2014. március 4., kedd
Ahogyan az szokás, márciusban végre beindult a könyves élet. Így azután újabb kötetek kerültek fel a kívánságlistámra. Ezek közül válogattam ki néhányat ebbe a bejegyzésbe. Egy korábbi posztban megtalálod azokat a könyveket, amelyeket már januárban is ajánlottam: Mit várok legjobban a közeljövő könyves megjelenései közül?
Bíró Szabolcs: Ragnarök
Historium, március 31.
Bíró Szabolcs, a magyar történelmi elbeszélés egyik mestere, a magyar történelemmel való foglalatoskodás és a hagyományőrzés állandó népszerűsítője, a Historium Kiadó alapítója váratlan témájú új könyvvel jelentkezik. A Ragnarök különleges hangvételű, viking témájú történelmi regénynek ígérkezik, fülszövege szerint ráadásul nemcsak "véres saga", de "középkori fantasy" is. Izgatottan várom, mennyiben lesz fantasy, s mennyiben hiteles történelem a könyv. A borító mindenesetre szemet gyönyörködtetően egyszerű és szuggesztív, s a szerző blogján igényes ajánlófilm is látható vele kapcsolatban, mégpedig itt.
Megjelent és itt írtam róla.
Agatha Christie: Az elefántok mindenre emlékeznek
Európa, március 12.
Már írtam korábban arról, mennyire boldog vagyok, hogy ez az utolsóként írt Poirot-regény napvilágot lát magyarul. Először és utoljára a Hunga-Print jelentette meg teljesen átnézetlen és hiányos fordításban, így Horváth Kornélia friss és teljes mostani magyar változata már nagyon kellett minden olvasónak és rajongónak. Ráadásul az előző borzalmatos kiadás ellenére azonnal egyik kedvencemmé vált ez a borongós és jóvátehetetlen események titkára fényt derítő krimi, amely hangulatában leginkább a Cipruskoporsóra, talányában az Öt kismalacra, megoldásában pedig a Lord Edgware meghalra emlékeztet... A szép és szomorkás történet egy időben kerül a boltokba az azonos című filmváltozat magyar tévés bemutatásával (március 2.): a történetből készített filmadaptáció a tavaly lezárult, 1989-2013 között folyamatosan forgatott, s gyakorlatilag az összes Poirot-történetet feldolgozó brit Poirot-sorozat utolsó, tizenharmadik évadának tagja, amelyben a zseniális David Suchet alakítja a belga detektívet. (A könyvvel kapcsolatban csak egy kritikai megjegyzésem van: ez a borító már megint - zöld...)
Megjelent és itt írtam róla.
Alfred Komarek: Polt felügyelő és a nadragulya
Napkút, 2014. április 15.
A Napkút kiadóra lehet számítani: a Bűntények a pincesoron krimisorozat idén újabb taggal bővül: Polt felügyelő harmadik nyomozásával. Már az első két regény, a Polt felügyelő sírdogál és a Polt felügyelő virágot kap is teljesen új színt hozott a magyar nyelven elérhető detektívregények közé: egyszerre volt nyugat- és közép-európai, anekdotikus és tragikus, izgalmas és szomorkás. Az új regény kínos, kellemetlen és ostoba eseményekkel kezdődik (megfojtott kakas, felakasztott őz, gyújtogatás a tűzoltóságon), ám halálesettel folytatódik: a pap szakácsnéját mérgezi meg valaki, a borvidékre illően stílusosan borral... Miközben remélem, a regény igazi élvezet lesz, máris, olvasatlanul gratulálok a címadáshoz. Az eredeti lefordíthatatlan szójátékát (Himmel, Polt und Hölle) ugyanis igazán kiválóan sikerült lecserélni egy az eddigi címek után stílusosan illőre, mégis egyénire. És szokás szerint remek a borító is.
Megjelent és itt írtam róla.
A Kossuth Kiadó új sorozata: Spanyol krimi
Kossuth, 2014. március 5. és 28.
