Sherlock, Lupin és Irene Adler visszatért! Újabb kötettel gazdagodott a Sherlock, Lupin és Én sorozat, nagy örömömre: A skarlátvörös rózsa rejtélyében a három gyereknyomozó veszedelmes gyilkosságok nyomába ered London sötét utcáin.

Három könyv elolvasása után már biztosan úgy gondolom, hogy a gyereknek írt Sherlock Holmes folytatások között ez a legjobb könyvsorozat, ami magyarul megjelent. Egyszerűen tökéletes a regények hangulata, okos, intelligens és Holmes-féle a nyomozás, s nagyon jó a könyvek szövege, méltó a nagy elődhöz. Ami azért érdekes, mert nem angolszász, hanem olasz szériáról van szó, ahol az Irene Adler szerzői álnév mögött az 1975-ös születésű olasz gyerekkönyvíró, Alessandro Gatti bújik meg.

A fikció izgalmas és egyedi: a Botrány Csehországban című Doyle-elbeszélésből ismerős Irene Adler itt már gyerekkorában megismerkedik Sherlock Holmesszal, s a pároshoz csatlakozik Maurice Leblanc halhatatlan hőse, a mestertolvaj Arsène Lupin is, persze szintén gyerekként. És bár az ilyesfajta ötletek igen rosszul is elsülhetnek (elég csak A szövetség című film kudarcára gondolni), ebben a sorozatban a társulás remekül működik, s minden adott az izgalmas rejtélyek kiderítéséhez. Irene hihetetlenül gazdag családból származik, pénzével, szaloncsevegéssel sok mindent elérhet, ráadásul állandó segítsége van a higgadt és rokonszenves komornyik, Mr. Nelson személyében. Lupin már most is tökéletes és vakmerő tolvaj, cirkuszi artistatanoncként pedig lélegzetelállító mutatványokat képes végrehajtani az ügyek érdekében. Végül Holmes már most is olyan zseniális és különc, mint felnőttként lesz majd, s egy újsághirdetésből, néhány lábnyomból vagy egy különös hanghordozásból is képes a bűntényekre következtetni. Ráadásul sok más titokkal is tele a cselekmény: vajon ki Irene valódi anyja? És melyik fiú szerelmes igazán Irene Adlerbe?

A skarlátvörös rózsa rejtélyében a nyomozók egy furcsa sakkfeladvány után kezdenek nyomozni, ám hamarosan már véres gyilkossággal van dolguk. Mivel a rendőrség nem hallgat rájuk, kénytelenek maguk detektívkedni, ám eközben folyamatosan veszély fenyegeti az életüket. A hullák pedig szaporodnak: s mindőjük mellett skarlátvörös rózsa hever. De vajon mit jelenthet? A nyomozók kalandjait ismét gyönyörű illusztrációk és könyvjelek kísérik, a szennylap képei pedig titkokat rejtenek: az itt található térképeknek, képeknek mind szerepük lesz a történetben, de hogy mikor?

A Todero Anna által remekül fordított könyv önmagában is rendkívül élvezetes olvasmány: bátran ajánlható már tízéveseknek, de be kell valljam, én is remekül szórakoztam rajta. És persze, alig várom a folytatást. Az olasz sorozat mára nyolc kötetet számlál: remélem, mi magyarok is elérünk nemsokára a negyedikhez.

A cikk az Ekultura.hu-n: Irene Adler (Alessandro Gatti): Sherlock, Lupin és én - A skarlátvörös rózsa rejtélye
Más Ekultura.hu-s ajánlóim: Ekultura.hu és én