Génmódosított növények határozott és számomra nagyon szimpatikus álláspontot képvisel, s mindenképpen tévhit- és ködoszlató olvasmány, míg Az emberi genom újszerű és letisztult összefoglalása a témának a legújabb kutatások alapján.
A molekuláris biológia időszerű kérdései, Tankönyvkiadó, Bp., 1974
Molekuláris biológia: Tegnap, Ma, Holnap, Gyorsuló idő, Magvető, Bp., 1978
A DNS szép új világa - A tudomány második bűnbeesése, Tudomány-Egyetem, Kulturtrade, Bp., 1998
Csillagórák a tudományban - A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében, Medicina, Bp., 2003
Molekulák, gének, sorsok, Tudomány-Egyetem, Vince, Bp., 2008
Génmódosított növények - Mire jók?, Szokatlan szempontok, Typotex, Bp., 2010
Az emberi genom, Pont Könyvek, Akadémiai, Bp., 2013
Az 1935-ös születésű biológus és biokémikus professzor fantasztikus életutat mondhat a magáénak, amely alapvetően a molekuláris biológiáról szól. Dolgozott a SOTE Orvosi Vegytani Intézetében, és az MTA Szegedi Biológiai Központjában, ahol a Biokémiai Intézetet is igazgatta. Az MTA rendes tagja, a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, az Academia Europaea és az European Molecular Biology Organization tagja, utóbbinál a magyar nemzeti bizottság elnöke. Dolgozott többek között az USA-ban (bethesdai Nemzeti Egészségügyi Intézet) és Japánban (Kyoto University) is. Számos magyar és nemzetközi díjat nyert el, szerkesztett több nemzetközi szakfolyóiratot.
Én A DNS szép új világa című könnyed és csevegő hangvételű kötete után határoztam el, hogy amit lehet, elolvasok tőle. Alázat, az olvasó partnernek tekintése, hihetetlenül nagy tudás és szolid szellemesség jellemzi az írásait, amelyek adatokat nyújtanak át, vitára ingerelnek és okos szóval magyaráznak. Az alábbi kötetek mind a molekuláris biológiát népszerűsítik: természetesen az első kettő tényanyaga már avult, ám nekem ezek is tetszettek.
Az 1974-es kötet az új tantervi tartalmakkal összhangban először nyújtott értelmes és át nem politizált bevezetést a molekuláris biológiába. Tudománytörténeti áttekintése és a benne szereplő alapfogalmak meghatározása ma is használható. Az 1978-as kis vitairat pedig inspiráló figyelemfelkeltő, s rendkívül időtállóan ábrázolja a téma morális vetületét. Az újabb öt könyv közül bármelyikkel érdemes megismerkedni: mind a Csillagórák... életrajzai és kutatásképei, mind a Molekulák, gének, sorsok Erle Stanley Gardner krimijei mintájára elkeresztelt esetei hallatlanul izgalmasak. A Génmódosított növények határozott és számomra nagyon szimpatikus álláspontot képvisel, s mindenképpen tévhit- és ködoszlató olvasmány, míg Az emberi genom újszerű és letisztult összefoglalása a témának a legújabb kutatások alapján.
A molekuláris biológia időszerű kérdései, Tankönyvkiadó, Bp., 1974
Molekuláris biológia: Tegnap, Ma, Holnap, Gyorsuló idő, Magvető, Bp., 1978
A DNS szép új világa - A tudomány második bűnbeesése, Tudomány-Egyetem, Kulturtrade, Bp., 1998
Csillagórák a tudományban - A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében, Medicina, Bp., 2003
Molekulák, gének, sorsok, Tudomány-Egyetem, Vince, Bp., 2008
Génmódosított növények - Mire jók?, Szokatlan szempontok, Typotex, Bp., 2010
Az emberi genom, Pont Könyvek, Akadémiai, Bp., 2013