Volt már klasszikus, hard boiled, gasztro-, történelmi és skandináv - most már van spanyol krimi-sorozat is. A Kossuth, amelyik tavaly látszólag kevéssé jelentős, ám igazán borzongatóan izgalmas skandináv krimivel (Helene Tursten: Éjszakai ügyelet: az írónőnek egyébként március 31-én érkezik második, Zuhanás című kötete!) állt be a sorba, amelybe lassanként az összes magyar kiadó felsorakozik a skandináv krimiláz jegyében, gondolt egyet és kilépett a sorból. Magyarországon először spanyol nyelvű krimikből válogató sorozatot indított, átváltva a hideg észak terméséről a forró délére. A szériát mindjárt három nagyon különböző regény nyitja: Francisco González Ledesma a műfaj spanyol atyamestere, akinek Szomszédom, a halál című könyvében a nyugdíjhoz közel álló Ricardo Méndez felügyelő nyomoz, Pablo de Santis argentín szerző, akinek Párizsi rejtély című műve 1889-ben játszódó történelmi krimi, míg Carmen Posadas, az urugayi születésű, kalandos életű, spanyol állampolgárságú írónő bűnügyi irodalmi utalásokat ígérő kötete, a Meghívás gyilkosságra egy előre eltervezett gyilkosság groteszk krónikája.
Mindhárom könyv megjelent. Itt írtam a Párizsi rejtélyről, itt a Szomszédom a halálról, itt pedig a Meghívás gyilkosságra című krimiről.
Piers Anthony: Fthor
Abraham Merritt: Istár hajója
Delta Vision, 2014 első negyedéve
Az előző ajánló posztban már írtam a Delta Vision három beígért MesterMűvek kötetéről (Orson Scott Card: Bűvölet, Alfred Bester: Az arc nélküli ember, Robert E. Howard: Fekete Turlogh és a kelták), melyek közül eddig az első jelent meg. Közben azonban új versenyzők is felkerültek az előkészületben listára, s most aztán alig várom, hogy a függőben lévő, immár négy kötet közül melyik lesz az első befutó, a legkorábbi megjelenő. A Fthor, amely a különös hangulatú Khton (lásd: MesterMűvek - Science Fiction alfolyam 2011-2013) folytatása, főleg azért érdekel, mert egyelőre el sem tudom képzelni, hogyan lehet folytatni azt a könyvet. Merritt könyvének különlegessége pedig, hogy teljesen új szerző nemcsak a fantasy alsorozatban, de talán a magyar könyvkiadásban is, s a kiadó fórumában korábban megosztott, az 1949-es kiadásból származó képek egy varázslatos és titokzatos világot ígérnek a könyvvel kapcsolatban. Ám sajnos valami másról is tanúskodnak. Mindkét említett kötet olyan borítót kapott, amely mindenáron szoros illusztráció szeretne lenni. Annak meg is felel, csak épp a könnyed varázslat hiányzik belőle. Érdemes a Merritt-borítót összevetni az itt belinkelt utolsó - ráadásul csak fekete-fehér - képpel, hogy érezni lehessen, mi veszett el a hangulatból a sok rózsaszín, vörös, kék, sárga, sötét és világos közt. S az utóbbi kép arra is kínált egy pulp-rajz-mintát, hogyan kell meztelen szereplők borítóra/képre nem illő testtájait eltakarni: biztosan nem olyan indokolatlan árnyékokkal és anatómiailag megmagyarázhatatlan ködös maszatolásokkal, mint az egyébként szuggesztív és különös hangulatú, kiváló Ftohr-borító tervezője tette... Mindettől eltekintve alig várom már, hogy kézbe vegyem ezeket a könyveket! Remélem, a gyorsasági csatát az Istár hajója vagy Fekete Turlogh fogja megnyerni....
Frissítés: a két könyv még mindig nem jelent meg, talán 2015 elején várhatók. Ha megjelentek, majd írok róla, hogy tetszettek. És: az Istár hajója végre megjelent, 2017 tavaszán. Itt írtam róla.
Stephanie Barron: Egy boszorkány portréja (Jane Austen nyomoz 3.)
IPC, március 19.
