2013. február 4., hétfő
13. rész: Egy kis tudomány
Ebben a részben kedvenc tudományos népszerűsítő könyveim közül soroltam fel néhányat. A listán van inkább népszerű, nagyon tudományos és szabályos tudományos ismeretterjesztő kötet is. Hogy lehessen válogatni.
Az Akadémiai kiadó által szerkesztett Új Polihisztor tudományos sorozat legremekebb darabja: külön büszkeség, hogy magyar szerzőktől. Hihetetlenül olvasmányos, közérthető, mégis szakszerű cikkek, abszolút elviselhető terjedelemben (sőt, a fejezetek néha túl rövidek voltak, én még szívesen olvastam volna a témáról), szellemes stílusban.
Könyv az emberi butaság, a sarlatánság, az áltudomány és a buzgón terjesztett féligazságok ellen, ami ráadásul újra kedvet csinál a kémiához, ha annak idején, valahol a molszámítások tájékán a tiéd is elveszett. Használható kis E-határozónak, megtanulhatunk belőle valóban egészségesen táplálkozni, s remekül alkalmazható lefekvés előtti esti olvasmánynak: minden napra egy kémiai tévhit és mítosz!
Igen érdekes áttekintés, amely egyesíti magában a pitavalt, a bűnügyi esetleírásokat és a kémiát, a különböző anyagok megismertetését. Sok tekintetben bölcsebb lettem, s nagyon élveztem a kalandozást. Kivéve a történelmi példákat, mert azok erősen pontatlanok voltak, főleg az első és az utolsó fejezetben… Ennek ellenére az Új Polihisztor sorozat másik szerethető darabja.
Kemény munka a könyv olvasása és az újraolvasás is, de érdemes küzdeni. Bár a legjobb akarattal sem mondhatnám, hogy a szerző könnyed stílusa, vagy a szakkifejezések tudatos mellőzése segítette a megértést (épp ellenkezőleg, a szakszavak garmadája, lábjegyzetek, közbevetések és körmondatok sokasága jellemezte a könyvet), mégis érdekes, átfogó és izgalmas kép bontakozik ki kozmológiával és időelmélettel kapcsolatosan. Az is jó, hogy a Hawking vagy mondjuk Gribbin használta, népszerűsítő szakkönyvekben sorra feltűnő tudományos példák helyett mások szerepelnek, Sean Carroll látásmódja egészen más.
Sokadszorra fejeztem be ezt a remek könyvet, minden népszerűsítő ismeretterjesztő írás egyik atyját.
Furcsa belegondolni, hogy ha harminc évvel korábban születek, nemcsak az érintett témák egy része nem létezne még, de ilyen gazdag tudományos ismeretterjesztő irodalmat sem olvashatnék. Carl Sagan, John Gribbin, John D. Barrow, Paul Davies és a többiek sehol sem lennének. Aki alapvető mintát adott, „leszállva” a közemberek szintjére a tudomány felhői közül, az Hawking volt Az idő rövid történetével.
Mindenkinek ajánlom, főleg az Akkord új kiadását, amely kiegészült pluszfejezetekkel a legújabb témákról.
A szerzőről itt is olvashatsz: Segítség, természettudomány!
Karácsonyi ajándékom volt ez a szépséges kötet. Elképesztően gyönyörű és érthető ábrák, rajzok és magyarázatok, tudomány albumköntösben.
Hawking folytatja azt az utat, amit Az idő rövid történetében elkezdett: szórakoztatóan, nagyon érthetően, rendkívül szemléletesen és képletek, számok nélkül avatja be a tudományhoz alig konyító, érdeklődő átlagembert, min is gondolkodik mostanában egy fizikus.
Kiválóan követhető, izgalmas, rövid tudományos bevezetés a sokvilág-elméletbe. Beszél kvantumelméletről, húrelméletről és időutazásról – minden témát érint, ami egy a tudomány iránt érdeklődő laikust érdekelhet a modern természettudományból. Azonban egyszerűsít, mindennapi példákat hoz fel: vagyis tényleg a laikus is el tudja olvasni és meg tudja érteni a kötetet. Ráadásul csoda jó illatú, kemény kötéses, szép könyv.
A szerzőről itt is olvashatsz: Segítség, természettudomány!
A SETI szépsége című kötet elolvasása óta vártam, hogy a neves magyar csillagász újabb összefoglalót készítsen a földön kívüli értelem keresésére irányuló erőfeszítésekről. Lévén részese a SETI-nek, ismerőse egy csomó mérvadó, neves csillagásznak világszerte, tele izgalmas adatokkal, szórakoztató anekdotákkal, saját felfedezésekkel, Almár Ivántól remek könyv volt várható. A Kozmikus társkereső izgalmas, hiteles, naprakész összefoglaló a témáról, ugyanakkor egészen más megközelítéssel dolgozik, mint a nemrég megjelent – és a szerző által fordított – Paul Davies-féle A kísérteties csönd. Érdemes elolvasni.
Izgalmas olvasmány volt Crick Az élet mikéntje című könyve is, így örömmel olvastam el Gántinak a részben vele vitatkozó, részben az azóta nagy hírnévre szert tett chemotonelméletét (újra)ismertető kötetét. Bár az én agyammal néhol már kissé nehezen követtem a magyarázatokat, érdekes, ábrákkal, példákkal illusztrált népszerűsítő könyvet olvashattam végig az élet keletkezésnek egy elméletéről (a cricki űrutazó spórák nélkül)l. Amiért csak négy csillagnyi lett a véleményem, annak oka a ma megszokott angolszásztól annyira eltérő, néhol tudálékos, néhol túlbeszélt tudományos stílus. (Bocsánat.)
Ennek a kis, itt szinte kakukktojásként szereplő könyvnek egyszerűen nem lehet ellenállni. Részletes, pontos, érdekes dinóhatározó, bár a sorozat más köteteivel szemben (Fák, Madarak, Gombák) konkrét meghatározásra, felismerésre használni nincs valami sok esélyem… Ami tetszik, hogy a dinoszauruszok színesek benne, bár jelzik, hogy a színek kitaláltak. Vége a koszos zöld és rozsdabarna rekonstrukcióknak...
Más gyümölcskosarak:
Gyümölcskosár 1.: Kedvenc gyerekregényeim
Gyümölcskosár 2.: John Lukacs a történelemről
Gyümölcskosár 3.: Történelem találomra
Gyümölcskosár 4.: Jó olvasmányok
Gyümölcskosár 5.: Antonia Fraser munkái
Gyümölcskosár 6.: Művészet mértékkel
Gyümölcskosár 7.: Klasszikus magyarok
Gyümölcskosár 8.: Klasszikusokról röviden
Gyümölcskosár 9.: Sok-sok világirodalom
Gyümölcskosár 10.: Mindenféle magyarok
Gyümölcskosár 11.: Festészetről, festményekről
Gyümölcskosár 12.: Építészetről, szobrászatról, tárgykultúráról érdekesen
Gyümölcskosár 14.: Gyerekirodalom, amit szeretek
Gyümölcskosár 15.: 13+1 ifjúsági regény
Gyümölcskosár 16.: Történelmi tallózás
Gyümölcskosár 17.: Öt ország történelme
Gyümölcskosár 18.: Egy kis magyar történelem
