Az Elfelejtett detektívregények sorozatban olyan írókról igyekszem írni, akiktől remek krimik jelentek meg a huszadik század elején, netán a tizenkilencedik század végén, s a II. világháború előtt számos regényüket ki is adták, olvasták is nálunk, mára azonban munkásságuk méltatlanul feledésbe merült. Az egykor közkedvelt és ismert szerzők legtöbb regénye ma már csak öreg antikváriumok mélyén található meg, salátává olvasott, háború előtti kiadásban. Pedig e regények nemcsak a krimitörténet részei, de izgalmas, kalandos, jó könyvek is, amelyeket sajnos méltatlanul fedett be a felejtés pora. S. S. Van Dine és Mignon G. Eberhart után a mai bejegyzés tárgya Alice Campbell két regénye, s az írónő személye, aki - furcsa módon - a krimitörténészek számára is rejtélyes...

Alice Campbell-ről a legtöbb sovány forrás legfeljebb csak annyit tud, hogy 1887-ben született, Georgia államban, később Angliába költözött, s 20 regényt írt. Az internetes lexikonok nem tartalmaznak róla szócikket. A krimirajongók oldalainak többsége pedig azt sem tudja, mikor halt meg az írónő. Mivel azonban viszonylag kis életművéből két remek regény is megjelent magyarul a háború előtt, sőt az egyiknek van modern kiadása is, elhatároztam, hogy nyomozok utána és írok róla itt, a blogon. Először az életrajzát sikerült kiegészíteni. Ehhez itt, itt és itt találtam adatokat: jellemző módon az egyik oldalon egy régi könyve életrajzi előszavából csemegéztek pontatlan, de pontosítható tényeket, míg egy másik blogon az írónő unokája szolgált adatokkal, ha már a lexikonok erre nem voltak képesek.

Alice Ormond Amerikában született, az Elfújta a szélből mindenkinek ismerős georgiai Atlantában, előkelő és megbecsült családba, valóban 1887-ben. A kalandvágyó fiatal hölgy tizenkilenc évesen New Yorkba költözött, ahol állítólag szüfrazsett lett és szocialista, majd nyolc év múlva Párizsba ment, ahol összeházasodott egy amerikai íróval, James Lawrence Campbell-lel, akitől fia született. Első regényét, a Juggernautot 1928-ban jelentette meg. 1930 körül Angliába költözött, ahol haláláig élt. Majdnem bizonyos, hogy 1976-ban halt meg, mindenesetre utolsó, huszadik regénye (The Corpse Had Red Hair) 1950-ben látott napvilágot. Az, hogy élete így feledésbe merült, azért különös, mert saját korában rendkívül népszerű volt. Első könyvét Wilkie Collins A Holdgyémántjához hasonlították, és olyan elismert szerzők illették dicsérettel, mint a remek novellista, A. E. W. Mason, vagy Dorothy Sayers. Könyveit Angliában a neves Collins jelentette meg a Crime Club sorozatban. Hollywood is meglátta a fantáziát regényeiben: a Juggernautból két rémfilm is készült, az első, 1936-ban, a főszerepben a híres Boris Karloff-fal, majd 1949-ben még egy The Temptress címmel. Az itt is látható reklámot pedig Mary Roberts Rinehart amerikai írónő kiadója, a Farrar and Rinehart Inc. nyomtatta az Amerikába látogató írónő népszerűsítésére: az USA-ban ők jelentették meg Campbell regényeit.

Hogy miért esett ki a köztudatból Campbell, aligha deríthető ki. Egy bizonyos: jó író volt. Általában az angol mystery writing-iskola tagjának szokták tartani. Ezt elsősorban az indokolja, hogy amerikai származása ellenére pályáján angolos, konzervatív neveltetése és a két világháború között induló angol krimiszerzők körébe tartozása volt a meghatározó. Regényei kevés szereplőt léptetnek fel, a főszereplők mozgástere szűk, körük önmagába záródik. Bár ez természetesen távol áll a hard boiled detektívregények széleskörű, realista társadalomábrázolásától, mégsem giccses, unalmas vagy művi. A kiválóan bonyolított cselekmény ugyanis nem igényli, nem engedi meg a külső beavatkozást: a bajba került szereplők tragédiája éppen az, hogy lassanként elszakadnak a világtól, képtelenek kilépni saját nézőpontjukból, saját félelmeik közül vagy épp saját házukból. Campbell remekül ért a feszültség fenntartásához. Mindkét könyve, amelyet olvastam, egyedi, nyomasztó-izgalmas hangulatú, lendületesen halad előre, és szinte letehetetlen.