Ha hozzá kell nyúlni Jane Austen világához, és krimit kell belőle csinálni, akkor ez a módja... Nagyon a szívemen viselem a mindenféle korhű Jane Austen regényfolytatásokat, így a regényei világát, korát megidéző krimiket is. Ilyen volt például P. D. James A halál jár Pemberley-ben című kötete is, amely a Büszkeség és balítélet szereplői közé repítette vissza az olvasót, izgalmas detektívregényt kínálva a találkozáshoz. De nagyon kedvelem az írónőt magát megidéző könyveket is, amilyen Syrie James Jane Austen naplója című regénye vagy a frissebben megjelent Az elveszett Jane Austen-kézirat című könyve volt. Stephanie Barron detektívregény-sorozatát azonnal megszerettem: a könyveknek nemcsak a cselekményük fordulatos, izgalmas és korhű, de a fordításaik is kiválóak, a magyar borítójuk pedig egyenesen gyönyörű! Az udvarház rejtélyét és A titokzatos Tiszteletest most követi a harmadik kötet, az Egy boszorkány portréja. Remélem, ugyanolyan remek lesz, mint az előző két regény!
Megjelent és itt írtam róla.
Fabian Lenk: A berni csoda
Scolar, március
Olthatatlan rajongást érzek Fabian Lenk Idődetektívek-sorozata iránt, s minden történelem iránt érdeklődő gyerekismerősömnek nagy hévvel szoktam ajánlani a rövid, érdekfeszítő és igazán hiteles, élvezetes krimiköteteket. A magyarul eddig megjelent tizennégy könyv mindig valamely régi, történelmi korszakba röpítette az időutazókat az ókori Egyiptomtól a szamurájok Japánjáig. Idén először azonban olyan regény jelenik meg magyarul a szériából (a német sorozatban egyébként ez a 31. rész), amely 1954-ben játszódik, s abszolút magyar vonatkozású. Arról a futball-vb-ről mesél ugyanis, amelyen az előző évben Angliát hazai pályán legendás 6:3-ra verő magyar Aranycsapat végül 2:3-ra veszített az NSZK focistái ellen. Most aztán kiderül, milyen jól ír a német szerző: mert lehet, hogy a három idődetektívnek a német kedvenc csapata, nekem viszont a magyar...
Megjegyzés: megjelent és igazán élvezetes volt; a magyar csapat csatárairól is sokat meg lehetett tudni belőle.
A Typotex kiadó Science in Fiction-sorozatának új ígéretei
Typotex, 2014 folyamán, negyedévenként, a Rika agyában már április 8-án
A kiadó két világirodalmi sorozata közül a nekem nagyon tetsző az előrejelzések szerint a tavalyi négy után idén ismét négy kötettel folytatódik majd. Levent Mete török író Rika agyában munkacímű könyve az ajánló szerint egy kamaszlány nézőpontjából vizsgálja az erőszakot. A neve ellenére francia, s mindössze 33 éves Tristan Garcia David Browser útja címen várható regénye formabontóan filozofikus sci-fi kalandregénynek ígérkezik. A sorozatba eddig már két kötettel bekerült lengyel Jacek Dukaj egyelőre Dalok odaátról címen említett monumentális és látomásos regénye egy a miénktől teljesen eltérő, atomok helyett a négy őselemre épülő fantasztikus világot álmodik az olvasóval együtt. Végül Ignaczy Karpowicz lengyel szerző, a tavalyi Könyvfesztivál vendége, a nagy sikerű Égiek és földiek írója második nálunk megjelenő regényével, a Csudával ismét tabukat döntöget, a könyv történetének kiindulópontja ugyanis a főszereplő halála, majd tovább élése. Abban azonban biztos vagyok, hogy a nem bomló testű, érző és emberi kapcsolatokat építő hulla története nem holmi zombisztori lesz, hanem cseles, szórakoztató és szép - irodalom.
A Rika agyában megjelent az áprilisi könyvfesztiválra és itt írtam róla. A Csuda megjelent októberben és itt írtam róla. A két másik könyv megjelenése valószínűleg 2015-re csúszik. Ha megjelentek, majd leírom, hogy tetszettek.
A Más dalok 2015 elején jelent meg, itt írtam róla. A Browser zsinórjai 2015 végén jelent meg, itt írtam róla.
Végül (kis kitérővel):
Anette Dumbach - Jud Newborn: Sophie Scholl és a fehér rózsa
Park, 2014. március 14.
