2013. február 10., vasárnap
Legendás, szerethető mesekönyv kezdő olvasóknak és
haladó mesehallgatóknak anyukáink, netán nagymamáink gyerekkorából. Az aranyláncon függő kastély igazi
klasszikus, ami sosem öregszik.
Az aranyláncon függő
kastély igazi klasszikus mesekönyv. Az elmúlt ötven évben négy köntösben is
napvilágot látott, ott lehet minden mai és egykori meseszerető kisgyerek polcán
kortól és nemtől függetlenül. A nagyhírű Népek
meséi sorozat második köteteként az egyik legértékállóbbnak bizonyult, s
Heinczelmann Emma bájos, részletgazdag rajzaival sokak kedvencévé vált.
Bár benne francia, olasz, portugál és spanyol mesék szerepelnek,
igazi magyar mesekönyv. A szerkesztő, a tudós néprajzkutató Dömötör Tekla a
legjobb magyar írók, költők és fordítók együttműködésével állította össze a
könyvet, amiben mindenki találhat magának kedvére való történetet. Igazi magyar
nyelven szólal meg Világszépe, Csodálatos János, vagy Tronkolaine hercegnő meséje, a magyar
olvasóknak meglepetést okozva, mégis ismerősen.
Nem csoda, hiszen a könyv szerkesztésében, az elbeszélések
fordításában és átdolgozásában olyan fantasztikus munkacsoport vett részt,
amilyet nehéz másikat találni a mesekönyvek történetében. Az aranyláncon függő kastély ugyanis először 1956-ban jelent meg,
de még a forradalom előtt, „a nemzetközi
gyermeknapra”, ahogy egy díszes könyvjel is tudatja az olvasóval a kötet
elején. Így a közreműködők névsora azonnal Faludi Györggyel és Határ Győzővel
kezdődhet (előbbi nevét mindig szigorúan i-vel írva): ekkor már egyikük sem
volt letartóztatásban, de még egyikük sem hagyta el az országot. Szerepel
azután a könyvben átdolgozás Ottlik Gézától, Jékely Zoltántól, Kolozsvári
Grandpierre Emiltől, Boldizsár Ivántól, de Jankovich Ferenctől és Illés
Endrétől is. Emellett számos mesét jegyez a Grimm-mesék klasszikus magyar
változatának és a gyerekeknek szóló Ezeregyéjszakának
a megalkotója, Rónay György, és a kiváló mesefordító, Bartócz Ilona.
A mesék között akad hosszú, többmenetes tündérmese éppúgy,
mint rövid állatmese vagy vidám csalimese. Az én gyerekkori kedvencem a Szamárbőr (ez az első a könyvben,
francia, s eredetije a Lúdanyó meséi
közül való), amelyben a Kertek Tündére, a tündérkeresztanya segít a
királylánynak, hogy elrejtőzhessen kényszerű esküvője elől. Egy mágikus
szamárbőr rejti szépségét, finomságát, ám a szomszéd királyfi mégis beleszeret,
s mint Hamupipőke történetében az üvegcipővel, itt egy hihetetlenül vékony
ujjacskára illő karikagyűrűvel járja végig az udvar és a birodalom összes
lányának otthonát, hogy végül megtalálja szépséges választottját, aki ekkor végre
levetheti a szamárbőrt és boldog lehet. Szintén remek tündérmese A kék madár is, amelyben Százszorszép
királykisasszonynak mostohájától, a fekete királynétól kell szenvednie, aki
mindenben saját lányát, a rút Harcsát segíti. Így aztán a délceg Deli királynak
ezer ármánykodást kell kivédenie, hogy végül választottját vehesse el, ne a
csúf halleányt. A bretagne-i mesék között akad még szirénről és tengerről szóló
is, ami újdonság a magyar mesék olvasóinak. A legkedvesebb történet azonban
talán a Jércike és Kukori, amelyben
egy kedves kakaska gyászolja elhunyt párját sok-sok versbetéttel, mígnem egy
jóságos szellem megszánja őt, s feltámasztja a tyúkocskát. Így boldogan élnek
tovább, s sok csibéjük lesz: „Pelyhes,
kicsi Jércikék, harsány, kicsi Kukorik.”
Az olasz mesék között is akad (már címében is) tréfás, mint
a Mikkó és a makaróni, de olyan
izgalmas, bonyolult próbatételes mese is, mint Az arany sakktábla, amelyben a kérőknek sakkozniuk kell a
királyleánnyal, hogy elnyerjék a kezét. Utóbbiban az a szép, hogy a királylány
folyton csal: Péternek, a furfangos parasztlegénynek így kell őt legyőznie.
Francia mese 23 van a kötetben, olasz mese pedig 16, spanyol
meséből azonban mindössze 8, portugálból pedig 3 került be a válogatásba. Ennek
ellenére ezek között is vannak nagyon érdekesek, például A szamárfülű királyfi, amelyik Midasz király ókori történetének
hamisítatlanul tündérmesés változata.
Az ötven mese gyerekkoromban állandó olvasmányom volt. Ha
befejeztem a kötetet, mindjárt újrakezdtem valamelyik rövid történettel.
Hercegek, hősök, királyfiak és tündérasszonyok olyan elegáns kavalkádja
rejtőzött a lapokon, a mesékben és a rajzokon, ami egyszerre volt hívogatóan ismerős
és kalandosan idegen. Ma is mindenkinek bátran ajánlom a válogatást. A régi
kiadást a kor szokásának megfelelően ellátták életkori besorolással, s eszerint
8-12 éveseknek szánták. Én azonban még nem voltam iskolás, amikor rátaláltam,
így bízvást ajánlom már a hatéveseknek is.
A cikk az Ekultúrán: Az aranyláncon függő kastély
Más Ekultúrás ajánlóim: Az Ekultúra és én
A blogon itt írtam még gyerekkönyvekről:
Aslan országa - Narnia
Ifjúsági irodalom - Egyiptomi gyűjtemény 3.
Gyerekkönyvek - Egyiptomi gyűjtemény 6./1.
Gyerekkönyvek - Egyiptomi gyűjtemény 6./2.
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 14.: Gyerekirodalom, amit szeretek
Gyümölcskosár 15.: 13+1 ifjúsági regény
Történetek Robin Hoodról
Vigyázat, kalózok! - Minden mennyiségben
A blogon itt írtam még gyerekkönyvekről:
Aslan országa - Narnia
Ifjúsági irodalom - Egyiptomi gyűjtemény 3.
Gyerekkönyvek - Egyiptomi gyűjtemény 6./1.
Gyerekkönyvek - Egyiptomi gyűjtemény 6./2.
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 14.: Gyerekirodalom, amit szeretek
Gyümölcskosár 15.: 13+1 ifjúsági regény
Történetek Robin Hoodról
Vigyázat, kalózok! - Minden mennyiségben