Legtöbb regénye Franciaországban játszódik, amely az angol detektívregény-olvasóknak izgalmas közeg, hiszen a regényhősök ott ismeretlen ország érthetetlen észjárású lakosaival és a szigetországitól eltérő módon működő rendőrséggel szembesülnek. Ilyen A pók hálójában (Spiderweb, 1930) is, amely harmadik kötete volt. A regény fiatal főhősnője, Catherine Franciaországba utazik, hogy meglátogassa nagynénjét, Madame Bendert, aki nemrég egy balesetben veszítette el gazdag férjét, s maga is betegeskedik. Hatalmas, sötét házában, a gyanakvó és gyanús cselédek körében nemcsak az özvegyasszony, de a fiatal lány is kételkedni kezd ép eszében. Egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik, s lassan már az igencsak épelméjű és magabiztos ügyvéd, Geoffrey Macadam sem képes elhárítani a gyilkosság rémét. Vagy épp ő áll mögötte?

Mivel A pók hálójában új kiadásban is megjelent, könnyen beszerezhető. Altay Magda mára elég nehézkes fordítása miatt azonban inkább Az ajtó becsukódik (A Door Cloded Softly, 1939) című regényt ajánlom mindenkinek, amely köszönhetően Kosáryné Réz Lola tehetségének, nemigen avult el az elmúlt nyolcvan évben. Ez már az érett írónő tizedik kötete, s sokkal feszesebb szerkezetű, lebilincselőbb és logikusabb, mint a másik könyv. Campbell kevesebbet merít az előző korszak rémregényeinek közhelyeiből (nyikorgó ajtók, titokzatos zajok, különös suttogások), ehelyett műve egy korai Hitchcock-mozira emlékeztet. A rokonszenves testvérpár, David és Alison a lehető legsűrűbb londoni ködben indulnak el meglátogatni a társasági dáma írónőt. Ám véletlenül a Lady Cynthiáéval szomszédos házba kopognak be, ahol kiábrándítóan mocskos és lepusztult környezetben különös vénkisasszonnyal és egy süket inassal találkoznak. Már épp távoznának, amikor valaki felsikolt az emeleten. A háziasszony szerint csak a papagáj - ám Lady Cynthia eszes kislánya biztos benne, hogy a papagájt csak másnap éjjel szállítják a házba, talán épp megmagyarázandó az esetet, amelynek a testvérek tanúi voltak. Kit vagy mit akarnak elleplezni a rejtélyes ház lakói, a vénkisasszony és később előkerülő, délceg fivére? Miért nem hisz senki Davidnek, amikor nyomozni kezd? Miért borít be mindent a köd, a nemtörődömség és a tehetetlenség? Az izgalmas regény során titkok és hazugságok egész sorozatára derül fény...

Alice Campbell művei a sokszorosan elfelejtett detektívregények közé tartoznak: ezúttal nemcsak Magyarországon, de külföldön is feledésbe merültnek nevezhetők. Pedig megérik az olvasást. Ajánlom őket, különösen Az ajtó becsukódikot mindenkinek.

Kiadások:
Spiderweb, 1930 - A pók hálójában, Palladis, Palladis Regénytár, 194? (Altay Magda), Pannon, 1990
A Door Closed Softly, 1939 - Az ajtó becsukódik, Palladis, Pengős, 1939 (Kosáryné Réz Lola)

Linkek:
Elfelejtett detektívregények 1. - S. S. Van Dine
Elfelejtett detektívregények 2. - Mignon G. Eberhart  
Elfelejtett detektívregények 4. - Mary Roberts Rinehart
Elfelejtett detektívregények 5. - Charles Baldwin
Elfelejtett detektívregények 6. - Philip MacDonald
Elfelejtett detektívregények 7. - Milton M. Propper
Elfelejtett detektívregények 8. - Öt régi jó könyv