2014 különös jelentőségű Magyarország történetében: a magyar zsidók elhurcolására emlékezünk annak hetvenedik évfordulóján. Épp ezért reménykedtem abban, hogy a holocaust, a rettenetes népirtás, a gyilkosok, áldozatok és embermentők, egyáltalán, a második világháború témája kiemelten jelenik majd meg az ezévi kiadói tervekben. Egyelőre azonban csalódnom kellett: attól eltekintve, hogy a témával eddig is foglalkozó kiadók folytatják hadtörténeti (Alexandra), kémtörténeti (Gabo) és szaktörténelmi (Osiris, Múlt és Jövő) kiadványaik megjelentetését, viszonylag kevés az egyéb kötet. Az Európa tavaly év végén kiadta Anna Funder Amivé lettünk és Lucía Puenzo: A német doktor című különös regényét, idénre azonban egy, a témába vágó kötetet sem jelez az előkészületben-listájuk. A Jaffa tavaly már - szinte egyedül - felvállalta a magyar téma népszerű-tudományos feldolgozását Vági Zoltán és Kádár Gábor A végső döntés című kemény hangú, alapos és okos kötetével és Paksa Rudolf kissé távolságtartó Szálasi-életrajzával, ám idénre még nem tudni hasonló könyvükről. Ezen kívül 2014-ben várható egy Bonhoeffer-életrajz az Immanuel Alapítványtól, Vonyó József Gömbös Gyula-életrajzának első és Turbucz Dávid Horthy Miklósról írt rövid biográfiájának második kiadása a Napvilág Kiadótól... És körülbelül a végére is értem a felsorolásnak. Ezért örülök, hogy a Park Kiadó - úgy látszik - küldetésének tekinti, hogy ne feledkezzen meg az évfordulóról. Tavalyelőtt és tavaly adták ki Richard J. Ewans monumentális, és alapműnek számító, a Harmadik Birodalomról szóló írását (A Harmadik Birodalom születése, A Harmadik Birodalom hatalmon) valamint 2013-ban Gitta Sereny A sötétség felé című, Franz Stangllal, a treblinkai haláltábor parancsnokával készített interjúkon alapuló portrékötetét. S máris jelzik az első idei témába vágó megjelenést: egy eredetileg 1986-ban megjelent kötetet, amely a Fehér Rózsa diákszervezettel kapcsolatos összes perirat, levelek, naplók, és a túlélőkkel készített beszélgetések alapján mutatja be a német egyetemisták ellenállását, azt az eszméikkel a nácizmus ellen küzdeni próbáló kicsi, de bátor és idealista csoportot, amelynek tagjai közül a leghíresebb, Sophie Scholl még nem volt huszonkét éves, amikor lefejezték hazaárulásért. Magyarul semmit sem lehet olvasni a Fehér Rózsáról (leszámítva Inge Scholl kis példányszámban kiadott emlékezéseit), így nem csoda, hogy alig várom a kötetet.
Megjelent és itt írtam róla.
Link:
Mit várok legjobban a közeljövő könyves megjelenései közül?
Historium, március 31.
Bíró Szabolcs, a magyar történelmi elbeszélés egyik mestere, a magyar történelemmel való foglalatoskodás és a hagyományőrzés állandó népszerűsítője, a Historium Kiadó alapítója váratlan témájú új könyvvel jelentkezik. A Ragnarök különleges hangvételű, viking témájú történelmi regénynek ígérkezik, fülszövege szerint ráadásul nemcsak "véres saga", de "középkori fantasy" is. Izgatottan várom, mennyiben lesz fantasy, s mennyiben hiteles történelem a könyv. A borító mindenesetre szemet gyönyörködtetően egyszerű és szuggesztív, s a szerző blogján igényes ajánlófilm is látható vele kapcsolatban, mégpedig itt.
Megjelent és itt írtam róla.
Európa, március 12.
Már írtam korábban arról, mennyire boldog vagyok, hogy ez az utolsóként írt Poirot-regény napvilágot lát magyarul. Először és utoljára a Hunga-Print jelentette meg teljesen átnézetlen és hiányos fordításban, így Horváth Kornélia friss és teljes mostani magyar változata már nagyon kellett minden olvasónak és rajongónak. Ráadásul az előző borzalmatos kiadás ellenére azonnal egyik kedvencemmé vált ez a borongós és jóvátehetetlen események titkára fényt derítő krimi, amely hangulatában leginkább a Cipruskoporsóra, talányában az Öt kismalacra, megoldásában pedig a Lord Edgware meghalra emlékeztet... A szép és szomorkás történet egy időben kerül a boltokba az azonos című filmváltozat magyar tévés bemutatásával (március 2.): a történetből készített filmadaptáció a tavaly lezárult, 1989-2013 között folyamatosan forgatott, s gyakorlatilag az összes Poirot-történetet feldolgozó brit Poirot-sorozat utolsó, tizenharmadik évadának tagja, amelyben a zseniális David Suchet alakítja a belga detektívet. (A könyvvel kapcsolatban csak egy kritikai megjegyzésem van: ez a borító már megint - zöld...)
