Amikor elindítottam a blogon ezt a sorozatot, az volt a célom, hogy olyan szerzőkről írjak, akik egykor olvasott, népszerű detektívregény-íróknak számítottak országszerte, s nálunk, Magyarországon is, később azonban munkásságuk a magyar olvasók előtt teljességgel feledésbe merült. Ám ha ma kiadnák a műveiket, valószínűleg ismét megtalálnák az olvasóközönségüket. A legnagyobb nevek - S. S. Van Dine, Mignon G. Eberhart, Mary Roberts Rinehart, Patricia Wentworth - mellett azonban olyan jó írók is szóba kerültek, akikről ma már saját országuk és eredeti olvasóközönségük is többé vagy kevésbé megfeledkezett: Alice Campbell, Philip MacDonald, Milton M. Propper, Cicely Fraser-Simson és Charles Baldwin. Az amerikai Mansfield Scott a két véglet között helyezkedik el: saját korában sem volt hosszan tevékenykedő, termékeny szerző, művei azonban még mindig kaphatók e-könyvben.

Mansfield Scott 1897-ben született Massachusetsben, s 1950-ben halt meg Maine-ben. Az első világháború után, fiatalon kezdett publikálni: első regénye, a Behind The Red Curtains 1919-ben jelent meg, s már a következő évben sikeres némafilm készült belőle. Az író azonban fokozatosan rájött, hogy kedvenc formája nem a regény, hanem a hosszú elbeszélés, a kisregény. Így azután nem túl hosszú pályáján (utolsó műve 1930-ban látott napvilágot) mindössze öt regényt publikált, ezzel szemben megjelent novelláinak száma elérte a huszonnyolcat. Még első regényében megteremtette állandó hősét, Malcolm Steele felügyelőt, akinek három regényt és tizenhét kisebb írást szentelt. Ő szerepel a magyarul is megjelent, 1925-ös A Fekete Kör című regényben.

Nálunk még egy könyvét adták ki, A láthatatlan utast (1927), amelyben azonban nem Steele a főhős: a nyomozó egy huszonéves fiatalember, Albert Kimball. Én ezzel az utóbbi kötettel ismerkedtem meg először a Palladis Kiadó Pengős Regények sorozatának szép kiadásában. Mivel imádom az olyan bezárt helyszínen játszódó történeteket, mint Agatha Christie Halál a Nílusonja (hajó) és Halál a felhők közöttje (repülő), Mignon G. Eberhart A C-kabin vendége című könyve (hajó), Patrick Quentin Az áruló bridzspartija (hajó) vagy épp Stanley H. Page Gyilkosság az óceán fölöttje (zeppelin), természetesen azonnal megszerettem A láthatatlan utast is, amely egy Amerikából Franciaországba tartó hajón játszódik. Főhősünk, Bert csak azért száll fel rá, hogy egy eltűnt nyaklánc után nyomozzon, amint azonban kifut a hajó, rejtélyes események sorozata kezdődik meg. A rádiós rendkívül furcsán viselkedik, majd valaki elkábítja. Az egyik utas elesik, a másikat meggyilkolják, a harmadiknak mérget tesznek a kávéjába. Valaki elrontja a rádiót, valaki eltűnik a saját kabinjából... Ráadásul a hajó hírt kap arról, hogy feltehetőleg egy veszedelmes gyilkos rejtőzik valahol a fedélzeten - de senki sem találja. Vajon ki lehet a farkas a bárányok - a tíz utas és a személyzet tagjai - közül? Wiesner Juliska fordítása igazán jól sikerült: kivéve, hogy a kötet szerzője következetesen nem Mansfield Scott, hanem Scott Mansfield.

Sajnos, talán mert ezen a néven már bevezették az írót, vagy mert tényleg elkeveredett, hogy a két - kereszt- és vezetéknévnek is beillő - névdarab közül melyik is a valódi vezetékneve, A Fekete Kört is ilyen névcserével nyomták. Míg A láthatatlan utas - ugyan külső, bűnszövetkezeti indítékkal, de - egy magánkörben elkövetett bűnténysorozattal foglalkozott, A Fekete Kör kevésbé klasszikus krimi: inkább ős-thrillernek lehetne mondani. Igazán filmre illik: amivel engem megragadott, az a szuggesztív és lebilincselő hangulata volt. Az első fejezetben megismerjük Richard Thorntont, aki már négy éve ül a charlestowni börtönben, ártatlanul. Egyszer csak rejtélyes üzenetek kezdenek hozzá érkezni, amelyek előkészítik a szökését. Thornton valóban kijut a börtönből, de súlyos áron: ráadásul fogalma sincsen róla, ki és miért szöktette meg. Ezután szédületes menekülés kezdődik autós hajszával (ahol a sebességmérő felkúszik a hetvenkettőre!), álruhákkal, titkos postafiókokkal, állandó költözködéssel, egy önfeláldozó baráttal és rejtélyes kis hölggyel... Thornton egyetlen célja, hogy megtalálja azokat, akik börtönbe juttatták, s véghez vigye azt, ami négy éve nem sikerült. De vajon mi a titka? Az igazán izgalmas történet bonyodalmait végül a rejtélyes Steele simítja el, igen meglepő vég után. Aki szereti Edgar Wallace-t, hasonlíthatja a regényt az ő legjobb könyveihez (pl. A 13-as szoba). Ha nem is olyan jó, mint A láthatatlan utas (köszönhetően sajnos az elég ügyetlen fordításnak is), még mindig le tud kötni és szórakoztató perceket tud okozni.

Úgy gondolom tehát, annak ellenére, hogy Mansfield Scott sosem emelkedett klasszikus regényszerzői magasságokba, s írói karrierje is viszonylag rövid volt, magyarul két nagyon élvezhető könyv jelent meg tőle. Ha ráakadsz, érdemes bizalmat szavazni nekik: különösen A láthatatlan utasnak.

Az író regényei magyarul:
A láthatatlan utas, Palladis, Pengős Regények, 1933 - The Phantom Passenger, 1927
A Fekete Kör, Palladis, Pengős Regények, 1933 - The Black Circle, 1925

Linkek
Elfelejtett detektívregények 1. - S. S. Van Dine
Elfelejtett detektívregények 2. - Mignon G. Eberhart  
Elfelejtett detektívregények 3. - Alice Campbell
Elfelejtett detektívregények 4. - Mary Roberts Rinehart
Elfelejtett detektívregények 5. - Charles Baldwin
Elfelejtett detektívregények 6. - Philip MacDonald
Elfelejtett detektívregények 7. - Milton M. Propper
Elfelejtett detektívregények 8. - Öt régi jó könyv
Elfelejtett detektívregények 9. - Patricia Wentworth 
Elfelejtett detektívregények 10. - Cicely Fraser-Simson