A Könyvhétre jelent meg Benkő Lászlónak, napjaink egyik legnépszerűbb történelmiregény-szerzőjének legújabb könyve, a Porladó szövetség. Ezzel a Viharlovasok című, 2012-ben megindult sorozat elérkezett negyedik kötetéhez, az olvasók pedig még többet tudhatnak meg a magyar történelemnek arról a hihetetlenül izgalmas, ám alig-alig ismert korszakáról, amelyet leegyszerűsítve kalandozások korának szokás nevezni a tankönyvekben.

A vaskos és olvasmányos regény elődeihez hasonlóan egy újabb évtized történetét mondja el, hiszen 942 és 949 között játszódik. Lapjain főleg a magyarok szállásterületein, a mai Magyarország területén kalandozhatunk, de a történet kitekint a magyarok „külföldi” szövetségeseinek és ellenségeinek világára is. Miközben a törzsek torzsalkodnak, az emberek letelepülnek, s élik hagyományokkal, titkokkal és munkával teli életüket, időben folyamatosan közeledünk a nagy határkőhöz, a 955-ös évhez, amikor az augsburgi csatavesztés mindörökre véget vet majd a nyugat felé vezetett törzsi hadjáratoknak. Mi, olvasók már tudjuk, a könyv szereplői, történelmi alakok és a szerző megalkotta főhősök azonban még csak nem is sejtik, miféle választások sorozatára kényszerül majd nemsokára a magyarság.

Így is van azonban előttük épp elég feladat. A kötet elején komoly kérdésre kell választ keresnie a magyarok vezetőinek. Vajon kit fogadnak el inkább (nagy)fejedelmüknek? Mi lesz a következménye Zolta és Fajsz fejedelem ellentétének? S milyen szerep vár az ifjú Taksonyra, aki Fajsznak akár az unokája is lehetne: ám úgy tűnik, gyökeresen másképp képzeli el a magyarság jövőjét, mint az idősebb rokon? Lehetséges, hogy mégsem volt helyes némely vezetők részéről a bizánci kereszténység felvétele? Tényleg államot kellene alapítania a magyarságnak, ahogy a bolgárok, déli szomszédaik is megtették? Miközben olyan szereplőket ismerhetünk meg közelebbről is, mint Lél és Bulcsú, intrikák, tárgyalások és harci jelenetek közepette elevenednek meg előttünk a 10. századi magyar fejedelemség mindennapjai.

S mindezt kíséri egy több szálon futó másik eseménysor: a nádasba kitett, elemészteni akart kisfiú, Buga (a későbbi Örs), démonok bántotta, lelki beteg leányanyja, Hajna, jóságos pártfogói, s legfőképpen a csodálatos vitéz, Csöged története, aki számára mindenkinél fontosabb a kis Örs, s aki a regény folyamán többet áldoz fel az előző kötetből már megismert, titokzatos és bölcs Aranyasszonyért, mint az életét…

Benkő László ismét ízes nyelven, páratlan és szórakoztató részletességgel, s szakszerű pontossággal rekonstruálja és rajzolja meg a kalandozó magyarok életét és a korabeli történelmi események hátterét. Ennél azonban sokat többet is tesz: hiszen könyve lapjain szinte megelevenednek az egykorvolt események, s egy remekül fényképezett, csodás zenével kísért nagy, epikus film megtekintéséhez hasonlóan szemlélhetjük és élvezhetjük végig a mozgósító erejű történetet.

Amelyről egyébként már lehet tudni, hogy az ötkötetesre tervezett Viharlovasok utolsó előtti kötete. Remélem, hogy jövő ilyenkor a nagy arányossággal megtervezett pentalógia méltó befejezése is napvilágot lát majd, s így végre lesz majd egy olyan regényciklus a magyar irodalomban, amely láttató erővel foglalja össze a 10. századi magyarok szinte ismeretlen történelmét.

A cikk az Ekultura.hu-n: Benkő László: Viharlovasok - Porladó szövetség
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én

Linkek
Benkő László: A spanyol grófnő
Benkő László: Honfoglalás 1. Táltosidők
Benkő László: Honfoglalás 2. Idegen tüzek
Benkő László: Honfoglalás 3. A megszerzett föld 
Benkő László: Szent László 1. - A lázadás parazsán
Benkő László: Viharlovasok - Aranyasszony