Megjelent és itt írtam róla.
Napkút, 2014. április 15.
A Napkút kiadóra lehet számítani: a Bűntények a pincesoron krimisorozat idén újabb taggal bővül: Polt felügyelő harmadik nyomozásával. Már az első két regény, a Polt felügyelő sírdogál és a Polt felügyelő virágot kap is teljesen új színt hozott a magyar nyelven elérhető detektívregények közé: egyszerre volt nyugat- és közép-európai, anekdotikus és tragikus, izgalmas és szomorkás. Az új regény kínos, kellemetlen és ostoba eseményekkel kezdődik (megfojtott kakas, felakasztott őz, gyújtogatás a tűzoltóságon), ám halálesettel folytatódik: a pap szakácsnéját mérgezi meg valaki, a borvidékre illően stílusosan borral... Miközben remélem, a regény igazi élvezet lesz, máris, olvasatlanul gratulálok a címadáshoz. Az eredeti lefordíthatatlan szójátékát (Himmel, Polt und Hölle) ugyanis igazán kiválóan sikerült lecserélni egy az eddigi címek után stílusosan illőre, mégis egyénire. És szokás szerint remek a borító is.
Megjelent és itt írtam róla.
Kossuth, 2014. március 5. és 28.
Volt már klasszikus, hard boiled, gasztro-, történelmi és skandináv - most már van spanyol krimi-sorozat is. A Kossuth, amelyik tavaly látszólag kevéssé jelentős, ám igazán borzongatóan izgalmas skandináv krimivel (Helene Tursten: Éjszakai ügyelet: az írónőnek egyébként március 31-én érkezik második, Zuhanás című kötete!) állt be a sorba, amelybe lassanként az összes magyar kiadó felsorakozik a skandináv krimiláz jegyében, gondolt egyet és kilépett a sorból. Magyarországon először spanyol nyelvű krimikből válogató sorozatot indított, átváltva a hideg észak terméséről a forró délére. A szériát mindjárt három nagyon különböző regény nyitja: Francisco González Ledesma a műfaj spanyol atyamestere, akinek Szomszédom, a halál című könyvében a nyugdíjhoz közel álló Ricardo Méndez felügyelő nyomoz, Pablo de Santis argentín szerző, akinek Párizsi rejtély című műve 1889-ben játszódó történelmi krimi, míg Carmen Posadas, az urugayi születésű, kalandos életű, spanyol állampolgárságú írónő bűnügyi irodalmi utalásokat ígérő kötete, a Meghívás gyilkosságra egy előre eltervezett gyilkosság groteszk krónikája.
Mindhárom könyv megjelent. Itt írtam a Párizsi rejtélyről, itt a Szomszédom a halálról, itt pedig a Meghívás gyilkosságra című krimiről.
Abraham Merritt: Istár hajója
Delta Vision, 2014 első negyedéve
Az előző ajánló posztban már írtam a Delta Vision három beígért MesterMűvek kötetéről (Orson Scott Card: Bűvölet, Alfred Bester: Az arc nélküli ember, Robert E. Howard: Fekete Turlogh és a kelták), melyek közül eddig az első jelent meg. Közben azonban új versenyzők is felkerültek az előkészületben listára, s most aztán alig várom, hogy a függőben lévő, immár négy kötet közül melyik lesz az első befutó, a legkorábbi megjelenő. A Fthor, amely a különös hangulatú Khton (lásd: MesterMűvek - Science Fiction alfolyam 2011-2013) folytatása, főleg azért érdekel, mert egyelőre el sem tudom képzelni, hogyan lehet folytatni azt a könyvet. Merritt könyvének különlegessége pedig, hogy teljesen új szerző nemcsak a fantasy alsorozatban, de talán a magyar könyvkiadásban is, s a kiadó fórumában korábban megosztott, az 1949-es kiadásból származó képek egy varázslatos és titokzatos világot ígérnek a könyvvel kapcsolatban. Ám sajnos valami másról is tanúskodnak. Mindkét említett kötet olyan borítót kapott, amely mindenáron szoros illusztráció szeretne lenni. Annak meg is felel, csak épp a könnyed varázslat hiányzik belőle. Érdemes a Merritt-borítót összevetni az itt belinkelt utolsó - ráadásul csak fekete-fehér - képpel, hogy érezni lehessen, mi veszett el a hangulatból a sok rózsaszín, vörös, kék, sárga, sötét és világos közt. S az utóbbi kép arra is kínált egy pulp-rajz-mintát, hogyan kell meztelen szereplők borítóra/képre nem illő testtájait eltakarni: biztosan nem olyan indokolatlan árnyékokkal és anatómiailag megmagyarázhatatlan ködös maszatolásokkal, mint az egyébként szuggesztív és különös hangulatú, kiváló Ftohr-borító tervezője tette... Mindettől eltekintve alig várom már, hogy kézbe vegyem ezeket a könyveket! Remélem, a gyorsasági csatát az Istár hajója vagy Fekete Turlogh fogja megnyerni....
