A szűz özvegy vérbeli történelmi regény. Háttere: Anglia a 15. században. Miközben javában dúl a véres százéves háború az angolok és a franciák között, az egyik legnagyobb angol uralkodó, V. Henrik halála után hazájában is elszabadul a pokol: kitör a Rózsák Háborúja.
Az Angol Királyságot megosztja a trónra törő York- és Lancester-párti nagyurak versengése. York hercegének legidősebb fia letaszítja a trónról a kijelölt örököst, VI. Henriket, majd IV. Edward néven királlyá koronáztatja magát. Henrik azonban, pontosabban felesége, a hatalomvágyó idegen hercegnő, Anjou Margit, nem adja fel a küzdelmet. A királyné bármit megtenne, hogy ismét férje, majd annak meggyilkolása után a fia, Lancesteri Edward, Wales hercege léphessen a trónra. Ám IV. Edwardhoz, a York-uralkodóhoz saját családja sem hűséges: öccse, George, Clarence hercege legszívesebben a saját pecsenyéjét sütögeti, anyjának családja, a Neville-ház szintén ellene tör. Azt pedig, hogy fiatalabb öccse, Richard, Gloucester hercege ki mellé áll majd, még senki sem tudja eldönteni. Richardra különben is oda kell figyelni: hisz ő az, akit a világ később III. Richardként ismert meg, s aki Shakespeare királydrámájában púpos és sötét lelkű cinikusként be is jelenti: „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.”


Shakespeare remekműveivel évszázadokra meghatározta, hogyan emlékezzünk Richardra, a gonosz lélekre, Margitra, a kétségbeesett anyára, Clarence hercegére, aki egy almáshordóba fullasztva ért csúfos véget, s Lady Annára, Lancesteri Edward nemes özvegyére, akit az erőszakos és kéjsóvár III. Richard nem átallott Anna apósának, VI. Henriknek a temetésén feleségül kérni, ráadásul úgy kényszerítette magához, hogy az asszony még gyászt viselt nemrég meghalt első férjéért, akit maga Richard gyilkolt meg... Anne O’Brient azonban ennek az unásig ismert, vérfagyasztó történetnek a fonákja érdekli.

A szűz özvegy annak a bizonyítása, hogy mindig létezik másik oldal, másik igazság, másik nézőpont. A regényé ráadásul tipikusan női: hiszen a főszereplő és címszereplő nő, Anne Neville, az előbb említett Lady Anna. Ám az, ahogyan élete a regényben újra és újra összekapcsolódik Richard hercegével, nem tragikus, s nemcsak sorsszerű, de boldog és izgalmas is. A fordulatos történelmi regény egy olyan történelemrekonstrukciót mutat be, amely leszámol a velejéig gonosz Richard képével. Megdöbbentő részletességgel ábrázolja azonban azt, hogy a Lancester- és York-családok többi, hagyományosan inkább nemes lelkűnek és igaznak ismert tagjában milyen gátlástalan hatalomvágy élt: hogyan kockáztatta Richard Neville, Warwick grófja családja vagyonát, biztonságát, családtagjai életét azért, hogy ő maga, „a királycsináló” gyarapítsa hatalmát, hogyan kényszerítette „jó”, politikai házasságokba lányait, s milyen következményekkel járt ez az életükre. Örökséghajhászás, politikai fondorlatok, merényletek és csaták közepette Anne Neville csak élni szeretne, s független nőként maga dönteni a sorsáról, ám sokszor még ezt is nehéz elérnie. Csak Richard hercegben reménykedhet, aki ugyan különös, különc és kiismerhetetlen, de bátor, következetes és szembe mer szállni a családjával az igazságért…

Aki szereti a jó történelmi regényeket, biztosan nem fog unatkozni A szűz özvegyen. A könyv részleteiben hiteles, s a história eseményei közötti eligazodást még egy térkép és egy családfa is segíti. Ám az emberek jellemének ábrázolása, az érzelmekkel teli cselekmény azoknak is tetszhet, akik inkább a történelmi romantika műfaja felől közelítenek a Magyarországon még ismeretlen írónő könyvéhez. Igaz, erotikus jelenet nem szerepel a regényben, de Anne hányattatásai egy házasságban, amelyet anyósa akaratából nem hálhatnak el a férjével, majd küzdelmei rokonai ellen, hogy ne fosszák meg örökségétől, sok romantikus fordulatot rejtenek. A magam részéről csak egy olyan zárófejezetet hiányoltam, amely eligazított volna afelől, mi történt a szereplőkkel 1472, a regény befejezése után. Ám talán nem is baj, hogy elolvashatunk egy olyan könyvet III. Richardról, amely nem a bosworth-i csatamezőn ér véget sárban és vérben.

A régészek nemrégen felfedezték és azonosították Richard király holttestét az egykori csata helyszínén. Anne O’Brien regénye segít újra felfedezni a történetét is.

A cikk az Ekultúrán: Anne O’Brien: A szűz özvegy
Más Ekultúrás ajánlóim: Az Ekultúra és én
A könyvet a Lazi kiadó adta ki és Béresi Csilla fordította.
A képek Anne-t és III. Richárdot ábrázolják és többé-kevésbé hitelesek, egykorúak, kivéve a Cardiff Castle üvegablakát.