Frissítés: a két könyv még mindig nem jelent meg, talán 2015 elején várhatók. Ha megjelentek, majd írok róla, hogy tetszettek. És: az Istár hajója végre megjelent, 2017 tavaszán. Itt írtam róla.
IPC, március 19.
Ha hozzá kell nyúlni Jane Austen világához, és krimit kell belőle csinálni, akkor ez a módja... Nagyon a szívemen viselem a mindenféle korhű Jane Austen regényfolytatásokat, így a regényei világát, korát megidéző krimiket is. Ilyen volt például P. D. James A halál jár Pemberley-ben című kötete is, amely a Büszkeség és balítélet szereplői közé repítette vissza az olvasót, izgalmas detektívregényt kínálva a találkozáshoz. De nagyon kedvelem az írónőt magát megidéző könyveket is, amilyen Syrie James Jane Austen naplója című regénye vagy a frissebben megjelent Az elveszett Jane Austen-kézirat című könyve volt. Stephanie Barron detektívregény-sorozatát azonnal megszerettem: a könyveknek nemcsak a cselekményük fordulatos, izgalmas és korhű, de a fordításaik is kiválóak, a magyar borítójuk pedig egyenesen gyönyörű! Az udvarház rejtélyét és A titokzatos Tiszteletest most követi a harmadik kötet, az Egy boszorkány portréja. Remélem, ugyanolyan remek lesz, mint az előző két regény!
Megjelent és itt írtam róla.
Scolar, március
Olthatatlan rajongást érzek Fabian Lenk Idődetektívek-sorozata iránt, s minden történelem iránt érdeklődő gyerekismerősömnek nagy hévvel szoktam ajánlani a rövid, érdekfeszítő és igazán hiteles, élvezetes krimiköteteket. A magyarul eddig megjelent tizennégy könyv mindig valamely régi, történelmi korszakba röpítette az időutazókat az ókori Egyiptomtól a szamurájok Japánjáig. Idén először azonban olyan regény jelenik meg magyarul a szériából (a német sorozatban egyébként ez a 31. rész), amely 1954-ben játszódik, s abszolút magyar vonatkozású. Arról a futball-vb-ről mesél ugyanis, amelyen az előző évben Angliát hazai pályán legendás 6:3-ra verő magyar Aranycsapat végül 2:3-ra veszített az NSZK focistái ellen. Most aztán kiderül, milyen jól ír a német szerző: mert lehet, hogy a három idődetektívnek a német kedvenc csapata, nekem viszont a magyar...
Megjegyzés: megjelent és igazán élvezetes volt; a magyar csapat csatárairól is sokat meg lehetett tudni belőle.
Typotex, 2014 folyamán, negyedévenként, a Rika agyában már április 8-án
A kiadó két világirodalmi sorozata közül a nekem nagyon tetsző az előrejelzések szerint a tavalyi négy után idén ismét négy kötettel folytatódik majd. Levent Mete török író Rika agyában munkacímű könyve az ajánló szerint egy kamaszlány nézőpontjából vizsgálja az erőszakot. A neve ellenére francia, s mindössze 33 éves Tristan Garcia David Browser útja címen várható regénye formabontóan filozofikus sci-fi kalandregénynek ígérkezik. A sorozatba eddig már két kötettel bekerült lengyel Jacek Dukaj egyelőre Dalok odaátról címen említett monumentális és látomásos regénye egy a miénktől teljesen eltérő, atomok helyett a négy őselemre épülő fantasztikus világot álmodik az olvasóval együtt. Végül Ignaczy Karpowicz lengyel szerző, a tavalyi Könyvfesztivál vendége, a nagy sikerű Égiek és földiek írója második nálunk megjelenő regényével, a Csudával ismét tabukat döntöget, a könyv történetének kiindulópontja ugyanis a főszereplő halála, majd tovább élése. Abban azonban biztos vagyok, hogy a nem bomló testű, érző és emberi kapcsolatokat építő hulla története nem holmi zombisztori lesz, hanem cseles, szórakoztató és szép - irodalom.
A Rika agyában megjelent az áprilisi könyvfesztiválra és itt írtam róla. A Csuda megjelent októberben és itt írtam róla. A két másik könyv megjelenése valószínűleg 2015-re csúszik. Ha megjelentek, majd leírom, hogy tetszettek.
A Más dalok 2015 elején jelent meg, itt írtam róla. A Browser zsinórjai 2015 végén jelent meg, itt írtam róla.
Anette Dumbach - Jud Newborn: Sophie Scholl és a fehér rózsa
Park, 2014. március 14.
2014 különös jelentőségű Magyarország történetében: a magyar zsidók elhurcolására emlékezünk annak hetvenedik évfordulóján. Épp ezért reménykedtem abban, hogy a holocaust, a rettenetes népirtás, a gyilkosok, áldozatok és embermentők, egyáltalán, a második világháború témája kiemelten jelenik majd meg az ezévi kiadói tervekben. Egyelőre azonban csalódnom kellett: attól eltekintve, hogy a témával eddig is foglalkozó kiadók folytatják hadtörténeti (Alexandra), kémtörténeti (Gabo) és szaktörténelmi (Osiris, Múlt és Jövő) kiadványaik megjelentetését, viszonylag kevés az egyéb kötet. Az Európa tavaly év végén kiadta Anna Funder Amivé lettünk és Lucía Puenzo: A német doktor című különös regényét, idénre azonban egy, a témába vágó kötetet sem jelez az előkészületben-listájuk. A Jaffa tavaly már - szinte egyedül - felvállalta a magyar téma népszerű-tudományos feldolgozását Vági Zoltán és Kádár Gábor A végső döntés című kemény hangú, alapos és okos kötetével és Paksa Rudolf kissé távolságtartó Szálasi-életrajzával, ám idénre még nem tudni hasonló könyvükről. Ezen kívül 2014-ben várható egy Bonhoeffer-életrajz az Immanuel Alapítványtól, Vonyó József Gömbös Gyula-életrajzának első és Turbucz Dávid Horthy Miklósról írt rövid biográfiájának második kiadása a Napvilág Kiadótól... És körülbelül a végére is értem a felsorolásnak. Ezért örülök, hogy a Park Kiadó - úgy látszik - küldetésének tekinti, hogy ne feledkezzen meg az évfordulóról. Tavalyelőtt és tavaly adták ki Richard J. Ewans monumentális, és alapműnek számító, a Harmadik Birodalomról szóló írását (A Harmadik Birodalom születése, A Harmadik Birodalom hatalmon) valamint 2013-ban Gitta Sereny A sötétség felé című, Franz Stangllal, a treblinkai haláltábor parancsnokával készített interjúkon alapuló portrékötetét. S máris jelzik az első idei témába vágó megjelenést: egy eredetileg 1986-ban megjelent kötetet, amely a Fehér Rózsa diákszervezettel kapcsolatos összes perirat, levelek, naplók, és a túlélőkkel készített beszélgetések alapján mutatja be a német egyetemisták ellenállását, azt az eszméikkel a nácizmus ellen küzdeni próbáló kicsi, de bátor és idealista csoportot, amelynek tagjai közül a leghíresebb, Sophie Scholl még nem volt huszonkét éves, amikor lefejezték hazaárulásért. Magyarul semmit sem lehet olvasni a Fehér Rózsáról (leszámítva Inge Scholl kis példányszámban kiadott emlékezéseit), így nem csoda, hogy alig várom a kötetet.
Megjelent és itt írtam róla.
Link:
Mit várok legjobban a közeljövő könyves megjelenései közül?
